Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-07 / 56. (1979.) szám

1929 március 7, csütörtök. 7 VnAT^MAGÁVf^HtULAI* A budapesti kommunista össze­esküvés tizennégy letartóztatottját a Mankó-utcai fogházba szállították Budapest, március 6. (Budapesti szerkesz- tőségünk telefon jeleli lése.) Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a budapesti rendőr- főfkapitánység az elmúlt napokban nagysza­bású kommunista összeesküvést fedezett fel, amivel kapós ólaiban nyolcvan személyt állí­tottak ellő a főkapitányságon. Közülük tizen­négy személyi helyezlek letartóztatásba, kik alaposan gyanúsíthatok azzal, hagy kommu­nista futárszolgálatot végeztek. A leta rl óz ta­tai tak nevei a következők: Schwartz Bella., Rózsa Richárd, Sebes István, Miihályfalvi !/ászló, F/llemboigen Pál., Gelb Sándor. Sóhil- liiiger László, C'övek András, Grünwalid László, Roth István, Molnár-Műiül Imre, Schwartz 'József, Weiner Imre és Hoffmann László. A tizennégy letartóztatott közül Ró­zsa, Sebes és El len bogén különösen súlyos házon yit ékokkal terhelve került a Markó- utcai fogházba. ftgpjüpfs® 8 fáifeaíili szivén egfeteme!! Belgrád, március 6. Az a hír, hogy az uj egyetemi törvény megszünteti a laibacbi egye­temet, Szlovéniában óriási felzúdulást keltett. Vidmáir Milán dr. rektor kifejtette a sajtó előtt, hogy a szlovének, ha kell, saját költsé­gükön fogják fentartani egyetemüket és nem fogják engedni, hogy kultúrájuk elvesszen. Színezi ly fü ó rium fslaifitaiát leéri vámsa Pozsony, március 6. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Tekintettel arra, hogy a sziniszezon a vécéhez közeledik, Po­zsony város elnökségi ügyosztálya felirattal fordul a közoktatásügyi minisztériumhoz, amelyben a szinházi ügyek végleges rende­zését kéri. Pozsony városa a föliratban azt ja­vasolja, hogy a színházak élére egy kurató­riumot állítsanak, amelyben Pozsony városa, a minisztérium és a szlovenszkói országos hivatal egy-egy* taggal legyen képviselve. Pozsony városa nagyobb beleszólást követel a szinházi ügyek intézésébe, ahol most nagy káosz uralkodik. Pozsony város elnöki ügy­osztálya elaborátumát Krausz Ferenc helyet­tes polgármester dolgozta ki. A vágsellyei járási képviselő­testület alakuló ülése Vágsellye, március 6. Hétfőn tartotta a vág- sellyei járási képviselőtestület Lukacsics já­rási főnök elnökletével alakuló ülését. A kü­lönféle formalitások elintézése után meg­választották a választmányt, melyben az országos keresztényszocialista párt 2, a ma­gyar nemzeti párt 2, a szlovák néppárt 2, az agrárpárt 2 és a kommunista párt egy taggal van képviselve. Kardoss Győző az országos keresztényszo­cialista párt nevében deklarációban olvasta föl pártja járási programját. Tiltakozott a da­rabontrendszer hibás alkalmazása ellen, követelte az állampolgársági kérdés liberá­lis és megértő kezelését, a földreform igaz­ságos és politikamentes végrehajtását, úgy hogy a földet elsősorban a földmunkásság, a törpe- és kisbirtokosok kapják, ne pedig más pályáról jövő maradékbirtoko­sok. Elit éli az agrárpárt erőszakoskodó ági tá­lasát a földreformmal. A járás kisiparosait ne mellőzzék az állami munkák kiosztásánál. A járásban a magyarság többséget képez s ezért nyelvi jogainak tiszteletbenfartását kí­vánja. Indítványozza, hogy a járási képviselőtestület vegye föl program­jába a járási székház ez évben való fölépí­tését, egy középiskola épitését, a Vág folyó szabályozását, a vágsellyei állomáshoz ve­zető állami ut kiépítését, továbbá annak kieszközlését, hogy a gyorsvonatok megáll­jának a vágsellyei állomáson, végül a mezőgazdasági munkabérek hatósági szabályozását kívánja. Az elnöklő járásfőnök két ízben is megsza­kította a szónokot s figyelmeztette, hogy tar­tózkodjék a kormány kritizálásátóí és egyes járási képviselőtestületi tagok érzékenységé­nek megsértésétől. Baranyay Vince dr. ügyvéd, a magyar nem­zeti párt nevében ugyancsak hatalmas dekla­rációt olvasott föl, melynek gazdasági pro­gramjában nagyjában megegyezett az orszá­gos keresztényszocialista párt szónokának kö­veteléseivel. Baranyay hangsúlyozza, hogy\ a magyar nemzeti párt a járás érdekeinek szolgálatában a politikum kizárásával min­denkivel hajlandó az együttműködésre, de a magyarság érdekeit tipró politikai machi­nációikkal szemben a magyarság jogos köve­teléseiért a legvégső konzekvenciákig harc­ra kész. A magyar szónokok föiszólalása után a Hlin- ka-párt, a kommunisták és a cseh agrárpárt megbízottai beszéltek. Gázzal, morfiummal és mérgezte meg magái Komáromban a jugoszláv hajózási társaság vezetője A lekér méreg ásta alá az életvidám ember egészségét Komárom, március 6. (Saját tudósítóink­tól.) Komárom éjjeli életének egyik tipi­kusan ismert alakja volt Kohn Szlavkó, a jugosziláv hajózási társaság komáromi ügy­nökségének vezetője. Agglegényt életet élt, minden este a kávéházban telt el jó társaság­ban és asztalánál hamar felcsendült a nóta és durrogoti a peszgő. Vidám életet élt, sze­rette a nőket, a jó mulatságokat, amelyeket még Horvátországiban szokott meg. Kohm Szlavkó önérzetesen vallotta magát horváti­nak, szerette a népét és lakásában nemzeti szalagokkal ékesítve függött a falon Radics Stjepan arcképe. A társaság, melynek körében élt, nem tud­ta, hogy Kohm Szlavkouak egy nagy szenve­délye van: a feliér méreg. Ezt használta most már nagyban és siettette a véget. A nép­szerű ember pár nap óta nem jelent meg Ba­ross-utcai irodájában és házigazdája, Mii eh Dezső konmáromi nagykereskedőnek feltűnt, hogy Kohn Szlavkó lakása már napok óta, zőr- ' va, van. A rendőrségen bejelentette, mire Uhmavcsik István rendőrségi titkár felnyűtbatta a la­kást és Polomy Béla dr. rendőrovossal be­hatolt a szobáiba, ahol az ágyban a fal felé fordulva, a gázcsővel szájában ta­lálták Kohn Szlavkót holtan. A szobában az asztalon heverő fecskendők és morfiumos fiolák azt is elárulták, hogy az elhunyt szenvedélyes morfinista volt. halála előtt is vett be morfiumot és veromálit és igy elkábulva érte utol a halál. Hátrahagyott levelében, mely ferbuár 28-án kelt, azt Írja, hogy önként vált meg az élettől, azt kéri, ne boncolják fel, hanem hamvasszák el akár Prágában, akár Rrünniben. Erre a célra 5000 korona öszeget hagyott hátra, összes ingóságainak értékesítését kívánja egyik barátjához intézett levelében és a befolyó pénzt szegények közt kívánja ki­osztani nemzetiségi különbség nélkül. öngyilkossága okául megrendült egészségi állapotát hozta fel. A csehszlovák főiskolákon tanuló magyar ifjúság helyzete a lehető legsúlyosabb. Faji- lag és társadalmilag elhagyottan, elszigetelve áll. Nyelvi nehézségekkel , küzd. Nélkülözését ily körülmények között esetleges munkavál­lalással sem könnyítheti. Mégis eddig a leg­nagyobb kitartással és kiváló tanulmányi eredmény fölmutatásával dolgozik jövendő boldogulásáért. Ez a törekvés nemcsak önmagában minden elismerésre méltó, de az itt élő magyarság jövőjének kérdése is. Az itt élő magyarság jövő intelligenciájának számától, súlyától, ér­zés világától függ ugyanis a magyar faj itteni fönmaradása, vagy elpusztulása. Ezen tény fölismerése alapján jött létre a magyar diákság támogatására alakult társa­dalmi nagybizottság, amely segíteni akarja a főiskolás ifjúságot diákévei alatt a megél­hetés gondjaiban, de ezzel egyúttal segíteni akarja abban is, hogy idegen nyelveken és környezetben végzett tanulmányai dacára is, lelkében megmaradjon és éljen a magyar kultúra ismerete, szeretető és becsülése. E bizottság nem a napi és pártpolitikát akarja e törekvésbe belevinni, csak azt akar­ja előmozdítani, hogy a mi ifjúságunk is ta­nulhasson, hogy a hihetetlenül nehéz és kilá­tástalan helyzettel szemben is fölébredjen a tudáson alapuló önbizalma, bogy szabad és független életpályákon önerejére támaszkod- hassék és igy nemcsak tanulóéveiben, de ké­sőbb az életben is, további kitartással és tu­dással igazolhassa azt, hogy a magyar faj a kultúra zászlóvivői közt nemcsak ott szeret­ne, de ott is tud lenni és tudását, kitartását és fajszeretetét szülőföldje javára akarja majd hasznosítani. önzetlen és lelkes emberek ilyen célú munkája hívta életre előbb a legnagyobb: a prágai, aztán a brünni és pozsonyi magyar menzákat, olvasószobáikat, amelyek az anyagi lehetőségeik szűkös határai között, de mégis csak mentesitik ifjúságunk egy jó részét a megélhetés sötét gondjaitól, alkalmat nyújta­nak az anyanyelvűkön való szellemi szórako­zásra is és leányainknak biztos és meleg ott­hont adnak az idegenben. Ez intézmények sok szülő nehéz gondját és aggodalmát oszlatták már eddig is el és hivatottak a jövőben is megszüntetni. Társadalmunk megérezte és átértette, hogy mindez a magyar jövő mindenek fölött álló, legfontosabb kérdése és megindító szeretet­tel sietett a társadalmi nagybizottság akció­jának megsegítésére. Az elmúlt iskolai év­ben, 1927—28-ban, jegyzett adományokból 100.000 koronát meghaladó összeg folyt be e célok szolgálatára, — a mi gazdasági viszo­nyaink közt példátlanul nagy segítség! — Ámde a szükséglet ezt jóval meghaladja és legfőképpen ezen intézmények állandó fönn­tartását nem biztosítja. A nagybizottság ezért tervbe vette egy szövetkezet létesítését, amelynek segélyével mind e célok intézményesen biztosi that ókká válnának. Ez azonban előreláthatóan hosszú évek ki­tartó munkájának lehet csak majdan az ered­ménye. A már működő ifjúsági alakulatok addig i> nélkülözhetetlenek. Azok föntartása tehát a magyar becsület és a magyar jövő kérdése. Aki szereti gyermekét,. — szereti faját, — szereti szülőföldjét, az ettől a munkától nem maradhat el. Az eddigi adakozások eredménye a folyó iskolai óv szükségletét sem fedik már. Azért a magyar társadalom újabb és állandó áldo- zatKtíszségéhez keli folyamodnunk. Igaz, hogy szegények vasiunk, de nem annyira, hogy legalább ezt a hiányt ne pótolhatnék. Csak akarni kell! Azok a kevesen, akik jómódban vannak, nézzék az általános és távolabbi célt és ad­ják szívesen ezt az önkéntes adót. — Akiknek gyermeke jól el van látva, adjon szivesen egy darab kenyeret fia, vagy leánya kollégájának is, hogy a magyar jövő munkásai minél töb­ben lehessenek. — akinek a gyermeke a tár­sadalmi segélyben máris részesül, ragadjon meg minden alkalmat, hogy fillérekből össze­tevődjék, újra meg újra, az az összeg, ami törekvő ifjúságiink előrejutásához szükséges. Ahol vigan együtt vannak, bálokban, esté­lyeken, vacsorákon, kaszinókban, családi ün­nepeken és egyéb társadalmi összejövetelek alkalmával, gondoljanak a hideg lakásokban, szerény koszton élő, sőt olykor éhező ifjúság­ra és jókedvük tuláradásában árasszák sze­retjüket a magyarság nagy családjának e re­ményteljes tagjaira is, — akiket bánat és gond ér, siessenek azok könnyeinek letörlé­sére, akiket az élet tavaszán érne a legkese- rübb csalódás, ha e támogatások megszűnté­vel tanulmányaik abbahagyására kényszerül­nének. Mi csak az ilyen érzésekből fakadó önkéntes adományokat kérjük! Kérjük pedig akként, hogy az adományok beküldése mellett legyen az megjegyezve, hogy melyik menza javára, illetve milyen if­júsági célra szánta azt az adakozó jóságos szi­ve. A prágai, a brünni, a pozsonyi menza ja­vára-e, vagy esetleg az „Erzsébeté vagy „Ró- za“ leányotthon javára, vagy egyéb ifjúsági célokra, hogy az adomány mindenkor az ada­kozók óhaja szerint legyen fölhasználható. 1. A prágai magyar menza céljaira szolgáló összegeket kérjük a Rimaszombati Bank RT.- hoz Rimaszombatba, az ott vezetett prágai magyar menza folyószámlája javára. 2. A pozsonyi és brünni menzák, a leány­otthonok és egyéb ifjúsági célok javára szánt összegeket pedig a Kassai Bank RT. Kassára, a pozsonyi és brünni menzák és egyéb ifjúsá­gi alakulatok címén vezetett folyószámla ja­vára beküldeni. Az esetleg a cél megjelölése nélkül befolyt adományok az 1. és 2. csoportok között azok kedvezményes látogatóinak számaránya sze­rint fognak megosztatni. Az ilyképp befolyandó összegeknek a meg­jelölt célokra való felhasználásáról Törköly József dr., illetve Grosschmid Géza dr. sze­nátorok gondoskodnak. Az adományokat a Prágai Magyar Hírlap­ban fogjak nyilvánosan nyugtázni. A befolyt összegek mikénti felhasználásá­nak ellenőrzését egy, közéletünk kitűnőségei­ből alakult számvizsgálóbizotlság eszközli és félévenként (szemeszterenként) jelentését ugyancsak a Prágai Magyar Hírlapban teszi közzé. Adakozzunk szeretettel és reménységgel! A magyar főiskolásak támogatására alakult országos társadalmi intézőbi­zottságnak Pozsonyban 1929 február 1-én tartott üléséből és annak meg­bízásából: Grosschmid Géza dr. szenátor, elnök. Törköly József dr. zenátor, ügyvezető igazgató Flachbarth Ernő dr. előadó. „"Hírek—r A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: Adria: A nemek örvénye. Társadalmi dráma. Hvezda: A szerelmesek szigete. (Claude Franaa.) Flóra: Férfi férfi ellen. (Harry Piel.) Lucerna: Krasxin. (Második hét.) Lido: Ramóna. (Dolores dél Rio.) Metró: A szerelem tolvaja. (Orosz film.) Svetozor: Páter Adalbert. (Kari Lamacs.) £j#*' T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok. illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. FI pozsonyi kiadóhivatalához. Brati- slava, Grössling-u. B6. I. címre bekül­deni. A többi államokba szélé vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Jj^F'Praha II., Panská -lice 12. III., eszközli.'^98 Wimberger Anna: Csendes vers az állatokhoz*) Állatok! Testvéreim! szilaj szépok és néma tűrök! Simitón és szeretettel szeretnék szóTani rólatok s nagy, meleg barmok közt élni zöld havason, örülni az égnek a kéknek, a gyepnek és a ti barna szemetek szelíd tavának. De városban élok. Mészároskocsik döcögnek el mellettem fürtökbe lógázva kicsiny, lemészárolt borjakat s szégyenkezem. Mert néha, borongó délután ha meggyül a magány s a szives szó ngy kellne, hozzám jön a kutyám s térdemre hajtja fejét És én tudom, bogy ő, ki cyerekségemből a tiszta jóságból maradt nekem, megért, s engem édenből közösség kertjéből kihullott embert sajnálva visszahív. Mutatvány a költőnek most megjelent Versek cimii költemény kötetéből. — Megalakult a csehszlovákiai magyar újságírók uniója. Az újságírók nyugdijtaizto­áitáei törvényének életbelépése alkáliméból a csehszlovákiai magyar újságírók március 3-án Prágáiban népes alakuló ülést tartották. Az ülésen megjelenít a ősei; szlovák újság­írók képviseletében Héjúét, a Národni Poli­tika szerkesztője és a csehszlovákiai német újságírók szervezetének részéről Ricbnov- sky dr., a Prager Tagblatt felelős saerkesB- tője, akik meleg szavakban üdvözölték a magyar kartársak uniójának megalakulását és biztosították a magyar újságírókat a cseh­szlovák és német szervezetek szolidáris tá­mogatásáról. — Az alakúié gyűlésen 32 ma­gyar hivatásos újságíró jelent meg. A köz­gyűlés az alapszabályokat elfogadta, mire a szervezetet megalakultalak nyilvánították. Az alapszabályok érteimében a közgyűlés kilenctagú elnöki tanácsot választott, amely az unió folyó ügyeit hivatott intézni. Az ala­kuló gyűlés után a megválasztott elnökség tanácsülést tartott. Ezen az uj szervezet ügyvezető titkárává Kopper Miksát, a Prá­gai Miagyar Hvrlap belső munkatársát válasz­tották meg, akihez a kartársak minden hi­vatalos ügyben fordulhatnak. Az elnöki ta­nács megkeresi a Prágai Magyar Hírlap, a pozsonyi Híradó, az A Nap és az A Reggel, továbbá a Kassai Napló, Kassai Újság é*s az ungvári Uj Közlöny cimü lapokat, hogy az unió hivatalos közleményednek helyt adja­nak. (Hivatalos.) — A Losonci Polgári Kör közgyűlése. Lo­son ci tudósítónk jelenti: A Losonci Polgárt. Kör, a város legtekintélyesebb társadalmi egyesülete, március 3-án tartotta évi rendes közgyűlését Giller János dr. tartamánygyülé9i képviselő elnöklete ailatt. A rendkívül látoga­tott közgyűlésen Giller János hatalmas meg­nyitó beszédet mondott. Foglalkozott a vá­ros t ársada Imában egyre erősebben érezhető ellentétes áramotokkal, amelyek a polgár­ság, illetve a magyar őslakosság társadalmi egyesületének életképességét törekednek meggyén gitten i. Azután az öntudatos s együtt­érző munkára hívta fel a közgyűlés tagjait A nagyhatású elnöki megnyitó után Szath/máry Béla titkár terjesztette" be évi jelentését a kör működéséről. Elfogadták a jövő évi költség- vetést és zárszámadásokat. A megüresedett számvizsgáló bizottsági tagságra Kuszy Emid ág. h. ev. lelkészt, a két ellenőri tisztségre pedig Kirner Mártont és Kuohta Istvánt vá­lasztották meg. Azután több adminisztratív ügy és indítványt tárgyaltak még le. A köz­gyűlés végeztével Domborovsziky József ipar- társúlafi elnök, a kör egyik alapítójának in­dítványára .a közgyűlés jegyzőkönyvi köszö­netét szavazott Giller János dr. elnöknek a kör ügyeinek .mindenkor igazságos, tapintatos és a polgárság érdekeit önzetlenül és lelkese­déssel szolgáló vezetéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom