Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-29 / 74. (1999.) szám

10 1929 március 29, péntek. muMWESfBK»vettuZ-<?r'Xf»'-\rií /? w-<~VEREDETI ANGOL C ,ÉVI f I r/^ygS/RFNZINMOTOROK JjQTALLÁS ^>ZTOH ÁZ-KÖnWKUMtlRA Beszélgetés Molnár Ferenccel Uj darabot irt, címe: „Egy, kettő, három“ s októberben kerül színre a Vígszínházban A tavaszi női divat Budapest, március. A* iskolában ugyan azt tanultuk, hogy négy évszak van, de a divat szerint a nőknek legalább is hattal kell számolniok. A divat másképpen számítja az idői, mint a természet. Neki saját kü­lön naptára van és nem a természet jelenségeihez igazodik, hanem a párisi divatkirályok parancsai­hoz. Ezek a hatalmak pedig újabban megajándé­kozták az asszonyvilágot két uj, demi-saison-nak nevezett időszakkal. Az egyik a nyárutó: augusz­tus végére és szeptember elejére esik, a másik: február végété és márciusra. Ezek azok az átme­neti évszakok, amikor a divathölgyek szerint már nem a szigorúan nyári, illetve téli divat szerint kell öltözködni. Egyszóval a divat szempontjából ismét a fél- szezón, az átmenet idejéhez érkeztünk, ahhoz az időszakhoz, amikor a prémes bundához szalmaka- íapot, a sötét kabát alatt vidám mintás crépe-de- ofeine ruhát hordanak. Amikor divatos minden, amd jelzi, hogy a tavasz felé megyünk. Az átme­net divatja ilyenkor a maga teljességében mindig a Riviéra napsugaras ege alatt bontakozik ki. A Riviérán vonulnak fel a tavaszi divat előfutár- jai, ott dől el, hogy milyen sziluettünk lesz a nyá­ron. A beavatottak azért várják oly izgatottan, mint valami hadijelentést, a tudósításokat: mi­lyen köpenyeknek, ruháknak, színeknek volt a leg­nagyobb sikerük a Riviérán, ahol ilyentájban mintegy főpróbát rendez a jövő divatja. Nizzából indult el három éve a diadalmas kasba. Cannes pálmafái alatt tűnt fel két éve az első bár- sonykahátos, muszlinszoknyás szmoking, ott visel­ték tavaly először a virágos selyemruhát. Ha tud­juk, hogy milyen toilettek és kalapok hódítanak most a C6te d'Azur mentén, akkor tájékozva vagyunk arról is, milyen fazonokban, színekben fogunk pompázni, mire eljön az igazi tavasz. Mit viselnek az idén a Riviérán? A beszámolók a kék szin győzelméről beszélnek. Sötétkék esté­lyi ruha sötétkék csipkével, kék kosztüm színes sállal, szilvakék kompié, acélkék sportruha — mindenhol látni a kék szint, mintha nem tudna vele betelni a tavaszi divat. Mellette rendületlenül tartja pozícióját a fekete. Fekete rövidkabátos, ^'mes kosztüm, bíborvörös virággal, fekete szal­makalappal: az elegáns nők dressze Nizzában. Chanel, a piros szin lanszirozója, igyekszik ked­venc színének presztízsét visszaszerezni. Vörös, estélyi ruhái vörös csipkével vannak díszítve, sok piros kompiét és piros-fehér összeállítású jaimperruhát készített az idén Is. Az utóbbiak rendkívül bájosak és fiatalosak s ezért bizonyára népszerűvé is válnak a hölgyközönség körében. Az átmeneti idő fő és immár klasszikussá vált anyaga a jersey-trikó. Nemcsak igen praktikus és könnyen birkózik meg az átmeneti időjárás sze­szélyeivel, hanem alig van an^ag. amelyben annyi változatosságot és újdonságot találunk és ez bizto­sítja tartós uralmát. Sőt még az is jersey-szerü, nem trikóból készült, így a sávozott és mintázott, átmeneti időre való crépe-de chine. A Rodier-gyár pedig a trikó mintájával harmonizáló kalapanya­gokat is gyárt sport- és utazósapkák számára. Egyébként a nappal divatjában feltűnő változás nincsen. A ruháknál a sportszerű vonal talán még jobban hangsúlyozódik, mint eddig. A divat hü maradt az egyenes vonalhoz, csak a szoknya bő­vült néhány berakással, hóllal. A télen a harang­szabás kissé háttérbe szorította a berakásokat, azonban az idei tavaszi holmiknál a berakások is­mét sok uj formában jelentkeznek. S ezúttal nem­csak a sétarubákon, sportöltönyökön látjuk, ha­nem köpenyeken, kosztümökön is. A berakások, hólok természetesen csak a lágy, puha kelmében érvényesülnek; ezeket könnyen lehet ráncba szed­ni és a berakás tartósan megmarad. A ritka, va­lamint az erős, vastag kelmék nem alkalmasak erre a célra. Az idén ennek a divatnak megfe­lelően sok ilyen uj, simulékony gyapjuanyagot lá­tunk, ilyenek: a crepella, on da-moussa, gyapju- georgette stb. A berakás természetéből következik, hogy an­nak a ruhának, amelyen alkalmazzák, bizonyos trottörös jelleget ad. Épp ezért csak a nappali ruhákat készítik ilyen fazonban, az estélyi és ün­nepélyesebb fedetteknél a divat más hatáseszkö­zöket basznál. A jersey- és egyszerű szövetruhához igen diva­tos a hozzáillő szines kabát. A kosztüm is divato­sabb az idén, mint valaha. A sötét angol stilusu kosztümökhöz igen eredeti sapkákat és sálokat viselnek egyszinből. sőt látni ugyanabból az anyagból kalapot, sált és ridikült. Újdonság az ujjnélküli tweed-kosztüm keppel. Délutáni alkalmakra kompiét viselnek. Szövet­ből, selyemből készítik; a kabát néha csak három­negyed hosszú. Feltűnő újdonságokat nem hoz a divat, de óriási a változatosság szín- és ornamens-kombinációk- ban, amelyek élénkségükkel nagy sikert fognak elérni a tavaszi szezónban. Elsőrendű mínösénű TOKIO CUMMI tucatonkint 30.— korona S AN A, N1TRA, Wilsonová 37, Diszkrét postai szállitas naponta. Budapest, március 28. Hétfőn délután a bécsi gyorssal Budapestre érkezett Berlinből Molnár Ferenc. A nagy dolgozószoba összes lángjai ég­nek. Molnár biborszin-selyem pijamakabátban siet elénk, nagyszerűen néz ki, le van sülve, mintha most jönne a Riviéráról. Elmondja, hogy Hegyeshalomnál elszunnyadt a kocsiban, az ablakon keresztül besütött a nap és már félálom­ban érezte, hogy az arcát megcsípi a napsütés. Konyak, cigaretta, fekete kávé, házi pogácsa. — Ezt hoztam Berlinből — és állványon egy természetes nagyságú emberi szív modelljét mutatja. — Rendes orvosi szivmodell, író Író­asztalára való. nem egy olyan szív, amelyen két galamb csókolödzik... , A szív mellett egy nagyobb s két kisebb földgömb. egy égi térkép s az égi térképhez tá­masztva Darvas Lili legújabb fényképe az „01ympia“-hól. Darvas egy lépcsőn áll a fény­képen, diadémmal a fején, alakjára csavart, hi­hetőleg valamilyen moáréből készült ruhában, kicsit réveteg, kicsit édes mosollyal az ajkai körül. Mosolyoghat: a...int rögtön megtudom, eddig százíizenötször játszotta az „01ympiá“-t... — ... most pedig pihen — folytatja Molnár-, Reinhardt most jött meg Amerikából, valószínű­leg a Deutsohes Theaterben fog most majd egy uj Reinhardt-rendezésben valamit játszani. A müncheni „Festspiele“-ken pedig a Viktóriában fog újból föllépni. — És mi bír van Molnár Ferenc körül? — írtam egy darabot. Egy másfélórás darabot, amely méretben körülbelül megfelel egy olyan darabnak, amlynek három rövid fölvonása van. De ahogyan én írtam, egybe játszandó szünetek nélkül. — 1 Műfaj a? Becs, március vége. (Bécsi alkatom tudósítónktól.) Hubert Ma- rischka, a Theater an dér Wien igazgatója, kedves apróságokat mesélt Fali Leóról és a nagy komponistával együtt töltött idejéről. íme; * na Fali Leóról emlékszem, ifjúságom leg­kedvesebb emlékei tolulnak elém. 1907-ben történt, akkor, amikor Viktor León Mann- heimban „minta-előadásokat" rendezett a legkiválóbb operett ékből. Akkoriban én is, Pallenberg és Gustav Charlé is együtt mű­ködtünk a manmheimi városi színházban. Fali Leó is ott volt a színháznál. Karmester volt. Akkor azonban már tudtuk róla, hogy egyike a legtehetségesebb operettkomponis­táknak. Akkor történt, hogy Fali Leó az egyik legnagyobb berlini zeneműkiadó cég­től 16.000 márka előleget kapott. Fali szinte őrjöngött az örömtől. Ugrált, táncolt, — si­koltozott. A 16.000 márkát állandóan magá­nál tartotta, bárhová is ment, a pénz ott volt a zsebében. Egyszer megkérdeztük, hogy miért nem teszi bankba a pénziát? Gőgösen válaszolt: — Nincs olyan bánik, amely olyan biztos volna, mint az én zsebem! * Egyszer — titokban — átránduitumk vas­úton Stuttgartba, ahol nem ismertek ben­nünket, hogy ott egy kedélyes lumpolást ren­dezzünk. Másnap reggel hét órakor kellett volna visszautaznunk Mannbeimba, azonban elaludtuk a vonatot. Mit tegyünk? Ha a dél­utáni vonattal indulunk, nem érkezünk meg az esti előadás kezdetéhez. Autót kellett ven­nünk. Az utón Pforzbeimban megpihentünk és ismét inni kezdtünk. Fali Leó a zongorá­hoz ült és ott játszotta el nekünk először ké­szülő uj operettjének, a Dollárhercegnőnek sláger számait. Nagyszerű volt a hangulatunk. Fali Leó is kitünően mulatott és egy pforz- heimi hangszerárusnál egy trombitáit vásá­rolt, amelyet nekem ajándékozott. Mannhiei- ir.ig, az utón, megtanultam trombitálni és bi­zony, mi trombitaszóval vonultunk végig a városon. A színház előtt az előadásra gyüle­kező tömeg hangos ovációval fogadott ben­nünket. * — Egy szép napon Charlé rábeszélt ben­nünket, hogy menjünk el délután az ö szálló­jába s jelenjünk meg egy előkelő lakodal­mon. Szívesen ráálltunk erre a dologra, an­nál is inkább, mert tudtuk, hogy nagyszerű lakoma is lesz. Egy kissé csak azon tanakod­tunk, hogy — hogyan állítsunk be az ünnep- J-.v közé, akik közül egyikünk sem ismert senkit. Végre is frakkba vágtuk magunkát és Fali Leóval és Pallenberggel az élen, meg­jelentünk pontos időben a szállodában. Itt ki hivattuk a vőlegényt, akit az udvari színház — Szatirikus vígjáték. Címe: „Egy, kettő, három." Játéktartama körülbelül másfél óra, vagyis megfelel egy rövid darab játékidejének, szünetek nélkül. Már most, miután a színházak nem szívesen játszanak olyan darabot, amiben nincs szünet, félek, hogy egy úgynevezett egész színházi estére nem lesz elegendő s ezért való­színű, hogy előtte egy nagyon rövid egyföldvoná- sosra is szükség lesz még, amely célra át fogom majd dolgozni egy régi egyfőlvonásosomat, amely rendes színpadi előadásban még nem került szintre s a „Nyugatiban jelent meg „Vacsora" címmel. Ezt az egyfölvonásost, amely körülbelül 18^-20 percig tart a színpadon, mint lever de rideau-t fogják játszani az „Egy, kettő, három" előtt, amely, hangsúlyozom, tulajdonképpen egy szünetek nélkül játszott háromfölvonásos. Való­színűleg október hónapban fog színre kerülni a Vígszínházban, utána a Klein Róbert dr. uj szín­házában, a Deutsohes Künstler-Theaterben (amelyet Klein jövőre fog megnyitni) Pallen- berggel a főszerepben, majd utána Pallenberggel együtt átmegy Bécsbe a Volkstheaterbe. Fősze­replője egy hatalmas pénzember, úgynevezett karakterkomikus szerep. Ezen a nagy szerepen kívül még huszonkét kisebb szerep van benne. A darabon még sok dolgoznivalóm van és ezt a munkát Itthon szándékozom elvégezni... ... Alig néhány perce van itthon, máris min­den pillanatban cseng .a telefon. Nagyszerű szili­ben, nagyszerű kedvben van, máris programo­kat csinál, megbeszél, üzen, meghív, egy-egy kedves szóval, viccel, megöleli telefonon keresz­tül jelentkező barátait. Csak azt a szivet, a kék és piros artériákkal, csúcsokkal és duzmákkal, az aorták csőrendszerével meg ne mutatta volna. Nem fogok tudni aludni tőle az éjszaka­együttese és igazgatósága nevében Fali Leó forró szavakkal üdvözölt. A meghatóit vőle­gény boldogan invitálta lakomához a „kül­döttség" tagjait. Borzasztó jól mulattunk, fél­nyolckor elrohantunk a színházba és előadás után ismét visszamentünk a szállodába, ahol másnap reggel mi voltunk az utolsó — „la­kodalmi vendégek". r Fali Leónak egy nagy hibája volt: ha aludt, szörnyen hortyogott. Gyakran utaztunk együtt és bizony legtöbbször nem tudtam el­aludni Fali Leó hortyogása miatt. Egy alka­lommal az azóta elhunyt Weinberger, a nagy német zenekiadó, szintén vele utazott és szintén — nem tudott aludni. Reggel azt mondta Weinberger Falinak: — Mester, ön áthortyogta az egész éj­szakát ! Mire Fali: — Az én hortyogásom — zene! Mire Weinberger: — Hát akkor vegye tudomásul, hogy cvzel a zenével nálam egyetlen fillért sem fog ke­resni! * Fali Leó apja is muzsikus volt. Az öreg Fali öt fia közül hárman szintén képzett ze­nészek voltak. Ez a három: Leó, Richard és Siegfried. Egv este az öreg Fali egy egyföl- vonásos operettel jött haza. Egy igen gazdag és előkelő dilettáns irta a zenét, amelyet azonban félig sem készített el s amelynek sürgős, öt napon belüli befejezését az öreg Falira bizta. Fali a zenét még aznap éjszaka eiKészitette. Persze, nem egyedül, hanem együtt a három fiával. Amikor elkészült a munka, az öreg megkérdezte Leót: — Mennyit kérhetünk? — 80 márkát. — Sok. — 50 márkát. — Igen, annyi elég lesz. Az apa és Leó másnap elindultak a kész munkával a gazdag rendelő kastélyába. Leó játszott zongorán. Mellette állt az apja és vele szemben, egy karosszékben ült a „rendelő". Megkezdődött a játék. Nagy hatás. Végre taps. Leó odasugta az apjának: — 60 márka! A tapsok egymást követték, óriási volt a siker. Végül, is a boldog apa odasugta a fiá­nak: , —- Á pénzügyi részt intézd el te... Kérj 150 márkát! Fali Leó azután csakugyan elintézte a dol­got. Kétszáz márkát kért! Ezt az összeget meg is kapta. Fali Leó egész életén át uern felejtette el ezl a kis históriát.. Gyakran mondogatta: — Ez a ‘200 márkás honorárium volt zene­szerzői pályám legjobban sikerült — üzletel Az erdélyi íróit budapesti szerepléséhez Budapest, március vége. Feledhetetlenül szép közönség elé állott ki Benedek Elek, az ősz mesemondó, hogy bemu­tassa a fiait. Régi erdélyi urak, asszonyok, le­ányok, vegyest a kiváncsi budapesti közönség­gel kíváncsian figyeltek minden elhangzó szóra. Mert a székely irók bemutatkozása nem egy­szerű ;rodalmi este volt. Hanem hitvallás. Hit­vallása annak, hogy a magyarság halhatatlan. A magyar élni akar mindenütt és élni is fog, mert a szenvedés a Múltja. Ez a gondolat szállta meg mindenki szivét. Sorba jöttek aztán Bartalis János, Nyirö, József, Tamási Áron. Majd Ferenczy Zsizsi (Szentimrei Jenő felesége), aki Bartók és Ko­dály feldolgozásában székely népdalokat adott elő. Szünetben a müvészajtó előtt boldogan ölel­kezett össze a kivándorolt székelység a magyar kultúra munkásaival, a székely írókkal. Annyi boldog öröm volt ebben a találkozásban. Fénylő szemek és ölelő karok! Aztán a többiek követ­keztek. Szentimrei Jenő, Kacsó Sándor, újra Ferenczy Zsizsi és végül György Dénes — szé­kely poéták verseivel. Taps, fergeteges taps. Másnap teán voltak a román követségen. Sze­repeltek a Stúdió meghívására a rádióban. Most Szegedre mennek, Debrecenbe stb. Nem első bemutatkozásuk volt ez az erdélyi Íróknak. Jönnek és számot adnak becsületes magyar lélekkel a végzett munkájukról. Szlovenszkó írói ezzel szemben mélységes csendben, valami tompa érzéstelenséggel temetik egyik napot 'a másik után. És Pest, amely fi­gyeli az utódállamok magyarságának az életét, jogosan kérdi erre mifelénk fordulva: — És Ti, merre vagytok? Igaz ég ezt nem szabad elfelejtenünk, már jártak szlovenszkóiak Pesten. Nem szabad el­felejtkeznünk Mécs László nagysikerű pesti út­járól, Győry Dezső felolvasásáról és egy kirán­dulásról, melyet ugyan csak Győry Dezső, aztán Darkó István és Sziklay Ferenc tettek Buda­pestre. A plakátok szlovenszkói irók bemutat­kozását jelezték. Bár az est mindhárom résztvevője abszolút beérkezett és méltó reprezentánsa volt a szlo- venszkói’irodalmi életnek, mégis hiányoztak aé- hányan, akiknek ott lenne a helyük a dobogón. Sokszor gondoltam már arra, hogy mi lehet en­nek a közvetlen oka. Fölösleges és átlátszó tendenciájú, ha valaki a politikával hozza kapcsolatba az irodalmat. Itt irók vannak. Külön életet élő és külön men­talitású emberek. Egymás között kellene csinál­ni mindent, — politika nélkül. Elmenni Pestre és felelni a kérdezőknek hangos bizakodó han­gon. — Itt vagyunk. Ezt csináltuk. Erre utal most minden. Az erdélyiek bemu­tatkozása, a sziovenszkói irodalom haláláról ter­jesztett hirek és ez az egész kétségtelenül lefe­lé hajló grafikont mutató irodalmi élet. Marék Antal, (*) Magyar szinielőadások Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Hétfőn és kedden a Goik házaspár vendégszerepeit Pozsonyban. Rég látott művészi esemény színhelye volt a Városi Színház. De nemcsak miivészetileg, de társadalmi téren is szenzációszámba ment a híres müvészpár pozso­nyi fellépése. A szinház mindkét napon zsúfolásig megtelt, a páholyokban és a földszinten ott lát­tuk a legelőkelőbb embereket, a hölgyeket fényes estélyi ruhákban, a férfiakat tulnyomórészben szmokingban. Hétfőn A Noszthy fiú esete a Tóth Marival került színre. Goth Sándor Kopereczky bárója és Gothné Kertész Ella Tothnéja a legtö­kéletesebb alakítások voltak, amelyeket a pozso­nyi színpadon láttunk, De a társulat többi tagja is kitett magáért. Mihályi Lici Tot-h Marija igazi Mikszáth figura, — Földes Dezső jóízű Bubenikje, Földessy Géza. öreg Noszthyja, Miklós Ernő Noszthy Ferije és kis epizódszerepekben Orth Vilcsi Katija, Reményi Tóth Mihálya és Kódly Gyula ezredese mind kitünően megrajzolt és jól felfogott alakítás. Kedden Molnár Ferenc Olym- piájában búcsúzott a budapesti vendégmüvészpár. Gothné Kertész Ella a főhercegnő és Goth Sán­dor a tábornok szerepében a művészetük legjavát csillogtatták. Mellettük Mihályi Lici mint. Olympia és Orth Vilcsi mint Lina érdemlik a legnagyobb elismerést. Földessy Géza Kovács kapitánya in­telligensen volt kidolgozva. Mindkét előadáson meglátszott Goth Sándor nagyszerű rendezése. (*) Mistinguette Budapesten. Budapestről jelen­tik: Vasárnap este érkezett meg Budapestro az egyik legnépszerűbb párisi színésznő: Mistinguette. A világhírű francia sztár fegadtatásán egész kis csoport jelent meg a nyugati pályaudvar perronjín. Mistinguette nyolc napig marad Budapesten X*r- kovitz Béla, a. Royal-Orfeum igazgatója szeretné leszerződte!.ni május hónapra Mistinguottet. aki még nem döntött pesti fellépése ügyében, de ki­látásba helyezte, hogy legnagyobb valószínűség szerint eljön vendégszerepelni Budapestre, aboi nagyon kíváncsian várják a kiváló francia dizfnwo fellépését. Kis emlékek Fali Leó életéből 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom