Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-28 / 73. (1998.) szám

z 1929 márdua 28, cgttflErCTli. roiére a nagy lelkesedésben alig tudta folytatni beszédét. 'A továbbiakban kifejtette, hogy a konzervatív párt szegényes választóprogramját gondosan titkolja, hogv senki se kritizálhassa. — Ka a kereskedő — mondotta — jó árut kínálhat, mint mi tesszük, akkor kirakhatja az üzlet asztalára és szabad betekintést en­gedhet mindenkinek. Ha csak selejtes vadkot adhat, mint a konzervatívok és a szocialisták, az áru megmutatását kénytelen a végeladásra halasztani. Lloyd George ezután a kormány gazdaság- politikájával foglalkozott és ismét rámutatott arra, hogy mily óriási mulasztásokat követett el Baldwin a munkanélküliekkel szemben. A liberális párt fő program ja a munkanél­küliség mcgszüneíése. Miként a múltban, uigy most is csak a liberá­lisok alkalmasak a gazdasági krízis megoldá­sára, mert az ő programjuk az, amely pro­duktív közmunkát követel és az eszeveszett fegyverkezés helyett adókönnyi lésekkel segít az ország gazdasági helyzetén. Percekig tartó éljenzés között beszélt Lloyd George a háború tanulságairól s annak a pokolnak borzalmai­ról, amelyen Európa az elmúlt évtizedben keresztülment. Aki részt vett a háborúban, ünnepélyesen megígérheti, hogy soha többé nem akar újabb háborút, — mondotta. — Looamo szelleméből nem maradt más, csak a jelszó. A népszövetség alkotmánya és minden más paktum céltalan, ha aláírói nem siettetik meg a praktikus lefegyverzést. Ha Locarno és a Kellogg-paktum ellenére foly­tatjuk a fegyverkezést, akkor minden pak- fumpoLitíka egyszerű csalás és belső hazug­ság, amely rettenetes katasztrófához vezet. Beszédének végén Llovd George kijelen­tette, hogy a népnek el kell kergetnie azt a kormányt, amely bebizonyította tehetetlensé­gét. A népnek össze kell fognia, hogy a mun­kanélküliség szégyenét megszüntesse. A be­széd után Lloyd George-t párthívei olyan ová­cióban részes i tett élv, amely párját ritkítja An­glia történelmében. A nrckas bizottság elé kerül a csehországi országos képviselőtestület nyelvi konfliktusa Prága, március 27. A Prager Presse ér­tesülése szerint a csehországi országos kép­viselőtestületben dúló nyelvi konfliktust békésen intézik el. A nyelvhasználat gya­korlatát olyan formában akarják szabá­lyozni, hogy az a nyelvtörvénynek is tel­jes mértékben megfeleljen, de amellett a német kisebbség jogait is respektálja. A német képviselőtestületi klubok elnökei tegnap hosszasan tárgyaltak Crha agrár­párti képviselőtestületi klubelnökkel. A tárgyalás eddigi eredménye az, hogy a né­met klubelnököknek a nyelvhasználat for­májára vonatkozó javaslatát Crha továbbí­tani fogja az illetékes helyekre. Azt a mó­dot, amelyet a legutolsó ülésen bevezettek, azaz, hogy az országos elnök bejelentéseit egy hivatalnok fordítja németre, a német pártok egyelőre még nem fogadták cl. A félhivatalos Prager Presse szerint ezzel a kérdéssel a kormánytöbbség parlamenti nyolcas bizottsága is foglalkozni fog. A nyolcas bizottság a jövő hét szerdáján ül össze és ezen az ülésen az a tény is meg­beszélés tárgyát fogja képezni, hogy a né­met iparospárt nem szavazta meg az orszá­gos költségvetést, amivel az országos kép­viselőtestületben megszegte a többi koalí­ciós párttal való szolidaritását Csisssrik püspök amerikai körútja „valóságos diadalul volt*1 Érdekes beszámoló a szlovenszbői származású magyar diplomata-főpap amerikai szerepléséről A spanyol őcráopüfilt leszálltak Brazíliában Bio de Janeiro, március 27. Hivatalosan jelenítik, hogy az óoeánt átrepülő spanyol repülők Bachia közelében benzinhiány kö­vetkeztében kénytelenek voltak leszállói, diniemé® kapitány könnyebben megbetege­dett A repülők holnap folytatják útjukat Rio de Janeiróba. Róma, március 27. Jimene® és Igtestes re­pülésével kapcsolatban az olasz sajtóügy­nökség közfli, hogy a spanyolok nem döntöt­ték meg a távolsági repülés világrekordját, amelyet most is, mint előbb, Ferrari és dél Prete olasz repülők tartanák 7181 kilomé­terrel, amit 48 óra 40 perc alatt tettek meg. A spanyol repülők mindössze 6250 kilomé­tert repültek 43 óra 48 perc alatt Budapest, március 27. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) Kétesztendei működés után, amelyet az Egyesült Államokban végzett, a jezsuiták budapesti házában tölti most pihe­nőjét Raile Jakab jezsuita páter. Hatalmas munka volt, melyet P. Raile Ja­kab végzett. Bejárta az Egyesült Államok legnagyobb városait, Newyorklól Losangele- sig, Neworleánstól Kanadáig és 46.000 kilo­méter utat tett meg, hogy katolikus szem­pontból végigmissziózza a modern Amerikát. Megismerte az amerikai magyar nép gondol­kodását, együtt érzett velük s ezáltal közel­férkőzött a nép lelkületéhez. Látta, milyen önföláldozóan nagy munkát végez a katolikus papság az Amerikában működő apácarendek- kel együtt s látta, milyen szolgálatot tesznek ők a magyar katolicizmusnak és az egész ma­gyar nemzetnek. Raile páter — amikor több újságíró ameri­kai tapasztalatai iránt érdeklődik — szeré­nyen elhárította magától, hogy amerikai mű­ködéséről nyilatkozzék és annak eredményé­ről beszámoljon,* annál szívesebben beszélt azonban azokról a tapasztalatokról, amelye­ket a szlovenszkői származású és Szloven- szkón — különösen Kassán — ma is köztisz­teletnek örvendő Csiszarik János e. püspök, meghatalmazott miniszter amerikai tartózko­dása alatt tett. Csiszarik püspök eredetileg kétheti tartózkodásra ment ki az Egyesült Államokba, de az amerikai magyarság olyan lelkesedéssel és szeretettel fogadta, hogy tartózkodását hat héttel meghosszabbította. — Látogatása — mondotta Raile páter — valóságos diadalul volt. Ahol csak megjelent, összegyűlt a nép és nemcsak a kíváncsiság vitte őket hozzá, de a szeretet is. Könnyekig megható volt az a szeretet, amellyel minde­nütt búcsúztak tőle és érthetők voltak azok a szavai, amelyeket azon a vacsorán mondott, amelyet a pert-ambrosyi görög és római ka­tolikus püspökségek rendeztek számára. Messze vidékekről jöttek el a papok, hogy üdvözöljék s amikor a magyarok elköszöntek tőle, akkor beszédében ezt mondotta: „Itt ta­nultam még jobban szeretni hazámat és itt tanultam még jobban ragaszkodni az ősi röghöz.“ — Az amerikai angol nyelvű lapok is min­denütt a legnagyobb tisztelettel irtaik Csisza­rik püspökről és ünnepelték nagy tudását és szeretetreméltóságát. Kiemelték az amerikai lapok, hogy kilenc nyelven beszél, hogy minden helyen, ahol megfordul, prédikál, mint ahogy megtörtént, hogy egyetlen napon öt szentbeszédet tartott és két nagymisét ce­lebrált. ötven várost járt végig Csiszarik püspök az Egyesült Államokban és minde- nü tt a legnagyobb sze r etette! fogadta őt az amerikai püspöki kar is. Hayes bíboros bu- csuebédet adott tiszteletére, ezenfölül gyö­nyörű levélben köszönte meg a hercegprí­másnak, hogy olyan látogatót küldött ki az Egyesült Államokba, aki dísze a magyar fő­papságnak s a magyar nemzetnek is. — Áz amerikai magyarság is fájó szívvel vett búcsút Csiszarik püspöktől. Amikor bú­csút vett Amerikától, noha éjfélkor indult el hajója, nagy tömegek kísérték el, köztük az amerikai papok köszönték meg neki kiváló működését. Fáradhatatlanul, egészségét nem kímélve, szolgálta Csiszarik püspök fényes sikerrel az Egyesült Államokban a katoliciz­mus és a magyarság nagy ügyét A magyar külügyi szolgálat fejlődése Budapest, március 23. A magyar állam költség­vetésének külügyi részét a budapesti rajtó a kö­vetkezőkben ismerteti: A külügyminisztérium költségvetése 11,739X100 pengő, az előző évvel szemben 1,394.080 pengő emelkedést mutat. Az emelkedés a külügyi szol­gálat folytatólagos fejlesztésének a következmé­nye. A külügyminisztérium központi igazgatása 3,200.040 pengőbe kerül, ennek a státusa 232 főnyi. A külföldi szolgálat, amelynek a státusa 224 fő, 7,926.430 pengővel terheli meg a költség- vetést. Itt azonban hárommillió pengő bevételt is irányoztak elő. Az ideivel szemben 92.000 pengő a bevételek emelkedése. Konzuli illetékekből 2,940.000 pengő az előirányzott bevétel. Ezt ax ideivel szemben 100.000 pengővel magasabban irányozták elő, mert egyrészt az idegenforgalom emelkedésével lehet számolni, másrészt a vizmn- dijak egységes szabályozása is a bevételek emel­kedésére enged következtetni. A külképviseleti hálózatot tovább építik. Te­kintettel a Délamerikában élő magyarok számá­ra, Argentína fővárosában, Buenos Airesben uj követséget állítanak fel és ennek a vezetésével egy miniszterrezidenset bíznak meg. Ez a mi­niszterrezidens nemcsak Argentínában, de Chile és Uruguay kormányainál is képviseli Magyaror­szágot. Pittsburgban. ahol eddig csak konzuli kiren­deltség működött, konzulátust állítanak fel, Los- Angelesben pedig egyelőre egy konzuli kirendelt­séget létesítenek, amit idővel konzulátussá alakí­tanak át. A hamburgi konzulátus megszűnik és helyette tiszteletbeli konzulátust állítanak fel. A nemzetközi szokásoknak megfelelően a kö­vetségek élén álló ügyvivőket fokozatosan köve­tekkel váltják fel. Ezért a hágai, brüsszeli és szó­fiai követségek ' élére követek kerülnek. Hat he­lyen ;tiszteletbeli könr- látriBOkat létesítenek. Magyarországnak 22 követsége, a nemzetek szövetségénél képviselete, 15 hivatásos konzuli hivatala és utlevélkirendeltsége éa 65 tiszteletbeli konzulátusa van a külföldön. \ A követségek közül legnagyobb a bécsi, mely­nek létszáma 33 főnyi, Párásban 23, Belgrádiban és Bukaretben 19, Szíambulban 18, Berlinben és Prágában pedig 17 főnyi a követség személyzete. A követségeken, konzulátusokon és tiszteletbeli konzuli hivatalokban alkalmazottak száma össze­sen SS0 főnyi. Jí kéízéwmajtó &the 3>oor műik tfie &«ewen JCocfos .Trífl .* ‘f^dsílace (54) Most hirtelen az erdő mélyéből egy füty- tyentés hallatszott, amire a pázsiton eddig boldogan játszadozó gyermekekben félelme­tes változás ment végbe. Hirtelen összegörfbedtek és úgy csúsztak a földön, mint a rabszolgáik. Tóim Cawler két­ségbeesett pillantást vetett rájuk, azután gyorsan elrejtőzött a sziklának árnyékába. Most hirtelen egy másik füttyentés szelte át az éjszaka csendjét. Az óriások hirtelen fel­ugrottak és mereven aláosüggesztett karok­kal remegve álltak egymás mellett Az erdő homályából Staletti tűnt elő. Gnómszerüen kicsiny alakja egészen különös kontrasztot alkotott két rabszolgájával szemben. Lövés­re készen tartott pisztollyal lépett előre. Ah, itt vagytok, gyermekeim! Hát miért rejtőzködtök el? Hiszen mindig megtalállak titeket — zörgött Staletti hangja. — Mindig! — ismételte erős, átható hangon. Keresztbefonta karjait és úgy állott előt­tük, egy pillanatig le nem véve róluk átfúró tekintetét, amelynek hatására a két óriás mint megdermedt oszlop állott. _ Gyertek! — mondotta most Staletti és ha ngja egyszerre hizelfeedőst és fenyegetést tartalmazott. — Édestejed és ízletes húst kap­tok ! Megfordult, és félelem nélkül hatolt be a sötét erdőbe. A két órű\s engedelmesen üge­tett utána, mint ahogy a kutyák követik gaz­dájukat. Alig nyelte el őket az erdő, Caw­ler előhujt rejtekhelyéről. A fáknak az agai <• akhamaT körülvették őt. Diók felfeszitebt a valóságot figyelte, ami nagy megerőltetésé­be került, mert szinte úgy érezte, hogy térnek és az időnek minden érzékét elveszítette, ügy tűnt fel neki, mintha átlépte volna azt a ha­tárt, amelyben a mindennapi élet és mitbo- lógia találkozik. Vájjon az az ember, aki fá­tól fáig ugrik, valóban Tóm Cawler volna-e, az 5 tudomásuk szerint hivatására nézve sotf- főr, vagy pedig egyike azoknak a bosszúál­ló szellemeknek, amelyek az antikvilág gyil­kosának sarkába szegődtek és addig vadász­ták, addig üldözték, amíg utolérték és meg­fojtották? Diók nem tudta, hová vezet Stalettinek és az üldözőnek az útja. Amikor a fatörzsek rit­kulni kezdtek, azt hiitte, hogy a völgy fekszik előtte, azonban egy országúira jutót. Ekkor hitelen egy motornak izgatott ber­regését hallotta meg. Azonnal előrántotta fegyverét és most ki rohant a szabadba, de már későn érkezett. Staletti jóval előtte érte el az utót, amelyben már benne ült két áldo­zata is és elvágtatott. De egyik üldözője ép­pen oly gyors volt, Tóim Cawler. ő még ide­jében felkapaszkodott a kocsira és most már együtt ment a vágtatva menekülő Stalettivel. Dick minden erejének megfeszítésével sza­ladt utánuk. Különös üldözés volt ez, a hold­fényben, az elrejtett országúton. Az ut hirtelen hegynek kapaszkodott. Dick annakidején több dijat nyert hosszutávu futó- versnyeken, az utkanyarulatokat ügyesen át­vágta és igy nerm veszítette el az autót szemei elől. Az autó súlyos terhével a hegyen nehe­zen tudott felfelé kapaszkodni. Ebben a pilla­natban Cawler előre kapaszkodott rejtekhe­lyéből. Az autó niár eltűnt a magaslat mögött. Ek­kor Diók hirtelen a rémületnek borzalmas ki­áltását hallotta, amely fájdalmas zokogásba ment át. Lélegzete kifogyott, zihálva érkezett kőbánya mentén szorosan haladt. Cawler ép­pen akkor támadt Stal ettire, amikor az autó a veszélyes ponton igyekezett átjutni. Staletti egy pillanatra elveszítette a kormányt, a ve- zetőmélkül menő autó megtántorodott. Most kétségbeesett kiáltások törtek fel a kocsiból, amely csúszni kezdett, a kocsi első kerekei már a levegőben állottak a mélység felett. A halotti csend egy másodperce előzte meg a ka­tasztrófát. Az autó a mélységbe zuhant és lecsúszás közben átfordult tengelye körül. A következő pillanatban már hatalmas loccsa­nással merült ed a vízben és eltűnt a magasra felcsapó hullámokban, a tóban, amelynek fe­lülete előbb még békés fényben ragyogott a teljes hold világításában. 80. Diók egy pillanatig sem habozott. Merész ugrással vetette magát az autó után a mélységbe. Lábai alatt a kövek hatalmas iramban gördültek lefelé, hiába akarta meg­vetni lábait a meredek omlós falon, kezével azonban belekapaszkodott egy kopasz cserjé­be és igy megfékezte a zuhanást. Inkább csúszva, mint mászva ért végre egy kiugró fokra, amely közvetlenül a viz tűikre felett nyúlt ki. A viz felé hajolt és szemei kutatva pillantották át a tócsa felületét. A habok hir­telen kettéváltak és egy úszó alak erélyes karcsapásokkal szelte a vázét A part felé tar­tott Dick együk kezével megfogózott, másikkal revolverét vette elő. Ha Staletti az, aki meg­menekült, akkor élve nem hagyja el a partot. A fej most kiemelkedett a hahóikból és fúj­va, zihálva körülnézett. Dick azonnal megis­merte, hogy ki a menekülő. — Tomrny, — kiáltott hangosan. Cawler volt az. A váratlan kiáltásra für­készve nézett a hang irányában. Arca ve­res volt, több helyen végigszakadl a bőre. A, ftftWft jém* Mfi fóé§ lm­jai úgy dolgoztak, mint a cséphadarök. Mel­le csukló és ziháló lélékzetet adott ki. Most a partra ért és Dick már mellette ál­lott. Megragadta a karját — Cawler, hát mi történt? Nagy vakmerő­ség volt magától. Igazán örülhet, hogy a puszta életét megmentette. Cawler azonban nem törődött magával. Meg­kínzott hangon kiáltott fel: — ö már halott! ő már halott! És én meg akartam menteni! — Ki a halott? — Szegény fivérem! Az én szegény Jonnytm meghalt! Oh, Mr. Martin, segítsen nekem, Az autó ott fekszik feLborulva a vízben és mind a ketten bepréselve vannak alá ja. Diók egy pillanatig sem habozott. Ledobta kabátját és legázolt a vízbe. Tóm Cawler mellette haladt és az utat mutatta. Az autó alját pár centiméterynire tapogatták ki a viz tükre alatt, azonban a nehéz alkományt meg sem tudták mozdítani. Mélyen befuródott az iszapos fenékbe, egy kiugró szikla leszorítot­ta. Nagyon nagy erőfeszítéssel lehetne csak kimozdítani, két ember munkája nem elegen­dő ahhoz. Dick azonban még nem adta fel a reményt, hogy Staletti szerencsétlen áldozatait meg­mentheti. Gyakorlott búvárúszó volt és igy le­bukott a viz tükre alá. Lázasan dolgozott ke­zeivel és sikerült az egyik óriás testét meg­tagadnia. A szerencsétlen azonban elvesztet­te eszméletét, vagy már .halott is volt. Minden erejét megfeszítette, hogy az óriás testet ki- vonszplja a présből, de minden erőfeszítése hásztal annak bizonyult. Abbahagyta tehát a munkát. Vissza kellett térniök a partra. Most már tudta Tóm Cawler, hogy semmi remény nincs a két szerencsétlen megmenté­sére. Kétségbeesésében a fűre vetette magát és hangosait zokogott. Szaggatott, szavaké fcM 4Jano£t sdWWSwi idegekkel tapogatózva haladt utána. Rejtek)bednél telitatmAkm. urnám a tetőre. Balkézre tőle volt. a kőfejtés, amely­H tabletták az enyhe és kellemes hashajtó vRy Teljesen ártalmaiból Minden gyógyszertárban kaphatók Kiscsomagofás (10 tabletta) Ke. 460 Phiola (30 tabletta) Ke 1(U0

Next

/
Oldalképek
Tartalom