Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-07 / 56. (1979.) szám

1989 márciu» 7, csütörtök. 5 A Vörösmarty-pör a legfelsőbb bíróság előtt A legfelsőbb bíróság ma kezdte tárgyalni Michalho János és Klepetár János semmiségi panaszait ~~ A tárgyalás négy napig fog tartani — ítéletre szombaton délben kerül a sor Briirm, március Ő, A brünni legfelsőbb bí­róság előtt ma délelőtt vette kezdetét az utób­bi évtizedeik egyik legizgalmasabb és legór- dekíeszilőbb büjapöréuiek legfelsőbb fokon ■viriIő tárgyalása: a, legfelsőbb bíróság ma kezdte tárgyalni a V QröSTiwrty-bünpör ügyében benyújtott $emmiségí panaszokni. A tárgyalást maga a legfelsőbb bíróság első elnöke, Popéi ka dr. vezeti, referense Pro- ebásuka dr., a legfelsőbb biróság tanácsosa, aiki már a bécsi sémin Ítészek előadója is volt. A vezérprokuraturat Breesfca dr. képviseli, a védelmet Hrabal dr. és Kosztecska dr. prágai ügyvedek látják el, akik már a prágai es­küdtszék! tárgyaláson is szerepeltek Michal- ko é« Klepetár dr. védőiként. A pór, amelynek tárgyalása tulajdonikép­pen csak iratok olvasásából s néhány beszéd­ből fog állani, a laikus számára látszólag nem ígér szenzációkat. I>e jogú szempontból annál érdekesebb lesz a tárgyalás, mert jogi álláspont jogi állásponttól fog össze­csapni. Klepetár: „Mindenre el vagyok Kosztecska dr., mielőtt elutazott volna a brünni tárgyalásra, beszélgetést folytatott vé­dencével, Klepetár dr.-al Klepetár azonban csak zavaros és szófukar megjegyzéseket tett. — Azt akarom, hogy erős maradj — mon­dotta Koszteeska dr. védencének, Klepetár dr. erre ezt felelte: — Mindenre el vagyok készülve. Azután pedig abban a meggyőződésben tet­te le védelmét Kosztecska dir. kezeibe, hogy ő nem fogja elhagyni. A táigyalást kilenc órakor nyitotta meg Popelka elnök. Az egész délelőtt a referá­tum első felének felolvasásával töltötték ld. A bűntény sokéig felfedetlen maradt, mert a gyilkosság mocsaras helyen történt, ahol a meggyilkolt földi maradványai részben eltűn­tek, részben a tavaszi télviz idején elúsztak, részben pedig az erdei állatok hordták széj­jel. Michalko elfogatásakor Sikorskyra hárí­totta a bűntett elkövetését s azt állította, hogy Klepetár dr. nem vett részt a Kriváni kirán­duláson. Az esküdtszék! tárgyaláson Michalko előbb ugyancsak azt állította, hogy Sikorsky ölte meg Vörösmarty Margitot a közöttük támadt civakodás hevében. Két nap múlva azonban vallomását vissza­vonta. Nem szembesítették Machaty és Mrkvicska ta­nukat sem, hogy világosan megállapítást nyer­jen, mikor látták Klepetárt a moziban. A bíróság nem tett eleget azon indítványnak sem, amely a helyszíni szemle elrendelését kér te. Ezekre az indítványokra, amelyeket a biró­ság vagy elvetett, vagy nem vett tudomásul, a semmiségi panasz szerint a védelemnek volt szüksége, mert a vád Sikorsky állításán -épült fel, továbbá a helyszíni szemlén és Klepetár erkölcsi jelleméin Ezért olvasták fel cikkeit, le­velezését és „A prostituáltak élete és halála44 című könyvét. Tanukat is kihallgattak Klepetár erkölcsi jellemére vonatkozólag,.de az általa megnevezett tanukat ezekre a kö­rülményekre vonatkozólag nem hallgatták ki a igy a vádirat szerint az esküdteknél az a felfogás keletkezhetett, hogy Klepetár bűnös hajlama ember, aki gyilkosságra is képes* Ezért igyekezett bebizonyítani Sikorsky szava­hihetőségének kétes voltát, valamint Exnerét is, de sok indítványának az elvetése kövebkeofé- ben a semmiségi panasz szeriDt’ ezt lehetetlenné tették számára. A semmiség! .panasz Alaptttatott 1796 évben Ront Lajos otoda ítoíiIép Banská-Bystrica Kéasitéa srállit: síremlékeket, minden kénemben. Bolor- mirrány lapokat. Mát vány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, »tb. Sikorsky szavahihetőségének szerinte kétes voltát a Sikorsky vallomásaiban megnyilvá­nuló ellenmondásokkal igyekszik bebizonyíta­ni. A semmiségi panasz azután bizonyítékokat hoz fel Exner szavahihetőségének szerinte kétes volta mellett is, fölemlíti. tK'gy ez a tanú mi- képen viselkedett a biróság előtt s kifogásolja, hogy a biróság a tanú elmeállapotának a meg­vizsgálására vonatkozó Indítványt elvetette, jól­lehet maga Exner sem tiltakozott ez ellen. A semmiségi panasz szerint több tanúnak be kel­lett volna bizonyítania Exner azon állításának valótlanságát, hogy Kosztecska dr. Jic-inben a tanú levelezését lefoglalta és hogy Exner al­kalmazójával, aki ezt a levelezést átadta neki, a moziban volt. A helyszíni szemle utján az esküdtek a semmiségi panasz szerint Ítéletet al­kothattak volna maguknak arról, vájjon az a hely a bűntett tényleges szinhelye-e s vaijon lehetséges-e, hogy a holttetem erről a helyről eltűnjön, különösen, miután orvosszakértők is kijelentették, hogy amennyiben a holttestet az iszapban helyezték el, amint ez a tanuk vallo­másából kitűnt, kizártnak tartják eltűnését. A tárgyalást a déli órákban elhalasztották, és holnap folytatják, amikor a referátum máso­dik részét olvassák fel. Pénteken sor kerül a véd- és vádbeszédekre. Szombaton délelőtt a biróság tanácskozásra ül össze s az ítéletet előreláthatóan szobaton dél­ben hozzák meg. A legfelsőbb biróság jóváhagyta a nagybiccseibanditák ítéletét Prochásika dr. beszámolt a bünper előzmé­nyeiről, Vörösmarty Margit élettörténetéről s a három vádlott pályafutásáról. A referátum bevonja Sikorsky Miklósnak, a harmadik vádlottnak a személyét is. Az elsőfokú íté­let felülbírálásánál erre szükség vau, ínért azon bizonyítékoknak nagy része, amelyek Michalk&nak és Klepetár árinak az elitéi- t,eléséhez vezettek, Sikorsky vallomásán alapszik­Az eshüdtbiróság ítélete Mint emlékezetes, a Michalko, Klepetár é<s Sikorsky elleni pör a prágai esküdtbiróság eslőtt múlt év májusában folyt. Május barma- dikán vette kezdetét és május 31.-én feje­ződött be. Az esküdthiróságti tárgyaláson fel­olvasott vádirat szerint Michalko, Sikorsky és Klepetár az Ameri­kából gazdagon visszatért Vöi’ösnwrty Mar­gitot, Sikorsky sógornőjét egy esküvői ko­média lejátszásával tévedésbe ejtették, el­szedték megtakarított pénzét, azután pedig J kicsaUák a Kriván aljába s ott megölték. | Klepetár dr. határozottan tagadta, hogy a gyilkosságban résztrett. Igyekezett alibit bizonyítani, igy többek kö­zött azzal, hogy a kritikus napon a prágai Louvre-moziban volt, ahol a Kobra-filmet nézte meg. Exner jicsini fogtechnikus azon­ban, aki önként jelentkezett tanúnak, vallomásában kijelentette, hogy Klepetár- ban fölismeri azt a férfit, aki a másik két vádlott és egy korpulensebb hölgy társasá­gában a végzetes napot megelőzően a Tát­rába utazott. Sikorsky beismerte, hogy tu­dott a gyilkossági tervről, a bűnténynél az őr szerepét játszott* g vallomása szerint a másik két vádlott követte el a gyilkosságot. Előadta, hogy Klepetár Margitnak valami port nyújtott át egy pohár vízben, azután Michalko megfojtotta a nőt Az esküdtszék mindbárom vádlottat bűnös­nek találta s a terhelő verdikt alapján a bi­róság Miehalkot halálra, Klepetárt élét- fogytiglani fegyházra, Sikorskyt pedig ti­zenötévi fegyházra ítélte el. Az ítélet ellen Michalko és Klepetár védői gemiségi pa­naszt jelentettek be,, mig Sikorsky az ítélet­be belenyugodott. Brimn, március 6. Ma délelőtt 11 óra-1 kor hirdette ki a brünni legfelsőbb bíró- j ság Bognár Lajos és Marki Mátyás, a nagybiccsei banditák ügyében hozott íté­letét. A védők áltai benyújtott össaos semmiség! panaszokat a vezérállainügyész indítványa értelmében a legfelsőbb biró­ság részint elutasította, részint visszauta­sította. Ezzel a pozsonyi esküdtbiréság Ítélete jogerőssé vált, ami azt jelenti, hogy ha a köztársaság elnöke nem ke­gyelmez meg Bognár Lajosnak, akkor ki fogják végezni. A% ítélet kihirdetése után a legfelsőbb bíróság kegyelni] tanáccsá alakult át és titkos ülésen döntött arról, vájjon Bognár Lajost kegyelemre ajánlja-* vagy sem. Zia Vuciterna beismerte, hogy felbujtották a vérengzésre Felbujtói fenyegetésekkel kényszeritettéh, a merénylet végre­hajtására ~ Zavisics miniszteri fötisztviselő volt a merényi letterv kiszemelt áldozata Belgrád, március 6. A Zia Vuciterna vér­fürdője ügyében indított rendőri nyomozás tegnap újabb fordulatot eredményezett, mely az albán ember rémtettét az eddigivel hom­lokegyenest ellenkező megvilágításba helyez­te. Eleinte majdnem kétségtelennek látszott, hogy Zia Vuciterna, akit a prágai biróság elmebetegnek nyilvánított, Kacsanik állomá­son dühöngési rohamában lőtte agyon Zavi- sics bedügy minisztériumi főtiszt viselőt, a két fiatalembert és sebesitett meg három utast. A nyomozás első szakaszában a rendőrség nem is foglalkozott komolyan azzal a gya- numomentummal, hogy a vasúti kocsiban történt vérengzés tulajdonképpen egy poli­tikai merényletet takar, amelyet raffinált ügyességgel rejtettek az elmebeteg ember dührohamának palástja alá. Az adatok és bizonyítékok azonban egyre valószínűbbé tették ezt az utóbbi föltevést és ma már a rendőrség a vallomások és a nyo­mozati megállapítások alapján joggal hiszi, hogy két- utitársát agyonlőtte és hármat megsebe­sített. Erre azért volt szüksége, hogy plauzi­bilissé tegye a dühöngési rohamot és azt a benyomást keltse, hogy beszámíthatatlan ál­lapotban követte ed a vérengzést. Midőn Zia Vuciterna a rendőri kihallgatás alkalmával észrevette, hogy a rendőrtisztvi- selők tisztában vannak merényleteinek igazi inditóokaival, fölhagyott a szimulálással és őszinte, töre­delmes vallomást tett. Nyíltan vádat emelt bátyjának üzlettársa, Kadri Izdem és egy ismeretlen férfi ellen, akik válogatott fe­nyegetésekkel kényszeritették öt a vérfür­dő megrendezésére. Közölték vele, hogy nem jut túl élve Kacsanik állomáson, ha agyon nem lövi a vonatban utazó Zavisics minisztériumi főfelügyelőt. Az a körülmény, hogy Zia Vuciternát bátyja elkísérte, amellett bizonyít, hogy ő volt az összekötő kapocs a felbujtó és a fölbujtott között. A kacsaniki vérfürdő bűnügyi nyomozásá­A Michalko ügyében benyújtott semmiségi panasz, amelyet a mai legfelsőbb bírósági tárgyaláson felolvastak, főképpen az esküd­teknek föltett kérdések szerinte alakilag hi­bás megfogalmazását kifogásolja. A semmiségi panasz szerint a főkérdés nem állott összhangban a vádirattal. A vádirat szerint a három vádoltt együttesen követte el a gyilkosságot, de a kérdés úgy hangzott, mintha Michalko egyedül követte volna el a bűntényt. Továbbá kifogásolja a semmiségi panasz, hogy nem tettek fel az esküdteknek ellenőrző kér­déseket, amelyek pontosan felsorolták volna, kivel követte el Michalko a bűntényt. Ez bi­zonytalanságot idézett elő, ami az esküdtek döntésére is kihatott, mqrt ezek nem is tudták eldönteni, ki a tettes és ki a bűnrészes. Azonkívül — mondja tovább a semmiségi pa­nasz — olyan kérdéseket sem tettek fel az es­küdteknek, amelyek révén fontos enyhítő kö­rülményeket lehetett volna megállapítani. A i Szlovenszkón érvényes magyar törvény szerint ugyanis, amelynek alapján a vádlottak felett ítélkeztek, enyhítő körülmények esetén a halálbüntetést életfogytiglani, vagy tizenöt évi fegyházra lehet átváltoztatni. Ezért az es­küdteknek olyan kérdést kellett volna felten­ni, amely megállapította volna, vájjon az es- j küdtek elismerik-e az enyhítő körülmények túlsúlyát, ami a büntetés kiszabásának meg­változtatását megindokolta volna. Ezt a kérdést Michalkó esetében nem tették fel s arról, amiről az esküdteknek kellett, volm dönteniük, csal: a biróság döntött, amely Mí- chalkó esetében az enyhítő körülmények túl u- lyát nem ismerte el. A sem mis égi panasz to­vábbá rámutat arra, hogy Sikorsky esetében sem tették fel .ezt a kérdést, de Sikor.4:ynál_ a biróság az enyhítő körülmények tulsulvát ‘■lis- merto, minők alapján büntetését tizenötevi fegy- bázban szabta ki A biróság abbén az esetben fontosnak tudta be Sikorsky beismerő vallomását annak elle­nére, hogy Sikorsky csapán azt ismerte be, hogy Michalkó gyilkolt s ő kénytelen volt a bűntettet végignézni. Az esküdtszék azonban a Sikórsky bűnösségére vonatkozó kérdés megválaszolásával kifejezte azt, hogy Sikorsky vallomásának nem hisz, de a biróság ezt a döntést nem vette tekintetbe. Azonkívül felhozza a semmiségi panasz, — a Klepetár-tigyben benyújtott semmiségi panasz- szal egybehangzóan, — hogy Laitl tanút nem szembesítették Ploszkal ta­núval, aki ugyancsak szemüveget visel, mint Klepetár. Ezzel a semmiségi panasz szerint neincsupán azt lehetett volna bebizonyítani, hogy Klepetár a többiekkel nem utazott a vonatban, hanem Si­korsky szavahihetőségének kétes voltát is. Hat semmiségi oh Klepetár ügyében Klepetár semmiségi panasza összesen hat semmiségi okot sorol fel g a pőr folyamán sze­rinte indított ujságkampányról is megemlékezik. A semmiségi panasz felhozza, hogy Klepetárt súlyos börtönre Ítélték annak elle­nére, hogy a szlovenszkói büntetőtörvény- köuyv fegyházbüntetést ir elő. A semmiségi panasz további indokait azon in­dítványoknak a biróság által való elvetése ké­pezi, amelyeket a védelem a tanuk szembesíté­sére vonatkozólag tett, hogy egy részt megálla­pítsa Ploszkal és Klepetár összetévesztésének a lehetőségét, másrészt Exner tanu szavahihető' é- gónek kétes voltát, s végül Klepetár irodalmi tevékenységét és emberi jellemét. A biróság el­vetette azt az indítványt is, hogy Exner tanút szólítsák fel rendelői könyvének a felmutatásá­ra, annak a megállapítása céljából, hogy a kri­tikus napon Exner Jícsinbe® vott s Klepetári nem láthatta a vonatban. Zia Vuciterna újból csak eszköze volt egy politikai merényletekre szövetkezett maf­fiának. Fölbujtó! és segítőtársai számítottak arra, hogy az elmebetegnek minősített fiatalem­bert tettéért nem vonják büntetőjogilag fele­lősségre és beszámvtkatatlansága jó lepléül szolgál az orgyilkos szándékoknak és kezek­nek. A rendőrség vélekedése szerint Zia Vuci­terna, aki hazatérőben volt Prágából Albá­niába, okkal és joggal tartott attól, hogy az általa meggyilkolt Bébi rokonsága vérbosszút áll rajta. Üszkübben megszállt bátyja lakásán. Bátyja és üzlettársa rábeszélték, hogy kö­vessen el merényletet Zavisics belügymi­nisztériumi fötisztviselő ellen. Számítottak arra, hogy a merénylet, amelyet egy elmebetegnek minősített ember hirtelen támadt dührohamában követ el, nem kelt gyanút a hatóságok Szemében. Zia yncitérná a merényletet ■stógrehajtótta, sőt azonkívül han bekövetkezett szenzációs fordulat részle­tei még kutatás alatt állnak. A bűnügyi rend­őrség éjjel-nappal folytatja a tanúkihallgatá­sokat s úgy a szemtanuk, mint a közvetett ta­nuk vallomása megerősíti Zia Vuciterna be­ismerő vallomását. A merénylő volt munkaadója, Gani bég, & Vreme című lapnak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Vuciterna a Prágában elkövetett gyilkos­ság után, amellyel a Cena bég elleni me­rénylet mögött meghúzódó titokzatos kezek és érdekek leleplezését lehetetlenné tette, mit sem várhatott többé az ő családjától. Nem maradhatott más hátra, mint hogy Zia hazatérjen Albániába. Gani bég véleménye szerint éppúgy lehetséges, hogy Zia Vuciter- na önkivületi rohamában követte el véres tettét, .mint hogy fölbujtották a gyilkosságra. ft Hiaupr ínteliicen- cls* nélkülözhetetlen hasítja * Késes Két A semmiségi panaszok

Next

/
Oldalképek
Tartalom