Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-05 / 54. (1977.) szám
3929 márcfaa 5, kedd. ♦PRXCaiMAG^AR-fflRIiAT* 5 Egy lelkiismeretlen szélhámos felultette a félvilág diplomáciáiát és sajtóját Brüsszelben vasárnap letartóztatták Albert Frank-Heine német állampolgárt, az utrechti dokumentumok hamisítóját Lapját eoke-aer példányban ingjon osztogatták Bupea-i és Malmedv vidékén, amely terűiéit, mint isaneiretee. a háború előtt német birtok volt. Cinkostársa a Schelde nevű fiamaiul lapnak munkatársa volt, aki azonban hitt abban, hogy Heine dokumentumai valódiak, Ai Üfrech tech Dagbbid szerkesztője, mielőtt a hamlsi t ványokat közölte volna, előbb kikérte nyolc befolyásos holland hivatalnoknak véleményét s ezek a politikusok mind valódiaknak tartották az okiratokat « a közlés mellett tagiailtak áldást. Bebizonyosodott, hogy a „leleplezett" francia-belga szerződés közönséges hamisítvány — Heine állítólag összeköttetésben állt a német kémszolgálattal A holland szociáldemokraták Belgium mellett — A világ legnagyobb diplomáciai botránya — Amssterdam, március 4. A holland szociáldemokrata párt vasárnap Carreban gyűlést tartott, amelyen több mint kétezer személy vett részt. Brüsszel, miárcitus 4 A brüsstelS főpályaudvaron a tegnapr ól-mára virradó éjjelen sikerűit elfogni az Utrechtsoh Dagbladban megjelent apokrif francia—belga lilikos szerződés hamisítóját. A hamisítást Albert Frank-Heine német állampolgár követte el. Abban a pilla/mat/bam tartóztatták le, amikor kiszállt a vouatból. Heine eddig föl nem derített okból Hollandijából visszatért Belgiumba, de a rendőrség előzetesen tudomást szerzett megérkezéséről. Heinét azonnal kihallgatták s a nemzetközi kalandor azonnal beismerte, hogy a közölt dokumentumokat ő hamisította egv régi háború előtti titkos szerződés mintájára. A kihallgatás folyamán Heine azt állította, hogy az Utrechtsoh Dagbladban megjelent apokrif dokumentumok elkészítésénél a háboruelőtti traneia—orosz titkos szerződést használta mintául, amelyet a szovjet- kormány annakidején nyilvánosságra hozott. Amikor a hamisítvány kész volt, ösz- szeköttefcésbe lépett a fiamami aktivistákkal és egyik megbízóijuk révén az okiratokat Hollandiába csempészte. Heine segítőtársa Waard Ilerremans, a Sclvelde nevű antwerpeni flamand újság egyik szerkesztője, a flamand aktivisták egyik vezére volt. E vallomás alapján a belga hatóságok azonnal elfogatási parnesot adtak ki Herremnns ellen, az antwerpeni szerkesztőnek azonban egyelőre nyoma veszett Heine a hamisított titkos szerződést először a müliheini német kéntszolgálatiiak ajánlotta föl, de a németek kétségbevonták a szerződés eredeti voltát és elutasították az ajánlatot. A haamsátó kihallgatása négy óra hosszat tartott. Heine lakásán számos más hamisított okiratot találtak, melyeket a tettes valósaintileg érékesiteni akart. JóMnformált körök véleménye szériát a közeli Arákban újabb letartóztatások várhatók. Az Uirechtsch Cagblad mosakodik Amsterdam, március 4. Alig szerzett tudomást az Utrechtsoh Dagblad szerkesztősége Heine brüsszeli letartóztatásáról, a lap azonnal nyilatkozatot tett közzé, melyben kategorikusan kijelenti, hogy sem a lap igazgatósága, sem a szerkesztőség tagjai soha közvetlen Összeköttetésben nem állottak a* okiratok hamisítása ügyében Brüsszelben letartóztatott személyekkel. Az Utrerihtsdh Dagblad soha egyetlen centet som füzetett & dokumentumok ért. A belga sajtó Németországra szeretné vetni a nemzetközi blamázs árnyékát Brüsszel, március 4. A brüsszeli sajtó örömujjongása leírhatatlan. Heine letartó zi tatása éjjel félegykor történt, a reggeli lapok mégis oldalas kommentárokat hoznak a hamisítás ügyéről, a letartóztatott személyéről s azokról az állítólagos összeköttetésekről, amelyek Németországot a hamisítókhoz fűzték. A lapok száról-szóra a legpontosabb szöveggel közlik Heine vallomását. A letartóztatott hamisító \ állítólag beismerte, hogy német részről szólították fel a francia—belga eredeti katonai szerződés megszerzésére. Vételárként egymillió belga frankot helyeztek kilátásba. Megbízóinak Heine hamisítványt szállított, amelyet egy háboruelőtti szerződés • mintájára készített. Német szakértökörökben a hamisítást azonnal felismerték s a deklimen tűim okát továbbadták Hollandiába. A brüsszeli Solt interjút közöl Franlk-Heí- néval, amelyben a hamisító kijelenti, hogy a megbízást 1928 márciuséban egy Konrad Hauser nevű kölni egyéntől kapta. Kölnbe utazott, ahol megtudta, hogy a német katonai hírközpont őt akarja megbízni a Belgiumban és Franciaországban szervezendő kémszolgált vezetésével. A megbízást nem utasította vissza, de azonnal értesítette a brüsszeli hatóságokat. Később feladatává tette, hogy a némtet kémszolgálatot csapja be, ahol tudja. 1928 szeptemberében a Köln melletti Hohetn- bergben letartóztat Iáik, mert a németek vala- honnét megtudták, hogy kétszínű játékot folytat. Heine igazolta magát a elhagyhatta Németország területét. Ekkor megérlelődött benne az a gondolat, hogy valami nagy coupot kell csinálnia. így keletkeztek a hamisítványok, melyeik egy része Németországba ment, ahol Hugiénberg sajtókirály vásárolta meg őket.. Ezzel a leleplezéssel kapcsolatban Heine megvádolja Kiirt Bahrens dr.-t, a Hugenberg konszern brüsszeli tudósítóját, aki a közvetítő szerepel vállalta a hamis dokumentumok eladásánál és a hamisítót összehozta két német kémmel, Ungerrel és Reisnerrel. Hoggeuberg különösen az „Uj Napok1’ című újságot portálta, amelyek szerkesztőségében Heine egy ideig akti van működött. Heine állításait és az egész állítólagos interjút természetesen fönlartással kell fogadni, mert a hamisító aligha meglő zható indivi- dium. Az Uj Napok cirmü lap szerkesztőségéből annakidején egyszerűen kidobták, mert számos piszkos ügybe keverődött be. A Sodr leleplezésednek folytatásában Heine számos német jobboldali szervezetet vádol meg, köztük a StaJilhelmet, a Wehrwolfot és a nemzeti szocialistákat, akikkel állítólag szintén együttműködött A nemzeti szocialisták sok pénzt igéitek neki, ha a szélsőséges flamand nacionaliisákat megnyeri arra, hogy 1930-ban, Belgium függetlenségi nyil{koraidnak oentennárdurnát megzavarják é; lehetetlenné teszi az Antwerpenben tervezett nagy kiállítást. A Soiir önmaga is azzal a megjegyzéssel látja el az Interjút, hogy Heine túloz és önmagát igen előnyös hősi emu- ben szeretné fedtüntettni. „Gratuláljanak nekem uraim és jutalmazzanak meg" Valószinübn ek látszik a Ha vas-ügynökség jelentése, mint a Soir interjúja. E jelentés szerint a vizsgálóbíró tegnap számos tanút hallgatott ki Frank Heine ügyében. Többek között a hamisító feleségét is kihallgatták, de egyelőre nem tartóztaták te. Frank Heinét az államügyészség csalás miatt helyezi vád alá. A tettes kihallgatása alatt rendkívüli cinikusan és szemtelenül viselkedett. Beszédét a következő szavaikkal kezdte meg. — Uraim! Remélem, hamarosan szabadlábra helyeznek. Miért is tartóztattak le? Ez a vígjáték amúgyis elég soká tart. Véleményem szerint a bírósagok nem azért léteznek, hogy megvédjék az ügyetlen, naiv embereket, akiket a hozzám hasonló ügyesebb emberek orruknál fogva tudnak vezetni. Ilyen naiv emberek ülnek az Uirechtsch Dagblad szerkesztőségében g a tréfa mindenképpen megérte a pénzt Ismerjék el, uraim, hogy a tréfám kitünően sikerült és néhány napig a fél világot tartottam tévedésben. A vizsgálóbíró természetesen erélyesen rendreutasitolta Frank Heinét. A vallatás időnk!nt. igen izgatottá vált, mert ,a vádlott nem változtatta meg beszédmodorát s tovább szcmíelenkedctt a hatóság embereivel. Néhány francia lap szerint Frank Heine úgy szerelné föltüntetni a dolgot, mintha Belgium érdekében cselekedett volna. A Journal szerint Frank Heine lakásán számos más hamisított okiratot találtak, igy a belga hadsereg helyzetéről szóló jelentéseket, amelyeket Gáliét tábornok irt alá. A lap szerint Heine azt igyekszik bebizonyítani, hogy a németeket, a belga aktivistákat és a németalföldieket egyszerűen becsapta és nevetségessé telte, amiért Belgium és Franciaország csak köszönettel tartozik neki. Ki is jelentette, hogy elfogató? helyett inkább gratulálni keltene neki é? egy nagyobb pénzösszeggel megjutalmazni. A nemzetközi kalandor sötét pályafutása Egy hivatalos csehszlovák jelentés Albert Frank Heine életrajzát a következőikben adja: A hamisító !896-ban született Brüsszel - Cherleokben. I Atyja holland zsidó volt, anyja pedig düs- I seldorfi német nő. 1914-ben a német haditengerészet matróza lesz, de hamarosan megszökik Buenos Airésbe. 1915-ben Angliában utlcvéilopás miatt hat hónapra ítélik* majd kiutasítják. Később a belga hadseregben szolgál. Itt megállapították róla, hogy német állampolgár és internálták, de a fogolytáborból megszökött s egy-két évig Angliában élt, ahol 1918 októberében meg nein engedett visszatérés miatt háromhónapi börtönre ítélik. 1919 elején visszatér Belgiumba, ahol a brüg- gei bencéseknél vállal foglalkozást, majd a loebeni jezsuitáknál, ahol könyvtáros lett. Mindkét állását hamarosan elveszti megbízhatatlansága miatt. 1921-ben több katolikus lapnak munkatársa és az antwerpeni igazságügyi palota könyvtárosa. Elbocsátották és éttői fogva különböző szerkesztőségekben csatangolt, anélkül, hogy rendes munkát vállalt volna. 1919 decemberétől 1921 áprilisáig Franciaországban ötször tartóztatják le s ítélik cl lopás és csalás miatt. 1921 júliusában Belgiumban csavargás miatt. 1922 októberében pedig lopás miatt ítélik el hathat hónapra. 1923-ban a brüsszeli német követségen fordítási munkákat vállal, majd kiadja az „A coups de plume“ belga lapot. Ebben az időben is német szolgálatban állott s lapjában, erős német anyagi támogatással, gjermanotU és anti belga politikát folytatott. A népgyülés kizárólag az Ut’reehtsch Dagblad közlésével foglalkozott. Fasáezta és nacionalista diákok arra törekedtek, hogy megzavarják az ülést, de miután a rendőrség -eltávolította őket a teremből, a szociáldemokraták nyugodtan megtarthatták gyűlésüket. Elsőnek Gamill Huysmáns mondott beszédet. Nem tudott róla, hogy az Ut- reohis-dh Dagblad hamisítványainak szerző jét közben már letartóztatták Brüsszelben, mégis kijelentette, hogy a titkos szerződé4 föl tétlen hamisítvány. Az 1920-ban kötött belga-francia szerző dég éle nem irányul Németország ellen, A belga katonaság aligha folytatott a francia katona Sággal olyan megbeszéléseké!. amelyek tűimennek a békés francia-belga szerződés keretein. Huysmans bizalommal tekint a belga hadügyminiszterre, akinek személye garancia arra nézve, hogy Belgium és Hollandia viszonya nem rom lik meg. A locarnóí szerződéseket mindenesete© fo.i kell bővíteni a olyanokká kell őket tenni, hogy meggátolják a hadseregek túlkapásait. A legjobb lenne, ha Anglia, Németország Franciaország és Olaszország közös katonán szerződést kötnének. Végül Huysimane óva intette a holland néipet, hogy az Utreehftoli Dagblad kőkeményeinek bigyjen. ment a hamis dokumentumokat csak azért lanszi- rozták, hogy újabb fegyverkezési törvénye két kényszerítsenek a népre. Roode, a Volk főszerkesztője, a második szén ok, kijelentette, hogy Hollandiában új fegyverkezési törvényt ném hozhatnak. A gyűlés után a jelenlévők határozatot fogadtak el, amely ki jelenti, hogy Hollandiát bizalmatlanság nyugtalan ttja s állami rendszabályokra van szükség a nyugtalanság kiküszöbölésére. A belga-hollandi kérdéseket döntőbírósági utón kell elintézni. A francia lapok vadul támadják Hollandiát Páris, március 4. A párisi sajtó ma gyilkos rohamot intéz Hollandia és a holland kormány ellen abból az alkalomból, hogy Brüsszelben letartóztatták az Utrechtsch Dagbladban megjelent okiratok hamisítóját s igy kitűnt, hogy a hollandok fölháborodása és minden vádja alaptalan volt A francia lapok kommentárjai hemzsegnek a gyalázkodó kifejezésektől. Hollandiát franciaellenesnek, a béke tudatos mer zavarójának s egy német zsoldban álló kishatalomnak nevezik. A jobboldali sajtó természetesen fölhasználja az alkalmat, hogy ismét a fegyverkezés növelése mellett foglaljon állást. A baloldali sajtó ugyanilyen hangnemben ir. Az Oeuvre azon reményének ad kifejezést, hogy a német sajtó, mely oly rossz- akaratuan és ostobán hitelt adott Hitler urnák, beismeri gigantikus tévedését. Ugyanezt kell megtenni Bellaerts van Blokland holland külügyminiszternek, ha államitefiui mivoltának, legalább látszatát meg akarja Őrizni. Az Ere Nouvelle szerint Locarno ugyan mm szűnt meg, de remélhetőleg nem fogják a maihoz hasonló incidensek zavarni. A hollandi kormányt még a hivatalos lap is azzal vádolja meg, hogy dinlomáciai demarsaiban idegesen és meggondolatlanul viselkedett. A holland nép gyűlölete és háborús kedve egyenesen feltűnő jelenség. A Petit Párisién szerint egész különös lelki állapotra vall Hollandia váratlan és meggondolatlan izgalma, A holland népet átalában hideg nemzetnek szokás tartani, most pedig úgy viselkedik, mint bármely forró vérű délamerikai állam közvéleménye. Az angol sajtó tartózkodó London, március 4. Az angol reggeli sajtó kom- mentáraiban rendkívül tartózkodóan nyilatkozik a francia-belga hamisított szerződés szerzőjének eifogatásáról. A lapok légtöbbnyirc csupán az elfogatási re gisstráiják és nem fűznek hozzá kommentárokat A Daily Express vezércikkében örvendetes jelenségnek mondja, hogy Heinét sikerült idejében elfogni, mert igy a világ közvéleménye lényege sen megnyugszik. „Kachácseket kémkedéssel, Künkét korrupcióval vádolja JurigaM Prága, március 4, A Slovenské Ludové No-j viny múlt heti számának ismertetése kapcsán pénteki számunkban többek között idéztük j Juriga Nándörnak Machácsek Pál nemzetgyü-1 lési. képviselő ellen felhozott vádjait azzal a megjegyzéssel, hogy „regisztráljuk Juriga íul- mináns cikkének tartalmát, de valószínű, hogy az érdekelt és említett személyek kellő értékére fogják Juriga állításait leszátlitani.'“ Lapunk másnapi számában már azt is regisztrálhattuk, hogy Mahácsek képviselő sajtópert indított Juriga képviselő ellen. Ily előzmények után készséggel közreadjuk Mahácsek Pál nemzetgyűlési képviselőnek a sajtótörvényre való hivatkozással beküldött helyreigazító nyilatkozatát, melyben a képviselő Jurigának általunk idézett állításait a. következőkben cáfolja meg: A Prágai Magyar Hírlap Í928 március elsején megjelent1, számában „Mahácsekeí kémkedéssel, Hlinkát korrupcióval vádolja Juriga“ című cikk személyemmel foglalkozik és kijelentem, hogy nem igaz, hogy a Hradzsinnak teljesítettem volna kémszolgá- latot és égért pénzt fogadtam volna el, úgyszintén nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy Magyarországon is kémkedtem volna s ezért is pénzt kaptam volna. Mahácsek Pál, nemzetgy, képviselő
