Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-07 / 56. (1979.) szám

6 1929 mámng 7, csütörtök. Meddig késik még a tavasz? Még ajabb fagyhullámot kaphatunk Mit mondanak a meteorologusok ? „Hodzsa apánk" bukása után Szlovenszkó, március íi. Azok közé tartozom, aikük a szlovén sakói egyetemes Református egyház képviseletében ainaiiaikiMején végáglrilineselték Prágában a Srobár s Benes iminiszterek, majd Pozsonyban Micsura és Kálüiay teljhatalmúnak 'mondott szlovenszkói miniszterek ajtóit s jóakaratai megértésre kérték fél a köztársaság eme ha­talmasságait. Mindenütt oda nyilatkoztak, hogy egyhá­zunk helyzetének jobbítását csakis az alko­tandó egyházi törvényeink jóváhagyását kö­vet öLeg remélhetjük. Az általunk Léván 1923-ban megtartott zsi­naton Szlávok György dr. akkori zólyomi zsu­pán mint kormánybiztos első felszólalásában nyílt őszinteséggel hozta tudomásunkra, hogy alkotandó törvényeink jóváhagyását csakis az esetben várhatjuk, ha a zsinat a szlovák ajlui hdrvek részére egy szlovák esperességet alkot. Zsinatunk ezen komiánykivánaloan teljesí­tésére már azért sem vállalkozhatott, mert egyházi alkotimányunk alulról (egyházközsé­gek) épült fel, a szlovák esperességet tehát a füvekre zsinati parancsszóval amiál kevésbé erőszakolta, mert legjobb tudomása szerint ezen esperes® égi kerület létesítését maguk, szlovák ajkú hitsor sósaink sem kívánták. Törvényeink felterjesztettek, ámde annak megerősítését hiába vártuk; ehelyett azon­ban megmozdult a hivatalos apparátus a szlovák esperesség létesítéséhez hangulat csi­nál ására; Kállay miniszter pedig rábeszélte az egyház vezetőségét a törvények visszavé­telére, Ígérvén, hogy ez esetben egy alakí­tandó vegyes bizottság előtt kifejezésre jut­tatja azon — Írásba foglalni általa megtaga­dott —- feltételeket, amelyek törvényünk meg­erősítését biztoeitiaud j ák. A megígért vegyes bizottság sokáig meg nem alakult, gondolván, hogy „hadd pusztul­jon a magyar", ehelyett azonban ismét jelent­kezett a „szelíd" nyomás, melynek célja nem kevesebb volt, minthogy az 1919—1920. évek­re szóló államsegélytől megfosztott és emiatt elkeseredett s eladósodott ref. papsággal meg­értessék, miként minden őket ért bajnak az egyetemes egyház vezetősége az oka, mert ha a® lojálisabb volna, akkor a kormány nem­csak az 1919. évben visszatartott papi járan­dóságukat fizetné ki, hanem folyóvá tenné a papi 'és tanítói özvegyek és árvák ellátására szükséges pénzt, ismét kiutalná az egyház közigazgatási szükségletére egyházunkat meg­illető, de már előbb beszüntetett államse­gélyeket, sőt kedvezően intézné el lelké­szeink és tanítóink állampolgárságának ügyét is stib. stb. Ekkor már 1927-eí .irtunk, a kultusz minisz­ter pedig Hodzsa volt, akinek minisztersége ideje alatt a vegyes bizottság tényleg össze­ült s törvényeinket átdolgozta. így tartatott meg a pozsonyi zsinat 1928 január hóban, amelyet megelőzőleg illetékes helyről érte­sült a vezetőség afelől, hogy törvényeink jó­váhagyását követői eg tényleg részesül egy­házunk az előbb felsorolt jókban. Törvényeink a kultuszminiszter által meg­ígért sürgős jóváhagyás céljából még 1928 júliusában felterjesztettek, zsinatunk pedig éppen papjaink és egyházunk anyagi helyze­tének javát óhajtván munkálni, elvi állásfog­lalásának megsértésevéi a szlovák esperessé- get törvénybe iktatta s annak körzetét meg- állapitetta! Mindezek dacára és dacára anmaík is, hogy — ismételve hangsúlyozom — törvé­nyeink mielőbbi ellátását Hodzsa miniszter or kifejezetten megígérte, a törvények most is Prágában a'lusszák álmaikat, de a fentebb említett állami pénzek, — eltekintve a szűk marokkal mért közigazgatási államsegélytől — folyóvá nem tétettek; az állampolgárság kérdése viszont köztudomású, miként kezel­tetek. Nekünk kálvinistáknak tehát igazán nincs bkunk „Hodzsa apánk" távozását siratná, mert tett Ígéretei egyháza téren is beváltatlanokká lettek, ellenben megkérdezhefínők tőle illő tisztelettel, hogy az adott szó szentsége iránt mily véleménye van? Egy kálvinista. Törvény a korrupció ellen Jugoszláviában Belgrád, március 6. Az igazságügyminisater bemutatta a „törvényhozó" tanácsnak a kor­rupcióellenes törvényt, amelynek elnevezése a következő: Törvény a hivatali kötelességek közben elkövetett visszaélésekről. Feltűnést kelt a törvény azon rendelkezése, hogy visz- szahatő erővel bír, amennyiben lehetővé te­szi, hogy a törvény életbelépése előtt korrupt magatartást tanúsító tisztviselőik vagyonából kárpótolhassa magát. — Látható hang, hallható tény, mesterséges ▼illám. Mint a Newyorki Times Newyorkból je­lenti, az amerikai tudományos intézet legutóbbi lakomáján bemutatták a technika legújabb cso­dáit. mint amilyen például a látható hang. a hall­ható fény. a mesterséges villám, egy szén: és ko- baldvegyidék. amely majdnem olyan, kemény, mini a gyémánt, végül egy igen érzékeny készülék, amellyel a* arcpirulás által fejlesztett melegség hőfokát meg •érni. Prága, március 6. Március hatodikét írunk. És a világ még teljesen téli képet mu­tat. Déltájban ugyan a házak tetejéről ránk csurog a megereszkedett hóié, folyamatban van az enyhülés, de még korai volna végleg elparentálni a telei és üdvözölni a tavasz megérkezését. Leg- lább is a meteorológiai intézetek jelentései j reményeinkben óvatosságira intenek, ameny- ! nyiben nem tartják lehetetlenségnek, hogy a most mutatkozó enyhül etet ujiból fagyhullám váltja fel. Egyelőre még várható a höemelke- dós, ez most a meteorológiai intézetek devizá­ja, azonban ebben a mondatban az egyelőre mégen van a hangsúly. Az óvatos jelentés sze­rint tehát néhány napra biztosiiva vagyunk, hogy nem kell dideregnünk nem valószínűtlen azonban, hogy március de­rekára megint csak visszatérnek a hidegek. Az idei telet az északkeleti és északi hi­degbetörések — népszerű nyelven: hideg­hullámok — sorozatos ismétlődése jellem­zi. Az egy-egy hidegperiódus után beálló — többnyire rövidtartamu — enyhülés mindig újabb és újabb alkalmat szolgáltatott az ug­rásra készenáll ó hideg légtömegeknek az elő- nyomulásna és Középeurópáiban újabb erős helyi lehűlés előidézésére. A „kellő" pillanat­ban mindig kéznél volt egy-egy oroszországi ciklon, amely a hideg levegőnek energiát adott, meglódiitotta Középeurópa felé s a helyzet most is veszedelmesen hasonlít az elsőkhöz. Kaphatunk-e tehát még egy újabb veszedel­mes fagyhullámot? A veszély le nem tagad­ható, bár nem az északi hideg betörés pusz­ta lehetőségében rejlik. A kontinensen edf Jg­Miskölc, március 6. Alig néhány kilómé-1 ternyire a határ vonalától lázas izgalom ej­tette rabul egy régen elfelejtett nagyközség, Telkibánya lakosait Olyan kevesen tudják, hogy Telkibánya létezik a világon, hiszen ez a község, amelynek alig 1200 lakosa van, tel­jesen el van zárva a világtól és lakosai az ábauji hegyek közé ékelve évtizedek óta a legnagyobb egyhangúságban pergetik le szür­ke, munkás, nyomorgó életüket. Most egy­szerre megváltozott a világ és Telkibánya lakosai úgy képzelik, hogy nagyközségük nevét rövidesen aranybetük- kel írják bele a magyar gazdasági élet év­könyveibe. Mindnyájan abban a meggyő­ződésben élnek, hogy a községükhöz tarto­zó hegy gyomra aranyat őriz és ezt. az ara­nyat csak ki kell bányászni. Ez reménység, amelyet különben hosszú nem­zedékeken keresztül hiába tápláltak a telki­bányaiak, most úgy látszik, valóra válik, mert néhány nappal ezelőtt Telkibányán geoló­gusok jelentek meg, akik munkásságukkal az elszegéyndett lakosok között nagy izgal­mavt keltettek. A geológusok és bányaszaíkértők a legmo­dernebb eszközökkel fölszerelve megkeresték a telkibányai régi aranybányák beomlott tár­náit és napokon keresztül kutattak, ásták és egy egész kocsira való anyagot gyűjtöttek össze. Mondanunk sem kell, hogy TeLkilbánya sze­gény lakosai lázas izgatottsággal figyelték a szakértők munkásságát és állandóan kérdé­sekkel zaklatták a geológusokat, akik termé­szetesen sem határozott igennel, sem határo­zott nemmel nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy hol található a hegy gyomrában az arany. A kibányászott köveket most szállították fel Budapestre és előreláthatóan néhány héten belül eldől a tudósok véle­ménye alapján, hogy mennyit ér a telkibá­nyai hegy gyomrában talált érc, milyen kincsek bevernek a beszakadt és el­felejtett tárnákban, valóra váibatik-e a telki- bányaiaknak most még boldogan táplált re­ménysége, amely szerint a községben műn- kisházak épülnék, villanyvilágítás, nyuga­lalt földrajzi helyzetünkből következik, hogy még késő tavasszal is északi betörések erős lehűlést, májusi fagyokat idézhetnek nálunk elő. Ezek azonban már nem téli jellegű hi­degek s bár mezőgazdasági szempontból ve­szedelmeket rejtenek magukban, mégis in­kább csak kellemetlenek. Ma azonban más a helyzet. A tél még nem Arl véget, a föld fél méter­nél mélyebben■ fagyott, vastag hótrkarő borítja még a tájékot. A most folyamatban levő enyhülés nem olyan mértékű, hogy a tél nyomott eltüntet­hetné. Ha tehát most öt-hat napon belül újabb hidegáramlás hatása alá kerülnénk, az m ■'< erősebb akadályra nem találna s könnyűszerrel hütené ismét —10 fok alá a levegőt. Ritka ugv ez már a vidékeinken márciusban, de nem lehetetlen, hiszen mértek már Po­zsonyban március 13.-án —15 fokot is 1877- ben, sőt volt március 24.dike, amikor a hő­mérő megközelítette a —10 fokot. Ma még nem mondható határozott vélemény arról, hogy most is hasonlót fogunk-e meg­érni, de optimizmusra sok bkunk nincs. Északeurópában, ahol az elmúlt napokban erős enyhülés volt, már megindult a lehü- léli folyamat. A Spitzbergákon —42 fokos a hideg. Észak- svéd országban, ahol vasárnap reggel fagy­pont felett volt a hőmérő, most ismét —10 fok alá süiyedt a hőmérséklet. Németország rövidesen megérzi ezt a lehűlést, mert az északról lefolyó hideg légtömegek odáig sem­mi akadályra nem találnak. Hozzánk néhány nappal később érne el ennek a fagyhuliám- nak a hatása, ami ellen csak az védhet meg bennünket, ha közben enyhébb déli, vagy nyugati áramlás siet segítségünkre. lom, jólét teremtődik a faluban, amely ter­mészetesen rövidesen vasúti közlekedéshez is juh Azok, akik a hegység kiaknázásának szol­galmi joga megilleti, kis tőkét kerítettek ma­guknak és minden ráon hozzá akarnak fogni a telki- bányai j aranyat tartalmazó hegy kiaknázá­sához. ők voltak azbk, akik lebivatták a budapesti geológusokat és bányászszakértőket. Ha va­lóra válik a remén yságük, úgy hamarosan háromezer munkást szándékoznak beállítani a régi bányák feltárásához. Mert Tedkiibánya valamikor egyszer már igen nagy szerepet játszott az ország gazdasági életében. Telkibánya Mária Terézia idején hatalma­san virágzó aranybányatelep volt és Telki- bánya névvel egyszerre hét községet nevez­tek. Lakosai mind gazdagok voltak, hiszen a környék bányái bőségesen ellátták a lakoso­kat arannyal. Hosszú évizedéken kereszbül az ország egyik leggazdagabb helye volt Tel­kibánya, amelynek pénzverdéiből a legszebb tallérok kerültek ki. Lassanként azonban ki­merült a föld nyomra, az aranykeresést ab­bahagyták, a pénzverdéknek nem akadt dol­guk és a lakosság egyre jobban elszegénye­dett. A község történetére vonatkozó iratok­ból megállapítható, hogy Telkibánya hegyeiben már régi rómaiak is bányásztak. Zsigmond király koráiban pedig hét község lakossága csupa bányász volt és Mária Teré­zia már pénzverdét is állíttatott fel Telkibá­nyán. Nem sokkal Mária Terézia halála után borzalmas katszbrófa történt a Telkibányai hegyek között. Az akkori világban szinte páratlanul álló bányalcaitasztrófa 365 bányász halálát okozta.. A legdusabb bánya, a Veresviz-bánya beszakadt, mialatt lent a tárnában, bányászok százai vájták a hegy óidat át és kutatlak az arany után. A beszakadt tárnákat azután sohasem telített többé felnyitni. A szomszédos tárnák pedig lassan kimerültek és 1864-ben Telkiháuya ha­tárában végkép megszűnt a báuyászás. A ré- , fi múltból csak az emlékeik maradtak meg, amelyekre olyan szívesen gondoltak mindig vissza a telkibányai hegyek között termő sa­vanyítás bor mellett a község elszegényedett lakosai. Most a bányalámpa fénye újból megcsillant a telkibányai hegyek kimerült és beszakadt tárnái között. És a bányászlámpa fénye szí­nes álmok légióját keltette életre. ■■■(■■■■■■VVflHBaiOOMBBm A TRIBÜN Minden forradalomnak egyforma az arca. Ami az elmúlt forradalmak tüköréből legmerészebb te^ kintettel vissza vég: a francia forradalom. Idealis­ták, demagógok, konjunktúra zsiványok tolakod­nak fel a nép nyakára és amikor a hatalom ősz- szefutott a kezeik között, a legreakciósabb rex Im- perátorral vetekedtek a kormányzásban. Csak éppen szerepet cseréltek. A nép tombolt és a ve­zér a vezért gyilkolta. Nem a népért, hanem a hatalomért. Danton, talán a legbecsületesebb nép­vezér a guillotinon fejez! be szédületes Ívelésű pályáját a Robespierre őrült hatalmi hiúsága miatt és a girondisták tapsolnak a véres színjátékhoz. Marat a legfanatikusabb tribün a néphangulat el­ítéltje lett és egy bretányyl leány: Corday Sarol­ta tőrével végzett vele a tömegpsziché törvény­szék. Robespierret Is elérte a sorsa. És a tömeg mindenre tapsol. Csodálatos mélység a nép lel­ke, nem lehet a fenekére látnL Közel másfélszázad dübörgött végig azóta az emberiségen. S a tömeg ma Is ugyanaz. Nyakába vesz egy idealizált vezetőt, csapzott homlokkal rohan vele az uj jelszavas lobogó után, s ami­kor az már kldühöngötte a benne forrongó tüze­ket, leveti a vállról és szédült Iramban rohan uj ideálok után: uj tribünt ránt elő a mélységből és ujongva gázol keresztül a régin. A külömbség csak az, hogy: az egyik testi, a másik lelki guillo- tin alá kerül. Az orosz forradalom tükre tárul elém. — Ki kezdte, miért kezdte? A világháború adott rá al­kalmat, de nem mondhatnám, hogy okot, mert az ok már meg volt a háború előtt is. És mindig a tömeg kezdj és mindig a tömeg dob ki magából egyet, aki vezér lesz. Itt Kerenszky az első, aki a legbecsületesebb vezér volt. Azért bukott el. — Mikor megindult a. vörös lavina, felgörgetett minden alvó szenvedélyt és elseperte, aki az élen állott, és nem tudott versenyt rohanni a for­radalommal. Lenin, TrocklJ bukkantak fel. De már nem tud megállani az elindított kő: uj ne­vek, vértől csepergőbb jelszavak kavarognak a levegőben, még színesebbek, még őrjítőbbek: vl- lágforradalom... És ahogy gurul a lavina, úgy sepri el a vezetőket sorra és a félrelökött titánok felülről nézik a pokoli koncertet és a maguk vélt igazát keresve visszaakarják rántani a szakadék felett tomboló tömeget — és Itt megpecsételődik a sorsuk. Trockij, a legtipikusabb néptribun végig gyúj­togatta a forradalom összes arzenáljait, vezetett, parancsolt, öletett, tombolt és — amikor azt hit­te, hogy már győzött, le volt győzve. Megverte az a tömeg, amelyet lánggal és gyűlölettel fü­tött tíz éven át, de amelynek már kevés volt minden rombolás. Trockij már békét akart, a forradalom üstje pedig még nem égett ki fenékig és Trockijt félrelökte az uj vezér. Most Trockij száműzött, hazátlan senki, éppen úgy, mint a nagy orosz arisztokrácia tagjai, aki­ket ő korbácsolt ki a Kreml árnyékából.., Ide­gén államok menedékjogát keresi. Hol áll meg: nem lehet tudni. A forradalmi népvezérek sorsa ugyanez. A forradalmi népvezérek sohasem veze­tik a tömegeket, hanem azok lökik előre a ve­zért és ha nem tud a tömeg előtt rohanni, ke­resztül gázolnak rajta: elveszett. Trockij Is elve­szett. És a tömeg? -Rohan tovább. Telek A. Sándor. A katonai szolgálat elhalasztása Prága, március 4. A szlovenszkói országos hivatal a tényleges katonai szolgálat elhalasz­tása iránti kérvényekre vonatkozóan a Krajin- sky Vestnikben felhívást közöl, amelyben fi­gyelmezteti az érdekelteket, hogy a kérvények beadásánál a következőképpen járjanak el: — Az elhalasztás iránti kérvényt mindenki már a sorozásokra előkészíti és mihelyt kihir dették, hogy besorozták, átnyújtja a sorozás; bizottságnak. Ha a besorozott nem készítette elő kérvényét, úgy legalább szóbelileg jelents.1 be a sorozó bizottságnak, hogy az elhalasztást kéri. Az írásbeli kérvényt az okmányokkal együtt a sorozástól számított 15 napon belül az elsőfokú közigazgatási hatóságnál nyújtja be. Minden kérvényt meg kell indokolni. Ha főis­kolai hallgató kéri a szolgálat és a bevonulás elhalasztását, úgy mellékelje a kérvényhez ‘d iskolai látogatási bizonyítványát, avagy az cl múlt évi iskolai bizonyítványát és arról is egy bizonylatot, hogy tanulmányait ez évben is foly­tatja. A tanonc az illetékes ipartestülettől mel­lékeljen bizonylatot, hogy még tanonckorbau van. Ebben a bizonylatban fel kell tüntetni, hogy mikor és milyen hosszú időre lépett be tanoncnak. A később benyújtott, kérvényekei elutasítják. A kérvényeik beadásának nincs ha­lasztó hatálya s ha a kérvényező semmiféle el­intézést nem kap a bevonulás napjáig, úgy kö­teles bevonulni. A bevonulás elhalasztását ak­kor is lehet kérni, ha egyúttal a tartalékba va­ló besorozását kérvényezi. Ha a. védkötelesf póttartalékosnak minősítik, úgy a halasztás eo' geddlyezósót érvénytelenítik. Egy beomlott aranybánya kincsei körüllelburjánz láz Magyar-Abaujban Geológusok és bányaszakéríök vizsgálják az aranybánya első leleteit

Next

/
Oldalképek
Tartalom