Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-28 / 73. (1998.) szám

Hal námnnk oldal Vm. évf. 73. (1998) szám » Csütörtök ' 1929 március 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 1.50, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő; politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága ll„ Panská uiice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ui 12/111. — Te- lefon:303!1. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Huszonnyolc hektoliter pálinka Prága, március 27. Tíz évvel a világháború után szomorodott szívvel észlelhetjük, hogy a világ békéje is­mét hajszálaikon függ és vajmi csekély indi- tóofcra van szükség a fegyveres konflagráoiók ki patíantásá ra. Tegnapelőtt Bolíviát és Paraguayi csaknem lángba borította égy mesterségesen szült ha­tárincidens, tegnap a nyugodt Hollandia né­pét kergették meggondolatlan lépésekig az utreohti hamis dokumentumok, ma pedig a világ két legnagyobb hatalmassága, Nagy- briiánnia és Amerika kerülitek egymással szembe kétségtelenül jelentéktelen és mellé­kes események miatt. Az amerikai partvédő naszádok Louisiana partvidékén elsüllyesztet­ték az ,4 am alone“ angol ehoonert, de bár­mily brutális és meggondolatlan, vagy indo­kolt és jogos volt is ez a tett, nem érdemli meg, hogy olyan következményekkel járjon, mint aminőkkel járt. Az angol nép hidegvé­réről Mres, de aki kezébe veszi a ma reggeli londoni lapokat, fejcsóválva állapíthatja meg, hogy a legtüzesebb déleurópai vagy keleti nép sem használt erélyesebb stílust haragjának s sértődöttségének kifejezésére, mint most a konzervatívok és a liberálisok londoni lapjai. Ugyanekkor az amerikai sajté kihívó farkas- szemezéssel néz vissza Aíbionra és egy csikágói lap például nyugodtan latolgatni kezdi az esetleges eljövendő angol-amerikai háború lehetőségeit. Anglia flottája haalmas ugyan, — úgymond ez a lap — de a kei ököré nem terjed ki az amerikai partokig, mig az amerikai cirkálók és az angol torpedóüldözck- ríél jóval nagyobb számú amerikai torpedóül­dözők, melyek gyorsabbak is angol kollégáik­nál, kényelmesen megbéníthatnák Anglia tengeri kereskedelmi forgalmát. Márpedig mindenki tudja, hogy az amerikai Unió egy­séges és idegen segítségre nem szoruló gaz­dasági test, ellenben Anglia három hét alatt éhen hal, ha elzárják a tengerektől és gyar­mataitól. A csikágói lap szerint kellemetlen jsak az volna, ha Anglián kívül Japán is be­eavatkozna a konfliktusba és az egyesült ja- oán-ongol flotta a Panama-csatorna környé- sén kezdené el operációit. „Megnyugtathíat- uk az amerikai népet — folytatja a csikágói a.p — ez se volna baj. Coolidge* kormánya i Panama-csatornát a világ legelsőbbrangu íródj évé változtatta és legujaban, a ni'kara- piai bázisok megszerzésével, nincs az a ha­ntom, amely erőt vehetne rajta. Az alimen- áló területtől elzárt angol és japán flotta gyen esen tehetetlen volna a fontos csator­mával szemben." Szomorú jelenség, hogy egy pálinkát szál- itó vitorlás csónak elsüllyesztése után a világ vét legnagyobb hatalmassága ilyen hang­iéin ben beszél egymásról. Mit szóljanak azok íz államok, amelyek között sokkal jelentő- óbb ellentétek vannak, mint Nagybrittánia is Amerika között, ha ez a két híggá óságáról íiires világbirodalom az ósdi vitorlás elsü- yesztése után indokoltnak és plauzibilisnek art ja a diplomáciai viszony .megszakítását ? A népszövetség Középeurópa súlyos problémái- íak elintézésekor, amikor százezrek egzisz- enciájáröl van szó, rendszerint azzal szokta ülüitmi az ügyet, hogy jelentéktelen és nem artozhat a „magas" tanács elé. így intézik, si a kisebbségi kérdést és igy intéznek el ®ec más ügyet. Ugyanekkor pedig a magasl­es Foreign Office és a fenséges washingto- w. áillamdepartement idegeskedni kezd. csak- íem mozgósítást rendel el és latolgatja a há­mor u lehetőségeit, ha huszonnyolc hektoliter ingói zászló alatt evező snapsz a vízbe folyt A Grál Zeppelin Jeruzsálem, Alexandria és Köríti fölöli A léghajó elérte az Adriái — Konstantinápolyi nem látogatta meg — Diadalmas hazatérés — Friedriehshafen, március. 27. A Zeppe­lin-müvek igazgatóságának kommünikéje szerint a Gráf Zeppelin legutoljára hiva­talosan a következő tartózkodási helyeket adta meg rádiójával. Éjjel 21 óra 15 perc Port Said három méri öld es zónájának ha­tárában. 22 óra 30 perc Alexandria fölött. 4 óra Milos szigetétől északkeletre. Athén, március 27. A Gráf Zeppelin ma reggel hét órakor átrepült Athén fö­lött. A léghajó néhány kört irt le a város fölött, majd tovább szállt kelet felé. A mo­torok zaja fölkeltette a város lakosságát és kisvártatva ezrével álltak az emberek az ablakokban és a házak terraszáu, hogy kendölobogtatás»a.l üdvözöljék Eekener dr. hajóját. A görög fővárosba tulajdonképpen i csak az esti órákban várták a léghajót. A lapok nagy cikkekben foglalkoznak az eseménnyel. Friedrichshafen, március 27. A Gráf Zeppelin reggel hét óra után Cyros szi­gete fölött tartózkodott. A léghajó nem keresi föl a Gárdánellákaí, hanem az Adriai tenger irányában halad. Friedríchshafei). március 27. Délben tizenkét órakor a Gráf Zeppelinről a kö­vetkező távirat érkezett: ..Korfu irányá­ban haladunk." Lloyd George, a „gall varázsló” ragyogóan fölépített beszédében ismét hevesen megtámadta Baldwint és Mácdonaidot Az angol választási hart fejleményei—A liberálisok programja: a munkanélküliség megszüntetése és lefegyverzés — Az angol történelemben párját ritkító ovációk London, március 2. Az angol liberális párt a londoni Alberthallban és Quenshallban egy- időben két óriási népgyülést tartott, amelye­ken Lloyd George is beszélt. Az első gyűlésen tízezer, a másodikon kétezer ember jelent meg. Lloyd George, a nagy „gall varázsló" szemkápráztatóan fölépített fényes szónokla­tot mondott, amelyben ismét vázolta a libe­rális párt programját. Lloyd George beszédjének kezdetén azon­nal agresszíven megtámadta két főéllenfe- lét, a konzervatív Baldwint és a munkás­párti MacDonaldot. A konzervatívok és a szocialisták Lloyd és egy néger matróz, aki véletlenül francia állampolgár volt, életét vesztette a minden­esetre sajnálatraméltó incidensnél. Rezignál- tan állapíthatjuk meg, hogy a háborúk lehe­tősége korunkban nem múlt ki, de rezignál­tján állapíthatjuk meg azt is, hogy diplomáciai szenzációkat nem mindig a szent és fájdalmas igazságtalanságok, hanem inkább a nevetsé­gesen apró incidensek szoktak kipattantam. Az „I am alone" elsüllyesztésének bizonyá­ra nem lesznek fegyveres következményei. De a nyomában támadt felhördülés három érde­kes dolgot mindenesetre megmutat. Először azt, hogy mekkora különbség van a nagyha­talmak érzékenykedési joga és a nagyhatal­mak által dirigált kis népek érzékenykedési joga között. Másodszor azt, hogy a nagy „acélfürdő" nem használt és ismét minden jelentéktelen és kiszámíthatatlan incidens magában rejti az uj világháborúik, csiráját. A harmadik tanulság, ami az „I am alone" esetéből szintén leszűrhető, az, hogy az Egye­sült Államok és Anglia diplomáciai viszonya rossz, talán a legrosszabb ma az összes nagy­hatalmak között. Még Anglia és Oroszország sem tekintenek egymásra oly haraggal, mint London és Washington, s az amerikai szabad­ságharc óta nem volt kor, amikor a két test- vémép oly távol állt volna egymástól, mint most. A híres japán-amerikai ellen-tél valóság­gal elenyészik az angol-amerikai ellentét mel­lett. A feszült viszonynak kétségtelenül nagy­George első tüneményes sikerű beszédére azt válaszolták, hogy a liberális program közön­séges választási blöff, amelyet senki sem fog betartani. Lloyd George mosolyogva utalt a múlt hetekben tartott pótválasztások eredmé­nyére, amelyeken négy kerület közül kettő­ben liberális jelöltet választottak meg a régi konzervatív és munkáspárti jelölt helyett, mig a másik kettőben a liberális szavazatok száma szintén csaknem megkétszereződött. Az ango-l polgárok tehát nem tartják válasz­tási blöffnek a liberális programot, — mon­dotta Lloyd George. Ezenkívül bizonyosra vehető, hogy az eljöven­fontosságu indátóokai vannak. Közismert tény, hogy Anglia világhatalmi pozícióját a háború után tetemesen aláásta a másik an­golszász eredetű hatalmasság: Amerika. Nagy- británni háttérbeszorulása egyre feltűnőbb lesz. A tengeri uralom régóta megoszlott az Unió és Anglia között. Flottáik egyformák és Amerika éppen az elmúlt hónapokban tette meg intézkedéseit, hogy hamarosan túlszár­nyalja az angol haditengerészetet. Mindezt ért hető módon kellmetlen benyomást keltett Londonban. A helyzetet Coolidge lemondása és Hoover hatalomrakerülése még inkább el- mérgesdtette, mert közismert tény, bo^y Ho­over sokkal jobban kihangsúlyozza az ameri­kai gazdasági imperializmust és sokkal ag­resszívebben fordul Anglia ellen, mint puri­tán és nyugodt elődje. Nagybritánnia érzi, hogy Amerika végképp el akarja ragadni tő­le a tengeri uralom pálmáját, az Unió pedig jól tudja, hogy gigantikus méretű előretöré­sének legveszedelmesebb kerékkötője Ang­lia, amely mindent, el fog követni az Unió prosperitásának letörésére. Ebből a helyzetből mind Angliáiban, mind Amerikában olyan lel­kiállapot keletkezett, amelynél valóban csak a legapróbb kanócra van szükség, hogy a ne­hezen őrzött nyugalmat szétrobbantsa. Kitűnő diplomatákra van szükség, hogy en­nek az áldatlan helyzetnek végei vessenek. Amerika nem fog célt érni túlzott tengeri fegyverkezésével, Anglia pedig hiába követi dő parlamentben a liberális párt fogja a kon­zervatívok és a munkások között a mérleg nyelét alkotni, ami körülbelül azt jelenti, hogy az országban minden úgy fog történni, ahogy a liberálisok akarják. Lloyd George nélkül senki sem kormányozhat. Ilyen körül­mények között természetesen mindkét párt­nak tekintettel kell lennie majd a liberális programra s igy Lloyd George eszméi egy­szerű helyzeti energiájuknál fogva mégis csak megvalósulnak. A tömeg Lloyd George szavait percekig tartó ünnepléssel fogadta 8 a liberális párt hírhedt bekerítő politikáját és hiába igyekszik Japánban megbízható fegyvertársat találni Amerika ellen. A megoldatlan problémát csak a valódi belső leszereléssel lehet megoldaná. A Kellogg-paktum útja az, amelyen haladná kell; a fegyverkezési verseny helyett az ál­talános leszerelést kell megsiettetni s a dőre világhatalmi álmok helyett a nagyhatalmaik­nak inkább arra kell vigyázniuk, bőgj? elő­mozdítsák az emberiség minél szélesebbik©- rü boldogitását és kiirtsák a békeszerződések­ben teremtett igazságtalanságokat és ezzel olyan egyensúly-helyzetet teremtsenek, ame­lyet száz spiritusz-hajó elsül vesztése sem l en­díthet ki megelégedett nyugalmából. TRAGTOR LÁUFER 8., Bratiistava Ondrejská li., Te!. 28-22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom