Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-30 / 75. (2000.) szám

30 1929 'Ut&te&m 80, iwribjt tengeren egy hónapra is magadja, a várható időt, addig a szárazföldön csak 24 órával jósol előre. Újabban Franciaország már 48 órás időjósiásók- kal kísérletezik. De teljes felelősséget még nem vállalhat a meteorologia jóslataiért, ezért jelen­tései elé mindig odafűzi a rezerváció mentáliszt: A holnapi valószínű időjárás. A meteorologns munkája módszertani tekin­tetben historíko-genetikai munka, amely nagyban emlékeztet a klinikai gyakorlatra. Amint az orvos a betegség fejlődése és a beteg­ségi szimptomák alapján állítja fel a diagnózist, ngy állapítja meg a meteorologus az utolsó órák időjárási elemeiből a maga diagnózisát és közetkeztei az elkövetkező órák várható fejle­ményeire. Már régóta ismert törvénye a meteorológiá­nak, hogy az időjárás kialakulására legnagyobb hatás­sal a légnyomási viszonyok vannak, vagyis a magas és mély légnyomása területeknek alakulása, egymáshoz való viszonya. A diagnózis felállításán ál téhát a meteorologus elsősorban az izobár-térképet veszi figyelembe, amelyen az egyenlő légnyomása területek van­nak feltüntetve. Ezeknek a kiterjedéséből, ván- ■ dorlásából, egymással való érintkezésükből kö­vetkeztek azonban sok egyébb tényezőt is figye­lembe kell vennie, igy pl. tekintettel kell lennie annak a területnek felszíni viszonyaira, amelyre jóslását vonatkoztatja, mert hiszen az a légnyo­mási centrum, amely tengeren vagy sima földön szabadon gördülhet tova, gyakran elakad a ma­gas hegységeken. A diagnózisban tehát főszem­pont, hogy mikor és milyen mértékben közele­dik az érdekelt területhez valamely légnyomási mag. A meteorologiai munka hosszú ideig megelé­gedett ezzel az egyszerű diagnosztikával, amely azonban sok tekintetben nem elégítette ki a tu­dományos igényeket Legújabban norvég meté- orologusok egészen újszerű és a meteorológiá­ban forradalmat jelentő módszert dolgoztak ki, az időjóslás megkönnyítésére, amelyet a diag­nózis mellett analízisnek nevezhetünk. Ez az analitikus módszer teljesen uj fogalommal, hideg és meleg légtömegeknek egymáshoz va­ló viszonyával operál. 'A hideg és melg légtömegek frontiakkal érint­keznek és ezeknek a frontoknak a mentén min­dig fellépnek meteorologiai jelenségek, eső, hó vagy egyéb csapadék. Hogy az nj norvég-rend­szerről, melynek alapján a modem időjóslás tör­ténik, némi fogalmat nyújtsunk, ábrán mutat­juk be az 1925. év április 15.-én délelőtt Prágá­ban elkészült meteorologiai kártya analitikus térképet, amelyen jól megfigyelhetjük a meleg és hideg légtömegnek egymáshoz való viszo­nyát és az ezzel kapcsolatban fellépett mete­orológiai jelenségeket. Svoboda dr. Norvégiá­ban hosszabban tanulmányozta ezt a módszert, és a prágai intézetben a diagnózis mellett gyak­ran végeznek ilyen analitikus munkát is. A jelen körülmények között tehát a legtökéletesebb módszer az lenne, ha az analízis mindig megelőzné a diagnózist. Természetesen erre nincs elegendő személyzet úgyhogy ez nem történhetik meg minden egyes alkalommai, különben is gyakorlott és képzett meteorologusok diagnózisa, eléggé megfelel a köznapi élet szükségleteinek. így például sta­tisztikai kimutatás szerint a prágai meteorologiai intézet által kiadott időprognózisok 82 százalékban helyeseknek bizonyultak, vagyis a valószínűség itt szinte elérte a bizo­nyosság fokát. Természetesen ez az időjóslás a jelentés kiadása utáni 35-—40 órára vonatkozik. Már a prágai intézet fe megkísérelte, hogy két, három, sőt négy napra szóló időprognózist is felálitson, ezeket a kísérleteit lelkiismeretesén ellenőrizte, a valószínűség százaléka azonban már a második napra vonatkozólag is jelenté­kenyen csökkent, a további napokra rohamosan ősért, az ötödik napra pedig csaknem nullával volt egyenlő. Az idő jóslás tehát csak az elkövetkező napra, megbízható, mindazok a módszerek', amelyék hosszabb időre állítanak fél prognózist, ha tudo­mányos elméletekre hivatkoznak is, tudomány­talanok és a Szíriusok mesterkedése nem egyébb sarlatánságnáL A meteorológiai szolgálat országos megszervezése Á csehszlovák köztársaság területén számos meteorologiai állomás működik, amelyek napon­ként siffrirozott távirati, jelentésekben számol­nak be megfigyelő helyük időjárási viszonyairól. Ezek a távirati jelentések közvetlenül a mete­orológiai intézetbe érkeznek be, amelyuek kü­lön berendezett állomása van. Érdékelni fogja olvasóközönfvégtinket, ha fel­soroljuk a Szlovenszkó és Ruszinszkó területén működő megfigyelő állomásokat: Besztercebá­nya, Bozita, Pozsony, Brezno, Dobsina, Gölnic, Komárom, Kassa, Körmöcbánya, Kvetnica, La- zy, Liplóujvár, Lübochna, Losonc, Magurka, Nagymihály, Némotpróna, Nyitra, Alsó-Szvid- nyitk, Vágujhely, Árvavárai ja, Pöstyén, Pöstyéu- füráő, Poprád. Prietrz a Miava mellett, Fruzsi­na, Rafckova, Rimaszombat, Skalka, Szliacs, Szlovák laposa, Szómolnok, Ogya.lla, State Hory. Otátrafüred, Stubriya, Szucsány, Csorba tó, Tát- ralomnic, Tátra széplak, Matlárháza, Trencsén- teplic, Vajnor, .Vychodna, Zaturosie és Zuberee. — Ruszinezkóban négy átíomás működik, még pedig Bustinán, Körösmezőn, Aknászlatinán és Ungvárott. Minden egyes állomás naponként három meg­figyelést végez, reggel nyolc, délután két és es­te" bét órakor, Megfigyeléseinek eredményeit siffrirozott táviratban közli a prágai központtal, amelynek 1921 óta külön vonala van, úgyhogy a Meteor Praha címzésű sürgönyök közvetlenül a meteorologiai intézetbe étkeznek és azonnal féldolgozhatók. Ezeknek a jelentéseknek alapján rövidesen elkészülnek a csehszlovák köztársaság időjárási viszonyait feltüntető részletes térké­pek is. A meteorológia a repülés szolgálatában . A meteorologia rendkívüli gyakorlati jelentő­séget. nyert azáltal, hogy a repülésnek nélkülözhetetlen feltételévé vált. A légügyi közlekedés a legnagyobb mértékben függ az időjárási viszonyoktól. Minden újságol­vasó emlékszik például arra, hogy minden óceán répa lő mennyire várta a meteorologiai in­tézet jelentéseit és csak akkor kelt útra, amikor a prognózis a legközelebbi harminchat órára olyan időt jósolt, amely mellett abban a re­ményben kelhetett útra, hogy gépe nem esik az időjárás viszonyainak áldozatául De nemcsak a repülés előkészitésében, hanem a repülés tar­talma alatt is támogatja a, meteorologia a lég­ben szálló gépeket, amelyek rádióval vaunak felszerelve akkor, ha nagyobb vállakózásra, pél­dául sarki útra indulnak. Az Italia útja példá­ul úgy volt megszervezve, hogy Milánótól egé­szen a, Spitabergákig állandó kontaktust tartott fenn a meteorologiai intézetekkel. Emlékezhe­tünk arra, hogy Morvaország és Szilézia felett az Italia hatalmas viharzónába került, ekkor a prágai és brümű meteorologiai állomások leadói tájékoztatták a léghajót. Stolphan addig kellett várnia, míg a svédországi állomások kedvező prognózist nem adtak. Vadsőben sem szállhatott- fel mindaddig, mig a vihar sebessége nyolcvan kilométerről hatvanra nem csökkent. A meteorologia most már állandóan a repülés- ügynek szolgálatában áll. A csehországi repülőállomásokat a prágai, a morvaországi, sziléziai és szlovenszkói állomáso­kat pedig a brünni meteorologiai intézet látja el részletes jelentésekkel. A légügyi meteorolo­giai szolgálat Prágában már reggel negyed nyolc órakor megkezdődik és este hat óráig szakadatlanul folyik. Minden félórában megy ki jelentés rádiótávirati vagy telefonkap­csolat utján a repülőterekre az időjárási elemek­ről, a központ elkészíti a meteorologiai térképet, amelyről megállapítható, hogy melyik területen lehetséges a repülés, s melyik terület felett aka­dályozzák meg azt az időjárási viszonyok. Min­den pilóta, mielőtt gépére felszáll, az átrepü­lendő útszakaszra vonatkozólag tüzetes időjárá­si információkkal ellátott táblázatot kap, mely­ben fél ván tüntetve, hogy milyen vidéken, mi­lyen magasságban vannak felhőrétegek, hol de­rülj az égboltozat, hol van eső, milyen iránya és erejű a szél járás és hány kilométernyire ter­jed a szabad látás sugara­A sajtó informálása A meteorologiai intézet a közönség informá­lása céljából beható jelentéseket ad ki a eajtó számára is. A prágai intézet reggel kilenc óra­kor adja ki első sajtójelentését, amelyben az el­múlt huszonnégy óráról ad összefoglalást a köz­társaság időjárási viszonyaira vonatkozólag. — Délben egy órakor jelenik meg a második je­lentés, amely egész Európának időjárási viszo­nyait foglalja össze és megadja a következő harminchat órára vonatkozó prognózist * Egész délelőttöt töltöttünk a meteorologiai intézetben, végignéztük a térképezés munkáját, megfigyeltük, hogyan adja le rádió utján Prága jelentéseit az összes európai központoknak, ho­gyan történik az Európa különböző sarkaiból ér­kező rádiogrammok kibe tűzése és feldolgozása, hogyan mennek a jelentések a repülőterek állo­másaira. Tanulmány utunk befejezése a meteoro­logiai intézet obezerrvatóriumának meglátogatá­sa volt. Itt finom és érzékeny műszerek végzik a megfigyelést, jegyzik le önműködőieg a meg­figyelt meteorologiai elemeket, egyszerűségük­ben csodálatos, működésükben teljesen megbíz­ható műszerek, amelyeknek érzékeny tűje a leg­kisebb széllökést, a levegő nyomásának legki­sebb ingadozását, a szél kányát, a hőmérséklet váltakozását, a napsütés tartamát és intenzitá­sát megméri és önmüködőleg feljegyzi Az újságcikk révén nyert felvilágosítás ter­mészetesen soha sem lehet olyan eleven, mint a közvetlen tapasztalat. Mindazonáltal reméljük, hogy érdeklődő olvasóink egypár érdekes mete­orologiai kérdésben kielégítő tájékozódást nyer­tek. Kőrútunkat alkalomadtán folytatjuk. Újabb tudományos műhelyeket keresünk fel. Legkö­zelebbi tanulmányútank a csillagvizsgálóba ve­zet, ahol az égi testek járását figyelik meg és a végtelen égboltozat titkait akarják kifürkész­ni. Addig is: A viszontlátásra! Vécsey Zoltán dr. Európa időjárási térképe 1925 április 15.-ének reg­gél? nyolc órájáról. A térkép norvég módszer sze­rint van analizálva. Némely jelmagyarázat talán kielégítő felvilágosítást nynjt az analízis miként­jéről. A térképen végigszaladó vonalak az izobá- rok, amelyek az egyenlő légnyomási! helyeket kap­csolják egybe. A normális légnyomás a 760 mm.-es, amely összefüggő vastag vonal. Az összefüggő vé­konyabb vonalak, melyek Európa keleti és délnyu­gatifelében hazádnak a normális feletti izo bárok, a szaggatott vonalak pedig, amelyek északnyugati En ró pában szaladnak, a normális alatti izo bárok. Amint láthatjuk, Európának ezen a térképén két maximum (M) van, egyik a Pyreneus félsziget nyu­gati felében és a vlzcayai öbölben, a másik az Ural vidékén és a Káspi-tó feletti pusztán. A 735 m’n-ofi minimum Skóciát és az angol szegetek halmas időprognóíiára. északi partvizeit borítja. Az a vonal, amelyen fél­körös fekete foltok vannak, a fiatal meleg légtö­meg frontja, az a két vonal pedig, amelyen fekete fokok vannak, a fiatal hideg légtömeg frontja. A világos félkörös karéjokkal ellátott vonal a régi melég légtömeg, a világos foltokkal ellátott vonal pedig a régi hideg Jégtömeg frontja. Mindezen frontoknak mentén széles pásrtát látunk, amely felhőzetet csapadékot jelent Aztán megfigyelhe­tünk i a térképen kis sötét és világosabb köröcs- kéket. A teljesen sötét folt teljesen borult eget je­lent, míg a háromnegyed részében fekete folt há­romnegyedében bevont égboltozatot stb. A karikák mellett lévő számok a thermométer állását mutat­ják reggel nyolc órakor. A nyelecskék a szél irá­nyát mutatják, a nyelecskéken levő zászlók a szél erejének jelel. Az Ilyen módon készült térkén al­MINTHA GYŰLÖLNÉLEK*} Ma érzéstelenül lehulltak rólam csókjaid. Karod hozzám simuló melege sem vigasztal, nem hiszem már esküdözött érzéseid, nem hiszem a szerelmünket, .« nem hiszem, hogy eggyé szánt az Isten. Mintha gyűlölnélek elvakultan ostorral ütnélek, ha itt lennék Úgy érzem, megérdemelnéd. Mégis ajtótól ablakig futkosom Imádkozva várlak könnyel-remegve ez több a szerelemnél. Orbán Janka. *) Mutatvány & szerzőnek „Vágyak útvesztőjén" cámű könyvéből. Ára. 15 K. Megrendelhető a P. M. EL kradóhivatala utján. Akasztófahumor Bizony akasztófahumor ex, mert könnyed, sft gyengéd modorban irok, bér nagyon utálatos do­logról van szó. Lehetne ex is a eime: „A* undok házbér“, — de ismerve as önök roppant gyanak­vó természetét, attól tartottam, hogy ebbon aa esetben nem olvassák el. Már pedig minden alatto­mosságra késs vagyok, esak hogy elolvassanak engem. Nem tudom, más hogy van ezzel a kisbérrel, én esak csatázom vele évek éta. Elsején délig még semmi bajom, de pontban tizenkettőkor na­gyon nyugtalan kezdek lenni. Ekkor megy fel ugyanis a földszintről az az öreg nr, aki mindig elsőnek fizeti a házbért Hófehér szakálla van en­nek az aggastyánnak és külön erre a célra ké­szült házbérkabátja, komoly ruhadarab. És megy fel ünnepiesen a lépcsőn, kezében a könyvecske, benne a százasok. Megy, halad, fel egészen a má­sodik emeletig és as egész ház figyeli őt Én és a családom - a függöny mögül lessük és mondo­gatjuk: — A Novotni már viszi. Ha halottat vinnének, nem szorulna ol jobban a szivem. Ez a Novotni az idegeimre megy a tüntető pontosságával Derék háziurunk talán nem is gondol rá, hogy házbémegyed van. sőt biztos va­gyok benne, hogy megfeledkezett róla. És tessék, Novotni már elsején lobogtatja végig a bánon a könyvecskét, kiborotválva, ünnepi pózban, rend­jellel a mellén és muskátlival a szive fölött megy fel a garádícsón Ős a nyomasztó levegőben apró f-6Jr Chopin-gyászindnlóeskák úszkálnak, Azután be­csönget házinréknál és néhány pere múlva má»>í5ur jön is vissza erélyesen, méltóságesan ropogtatja a lépcsőket, fejét dicsfény övezi, ő Már Túl Van Rajta! És boldogan vonul be a lakásba, ősx szakálla mint zászló lobig utána legendás tisztaságban. De már a háziúr is résen van, mert eszébe jut­tatták a házbért: Várja a többi lakét Roppant aggodalmas órák következnek. Én és a családom a* ablakból lessük, mint viszi fel délután megint valaki a házbért. És ezeket mi egyhangúan hen­cegő, feltűnési viszhetegben ssenvedő, gyenge agyú embereknek bélyegezzük. Másodikén reggel megint nagy zaj: égés* csa­ládok vonnlnak fel a kedves, jó háziúrhoz, akit az Istenke sokáig éltesesn. Az ablakból nézzük és csúnya megjegyzéseket teszünk, ezek is elsietik a dolgot és csak elkényeztetik a háziurat Sze­génynek ngvans annyi a gondja, mit járnak foly­ton a nyakára. Harmadika. Verőfényes nap. csecse idő. Ebédre kedvenc déli gyümölcsömet, befőtt ribizkét et­tünk ... Mennyi mindenfélét hall az ember ebben a világban. Hogy ezek as afgánok megint háborút akarnak. Sok huncutság történik. Mert mindig esak politizálnak kérem. Aztán esak mink isszuk meg ji levét A levét vacsorára ittuk meg. Negyediké. Én és a család sötét árnyalatú ru­hákat veszünk fel. Az arcunk kissé fakó. Közben igényeink ilyen pieurkára zsugorodnak össze:... ötödik. Történelmi időket élünk. A háziurunk gyenge, beteges ember, azt hiszem, ma nehezére esnék, ha felvinném a lakbért Már unja is talán, kérem, ahol ennyi laké van... Pedig felvihetném, ngy éljek, mert már majdnem együtt van a pénz. De az ember nem ngrál. és nem fitogtatja. Este felé már a részeges Geresoeskovies is felvitte a házbért. A pénzének rum- és rooztopesinsxaga vök, de azért felvitte. A családom részéről külön­féle támadások érnek. ötödiké. Történelmi időket élünk. A kántorunk rátoknál. A házbér alól is kértem (eloldozást, de nem adtak. Ilyen nagy bűnökkel nem foglalkoz­nak. Déli tizenkettőig utaim voltak, eladtam ogyet-mást Például a kanalakat, ma úgy sincs rájuk szükség. Végre elindultam a házinrék lakása felé. Elő­zőleg álszakállt ragasztottam fel, mert nem sze­retem a feltűnést. Tehát halkan, és szerényen lopósom fel » lép­csőn (esetleg mezítláb) és mikor a küszöbhöz érek, gyorsan apró imácskákat mondok. Nem csöngetek be, ó nem, még azt hihetnék, hogy tü* van. Diszkréten, csendesen (hogy ne hallját senkisom), vakargatom az ajtót. De odabent mégis meghallották, kissé kinyitik as ajtó, és — a családom távcsövekkel figyel az ablakból, — as igy támadt résen keresztül alázatosan becsű ázta­tom a házbért. Pontban tizenkettőkor. Mert én nem varvök az a* ember, aki henoeg vele. r Nagy Árpid, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom