Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-07 / 56. (1979.) szám
1989 márciu» 7, csütörtök. 5 A Vörösmarty-pör a legfelsőbb bíróság előtt A legfelsőbb bíróság ma kezdte tárgyalni Michalho János és Klepetár János semmiségi panaszait ~~ A tárgyalás négy napig fog tartani — ítéletre szombaton délben kerül a sor Briirm, március Ő, A brünni legfelsőbb bíróság előtt ma délelőtt vette kezdetét az utóbbi évtizedeik egyik legizgalmasabb és legór- dekíeszilőbb büjapöréuiek legfelsőbb fokon ■viriIő tárgyalása: a, legfelsőbb bíróság ma kezdte tárgyalni a V QröSTiwrty-bünpör ügyében benyújtott $emmiségí panaszokni. A tárgyalást maga a legfelsőbb bíróság első elnöke, Popéi ka dr. vezeti, referense Pro- ebásuka dr., a legfelsőbb biróság tanácsosa, aiki már a bécsi sémin Ítészek előadója is volt. A vezérprokuraturat Breesfca dr. képviseli, a védelmet Hrabal dr. és Kosztecska dr. prágai ügyvedek látják el, akik már a prágai esküdtszék! tárgyaláson is szerepeltek Michal- ko é« Klepetár dr. védőiként. A pór, amelynek tárgyalása tulajdoniképpen csak iratok olvasásából s néhány beszédből fog állani, a laikus számára látszólag nem ígér szenzációkat. I>e jogú szempontból annál érdekesebb lesz a tárgyalás, mert jogi álláspont jogi állásponttól fog összecsapni. Klepetár: „Mindenre el vagyok Kosztecska dr., mielőtt elutazott volna a brünni tárgyalásra, beszélgetést folytatott védencével, Klepetár dr.-al Klepetár azonban csak zavaros és szófukar megjegyzéseket tett. — Azt akarom, hogy erős maradj — mondotta Koszteeska dr. védencének, Klepetár dr. erre ezt felelte: — Mindenre el vagyok készülve. Azután pedig abban a meggyőződésben tette le védelmét Kosztecska dir. kezeibe, hogy ő nem fogja elhagyni. A táigyalást kilenc órakor nyitotta meg Popelka elnök. Az egész délelőtt a referátum első felének felolvasásával töltötték ld. A bűntény sokéig felfedetlen maradt, mert a gyilkosság mocsaras helyen történt, ahol a meggyilkolt földi maradványai részben eltűntek, részben a tavaszi télviz idején elúsztak, részben pedig az erdei állatok hordták széjjel. Michalko elfogatásakor Sikorskyra hárította a bűntett elkövetését s azt állította, hogy Klepetár dr. nem vett részt a Kriváni kiránduláson. Az esküdtszék! tárgyaláson Michalko előbb ugyancsak azt állította, hogy Sikorsky ölte meg Vörösmarty Margitot a közöttük támadt civakodás hevében. Két nap múlva azonban vallomását visszavonta. Nem szembesítették Machaty és Mrkvicska tanukat sem, hogy világosan megállapítást nyerjen, mikor látták Klepetárt a moziban. A bíróság nem tett eleget azon indítványnak sem, amely a helyszíni szemle elrendelését kér te. Ezekre az indítványokra, amelyeket a biróság vagy elvetett, vagy nem vett tudomásul, a semmiségi panasz szerint a védelemnek volt szüksége, mert a vád Sikorsky állításán -épült fel, továbbá a helyszíni szemlén és Klepetár erkölcsi jelleméin Ezért olvasták fel cikkeit, levelezését és „A prostituáltak élete és halála44 című könyvét. Tanukat is kihallgattak Klepetár erkölcsi jellemére vonatkozólag,.de az általa megnevezett tanukat ezekre a körülményekre vonatkozólag nem hallgatták ki a igy a vádirat szerint az esküdteknél az a felfogás keletkezhetett, hogy Klepetár bűnös hajlama ember, aki gyilkosságra is képes* Ezért igyekezett bebizonyítani Sikorsky szavahihetőségének kétes voltát, valamint Exnerét is, de sok indítványának az elvetése kövebkeofé- ben a semmiségi panasz szeriDt’ ezt lehetetlenné tették számára. A semmiség! .panasz Alaptttatott 1796 évben Ront Lajos otoda ítoíiIép Banská-Bystrica Kéasitéa srállit: síremlékeket, minden kénemben. Bolor- mirrány lapokat. Mát vány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, »tb. Sikorsky szavahihetőségének szerinte kétes voltát a Sikorsky vallomásaiban megnyilvánuló ellenmondásokkal igyekszik bebizonyítani. A semmiségi panasz azután bizonyítékokat hoz fel Exner szavahihetőségének szerinte kétes volta mellett is, fölemlíti. tK'gy ez a tanú mi- képen viselkedett a biróság előtt s kifogásolja, hogy a biróság a tanú elmeállapotának a megvizsgálására vonatkozó Indítványt elvetette, jóllehet maga Exner sem tiltakozott ez ellen. A semmiségi panasz szerint több tanúnak be kellett volna bizonyítania Exner azon állításának valótlanságát, hogy Kosztecska dr. Jic-inben a tanú levelezését lefoglalta és hogy Exner alkalmazójával, aki ezt a levelezést átadta neki, a moziban volt. A helyszíni szemle utján az esküdtek a semmiségi panasz szerint Ítéletet alkothattak volna maguknak arról, vájjon az a hely a bűntett tényleges szinhelye-e s vaijon lehetséges-e, hogy a holttetem erről a helyről eltűnjön, különösen, miután orvosszakértők is kijelentették, hogy amennyiben a holttestet az iszapban helyezték el, amint ez a tanuk vallomásából kitűnt, kizártnak tartják eltűnését. A tárgyalást a déli órákban elhalasztották, és holnap folytatják, amikor a referátum második részét olvassák fel. Pénteken sor kerül a véd- és vádbeszédekre. Szombaton délelőtt a biróság tanácskozásra ül össze s az ítéletet előreláthatóan szobaton délben hozzák meg. A legfelsőbb biróság jóváhagyta a nagybiccseibanditák ítéletét Prochásika dr. beszámolt a bünper előzményeiről, Vörösmarty Margit élettörténetéről s a három vádlott pályafutásáról. A referátum bevonja Sikorsky Miklósnak, a harmadik vádlottnak a személyét is. Az elsőfokú ítélet felülbírálásánál erre szükség vau, ínért azon bizonyítékoknak nagy része, amelyek Michalk&nak és Klepetár árinak az elitéi- t,eléséhez vezettek, Sikorsky vallomásán alapszikAz eshüdtbiróság ítélete Mint emlékezetes, a Michalko, Klepetár é<s Sikorsky elleni pör a prágai esküdtbiróság eslőtt múlt év májusában folyt. Május barma- dikán vette kezdetét és május 31.-én fejeződött be. Az esküdthiróságti tárgyaláson felolvasott vádirat szerint Michalko, Sikorsky és Klepetár az Amerikából gazdagon visszatért Vöi’ösnwrty Margitot, Sikorsky sógornőjét egy esküvői komédia lejátszásával tévedésbe ejtették, elszedték megtakarított pénzét, azután pedig J kicsaUák a Kriván aljába s ott megölték. | Klepetár dr. határozottan tagadta, hogy a gyilkosságban résztrett. Igyekezett alibit bizonyítani, igy többek között azzal, hogy a kritikus napon a prágai Louvre-moziban volt, ahol a Kobra-filmet nézte meg. Exner jicsini fogtechnikus azonban, aki önként jelentkezett tanúnak, vallomásában kijelentette, hogy Klepetár- ban fölismeri azt a férfit, aki a másik két vádlott és egy korpulensebb hölgy társaságában a végzetes napot megelőzően a Tátrába utazott. Sikorsky beismerte, hogy tudott a gyilkossági tervről, a bűnténynél az őr szerepét játszott* g vallomása szerint a másik két vádlott követte el a gyilkosságot. Előadta, hogy Klepetár Margitnak valami port nyújtott át egy pohár vízben, azután Michalko megfojtotta a nőt Az esküdtszék mindbárom vádlottat bűnösnek találta s a terhelő verdikt alapján a biróság Miehalkot halálra, Klepetárt élét- fogytiglani fegyházra, Sikorskyt pedig tizenötévi fegyházra ítélte el. Az ítélet ellen Michalko és Klepetár védői gemiségi panaszt jelentettek be,, mig Sikorsky az ítéletbe belenyugodott. Brimn, március 6. Ma délelőtt 11 óra-1 kor hirdette ki a brünni legfelsőbb bíró- j ság Bognár Lajos és Marki Mátyás, a nagybiccsei banditák ügyében hozott ítéletét. A védők áltai benyújtott össaos semmiség! panaszokat a vezérállainügyész indítványa értelmében a legfelsőbb biróság részint elutasította, részint visszautasította. Ezzel a pozsonyi esküdtbiréság Ítélete jogerőssé vált, ami azt jelenti, hogy ha a köztársaság elnöke nem kegyelmez meg Bognár Lajosnak, akkor ki fogják végezni. A% ítélet kihirdetése után a legfelsőbb bíróság kegyelni] tanáccsá alakult át és titkos ülésen döntött arról, vájjon Bognár Lajost kegyelemre ajánlja-* vagy sem. Zia Vuciterna beismerte, hogy felbujtották a vérengzésre Felbujtói fenyegetésekkel kényszeritettéh, a merénylet végrehajtására ~ Zavisics miniszteri fötisztviselő volt a merényi letterv kiszemelt áldozata Belgrád, március 6. A Zia Vuciterna vérfürdője ügyében indított rendőri nyomozás tegnap újabb fordulatot eredményezett, mely az albán ember rémtettét az eddigivel homlokegyenest ellenkező megvilágításba helyezte. Eleinte majdnem kétségtelennek látszott, hogy Zia Vuciterna, akit a prágai biróság elmebetegnek nyilvánított, Kacsanik állomáson dühöngési rohamában lőtte agyon Zavi- sics bedügy minisztériumi főtiszt viselőt, a két fiatalembert és sebesitett meg három utast. A nyomozás első szakaszában a rendőrség nem is foglalkozott komolyan azzal a gya- numomentummal, hogy a vasúti kocsiban történt vérengzés tulajdonképpen egy politikai merényletet takar, amelyet raffinált ügyességgel rejtettek az elmebeteg ember dührohamának palástja alá. Az adatok és bizonyítékok azonban egyre valószínűbbé tették ezt az utóbbi föltevést és ma már a rendőrség a vallomások és a nyomozati megállapítások alapján joggal hiszi, hogy két- utitársát agyonlőtte és hármat megsebesített. Erre azért volt szüksége, hogy plauzibilissé tegye a dühöngési rohamot és azt a benyomást keltse, hogy beszámíthatatlan állapotban követte ed a vérengzést. Midőn Zia Vuciterna a rendőri kihallgatás alkalmával észrevette, hogy a rendőrtisztvi- selők tisztában vannak merényleteinek igazi inditóokaival, fölhagyott a szimulálással és őszinte, töredelmes vallomást tett. Nyíltan vádat emelt bátyjának üzlettársa, Kadri Izdem és egy ismeretlen férfi ellen, akik válogatott fenyegetésekkel kényszeritették öt a vérfürdő megrendezésére. Közölték vele, hogy nem jut túl élve Kacsanik állomáson, ha agyon nem lövi a vonatban utazó Zavisics minisztériumi főfelügyelőt. Az a körülmény, hogy Zia Vuciternát bátyja elkísérte, amellett bizonyít, hogy ő volt az összekötő kapocs a felbujtó és a fölbujtott között. A kacsaniki vérfürdő bűnügyi nyomozásáA Michalko ügyében benyújtott semmiségi panasz, amelyet a mai legfelsőbb bírósági tárgyaláson felolvastak, főképpen az esküdteknek föltett kérdések szerinte alakilag hibás megfogalmazását kifogásolja. A semmiségi panasz szerint a főkérdés nem állott összhangban a vádirattal. A vádirat szerint a három vádoltt együttesen követte el a gyilkosságot, de a kérdés úgy hangzott, mintha Michalko egyedül követte volna el a bűntényt. Továbbá kifogásolja a semmiségi panasz, hogy nem tettek fel az esküdteknek ellenőrző kérdéseket, amelyek pontosan felsorolták volna, kivel követte el Michalko a bűntényt. Ez bizonytalanságot idézett elő, ami az esküdtek döntésére is kihatott, mqrt ezek nem is tudták eldönteni, ki a tettes és ki a bűnrészes. Azonkívül — mondja tovább a semmiségi panasz — olyan kérdéseket sem tettek fel az esküdteknek, amelyek révén fontos enyhítő körülményeket lehetett volna megállapítani. A i Szlovenszkón érvényes magyar törvény szerint ugyanis, amelynek alapján a vádlottak felett ítélkeztek, enyhítő körülmények esetén a halálbüntetést életfogytiglani, vagy tizenöt évi fegyházra lehet átváltoztatni. Ezért az esküdteknek olyan kérdést kellett volna feltenni, amely megállapította volna, vájjon az es- j küdtek elismerik-e az enyhítő körülmények túlsúlyát, ami a büntetés kiszabásának megváltoztatását megindokolta volna. Ezt a kérdést Michalkó esetében nem tették fel s arról, amiről az esküdteknek kellett, volm dönteniük, csal: a biróság döntött, amely Mí- chalkó esetében az enyhítő körülmények túl u- lyát nem ismerte el. A sem mis égi panasz továbbá rámutat arra, hogy Sikorsky esetében sem tették fel .ezt a kérdést, de Sikor.4:ynál_ a biróság az enyhítő körülmények tulsulvát ‘■lis- merto, minők alapján büntetését tizenötevi fegy- bázban szabta ki A biróság abbén az esetben fontosnak tudta be Sikorsky beismerő vallomását annak ellenére, hogy Sikorsky csapán azt ismerte be, hogy Michalkó gyilkolt s ő kénytelen volt a bűntettet végignézni. Az esküdtszék azonban a Sikórsky bűnösségére vonatkozó kérdés megválaszolásával kifejezte azt, hogy Sikorsky vallomásának nem hisz, de a biróság ezt a döntést nem vette tekintetbe. Azonkívül felhozza a semmiségi panasz, — a Klepetár-tigyben benyújtott semmiségi panasz- szal egybehangzóan, — hogy Laitl tanút nem szembesítették Ploszkal tanúval, aki ugyancsak szemüveget visel, mint Klepetár. Ezzel a semmiségi panasz szerint neincsupán azt lehetett volna bebizonyítani, hogy Klepetár a többiekkel nem utazott a vonatban, hanem Sikorsky szavahihetőségének kétes voltát is. Hat semmiségi oh Klepetár ügyében Klepetár semmiségi panasza összesen hat semmiségi okot sorol fel g a pőr folyamán szerinte indított ujságkampányról is megemlékezik. A semmiségi panasz felhozza, hogy Klepetárt súlyos börtönre Ítélték annak ellenére, hogy a szlovenszkói büntetőtörvény- köuyv fegyházbüntetést ir elő. A semmiségi panasz további indokait azon indítványoknak a biróság által való elvetése képezi, amelyeket a védelem a tanuk szembesítésére vonatkozólag tett, hogy egy részt megállapítsa Ploszkal és Klepetár összetévesztésének a lehetőségét, másrészt Exner tanu szavahihető' é- gónek kétes voltát, s végül Klepetár irodalmi tevékenységét és emberi jellemét. A biróság elvetette azt az indítványt is, hogy Exner tanút szólítsák fel rendelői könyvének a felmutatására, annak a megállapítása céljából, hogy a kritikus napon Exner Jícsinbe® vott s Klepetári nem láthatta a vonatban. Zia Vuciterna újból csak eszköze volt egy politikai merényletekre szövetkezett maffiának. Fölbujtó! és segítőtársai számítottak arra, hogy az elmebetegnek minősített fiatalembert tettéért nem vonják büntetőjogilag felelősségre és beszámvtkatatlansága jó lepléül szolgál az orgyilkos szándékoknak és kezeknek. A rendőrség vélekedése szerint Zia Vuciterna, aki hazatérőben volt Prágából Albániába, okkal és joggal tartott attól, hogy az általa meggyilkolt Bébi rokonsága vérbosszút áll rajta. Üszkübben megszállt bátyja lakásán. Bátyja és üzlettársa rábeszélték, hogy kövessen el merényletet Zavisics belügyminisztériumi fötisztviselő ellen. Számítottak arra, hogy a merénylet, amelyet egy elmebetegnek minősített ember hirtelen támadt dührohamában követ el, nem kelt gyanút a hatóságok Szemében. Zia yncitérná a merényletet ■stógrehajtótta, sőt azonkívül han bekövetkezett szenzációs fordulat részletei még kutatás alatt állnak. A bűnügyi rendőrség éjjel-nappal folytatja a tanúkihallgatásokat s úgy a szemtanuk, mint a közvetett tanuk vallomása megerősíti Zia Vuciterna beismerő vallomását. A merénylő volt munkaadója, Gani bég, & Vreme című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Vuciterna a Prágában elkövetett gyilkosság után, amellyel a Cena bég elleni merénylet mögött meghúzódó titokzatos kezek és érdekek leleplezését lehetetlenné tette, mit sem várhatott többé az ő családjától. Nem maradhatott más hátra, mint hogy Zia hazatérjen Albániába. Gani bég véleménye szerint éppúgy lehetséges, hogy Zia Vuciter- na önkivületi rohamában követte el véres tettét, .mint hogy fölbujtották a gyilkosságra. ft Hiaupr ínteliicen- cls* nélkülözhetetlen hasítja * Késes Két A semmiségi panaszok
