Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-05 / 54. (1977.) szám
T* ^MűAlr/ vWwARH 1 RliAK lttzü március 6, kedd. A magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításáról szóló törvény rendelkezései Alapittatott 1796 évben Honi Lajos utóda küjimtt Baáská-Bystr ca Készítés szállít i síremlékeket, minden kénemben. Bútor' márvány lapokat Mái vány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, atb. Prága, március 2. A nemzetgyűlés mindkét háza elfogadta a magánalkalmazoltak nyugdijbiztositá- sáről szóló tőrvényjavas’atot. amely 1929. január elsejével visszamenő hatátlyaí életbe is lép. A törvény több mint háromszázezer magánalkalma- zottat érint s különösen a szlovenszkói és ru- szinszkói magánalkalmazottakra bir nagy fontossággal, ezért, röviden az alábbiakban ismertetjük: Ki esik biztositási kötelezettség alá? 1. osztály • Kft. 2-— 2. osztály Kft- 6.-— 3. osztály Kft. tű.—• 4. osztály 15-— 5. osztály „.«•••*•• Kft- 20.— 6. osztály 0 . .«•«»•• Kft. 25.-— 7. osztály .■.'••••••• Kft. 30.— 8. osztály 0 o « o » . « » « K6. 35.— 9. osztály Kft. 40.-— 10. osztály .*••••»•• Kő. 45.— 11. osztály Kft. 50.— Biztosíttatni kell mindazokat a személyeket, akik szerződéses viszonyban állanak a csehszlovák köztársaság területén: éspedig mint tisztviselők (technikai, kereskedelmi, irodai, mühelyi, magántitkárok, stb.) magántanitók, nevelők, vagy irodai munkaerők általánosságban, szerkesztőségi, kiadóhivatali alkalmazottak, színházi vállalatok alkalmazottjai, gyógyszertári alkalmazottak és fogtechnikusok, kereskedősegédek, kereskedőtanohcok, u‘azok, ez utóbbiak még akkor is, ha jutalékra dolgoznak. Nyugdíjbiztosításra nem kötelezettek a 16 éven aluli alkalmazottak, akiknek működése, amelynek alapján biztosítva kéllene lenniök. csak mellékfoglalkozás, főiskolai hallgatók, akik átmenetileg vannak alkalmazásban, állami alkalmazottak, egyházi alkalmazottak, a Nemzeti Bank a’kalmazottai, külföldi vállalatok alkalmazottai, amely vállalatoknak nincsen a belföldön állandó gyáruk, a külföldi államok külképviseleteinek alkalmazottai, amennyiben külföldi álampolgárok és azok a személyek, akik aggkori járulékokat élveznek. A biztosítottak csoportositása A biztosítottakat évi fizetésük szerint 11 osztályban csoportosítják. A tizenegy osztály a következő: í. osztály 3.000 Ke, évi fizetésig 2. osztály 3.000— 6.000 Ke. évi fizetésig 3- osztály 6.000— 9.000 Kft. évi fizetésig i ossadfy 0.000—12.000 Kft. évi fizetésig 5. ositály 12.000—15.000 Kő. évi fizetésig 6. osztály 15.000—18.000 Ke. évi fizetésig 7. osztály 18.000—24.000 Kft. évi fizetésig 8. osztály 24.000—30.000 Kft. évi fizetésig 9. osztály 30.000—36.000 Kft. évi fizetésig 10. osztály 36.000—42.000 Kft. évi fizetésig 11. osztály 42.000 nál magasabb Ke. évi fizetés. A fizetésbe beleszámitandflk « összes mellék- járadékok is. Egy alkalmazott, aki több munkaadónál van alkalmazásban, a lő alkalmazása szerint biztosítandó. A munkaadó köteles alkalmazottját, aki szolgálatba tép, egy erre a cé’ra készült mintanyomtatványon bejelenteni A bejelentés a szolgálat belépésétől számított 14 napon belül történik és a kijelentés ugyancsak a kilépéstől számított 14 napon belül A munkaadó azonkívül köteles a nyugdij- biztositó intézetnek minden szó’gála ti viszonyban bekövetkezett változást, különösen a fizetésben beálló változásokat bejelenteni. Mindezeket a bejelentéseket megteheti az alkalmazott is, anélkül, hogy zzel szolgálati kötelességét megszegni. A munkaadó köteles jegyzéket vezetni, amelyben pontosan fe’tünteti az egyes alkalmazottainak biztositási kötelezettségeit Ezeket a jegyzékeket a munkaadó köteles három évig megőrizni. Továbbá köteles a nyugdijbiztositási intézet vagy bármely közigazgatási hatóság felszólítására jelentést tenni olyan körülményekről, amelyek a biztosított viszonyára nézve döntőjelen'őségüek. Valamint a nyugdijbiztositó intézet felszólítására köteles az alaka’mazottalró! és azok fizetőseiről fél évi kimutatásokat is beterjeszteni. A b;ztositási illetékek a belépés hónapjától fizetendők. Az illetékidőbe beszámítják azon alkalmazottak tényleges katonai szolgálatát is. akik a katonai szolgálatba való belépés előtt, már a nyugdijbiztositó intézetOtthoni-Jódkurák kérjen prospektust z Fürdöigazgatóság Csizfürdö A rokkantsági járadék emelkedik minden gyermek után, akinek a biztositott elhalá'ozása esetében árvajáradékra volna igénye, éspedig nevelési járadékkal, ami a rendes járadék egy nyolcadát teszi ki. A járadék emelkedik a rendes járadéknak ötven százalékával, ha biztosított rokkantsága folytán olyan tehetetlen, hogy állandó ápolásra, kiszolgálásra van szüksége. A rokkant-járadék azonban‘nem haladhatja meg a legufölsó rendes szolgálati fizetését, de nem lehet kisebb évi 3600 koronánál. Aggkori járadék Aggkori járadékra igénye van minden férfi biztosítottnak, aki 65.-Ü életévét betöltötte, és minden női biztosítottnak 60.-ik életéve betöltésekor. Ez esetben a munkaképtelenséget nem kell j bebizonyítani. Aggkori biztosításra igénye van a férfi biztosítottnak hatvan éves korában abban az esetben ha legalább 480 illetékhónapja van. a uői ■ biztositottnak pedig ily föltétel mellett 55 éves !korában. Özvegyi járadék \ özvegyi Járadékot a biztositolt özvegyének fizet- i nek, ba az elhalálozott biztosítottnak igénye volt j rokkantsági, vagy aggkori járadékra. Az özvegyi í járadék a rendes rokkantsági, vagy aggkori jára- fdéknak a felét teszi. Az özvegyi járadék évente J nem lehet kevesebb háromezer koronánál özvegyi járadékot nem kap az özvegy, ha a biztosított a házasságkötés utón hat hónapon belül hal még, ha a biztositott hatvan éves borában nősül, kivéve ha halála előtt legalább 34 hónapja már háza* volt továbbá, ha megállapítják bírósági ítélettel, hogy az özvegy idézte elő a biztositott halálát, ha az asszony elvált a férjétől és a válást az asszony hibájából mondták ki, avagy mindkét házasfél hibájából. Ha egy elvált biztosított újabb házasságot köt és a válás az első asszony hibájából történt, úgy özvegyi járadékra a második asszonynak van igénye. Ha a válás tisztán a férj hibájából történt, úgy az özvegyi járadékot az elvált asszony ás a második aeszony között osztják meg azon arányban, hogy ahány évet élt az elhunyt biztosított az első feleségével és ahányat • másodikkal Az özvegyi járadék ötven százalékkal emelkedik, ha az özvegy állandóan betegeskedik és állandó ápolásra és gondozásra van szüksége. Árvajáradékra igénye van minden 18 éven aluli gyermeknek, ha biztositott atyja, vagy anyja meghal, avagy ha azok eltűnnek, föltéve, hogy a szülőknek már rokkantsági, vagy aggkori járadékra jogigényük volt A törvénytelen gyermekeknek árvajáradékra csak abban az esetben van jogigényük, ha az apaságot biróilag megállapították, avagy azt az apja életében elismerte. Az árvajáradék minden gyermek után a rokkantsági vagy aggkori járadék egynegyedét teszi ki. Árvasági járadék csak két gyermek után jár. Árvasági járadékot ki lehet fizetni 18 éven felüli gyermekeknek is, egészen 24.-ik életkoráig, ha: a gyermek testileg, vagy lelkileg beteg és keresetre alkalmasan, vagy ha tanulmányai vagy szakképzése miatt önmaga nem tarthatja fenn magát, A szülök abban az esetben tarthatnak igényt biztositott gyermekük elhalálozása esetében járadékra, ha a biztosított gyermek után sem özvegy, sem gyermek nem maradt hátra, föltéve, hogy a biztosítottnak már jogigénye volt járadékra és az elhunyt biztositott gyermek tartotta ki őket- A járadék a rokkantsági vagy az aggkori járadéknak egynegyedét teszi ki, minimálisan évi 1500 koronát. Kelengye illetmény nél be voltak jelentve, avagy a nyugdijbiztositó intézet tagjai lesznek a szolgálati idő utáni egy éven belül. Az érdekeltek a katonai szolgálati idő beszámítására vonatkozó jogigényeiket kötelesek a katonaságtól való visszatérés utón 15 hónapon belül a nyugdijbiz'ositó intézetnél bejelenteni. Ha csak a katonai szolgálati idő letelte után jelentik be nyugdíjbiztosításra úgy jogigényeiket a bejelentéstől számított hat hónapon belül kötelesek érvényesíttetni. A bizfösitott alkalmazottnak igénye van rokkantsági, vagy aggkori járadékokra, özvegyi, árvasági, vagy szülő: járadékokra, házassági ke- lengyejárandóságra, végkielégítésre, temetési költségekre és betegbiztosításra is. A fenti igények érvényesítéséhez csak az szükséges, hogy az alkalmazott lega’ább hatvan hónapja biztosítva legyen. Rokkantsági járadékokra igénye van a biztosi- tot'nak akkor, ha munkaképtelenné válik, azaz ■hivatását nem teljesítheti, e rokkantsági járadékokra igénye van olyannak is, aki csak bizonyos időre vált munkaképtelenné. A rokkantsági járadék alapösszegből és drágasági pótlékból áll. Az alapösszeg óvi 8600 korona. A pótjáradék minden szerzett inetékhónap után a következő • A női biztosítottnak: kelengye-illetményre van igénye, há a hatvanadik illetékhónap után házasságra lép. A kelengye-illetményre az igényt a házasságkötéstől számított két éven belül kell beje’enteni, mert ellenkező esetben az illető jogigénye elévül. A kelengye illetmény egy évi rokkantsági járadék összegével egyenlő amilyenre a női biztosítottnak a házasságkötés idejében jogigénye lehetett volnaVégkielégítés Végkielégítésre egyszer s mindenkorra jogigénye van az özvegynek, ha nem törvényes özvegye a biztosítottnak. Ennek feltétele az, hogy a biztosított hat illetékihónap befejezése után, de hatvan ü'elékhónap befejezése előtt balt legyen meg és ha a halált nem baleset idézte elő. A végkielégítés egy évi rokkantsági járadéknak 150 százalékát teszi ki. Ha az elhunyt után nem maradt sem özvegy, sem gyermek, úgy végkielégítésre a szülők tarthatnak igényt s ebben az esetben A képes Hét előfizetési dija Praha IL, Panská 12. ax. ül. emeletei mre küldendő az óvi rokkantsági járadék háromnegyedét kapják. Temetkezési kéltség Temetkezési költséget kapnak a biztositott hátramaradó!tjai, ha az elhalálozottnak legalább hatvan Ületékhónapja volt, ós az illetők az elhunyt temetésének kö'tségeit vállalták. Erre igényt tarthatnak az elhunyt felesége, gyermekei, szülői, nagyszülői és rokonai. A temetkezési illetmény az egy évi rokkantsági járadék egyötödét teszi ki, de legfeljebb négyszer koronára rúghat. Általános rendelkezések A járadékokat havi részletekben előre fizetik. A járadék kifizetését beszüntetik, vagy felfüggesztik a következő esetekben: Ha az érdekelt személy egy hónapnál hosszabb szabadságvesztésről büntetését tölti, avagy kényszerűi unka te lep re van beosztva, ha állandó tartózkodási helyét a nyugdijbiztositó intézet engedélye nélkül külföldre helyezi át, mindaddig, amíg külfö’dön tartózkodik. Az összes igényekét járadékokra, illetményekre az illetékes biztosító intézetnél kel! bejelenteni. A bejelentéseket kellő okmányokkal kell alá‘ámasztanl Abban az esetben, ha egy alka'mazott, már harminc jlletékhónapot elért, joga van biztosítását önkéntesen is fenntartani, ha esetleg állását is veszti, de csak olyké^en, hogy az egész illetéket 5 maga fizeti. Rendes körülmények között a havi illetékek ötven százalékát a munkaadó fizeti, a másik őtven százalékát nedig a btriositott. A b’z- tositási igények emelését az il’etékidő megvásárlásával is el lehet érni. Ugyanis a biztosi'ásra jogosult megvásárolhatja az illetékidőt azon szolgálati időre, amely alatt nem volt biztosítva, avagy tanulmányúton volt. Ez a tétel különösen Szlo- venszkóra és Ruszinszkóra bir nagy fontossággal, mert hiszen a kötelező nyugdíjbiztosítás Szlovéniákén és Ruezinszkóban csak 1922 ben lépett érvénybe. Az uj törvény alapján tehát minden szlovenszkói ós ruszinszkói magánalkalmazott megvásárolhatja azokat a hónapokat, amelyek alatt nem volt kötelezőle" bebiztosítva, de be kell bizonyítania azt. hogy ezen id;r alatt ^jóban magánalkalmazotti minőségben működött ^valamely vállalatnál. A megvásárolt hónapokkal kapcsolatos magasabb jogigények azonban csak a vásárlástól számított két év elteltével érvényesíthetők. A biztositási prémiumok A havi biztositási prémium a következő: 1. osztály ..................................■ Kft. 12.— 2. osztá’y ......... Ki. 36.— 3. osztály . „ „ ..............................Kft. 66.— 4. osztály Ke. 96.— 5. osztály . . ...................................Kft. 120.— 6. osztály ......... Kft. 150.— 7. osztály ......... Ke. 170.— 8. osztály ......... Kft. 190.— 9. osztály ......... Kft. 210.— 10. osztály ......... Kft. 230__ 11 . osztály ......... Kft. 250.— A magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítását az uj törvény szerint az általános nyugdíjintézet, hajtja végre prágai, briinni és pozsonyi országot hivatalai utjánBrehm, mint oroszlánszeliditő A nagy tudós eletveszétyes kalandja a ,#zeliditeit“ oroszlánnal A nagy zoológus születése évfordulója alkalmával sok érdekes méltatás jelent meg működéséről és életéről, de a legérdekesebb Floericke dr. Brehm életrajza, mely a ceo- tennárium alkalmából jelent meg és igen jellemző apróságokat közöl róla. Brehm annyira szerette az állatokat, hogy állandóan volt egypár állatkedvence, mely valóságos állatseregletként mindenüvé követte őt. Egy alkalommal Lati! pasa egy szelídített oroszlánkőlyköt adott ajándékba a tudósnak s ettől kezdve „Bahida", — így hívták a gyönyörűen fejlett állatot, — volt Brehm kedvenceinek királynője. Bahida ugyanis a gyengébb nemhez tartozott (már t. i. az oroszlánok között) és valóságos kutyahüséggel ragaszkodott urához és párán csői ójához. ügy követte mindenüvé, mint a kutya a gazdáját, elkísérte őt sétáira, hizelgett neki minden elképzelhető és elképzelhetetlen alkalommal, igy például éjszaka akárhányszor arra ébredt Brehm, hogy Bahida odaül a takarójára és gyengéden cirógatta öt mancsaival. Brehmnek kissé kellemetlen kezdett lenni ez a gyengéd ragaszkodás, de hát mit volt mit tenni:* Bahida annyi megható jelét adta gazdájához való ragaszkodásának, hogy az ilyen gyermeteg túlzásokat is el kellett nézni a szegénynek. Bahida különben, bármennyire szelíd is iparkodott lenni, óriási konsternációt okozott a kis keleti városkában, ahol Brehm és háztartása ezidőtájt tartózkodott Az oroszlán ugyanis a házőrző szerepét vállalta magára és féltékenyen ügyelt, hogy illetéktelenek meg ne közelítsék a gazdáját. Mondani sem kell, hogy házőrzőnek pompásan beválta Bahida, annyira, hogy szinte aggasztóan jól... Nem egyszer megtörtént, hogy Bahida megjelent a kerítés egyik részében éppen akkor, amikor a tevehajcsárok tevekaravánjaikat arra hajtották. Ilyenkor aztán éktelen ribillió tört ki a karavánban: ahány teve, annyifelé futott s a hajcsároknak volt dolguk, mig a megriadt állatokat újra összeterelték. Áz antilopok meg annyira megrémüllek Bahida puszta látására, hogy fejjel rohantak a falnak és össze-vissza sebezték magukat. Természetesen a Brehm udvarában tartózkodó állatok felett is korlátlan zsarnok volt az ifjú oroszlán. Akármennyire szelíd és jóindulatú is volt azonban, csupa játékos kedvből is halálra rémitgette szegónveket. BahidánnK ugyanis kedvenc szórakozása volt, hogy hirtelen nekifutamodással megijesztette lakótársait, különösen szerette a majmokat és a ragadozó madarakat „ugratni". Kezdetben, amig Bahida teljesen fel nem serdült, egy öreg pávián volt az egyetlen, aki szembe mert szállni vele. A páviánaggaslyán ugyan éppenugy reszketett Bahida láttára mint a többi gyengébb szivti halandó lény, azonban minden egyes esetben erőt vett félelmén és rémes arcfíntorgatás közben megragadta az ifjú oroszlán fülét és olyan gyorsan csavargatta azt a feje körül hogy Bahida elszédült, majd pedig, szégyen ide vagy oda, meghátrált. Idővel azonban az oroszlán olyan erős lett, hogy a pávián nem merte megismételni ezt a bűvészmutatványt többé. Most azonban uj komoly eLlenfele támadt Bahidának az udvarban: egy komoly, méltóságteljes, hosszúlábú marabu. Bahida ueki- ugrott a különös madárnak is, azonban póruljárt: a marabu komoly támadásnak vette a játékot, félig leeresztett szárnyakkal, nagy lendülettel rávetette magát ellenfelére, hatalmas csőrével olyan alapos ütéseket mért a meglepett oroszlánra, hogy az morogva visszavonult, de a marabu nem elégedett meg a félsikerrel és teljesen kikergette az udvarból. Azóta aztán Bahida respektálta is a marabut, de a többiekkel tovább folytatta kissé durva játékait. Egy alkalommal aztán végzetes kimenetele lett a játéknak: az oroszlán először játszott Brehm kedvenc majmával majd, ami vor nagyon belemelegedett a játékba, megragadta a majmot és megölte. Ezek után természetesen meg is ette a zsákmányt, mint ahogy ősei szokták. t Brehm már csak a majom fejét találta a gyilkos tett színhelyén. A tudóst ez alkalommal elhagyta a türelme és alaposan elverte az oroszlánt, majd ütlegelés közbeD mindjobban indulatba jött, úgyhogy valósággal beszorította a menekülő fenevadat az udvar égjük sarkába. A sarokba szorult fenevadból azonban egyszerre kitört a valódi természete és feledve a gazdája és közte fennállt barátságot, fenyegető morgással védeni kezdte magát. Természetesen ekkor Brehmuek is eszébe jutott, bőgj7 Bahida végeredményben mégsem juhászkutya és átlátta, milyen veszélyes helyzetbe sodorta önmagát. Szerencsére azt is belátta rögtön, hogy ba hátrál, vagy tágít, rögtön elveszett Okosan úgy intézte tehát a dolgot, hogy tovább ütlegelte az állatot, ugyanakkor azonban rést engedett neki, amelyen elmenekülheti. Bahida fel is használta az egérutat, gazdája nagy megkönnyebbülésére „elmenekült** és egy félóra múlva kúszva, valóságos macska módjára közeledett Brehmhez, szinte bocsánatot kért renitens viselkedéséért. Ettől kezdve nem is volt panasz többé a „szelíd** oroszlánra, bár ezentúl Brehm is jobban vigyázott, hogy barátságuk ne legyen túl bizalmas. A mai amerikai elnök változáshoz: Coolidgv, a, távozó, és Hoover, az uj elnök.
