Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-30 / 75. (2000.) szám

Í9/S9 március Sft, stombai. ll »PRzsCT-MA<^m‘HTraű!iir A szeszélyes Fortuna iátéka étettel-halállal a kincses vastádihávat és egy szibériai magyar hadifogollyal A garammenti magyar tanító füstbem milliói, álmai és reményei Hogy kerültek a vörös harcokban elesett gróf családi ékszerei a szovjetkormány birtokába ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. JT" Zseliz, március 28- (Saját tudósítónktól.) Szegény embernek ritkán akad találkozása á szerencsével s ha néha napján mégis szemtől szembe láthatja Fortuna istenasszonyt, a sze rencse nem marad hű hozzá, hanem játszik vele, csalogatja, csábítgatja s a végén fakép­nél hagyja. Tanúság erre egy Garammenti magyar tanító szomorú története. A szerencse egy mesebeli kincseket tartalmazó láda képé­ben mosolygott rája, eléje vetődött a Jog és emberi igazság szerint is őt illette volna meg a legendás kincs, vagy annak egy része. A sors azonban, — ugyanaz a sors, amelv égy boldog, gondtalan jövő délibábos képét szí­nezte eléje, — másképp akarta és ostoba vé­letlenszerűséggel olyan emberek kezére ját­szotta az aranyat, ezüstöt, drágakövet tartal­mazó ládikát, akik mit sem tudtak a kincs rejtekhelyéről. Az egyik szlovenszkói lap a napokban moszkvai jelentés alapján egy jelentéktelen­nek látszó napihirt közölt. A jelentés szerint Szibériában egy elhatott kolostor fala tö­vében játszadozó gyermekek egy ládikát ástak ki a földből. A vaspántos ládát haza­vitték, kinyitották és szemük clkáprázott a töméntelen kincstől, amely eléjük tárult. A láda kincseinek értékét a szovjet szakértői több millió aranyrubelre becsülték. Ez a híradás Szlovenszkőn egy emberre a szenzáció erejével hatott, vagy még inkább úgy, mint a váratlanul lesújtó villámcsapás. Egy Garammenti magyar tanító ez, aki a most megtalált kincseket évekkel ezelőtt a tíz körmével ásta el a kolostor falai alatt A rövidke hír histórikumához tartozik még, hogy a megtalált kincsek tulajdonosa Masaje- dov gróf, a cári gárda volt ezredese közel tíz esztendeje jeltelen sirban alussza örök álmát a végtelen szibériai szleppék homokja alatt Tragédiát rejt tehát az ujságbirecske. Tra­gikus benne a Garammenti magyar hadi­fogoly-tanító sorsa, küzködése, szenvedése. Ha forma sjserint a tanító nem is volt a kincs tulajdonosa, mérhetetlen szenvedésével, kálváriás esz­tendeivel rászolgált azoknak a földi javak­nak az élvezetére, melyeket a gazdátlanul heverő kincs juttathatott volna osztályré­széül. A tanító három hosszú, keserves esztendőt töltött a brezovkai fogolytáborban. 1918 őszén érlelődött meg benne a gondolat, hogy szökést kísérel meg, még ha az életébe kerül is. Ok­tóber 26-án éjjel, egy csillagtalan, sötét éjsza­kán csomóba kötötte holmiját, a batyut a há­tára vetette és nesztelen léptekkel osopt ki a baláltanyából. Útját a közelben sötétlő feny­vesek felé vette és hajnalban már Brezovka piszkos uccáin csatangolt. A szibériai szél je­ges havat szitált az arcába. Éhség, fáradtság gyötörték. Bármilyen megalázónak érezte, kezébe fogta rongyod kozáksapkáját, az uc- ca sarkára állt s a polgáremberek könyörü- letére apellált A beteg, éhes hadifogoly-tapitó koldult. Órá­kon át didergett a sarkon, de egy kopeket, egyetlen darabka kenyeret sem kapott. Elin­dult munkát keresni. Egy fűrésztelepre szegő­dött és napi harminc kopek fizetés mellett a legnehezebb fizikai munkát végezte. így telt el egy pár hónap. Február közepe táján BrezoTka környékére érkeztek a csehszlovák légiók és ott egye­sültek a fehér hadsereggel. Felhívták a volt osztrák-magyar hadseregbeli hadifoglyokat, hogy aki haza akar jutni, csat­lakozzék az Európa felé induló csapatokhoz. Három nap múlva már „hazafelé" röpítette őket az ércparipa. El is jutottak — az Uralhegység lankái-ig. Ott puskaporos volt a levegő. A vörös hadsereg nagy túlerővel közeledett és kritikus helyzetbe hozta a csehszlovák légiókat s a fehér hadsereget. Az addig fegyelmezett csapatokon úrrá lett a pánik és az elcsüggedés. Szánkón, legtöb­ben pedig gyalogosan menekültek az előnyo- muló vörös csapatok elől. A tanító is velük futott s menekülés közben súlyosan megbete­gedett. A tomski kormányzóság egyik városá­nak kórházába került és felépülése után falu- r ól-falura vándorolva, reményevesztetten járta Szibéria országutait. Május közepe táján az egyik faluban összeakadt a fehér hadse­reg egyik csapatfoszlányával, amelynek vezetője Masajedov, a cári gárda ezredese volt Az -ezredes maroknyi csapa Iával az északi vizeket akarta eltérni. Érdekes tipusa volt az a rósz gárdá i iszitnék. ELlmtimoindást nem tű­rő, nyers, bátor katona volt, de amellett bú­in ámísan gondolkodó és érző ember. Meleg érdeklődéssel fordult a sor&üMözte magyar tanító fele. Magáihoz vette s a tanító titkári szolgálatot töltött he az előkelő katonatiszt mellett, aki vakon hí­zott benne s az ő őrizetébe adta azt a vas- pántokkal körülszegett ládikát, amelyben családi ékszereit vitte. Rokonságát a vörös csapatok lemészárolták, ő maga is csak a csodával határos módon menekült s egész vagyonát a ládikában hozta. Hat száz kilométeres utat tettek meg, de bárhogy igyekeztek az üldöző vörös csapa­tok gyűrűjéből kikerülni, szándékúik nem valósulhatott meg. 1919 december 14-én éj­szaka a vörös csapatok körülzárták őket. A gróf és titkára, a tanító a kolostoriban volt elszállásolva. A riadó álmukból verte fel őket. Együtt ro­hanták a Ildikóért, amelyet le vittek a ko­lostor falai alá és elástak a földiben. Már jóval elmúlt éjfél- mikor befejezték munkájukat 8 a gróf helyszíni rajzot készített, amelyet titkárjának adott megőrzés végett. A reggeli szürkületben vad galoppban me­nekült a kis csapat. Már későn volt. A vörö­sek bamölt sorai körülfogták a menekülőket. A grófot egyetlen puskalövéssel a más­világra küldték, szükebb vezérkarát pedig lemészárolták. A magyar tanítót foglyul ejtették, majd pár napi fogság után kibo­csátották. Nem ment vissza a kincsekért s ez nem is lett volna tanácsos, mert a vörösök szemmel tartották. Útnak indult hazafelé s egyévi vándorlás után célhoz ért. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurlas (32.000 tonna tartatom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten krtünó konyha Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ROYAL MAIL LINE PRAHA II., HYBERNSKA 24/Xa Csak itthon, biztonságban, nyugodtabb kö­rülmények között gondolt újból a kolostor tövében elásott ékszeresiádikára, a milliós értékű kincsekre, melyeknek immár nem volt gazdája, mert a gróf egész családját ki­ír tolták e az utolsó tulajdonos is golyótól ta­lálva esett el. A tanító megkísérelte a gzov- jetkormánnyal való tárgyalások felvételét. Leveleket Íratott ée kapott is választ, de legkevésbé sem biztatót. Hallgatott tehát a kincsekről, amelyek háborítatlanul pihentek a földben egész mostanáig ... (V. S.)' A Pozsonyban letartóztatott Szemző Gyula azt hangoztatja, hogy semmi köze sincs a Léderer-iéle bombamerénylethez — Szemző Gyula fiát és titkárát kiutasították Pozsonyból — Pozsony, március 29. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon j el entése.) Szemző Gyula volt magyar főispánt, akit a pozsonyi rendőrség politikai osztálya egy 1922. éviben kiadott bé­csi körözöl évéi alapján letartóztatott, ma dél­után fogják átadni az államügyészségnek. A rendőrigazgabóság politikát osztályán Habán rendőrségi titkár ma délelőtt újból maga élé vezettette Szemzőt, aki megismételte ősi a vallomását, hogy a Lé- derer-féle bombamerénylethez seimrti köze sínes. Szemző védője ma délelőtt megjelent a rend­őrségen és az államügyészségen, ahol bemu­tatta azt a végzést, amelynek alapján a budapesti államügyészség jogerősen meg­szüntette Szemző ellen a vizsgálatot a Lé- derer-féle bombamerényletből kifolyólag. A védelem arra az álláspontra helyezkedik, hogy semmi esetre sem lehet Szemzőt Ausztri­ának kiadni és pedig ama analógiák alapján, hogy valaki ellen, aki külföldön követ el bűn­cselekményt, saját országában is lehet bűnvá­di eljárást indítani és meg is lehet büntetni, büntetésében azonban a külföldön elkövetett fogságot be kell számitani. Szemző ellen tehát ennek analógiájára a budapesti hatóságok jár­hatnak el, már pedig azok nem jártak el el­lene és beszüntették az eljárást. Ami a bom­bamerényletre való állítólagos felbujtási illett, ha ez meg is történt volna, úgy a, bűncselekmény színhelye Budapest, mert a felhajtás olt történt, tehát ebből is kitű­nik, hogy csak magyat' bíróság itélkezhetik Szemző felett. Ezzel szemben az osztrák hatóságok nem is­merik el a magyarországi megszüntető végzés jogerősségét és arra az álláspontra helyez­kednek, hogy Szemző Gyulának a bécsi bíró­ság előtt kell felelni állttól,agos tettéért. Ez­ért nyomatékosan követelik a letartóztatott volt főispán kiadatását. A kiadatás kérdésében a prágai igazságügy- miniszter fog dönteni, de ez termő zzeie&en még hetekig elhúzódhat. Egyébként Szemző Gyula fiát, ifj. Szemző Gyula dr. budapesti ügyvédet és titkárát a pozsonyi rendőrigazgatóság rövid utón még tegnap kiutasította a köz­társaság területéről, úgy hogy még tegnap el keltett utaeniok Budapestre. Magán mformációinik szerint Szemző Gyula Csehszlovákiában egy nagyobb arányú játék- bank alakításába akart belefogni és ezért tar­tózkodott volna Csehszlovákia területén. Budapesten, március 29. (Budapesti szer­kesztőségünk tedefoujelentése.) Ifj. sSzemzo Gyula ügyvéd, a Pozsonyban letartóztatott volt i magyar főispán fia, aktt kiutasítottak Cseh­szlovákiából, az éjszaka ideérkezett. A sajtó előtt úgy nyilatkozott, hogy teljesen jogellenesnek tartja apja őrizetbe­vételét. Azért jött Budapestre, hogy beszerezze a bu­dapesti hatóságii iratokat, amiknek alapján az eljárás megszüntetését és apja szabadlábra helyezését kérd a pozsonyi rendőrségtől. As a véleménye, hogy a pozsonyi rendőrség a be­szerzett okmányok felmutatása után nem fog látni okot apja további fogvatartására., mint­hogy a Lederer-féle bombamerénylet ügyében apja állítólagos két bűntársa Vojnich és öt vös ellen is beszüntette a bécsi rendőrség az eljárást. 35.000 osztrák fémipari munkáit zárnak ki Sor kerül az egész osztrák fémipari munkásság kizárására? Bécs, március 29. Az osztrák gyáripari szövetség elhatározta, hogy a bécsi anto- mobilipari munkásság kizárását április 6-án az egész bécsi fémiparra kiterjeszti, úgyhogy 30—35.000 munkás veszti kenye­rét. Amennyiben a rákövetkező héten nem sikerül megegyezést létrehoznia a fém­munkásság szövetségével, üzemen kívül helyezi az egész osztrák fémipart, ami 90.000 munkásnak a kizáratását jelentené. Ilyen nagyarányú bérmozgalom már hosz- szu ideje nem volt Ausztriában. Ezidősze- rint nem mutat hajlamot engedékenységre sem a munkaadók, sem a munkások szö­vetsége. Uj főiskolák létesítése jelenleg szántón csak. törvény utján lehetséges s a joga fakultás erre vonatkozólag az eddigi gyakorlat fen- tartását kívánja. Mindezekből láthatjuk, hogy az iskolaügyi minisztérium legújabb törvénytervezetévéi napvilágra hozta pz eddigi gyakorlatának jogi hiányosságait és most a köztársaság fenmál- lásániaik tizenegyedik évében egy felhatalma­zási törvénnyel akarja a kétes jogi alapon nyugvó régi rendeletit szankcionálni. A né­met f ősi kotlák tanári karai a főiskolák önkor­mányzata elleni merényletnek minősítették a javaslatot és a 09eh sajtó azzal érvelt, hogy a német főiskolákból a nemzeti elfogultság beszél. Annál értékesebb most a cseh egye­tem jogi afkultásának teljesen hasonló szel­lemű állásfoglalása. Értesülésünk szeriint a jogi fakultás tanári karának véleményé­vel azonos állás pontot fognak a többi fakul­tások is elfoglalni, ngv hogy az iskolaügyi minisztérium szembetalálja magát a cseh­szlovákiai egyetemek összes tanári karai­val. A főiskolák tervezett uj „rendtörvénye" olyan hatalmat adna az iskolaügyi miniszter kezébe, hogy teljesen ilhrzóriussá tenné a főiskolák ősi ön kormányzalát és egy tanügyi diktatú­rát vezetne be. Prága, március 29. Mint mér megírta a P. M. H., az iskolaüigyi minisztérium kidolgo­zott esv törvényjavaslatot, amellyel a cseh­szlovákiai főiskolák jogi viszonyait akarja rendezni. A javaslat első szakasza szerint a szervezeti statútumokat, a aniulmányt, szi­gorlati, promóció és habilttáció rendjét, a vizsgarendet és a fegyelmi szabályzatot a fő­iskolák részére kormányrendelettel és nem törvénnyel akarják rendezni. A Prager Pres­se értesülése szerint a órásai cseh egyetem jogi falcul tásának tanári kara a törvényja­vaslattal szemben már megszövegezte véle- ményes jelentését. A jelentés kétségbe vonja annak jogosságát, hogy olyan ügyeket, ame­lyeket az alkotmány alapján csak törvénnyel lehet rendezni, a jövőben kormányrendelet­tel vagy az iskolaügyi minisztérium rendele­tével rendezhessenek A tanári kar hangsú­lyozza, hogy az egyetemeknek, mint autonóm testületek­nek, jogi helyzetét respektálni kell. Sőt a szigorlati rendet is külön törvénnyel kell szabályozni, jóllehet erről eddig rendelet nem intézkedett, de az ilyen kormányren­deletnek nincs meg a törvényes alapja. Az iskolaügvi minisztérium most a felhatalma­zó kerettörvény által akarja ezt a törvé­nyes alapot megteremteni. A prágai cseh egyetem jogi kara elutatitia Stefinek főiskolai .rendtörvényét' A német főiskolák után a csehek is állást foglalnak a javaslat őnkormányzatromboló tendenciája ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom