Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-14 / 86. (2011.) szám

ti t969 üppffib 14, ragájBAp. A tengeri leszerelés ügye — reménytelen Washington cáfol — Gibson nem kapott megbízást az uj konferencia előkészítésére Osztatlan sikert aratott Bethlen Margit grófnő színdarabja Budapest, április 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Péntek este volt a Vígszínházban Betlilen Margit grófnő, Beth­len István gróf miniszterelnök felesége szín­darabjának, „A szürke ruhádnak premierje, amely igen fényes külsőségek között zajlott le. A Vígszínház körül az összes utcákon autók zsúfolódtak össze, úgyhogy rendőrkordont kellett fetálilitant. A premiert igen előkelő kö­zönség hallgatta végig. A. páholysorokbam ott volt Szcitovszky Béla belügyminiszter, Csáky Károly honvédelmi miniszter, Sztranyovszky Sándor belügyi államtitkár, Klebelsberg Ku- no gróf kulituszminiszter, Sipőc Jenő polgár­mester, Khuen-Héderváry, Teleki, Páíltffy grófi családok, Krausz Simon bankvezér stb. Az egyik páholyban foglalt helyet Bethlen István gróf fiával, Bethlen Andrással és Beth­len Andrásné grófnővel- A földszinti, székso­rokban Gömbös Gyula, Peslhy Pál, Darányi Béla, Radvánsziky Béla, Rafcovszky Iván, Hér- ezeg Ferenc. Hubay Jenő, Kohner Adolf báró, Wolfiner Gyula, Mroziházi Bárczy István, a Mikes grófi család foglaltak helyet. Fél nyolc után tiz perccel érkezett meg Horthy Miklós kormányzó nejével és fiával. A közönség az előadást igen nagy érdeklődéssel, nagy fi­gyelemmel fogadta. Az első felvonás után a főszereplőket, Gombaszögi Fridát, Somlai Ar­túrt és Törzs Jenőt többször a függöny elé szólították. A közönség sűrű tapsára Goth Sándor rendező vezete a függöny elé Bethlen Margit grófnőt, a szerzőt, aki könnyedén és elfogulatlanul hajlongott a lámpák előtt. A színdarab a közönségnek nagyon tetszett és az előadás végén a közönség keljén maradt és lelkes tapsokkal ünnepelte az illusztris író­nőt. A sikeres premier után a meghívott ven­dégek a miniszterelnöki palotában bankettre gyűltek össze. Nsgyeompával ülték meg Páréban m Qrfeánsi Szűz füikerekedésének ötszázéves jubileumát Paris, április 13. A legtöbb francia város­sal együtt Pár is is ma ünnepli annak a nap­nak ötszázéves jubileumát, amikor az Or~ leansi Szűz elhagyta szülőföldjét, hogy Fran­ciaországot megszabadítsa az angol betola­kodóktól. A jubileum alkalmával Pária leg­nagyobb kiállítási palotájában, a Grand Pa­láiéban, tegnap este óriási ünnepséget ren­deztek, amelyen a palota hatalmas belső termét az 1456. év Parisává alakították át. Ez volt az a nap, amikor Páris nagy mulat- rágokat rendezett annak örömére, hogy az egyház rehabilitálta a boszorkányként mág­lyán elégetett Orleansi Szüzet. A Grand Fa­laiéban egy régi párisi vásártér színe és hangulata elevenedett föl. Háromezer mű­vész és statiszta jelent meg a tizenötödik századbeli környezetben tizen ötödik-század­beli ruhákban és tőlük lélhetően tizenötö­dik századbeli francia nyelven beszéltek. A primitív zene a tizenötödik századból való népdalokat játszott. Egykorú szórakozások jelentek meg: jósoló cigányasszonyok vonul­tak végig a termen, utazó művészek és bű­vészek, akik reggeltől estig mulattatták a vásári népet. Később a statiszták végre he­lyet adtak azon városok delegátusainak, kik „örömüket fejezték ki abból az alkalomból, hogy a Szűz fölszabadította hazájukat az an­gol iga alól". A Grand Palais nagyszerű ün­nepét ma a köztársasági elnök jelenlétében megismétlik. Ugyanakkor mégegyszer leját- szák az elnök előlit annak a lovagi tornának egyes jeleneteit, amelyekkel tavaly Carcas- sonban mulattatták már a francia, köztársa­ság elnökét. — A kas&aibámori karambol a bíróság előtt. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai kerületi bíróság ma tárgyalta a kassa- hámori vasúti karambol ügyét. Az ügyész­ség Misenko István váltókezelőt, Hali a László iglói vonatvezetőt, Tokarcsik József ' iglói mozdonyvezetőt és Galovcsik József iglói mozdonyfütőt azzal vádolta, hogy 1928 május 25-én Kassahámor állomáson az Orus'in felől érkező tehervonat, noha a szemafor tilosra volt állítva, az ő vigyázatlansága következté­ben az első vágány helyett a harmadik vá­gányra futott be ős az ott álló második te- hervonaltal összeütközött. Emberéletben nem történt kár, de a vasút több mint tízezer ko­rona kárt szenvedett. A lefolytatott tárgyalás után a bíróság a vádlottakat egy-egy hónapi fogházra ítélte, az ítélet végrehajtását azon­ban egy évre fölfüggesztette, de kötelezte okét a vasút kárának megfizetésére. Newyork, április 11. Az utóbbi napok­ban elterjedt hírekkel ellentétben a Fe­hér Ház ma hivatalosan közli, hogy Gib­son, a tengeri leszerelés régi hivatalos szakértője, sem hivatalosan, sem félhiva­talosan nem kapott megbízást az Angliá­val való uj tengeri leszerelési konferen cia előkészítésére. Az Egyesült Államok továbbra is változatlanul kitartanak a tíz­ezer tonnás cirkálók alapelve mellett. A* amerikai kormány ma ugyanolyannak lát­ja a helyzetet, mint 1927-ben a három- hatalmi tengeri leszerelési konferencia megszakításának idején és a tárgyalások ujramegkezdését reménytelennek tartja. Páris, április. A párisi lapok közölték néhány sorban a hirt, hogy egy berlini elmegyógyintézetbe vonult az a titokzatos nő, aki a háború alatt legendás réme volt a francia hadvezetőség- nek. Nevét máig sem tudják. Madame Blonde néven emlegették. A német kémkedés leküzdésére szervezett francia hivatalos csoport a háború négy esz­tendeje alatt mindent elkövetett, hogy lelep­lezze azt a titokzatos nőt, de sohasem bukkant nyomára. Valahányszor elfogtak egy veszedelmes ké­met, aki ki akarta puhatolni a francia had- vezetőség terveit, vagy pedig forradalmát akart szítani a francia hadseregben, vala­hányszor kihirdették a halálos ítéletet egy- egy német kém előtt: a halálraítélt ajkáról csak egy titokzatos nevet hallottak. De a kém maga sem tudta, ki ez a szőke nő, akinek a nevét közli a francia katonákkal. Az anversi asszony, Miss Doctor, Heinriek- sen kapitány, Johanna hercegnő, Müller asszony, Miss Lirriet... Ennyi néven sze­repelt a háború alatt a különös német asz- szony, akinek elméje most elborult és téboly­dába került. Három emberé a titok Paul Brioguier francia újságíró elhatároz­ta, hogy most, amikor már több, mint tiz esz­tendő múlt el Madame Blonde rejtélyes sze­replése óla, fölkeresi azokat a magasrangu katonai és állami tisztviselőket, akik fölvilá­gosít ást tudnak adni a legveszedelmesebb német kémnő személyiéről és múltjáról. Az egyik ilyen magasrangu hivatalnok, aki a kémkedést leküzdő francia szervezet élén ál­lott, ennyit mondott az újságírónak: — Ma sem tudjuk, mi az igazi neve en­nek a furcsa nőnek. Bármennyire is nyomoztunk utána, sohasem lebbenthettük föl a titkot. Azt hiszem, a há­ború alatt csak három ember tudta Madame Blonde- nak igazi nevét: a német kémszervezet fő­nöke, a miniszterelnök és a császár. Az újságíró nem elégedett még ezzal a válasszal és hetekig nyomozott, hogy mégis .fényt derítsen Madame Blonde titokzatos sze­replésére. Mindenütt ugyanazt a választ kap­ta: „Madame Blonde rengeteget ártott Fran­ciaországnak/* Egyéniségében volt valami rejtélyes, szüg- gesztiv erő és szinte valami emberfölötti képesség, amellyel hatalmában tudta tar­tani a német kémszervezet minden tagját. Csodálatosnak látszik, de Madame Blonde jó- lelkü nő volt annak ellenére, hogy az elpár­tolt kémeket könyörtelenül halálra ítélte, minden cselekedete azzal magyarázható, hogy rajongásig szerette Németországot és győzelemre akarta juttatni a világháború­ban a német hadsereget. Regényalak — a valóságban A titokzatos szőke asszony alakja Pierre Benoit-t is foglalkoztatta, aki Königsmark és Axelle című regényében ir róla, Louis Du~ mur pedig a Defetisták cimü könyvébeu sze­repelteti. A francia újságíró nyomozása sze­rint Madame Blonde magasrangu arisztokrata családból szárma­zott. Franciaországban úgy tudják, hogy egy lovas­tábornok leánya és rokonságban van a Ho- benzollern-ekkel. Nagymüveltségü nő volt. Arcvonásai finomak, testtartása előkelő és arisztokratikus. A háború alatt ö volt a legfőbb irányitója a nemet kém- szervezetnek. Hivatalosan a Nachrichtendiensthez tartozott, de éveken át Anversben egy magános villá­ban volt a főhadiszállása. Állítólag — amint a francia újságíró Írja — résztvett a magas német, diplomácia munkájában, amikor az fölkészült a háborúra. Tehát már jóval a háború előtt kezébe vette a német kémrendszer megszervezését. () hozzá futottak be a hírek Franciaországiból, Angliából és Oroszországból és ö alapította meg a német kémszervezet három hatalmas centrumát: Genfiben, Barcelonában és An­versben. Ge.nl volt a nagyszabású kémkedés mestereinek központja, Barcelonában gyüle­keztek a gyanús és sötét alakok, akik közvet­lenül Madame Blonde alá voltak rendelve, Anvers pedig a német kémhálózat igazi központja volt, itt intézkedett, itt tárgyalt a kémekkel, itt fogadta föl az uj kémeket és itt avatta be uj rabszolgáit a kémkedés tudományába Mada­me Blonde. Rabszolgafogás a pályaudvaron A kémszervezet vezetésénél, parancsok ki­osztásánál és az uj kémek fölfogadásánál rendkívül szigorú módszert követett Madame Blonde. Az anversi pályaudvaron állandó ki­rendeltséget tartott. Legtehetségesebb és legmegbízhatóbb emberei állandóan kinn tartózkodtak a pályaudvaron és amikor lát­tak egy férfit, aki rongyosan, éhesen és a jelek szerint pénz nélkül betért a pályaud­var éttermébe, hogy egy szerény kávét fo­gyasszon, ezt az embert mindjárt féir eh ívták és „kezelésbe" vették. Napokig etették és itatták az ilyen embert Madame Blonde ügynökei. Többnyire olaszok, spanyolok, vagy sváj­ciak voltak ezek a kémjelöltek. Végül aztán közölték velük, hogy megfelelő munkához tudják juttatni őket és fényes szer­ződést ajánlottak neki. Beültették egy autóba, amelyen aztán elhajtattak, egy magányos vil­lába. A villa egy nagy park kellős közepén állt. Mindig éjszaka vitték ide az ügynökök a kémjei öltét. Ez volt az a bizonyos Merxcns-villa, a Roterdami-ut közelében. Itt lakott és itt in­tézkedett a titokzatos kémnő. A titokzatos főnök villájában Madame Blonde személyesen fogadta Fel az uj kémeket dolgozószobájában. Az idegen, aki először lépett be ide, könnyen megfej­hette, hogy' ba el meri árulni a titkot, akkor a halál fia. Ezt különösen Madame Blonde rögtön tudo­mására is adta. Közölte vele, milyen felada­tot biz rá, megmondta neki, mennyi fizetést kap ezért, modorában, viselkedésében, hang­jában és gesztusaiban volt valami meglbüvö- lő és ellenállhatatlan. Ma is csoda, hogy azok az idegenek, akik bekerültek a Mer- xens-vállába, az első percben hódolói és va­lóságos rabszolgái lettek. Ebiben a villában folyt az uj kémek kiokta­tása. Madame Blonde beavatta őket a látha­tatlan. Írás tudományába, a levelek és távira­tok továbbitásának titkos módszerébe. Rájuk kény szeri tette felsőbb akaratát és megtaní­totta őket arra, hogyan kell gondolkozás nél­kül, vakon engedelmeskedni az asszony! pa­rancsnak. Madame Blonde felemeli kutyaborbácsát Gyakran megtörtént az anversi villában, hogy amikor egy-egy kém rosszul teljesítette feladatát, Madame Blonde felemelte kntyakorbácsát és arcába vágott a férfinek. A vér elfutotta a kém arcát, felszisszent, de lehajtotta a fejét, elismerte, hogy Madame Blonde-nak joga van az ütéshez, mert mindig csak ennek a rejtélyes asszonynak van iga­za. Habozás nélkül és könyörtelenül ejtett el embereket és épp ilyen hidegen adta ki a parancsot a gyilkosságra, ha valamelyik alantasa áruló lett, vagy pe­dig nem teljesítette jól a parancsot. Bs Ma­dame Blonde megjelent előkelő társaságok­ban s minthogy szép volt, játszott a férfiak szivével. Ő maga is kicsalt titkokat, de ilyesmi csak a legritkább esetben történt, mert Madame Blonde a háttérben dolgozott. A háború alatt elfogtak egy argentínai olaszt, Deipasi volt a neve, szintén a német kém nő rabszolgája volt. 1916 februárjában a francia front mögött csípték el a katonák. Amikor közölték vele, hogy halál vár reá, összerezzent, majd csak ennyit mondott: — Jól van, meghalok, nem haj. Madame Blonde azt fogja mondani, hogy derék ember vagyok. Pedig Madaimé Blonde bizonyára nem te emlékezett az argentínai nevére, nem egy férfi, hanem csupán egy szám veszett el szá­mára, az anversi villában keresztülhúzott egy számot, ami tat jelen­tette, hogy egyik alkalmazottja meghajt. Egy másik alkalommal egy Kundojarisz ne­vű görög került a franciák fogságába. A szép Kosztárnak nevezték, nemsokára Deipasi ki­végzése után tizenkét katona reá is sortüzet adott. A szép Kosztárnak is ezek voltak utolsó szavai: — Madame Blonde boldog lesz, amiért éle­temet áldoztam érte. Összeomlás után összeomlás A francia újságíró kinyomozta azt is, hogy a háború után mivel foglalkozott Madame Blonde. Egy ideig még ellenőrizte a külföldi ké­meket, majd teljesen visszavonult életet élt. Az a gondolat, hogy Németország el­vesztette a háborút, buskomorrá tette é« kokainista lett. A kokain szenvedélyes élvezete juttatta őt a tébolydába. Állítólag gyógyíthatatlan. Talán el fog érkezni az idő, amikor Franciaország­iban már nem is hisznek abban, hogy volt ilyen Madame Blonde. Azt gondolják majd, hegy* csak legenda ennek a titokzatos szőke asszonynak a szereplése, aki négy éven át rettegtette a francia hadvezetőséget. Legújabb sporthír SLAVIA—ÚJPEST 6:4 (4:2). A SLavia a második félidő 28. percig vezetett, azután az Újpest kerül frontba, de Duben (Tepliitz) báró megakadályozza a megérdemelt kiegyenlítést. Első férjét Is eltette láb alól a hitvesgyitkos detrekőszent- miklősi asszony Pozsony, április 13. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjélentése.) A defcrekőszentmik- lósi bestiális hiitvesgyiilkosság ügyében, mély­nek tudvalevőleg négy letartóztatottja van, az államügyészség exhum áltatni fogja Strosser Mikus Erzsébet első férjének, Mikus Jánosnak holttestét. Mikus János ugyanis 1925-ben szintén gya­nús körülmények közölt halt meg. Halála napjának reggelén még semmi baja sem volt, és délben hirtelen meghalt. Az a gyanú, hogy a gonosz asszony első férjét is ellette láb alól. 1 gyilkosság elkövetésével gyanúsított négy letartóztatott személyt a pozsonyi ügyészség fogházában őrzik. A fővádlóit Strosser Milkus Erzsébet végeimét Stem Adalbert dr. malac­kai ügyvéd vállalta el, aki .felfolyamodást je­lentett be a vizsgálati fogság ellen. Sorozatos öngyilkosság a magyar fővárosban Budapest, április 13. (Budapesti szerkesztő ségünk telefonjelentóse.) Az Ügynök-utca 16. szám negyedik emeletéről az udvar kövezeté­re vetette magát Hofmann Jakab hetvenéves szentesi * terménykereskedő- Az öreg embeT tegnap este érkezett Budapestre és a fiánál szállott meg. Az öngyilkosságot gyógy![katlan betegsége miatt követte ed. RákosszentmiMiyou Szabó Vilmos 14 éves polgárista tanuló afölötti elkeseredésében, hogy nagybátyja megdorgálta, revolverrel melíllbelőtte magát. A Rókus-kórházba szállí­tották, ahol meghalt. A Rákos-hegyen Pécsi Ferenc mészáros inas, aki öt hónappal ezelőtt áldását vesztette és azóta nem tudott elhelyez­kedni, szintén mellb előtte magát és azonnal meghalt. Budapesten a Gyulay Pái-utca 5. számú ház negyedik emélefcéről egy ötven év körüli ko­paszodó férfi leugrott és azonnal szörnyet­halt. Személyazonosságát nem tudták megál­lapítani. Budapesten, egy fialtad nő a Dunába vetette magát. Egy rendőr kihalászta a nőt, aki azon­ban egy óvatlan pillanatban ismét a Dunának ment. A rendőr azonban újból kimentette a vízből a makacs öngyúlikosjelöltet, akiről ki­derült, hogy Munkácsi Karolyné dr., született Erdős Juci huszonkil encéves artistanővel azonos, aki elváltán él az urától. Keszthelyen a Bálán tómból kifogták egy jól- öMözött negyvenöt év körüli férfi hulláját, aki­nek az órája még ketyegett a zsebében- Való­színűnek tartják, hogy kereskedelmi utazó le­hetett az öngyilkos. A budai Gregus-utca együk földszinti laká­sában holtan találták Hacker Salamonué nyolcvaun egyéves asszonyt és fiát Hacker De­zső, n egyven ötéves banktisztviselőt. Megálla ­pították, hogy a halál már öt nap előtt beál­lott. A rejtélyes haláleset ügyében nyomoz a rendőrség. Madame Blonde Tébolydába került a német háborús kémszervezet iőnöhnője, akt legendás réme volt a francia hadvezetéségnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom