Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-06 / 55. (1978.) szám
1929 március 6, szerda. 5 ^BKOAlAWifeARHIRLAP Az ui ur a Fehér Házban A világ közvéleménye az általános béke megszilárdítását várja az Egyesült Államok uj elnökétől Hoover szttzbeszéde — (oolldge pályafutása — Az Unió külügyi problémái — Hoover kijelenti, hogy az Egyesült államok nem lép be a népszövetségbe — A legnagyobb vívmány: a Kellogg-paktum- Amerika csodálatos fejlődése Coolidge elnöksége alatt — (sp.) Prága, március 5. Tegnapi számunkban röviden közöltük, hogy Hoover, az Amerikai Egyesült Államok uj elnöke, a déli órákban letette az esküt az alkotmányra a washingtoni Capitoüum díszlépcsőjén és elvonult az Amerika minden részéről Washingtonba zarándokolt százezernyi tömeg frontja előtt. Az eskü után Hoover elmondotta jelentős beszédét, amely részletesen foglalkozott' a bel- és külpolitika problémáival és az uj elnök megvalósítandó programjával. Mielőtt Hoover beszédének taglalásába kezdenénk, egy-két szóval a lelépő elnök pályafutásáról kell megemlékezni. Coolidge, a Prosperity nagy elnöke, valóban elégedetten és emelt fővel hagyhatja ott állomáshelyét. Attól a kora reggeli órától, amikor 1923 augusztus 2-án, Harding elnök váratlan halála után, az egyszerű farmerfiu a kis vidéki ház petroleumvilágitásos szobájában alig fölöltözve és álmos szemmel nagyhirtelen letette az elnöki esküt, számtalan súlyos problémát sikerült megoldania. Coolidge útja egyenes volt s ha néha az első pillanatban nem is látszott, mit tervez és mik a törekvésed, a siker, vagy a tiszta szándék mindig igazolta. A sors nem szánta az elnöki méltóságra Coolidgc-t, de — mint Roosevelt — ö is ragyogóan állta meg helyét, ahová a kiszámíthatatlan végzet állította. Nem volt nagystílű férfiú, aki impulziven és nagy7 fantáziával látott volna a tervek megoldásához, nem tartozott az úgynevezett zseniális átfogókhoz, de kitartó és oldalútokat nem ismerő egyénisége alapjában véve több hasznot jelentett az Unió szempontjából, mint a felhőkben élő, nagystílű, de doktriner Wilson, aki nemzetét könnyelműen a világháborúba taszította. Leginkább talán Hinden- burg katonai jelleméhez, nyíltságához és egyszerűségéhez hasonlít Coolidge. Elődje, a nagyfantáz-iáju Harding. sok hibát követett el a politikában. Kires ohiói utazása, a Teapot- dome-botrány és Sinclair zavaros petróleum- üzletei kéteshirüvé tették uralmát s amikor Coolidge hatalomra került, első dolga volt, hogy az Augiász-istállót megtisztítsa. Hoover, az utód, bizonyára nagyobbstilü politikát követhet, mint elődje, figyelmét egész ,más kérdésekre koncentrálhatja, de egy pillanatig sem szabad elfelejtenie, hogy az utat Coolidge készítette elő, amennyiben jól megalapozott bázist tereim tett utóda számára. Coolidge politikája inkább a negatívumok eltávolításában tündöklőit, mint a pozitívumok alkotásában. Nagy konstrukció, zseniális kezdeményezés nem dicsérik munkáját, de tagadhatatlan, hogy a háztartást pazarul rendbészedte. Pályafutásának kezdetét az európai szövetségesek adósságainak rendezése töltötte ki. Európa ma bizonyára sokat szenved a merev adóssági szerződések következtében, melyek elsősorban Coolidge kezdeményezésére és szívósságára vezethetők vissza, de Amerika jól járt és Európa szempontjából is, hogy asztronómiai számok helyett rendes üzleti alapon pontosan megállapított annuitásokkal törlesztheíi adósságát. Coolidge az alapot mindenesetre megteremtette s a többi az utódának a föladata. Az elnök második tette, amelyben határozottan vau nemes gesztus, a háborúban elkobzott amerikai német vagyon visszaadása volt, ami az elkeseredett és Amerikára méltán neheztelő német birodalmat jóformán hetek alatt ismét az Egyesült Államok pártjára hozta át. Coolidge igy maradék nélkül megoldotta Amerikában a háború pénzügyi likvidálásának és a jövő pénzügyi megalapozásának problémáját. « Politikai szempontból jelentős sikernek számit kinai beavatkozása s azok az eredmények, amelyeket Angliával és Japánnal szemben a Mennyei Birodalomban 1926-ban és 1927-ben elért. Saját birodalmának jelentős oppoziciója és az európai hatalmak haragja ellenére elsőnek ismerte el az uj kinai kormányt s a jövő őt igazolta, mert a kuomintang és Csankajszek kezdeményezéseiből hatalmas, rendezett Kína keletkezett, mely kereskedelmileg és gazdaságilag is örökké hálás marad első elismerőjének és támogatójának. Annakidején a londoni Foreign Office dilettáns politikának bélyegezte ezt az eljárást, de néhány hónap múlva elkésve és a kezdő sebesség előnyétől elesve, maga is követte Coolidge diplomatáit. Amerika csak nagy külpolitikai problémáját, a latin-amerikai kérdést Coolidge nem fogta meg oly sikeres kézzel, mint a Pacific problémáját. Középamcrikában és Délamerikában nem egész világos az eddigi amerikai diplomácia ntja s eltekintve attól, hogy nem mindig követte siker kezdeményezéseit, a világ előtt azt a látszatot keltette, mintha elvetemült imperialista politikát űzött volna. A Coolidge- doklrina kimondja ugyan, hogy az Egyesült Államok mindenképpen felelős azért, hogy a Panama-csatornától délre lévő országoknak jól menjen a sora, ezt n doktrínát azonban a gyakorlati politika nem mindenütt követte. A nikaraguai intervenció, a Mexikó ellen foganatosított háborús rendszabályok gyakran kedvezőtlen színben tüntették fel a washingtoni külügyi hivatal intencióit. Nagyobb sikert jelentett Bolívia és Paraguay súlyos haiárincidensének kiküszöbölése. Amerikai szakértők véleménye szerint a latin-amerikai kérdés megoldása Hoover feladata lesz, aki helyesen fogta föl rendeltetését, amikor még az elnöki székbe való beiktatása előtt, de már mint megválasztott elnök, nagy dél- amerikai utat tett, hogy mind gazdaságilag, mind politikailag igyekezzék magához fűzni a délamerikai államokat. Argentína kivételével útja kétségtelenül sikerrel járt. A Coolidge-kormány politikai mestermiive azonban kétségtelenül a Kellogg-páktum megteremtése és elfogadtatása volt Csak Coolidge és Kellogg határozottságának, majdnem csökönyösségének köszönhető, hogy ez a békepaktum fedél alá került. Európában ma még megmosolyogják a Kelíogg-paktumot, amelyet általában úgy fognak föl, mint játékos ajándékot, amit az európai hatalmak a gaz dag amerikai nagybácsinak adnak jóakarata elnyerésére. A jövő háborúiban azonban ki fog tűnni, hogy a Kellő gg-paktum veszedelmes kényszer- zubbony, amelyből cgyetelep európai hatalom ssra tud kiszabadulni. Két másik probléma, amit Coolidge nem oldott meg, Oroszország és Nagybritannia problémája. Harding elsietett kezdeményezése után Coolidge kénytelen volt takaródét fújni az orosz közeledés kérdésében, mert Harding egyik emberének, Sinciairnek sötét oroszországi petróleumüzletei rendkívül lehangolták és bosszantották a puritán amerikai közvéleményt. Coolidge öt évig pihenni hagyta az orosz kérdést s bizonyára Hoover lesz az, aki pihent és biztos kézzel megoldásához nyúl. Sokkal veszedelmesebb Amerika és Nagybritannia viszonya. Az amerikai szabadságharc óta Anglia és az Unió soha nem élt oly feszült viszonyban, mint manapság, amikor a tengeri versengés évek óta jóformán napről- napra jobban mérgesíti el ezt a viszonyt Hol Nagybritannia tör borsot Amerika orra alá, amikor a francia-angol flottaszerződ őssel kétszeres tengeri gátat emel az amerikai kereskedelmi flotta elé, hol Amerika bosszantja Angliát, amikor olymérvü tengeri fegyverkezést határoz el, amelyben a leszegényedett Nagybritannia alig követheti. Háborúról ugyan szó sem lehet a két állam között", de a kereskedelmi élet sokat szenved az indokolatlan feszültség következtében. A második washingtoni konferencia Coolidge uralmának idejébe esik s igy annak eredménytelensége is elsősorban őt terheli. A hallgatag ember, a középszerű elnök az a férfi, aki éppen elég volt ahhoz, hogy egy véletlenül támadt rést betömjön, mindazonáltal elé gedetten távozhat a Fehér Házból. Utódjának sok elintézetlen problémát hagy, de egy jól föl szerelt boldog országot is, amelyben soha nem látott méretekkel valósult meg az Újvilág földi jólétre vágyó embereinek életcélja, és boldogsága: a Prosperity. Herbert Hoover, az Amerikai Egyesült Álla inok harmincegyedik elnöke bizonyára méltó utódja lesz Coolídgenek. Hoóver múltja mozgalmasabb és eredményesebb volt, mint Coolidge múltja elnöksége előtt. Aki lemen az Amerikai Egyesült Államok politikai mentalitását, már most megjósolhatja, hogy Hoover 1937-ig elnöke marad az Uniónak. Az amerikai közgazdasági élet bonyolult szerkezetét kétségtelenül erős kezekkel fogja vezetni az uj elnök, aki maga. is a közgazdasági világból jön s világviszonylatban is nagyszerű eredményekkel dicsekedhetik e téren. Az ef9Ö eset, hogy az Amerikai Egyesült Államok élére valóban tapasztalt és a praktikus életben működött mérnökember kerül, aki mindent számokban és gépekben lát. Herbert Hoover indulása kétségtelenül hasonlít a huszadik század legnagyobb amerikai elnökének Teodore Rooseweltnek indulásához. Mindketten az üzlet és a technika világából jöttek, mindkettőnek egyénisége impulziv és energikus, mindketten a nagy kezdeményezők és organizá- torok közé tartoznak. Roosewelt elődjeinek rendszeres és szívós gazdasági munkálkodása után megadhatta az Amerikai Egyesült Államoknak azt a döntő lökést, amely az Újvilágot világhatalmi pozi- zióra emelte. ö aratta le a békés elődök termését s ő volt az, aki először mert teljes mértékben szembeszállni. Európa nagyhatalmaival. Hoover •.•lőtt- ismét tízéves csendes és gazdagító munka áll. Ismét ő lösz az, aki a felgyülemlett gazdaságnak uj lendítő erőt ad és ismét egy fokkal előbbre viszi Amerikai a világhafcalom utján. Talán még Hoover előnyére szolgál, hogy sokkal józanabb és riá’isnbb politikus, mint a gyakran fantazmagóriákat kergető Roosewelt. „Az egész világ békéjét kívánjuk" Hoover tegnapi beszéde aránylag rövid volt] s elmondása alig félóráig tartott. Belpolitikai részében különösen az keltett tetszést, hogy részletesen megemlékezett az amerikai banditavilágról, melynek közeli kiirtását Ígérte be. A választási Ígéretek fölsorolásánál föltűnt, hogy nem említette meg a bevándorlási kérdés rendezését. A beszéd külpolitikai részében Hoover kijelentette, hogy Amerika jóléte, békéje és haladása szoros Ősz szefüggésben áll a világ jólétével, békéjével és haladásával. — A világ ma békében él — mondotta. — Ezt a békét ?zonban komolyan zavarja a bizalmatlanság és a félelem, amely még a régi idők ma radványa. Az Egyesült Államokat senki sem vi dolhátja imperialista politikával. Nem akarjuk államunk területét megnagyobbítani s nem akarunk más népeken gazdaságilag vagy politikai- lig uralkodni.. Az amerikai kormányzási rend szer nem alkalmai más népek elnyomására. Amerikában ma egy olyan n] gazdasági rendszer kezd kifejlődni, amely az Imperializmussal szöges ellentétben ál. ' Állandóan keressük az utakat, amelyek az emberiség nagy közösségének elérésére vezetnek Az uj amerikai idealizmus praktikus kifejezését abban keresi, hogy minden hasznos nemzetközi vállalkozásban részt vegyen. Kívánjuk az egész világ békéjét és a magunkét is.-- Becsületes ajánlatot tettünk a világnak, melyben az általános leszerelést indítványoztuk. Mielőtt a leszerelés létrejönne, természetesen bájtositanunk kell mindazokat a* eszközöket, amelyek a békét fegyverek nélkül garantálni tudják. — Támogatni fogjuk & közvetítés, a döntőbíráskodás, a lecsillapítás nemzetközi módszered!:, hogy igy közelebb juthassunk a fegyverek nélküli általános békéhez. Amerika ismert feltételeinek teljesítése esetén azonnal csatlakozik a hágai viláffdöntőbirósághoz. Az amerikai nép meggyőződése az, hogy békemisszióját a népszövetség nélkül jobban tudja teljesíteni, mint vele, mert nem hajlandó aifogáéra azt a tételt, hogy mások konfliktusába kényszerűségből fegyveresen beavatkozzék. Beszédének végén Hoover a délamerikai köztársaságok és az Unió viszonyának kedvező alakulásáról beszélt. Az amerikai kontinensen sokkal könnyebb a békét megőrizni, mini azokban az országokban, ahol a gyűlölet és félelem évszázados örökségnek. Hoover szerint az emberiség most már elég érett arra, hogy az örök békére töekedjék. Az angol és francia sajtó Hoover beszédéről London, március 5. A Times mai vezércikkében részletesen foglalkozik Hoover lógna pá beszédével és örömmel állapiíia meg, hogy az uj elnök külpolitikáját teljesen a „béke“ szóra állította be. A Daily Mail véleménye szerint Hoover személyiségének kulmináns ereje azt jelenti, hogy elnöksége az Unió politikájának uj aktivista fázisát jelenti. Nem lesz oly szerény, mint Coolidge, hanem mindenütt kezdeményezni fog. A Morning* post szerint Hoover beszéde minden amerikait kielégíthet, de a külvilág kénytelen bizonyos fen tartással fogadni fejtegetéseit. Hoover a békéről semmi újat és semmi pozitívumot nem mondott. A Daily News véleménye szerint Hoover szü/beszéde megerősíti azt a benyomást, hogy7 Wilson után ő lesz az Egyesült Államok legnagyobb elnöke. Míg Wilson óta minden elnök többé-kevésbé árny- álak ' volt, Hoover markáns egyéniséget jelent az amerikai államügyek ólén. Soha amerikai elnök nem volt annyira tisztában az európai állapotokkal, mint Hoover, aki életének egy részét az európai kontinensen és Angliában töltötte. Viszont igaz, hogy Amerika és Európa viszonya soha nem volt komplikáltabb, mint ma. A .Daily Mail szerint Hoover beszédéből illuziónélkülí idealizmus árad, de a lap nem igen hiszi, hogy Hoover komoly politikai támasza lesz az Uniónak. Páris, március 5. Hoover megnyitóbeszédét a francia baloldali sajtó ugv kommentálja, hogy az Amerikai Egyesült Államok, úgy, mint eddig, ezentnl is elsősorban önmagával fog törődni s nem hajlandó beavatkozni az európai ügyekbe. A francia sajtó sajnálattal állapítja meg, hogy Hoover egyetlen szóval sem ern'é- keaett meg a nemzetközi adósságok rendezésének revíziójáról. A jobboldali sajtó meglehetős pesszimizmussal figyeli Hoover pályáját. A nagyiparosok lapja ugyancsak az adósságkérdés mellőzését tartja kifogásolandónak. A Gaulois sajnálja, hogy az Unió továbbra is eben séges viszonyban marad a népszövetség- get A cseh néppárt harcias állásfoglalása azagrárpárt mezőgazdasági programja sí len A párt tiltakozik a szociális intézmények agyonpetiiiziMsa ellesi Prága, március 5. A cseh néppárt me®ő- gazdaeági szervezete vasárnap Pardubitzbati országos napot tartott, amelyen az összes aktuális kérdéseket megtárgyalták. Hosszas vita után a következő nyilatkozatot és határozatot fogadták el: — A gyűlés azonosítja magát a cseh néppárt törvényhozóinak a mezőgazdasági kérdések rendezése ügyében eddig elfoglalt álláspontjával. Állást foglal az eíemi károk és az állatok állami biztosítására vonatkozó törvénytervezet ellen, mert a javaslat törvényerőre emelkedése, esetén e biztosítás agyoupo 1 itizálását jelentené, mint ahogy agyon van politizálva a betegaegélyző é« szociális biztosítás. A biztosítás a biztosi tóttá kai k«H hogy szolgálja, nem pedig a politikai pártokat. A mezőgazdasági termékek vámvédelmének ügyében követeli a vámtarifák céltudatos nagy revízióját. A párt kifogást emel az adóhivatalok ellen, különösen a jövedelmi és a házosztályidók kérdésében, amennyiben egye adóhivatalok megszegik a törvényes rendelkezéseket. Követeli a mezőgazdasági tanácsok reorganizálását és ezen intézményeknél u választási rend demokratikus irányú megváltoztatását L'sehsJovákte egyetlen szépirodelnv képe* hetilapja c Kégés Hét megjelenik minden hét csütörtökjén
