Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-24 / 71. (1994.) szám

1929 márctos 24, T&s&nmp. s Abbázia Park Hotel. Penzión LeOerer. Elsőrendű családi penzió a Kurpark szélén. Központi fűtés. Saját garasé. Saját kávéház és kert. Kitűnő konyha, olcsó árak. s Tulajdonos: Ifi. Bulanovlcs Gyula. Egyedüli magyar úri szabóság, Prágában készít saját és hozott szövetből a legutolsó divat szerint, elsőrangú kivitelben öltönyt és felsőkabá­tokat olcsó árak mellett. Pai»«2 és Társa. PRAHA XIL, Sázavská 30. u. pal. .Radk>“. Telefon 556-19. (ma úgy mondanák: proTefárotelioz) későn jut el ez a história, meg aztán nem is adnak hitelt neki. A gráf két leánya a szomszéd vá­rosba indul, apjuk egész sereg csatlóst ad melléjük, mert rablók járnak a vidéken és női cselédségével egyedül marad. Egyszerre csak haramiák tőrnek rá, őt gúzsba kőtik, kastélyát kirabolják, több emberét leőldösiik, a nőket pincébe terelik, ahol a kulcsárnő, szegény, rémületében hét hónapra ad életet magzatának. Vad, marcona, minden aljasság­ra iképes legények. Vezérük egy gályarab, aki válogatott kegyetlenségeket ígér a meg­kínzott grófnak. Csak egyetlenegy zsivány áll a Vártír mellé, egy spanyol grófból ban­ditává züllött szegénylegény, aki kegyelem­ből golyót igér neki, ha megmondja, hol tartja az aranyait. De a grófból egyetlen szót sem lehet kiszedni. A vandáű csapat megpil­lantja az udvaron lévő hatalmas, fehér fake- resztet, amelyre a gróf a Megváltó alakját akarta elhelyezni. PokoM gondolatuk támad: magát a grófot feszítik: rá, araári a hazug vád­dal terhelten, hogy cknboréíK a keresztény- sé? ellenségeivel. A passzáójátéfc második részében keresztre van fesziiive a Várur. Kinyújtott karjai hu­rokba vetve, sűrű szakállal, ősz hajjal borí­tott feje erőtlenül' csüng alá. De még ÖL A zsivány ok esznetk-ismak, duhajkodnak, tán­colnak és szitkot, átkot, szennyes szavak sa­rát zúdítják a krisztusi áldozatra. Csak a spanyol bandita áll zavarod ottan, gyötrődő le iiaiism eretted a szörnyű halál táncban. Mi­kor a legtökéletesebb biztonságban érzik ma­gukat a latrok, császári katonák surrannak be a kastély udvarára. Előbb csak kettő-bá­rom, aztán tiz-husz, végül egy egész század. Pár pillanatáé tartó puska tűz, kéritusa, aztán leverik a haramiáikat. Belép a kapitány és statáriális Ítéletet mond fölöttük. Akasztóiéra valamennyivel! A Várurat leemelik a ke­resztről és a földre fektetik. Kinyitja a sze­mét, tudomásul veszi, hogy a lányai élnek. A? orvos eret akar vágni rajta, föl viszik a ikistélvba. A kapitány nem ismer irgalmat. Csak a spanyol bandita kap golyót akasztófa helyett. De mielőtt a hóhér átvehetné szere­pét, hosszú fehér ingben, sápadt arccal, té­tova léptekkel megjelenik a gróf. Tagjait láz remegteti, az orvos azt mondja: ez mér a vég. A krisztusi hit csodálatos erőt önt a gi ófba. Kegyelmet kér az elitéltek, az ő meg- kinzói, meggyalázói számára. A kapitány pörbe száll vele, majd mikor a Várur ma- kacskodik, keményen hivatkozik jogaira és utasítja az orvost, hogy vitesse szobájába a nagybeteget. A gróf rendíthetetlen. Az egyik haramiához lép és kötelékeit egy tőrrel el­metszve, átadja neki a tőrt. A zsivány azzal hálálja meg az irgalmas tettet, hogy le akar­ja döfni a Várurat. Rárohannak, ártalmat­lanná teszik. A gróf most csodáért esedezik Istenhez. Csodát kér, hogy megtérjenek ezek az eltévelyedett, bűnös lelkek. Aztán élette­lenül esi kössze. Pár perc múlva hozzák a Megváltó alakját. Most készült el a gróf ren­deletére. Elhelyezik a keresztfán, amelyről az imént emelték le a grófot. És a zsiványok vezére, a legelszántabb, a legistentelenebb, a gályarab alázatosan vágódik hanyatt a Ke­reszt előtt... Vé^e a passziónak. Teljes katonai dísszel, dobpergés és szárnykürtök harsonázása köz­ben viszik a kastély cintermébe a nagy ha­lottat, Krisztus igaz követőjét. A Szózathir­dető a függöny elé lép és valamennyiünknek a példa követését, a tanulság megszivlelését ajánlja. A Nemzeti Színház gondos, szép-előadással teszi emlékezetessé az idei Nagyhetet. Max Mell gyönyörű verseinek, amelyek Kosztolá­nyi Dezső fordításában csodálatosam izzó ma­gyar szánt, klasszikus patinát és fönnen szár­nyaló lírát kaptak, Paiágyi Lajos a legmüvé- szibb tolmácsa. A Várur krisztusi alakját biológiai valóságra váltja. Csupa fenköltség, tisztaság, csupa máríárium, egyszóval az, amit „nem e földről valónak*4 mondunk. Büszkesége a színháznak ez az eszményi ma­gaslatra följutott művész és olyan oszlopa az előadásnak, amely egymagában fölér a szín­pad architektúrájával. Mély és maradandó hatást szánt a lelkek barázdáján. Mellette Sugár Károly, mint haxamiavezér, a natura­lizmus megdöbbentően rikító színfoltjait mes­terien keverte az antifcrisztusi játék stílusá­ba. Dicséretet érdemel Mihályífi Károly, Ha- rasztos, Bartos, Gyergyai, Szabó Margit, Nagy Teréz és Környei Paula. Hevesi Sándor rendezése mintaszerű, Oláh Gusztáv várkas- télydíszlete látványosság. Egy ember, aki Shakespearet látta és nem vette észre 16 — Közgyűlés. Pozsonyból jelentik: Az ál­lami nyugdíjasok egyesülete április elsején, húsvéthétfőn délelőtt 9 órakor tartja meg a pozsonyi Primás-palota tükörtermében ne­gyedik rendes évi közgyűlését A tagokat ez­úton is felkéri az elnökség, hogy a közgyűlé­sen pontosan és minél nagyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek. xx Bvauer Géza fogászati műterme Po­zsony, Duna-u. 8, fitjáróház Grösslimg-u. 57. — Bezárják a cigányokat Kassán, mert nem kBl- (fík iskolába gyermekeiket Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése: A bndoveei esendőraég teg­nap mintegy huss főből álM cigánytársaságot szál­lított be a kassai ügyészség fogházába. A cigányo­kat a járási főnökség utasítására büntetésük ki­töltése végett hozták be Kassára, mivel iskolakő- telea gyermekeiket többszöri hivatalos felszólítá­suk dacára sem küldték el ax iskolába. A cigá­nyok két-három hónapos büntetésük kitöltése után hagyják el a fogházat xx Zfurjindckíaá PaJesaffinábat A szeart­flSMí komissBariátoB folyó évi jtmtos végén zarándoklatot rendez a Szentföldre. Útirány: Bratáslava-Wi^-Yolcnoo^Víilánó-Géaim. In­nét baján: Nápaly-Cs tenda-Syrracusa-AIex­andrfa-PortSaM-J aífa. A Szecrtfőldőn 14 napi tartózkodás, Ez#?® Idő alatt a résztvevők megtekintik a kövotkoző helyeket: Jeruzsá­lem és környéke. Betlehem, Kér. sz. János, Jericfcö, Jordán, Holtoengwr, Tábor, Náaánet, Kána, TUbóriáe, Kafamarom, Körmei. Vissza­utazás: Haifa, Bejrut, TrS.poM, Loraaca (CypTUs sadgeto), Konstantinápoly, Szófia, Belgnátí, Bndöipest, BratiáLava. — LoduJás jú­nius 19. Érkezés jtflk* 24. RápzvétoM díj az összes költségeket bedesrámitv®: 6400 Kos. ÉrdeMődiSk forduljanak e címre: Komisa­riát SvStozemsky, Breeov, 3L XX, Ferenc- Tend§ zárda. — Hárem .jBWgasnHign* nwiwfai Angliában. Londonból írják: A betügyminÍ6Ztérinin.baa súlyos belső sra-var támadt a múltkor: valaki, nagyon is fontos személyiség, eltűnt Bnailyről, « állami macskáról volt sző. A nevezetes cicát az egyik ta- karitóaaszony találta M éhéivé, félig halálra fa- gyottan as taxán, a ntinissfárhsm feflróébea. Óta- nepdSyesen felvették a belügyminisztérium *»e- mflyzetéb®. Hagy néperorlteégnek örvendett, kü­lönösen Joynson-íDdks, a belügyminiszter sze­rette. Emüy macskaravaszsággal a* 6 közelében is tartózkodott a legsziv esebbeo. Nemrég Emily megjelent • mínisatérifum üléstermében és a hiva­talnokoknak bemutatta örvendetesen szaporodó családját Épp oly hires és kedvelt, mint Emily, volt a British Mosenm kandúrja, okit Mihálynak hívtak. Legsebesebben sz egyiptoma osztályon tartózkodott és gyakran meglátogatta as igazgatót, aki ilyenkor Mihálynak hallevest cstoáJtatotL A muzenm vezetőségeik nagy fájdalmára Mihály nemrég elköltözött az árayékviMgfről. A londoni városház macskája, Jenny már nem viselkedik ilyen tisztességesen,. Gyermekeivel nem törődik, sokat késsél és csöppet sem népszerű. Csak ma­gas állása és elme óvja meg a kóbor macskák sorsától, a sintér kötelétől. xx A jé gyomor: boldogság! Az emberi szer­vezet a legtökéletesebb gép, remeke az Alkotó­nak, aki minden mechanizmus örökérvényű pél­dájává teremtette meg. De ennek a csodálatos miinek a műnk ja is csak akkor összevágó, ha minden apró alkotó része szabadon és biztonság­gal működik a maga helyén. Egyetlen sróf vagy egy kis kerék lazuljon csak meg, mindjárt fel­bomlik a munka rendje és a szervezet látszólag legtávolabb eső része is megérzi, hogy valahol hiba van. Hát még mekkora a baj, ha a szerve­zet egyik legfontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Pedig ez a mi életünkben mindennapos Jelenség. Gyenge gyomorral jövünk már a világra in rend­szerint és attól fogva életünk végéig legfőbb ba­junk a gyomrunkkal van. Baj, ha keveset eszünk és dupla baj, ha túl terheljük a kazánt és a vé­ge, hogy minden ember gyomorbetegségben szen­ved. Kezdődik a savtnltengéssel és vele járó égés­sel, majd jön a leggonoszabb következmény: a gyomorfekély, amely már annyi embernek okozta vesztét A mesterséges készítmények egész sorá­val próbál véde 1 bennünket ez ellen az orvostu­domány. Egész rövid időre mutatkozik is ered­mény, hogy aztán njult erővel törjön ki a baj. És kiderül, hogy egyetlen igazi orvosság van csak: a jó étvágy, amely az egészséges éhség-bői születik. A beteget az gyógyitja meg, aki ezt elő tudja idézni. Iparkodjunk tehát ezt az egészséges éhsé- get előidézni s meglátjuk, ...;r «n étvágyunk lesz. Ezt pedig könnyen elérhetjük, ha a gyomorbán- talmak ellensúlyozására a cigelkaí István-forrás igen dús roknrbonátos és jődta talmu vizét isszuk. Számtalansz'- vert beigazolást, hogy a legszigorúbb dietikus étkezésre utalt szenvedő egyén már néhány üveg eliogyasztása után boldo­gan tapasztalta, hogy a tegnap még kinző gyo­morfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Egy ilyen áldásos batásn víznek valóban közgazdasági jelentősége vau, morf hisz az egészséges ember munkatéljesitménye mégis csak értékesebb és nagyobb, mb'' azé a szegény szenvedőé, kit be­tegsége kinoz. Felobaráti kötelességet teljesít mindenki, ha e viz létezésére a gyomorbajosok figyelmét felhívja. A cígelkai István-forrás vizé­nek fogyasztására azonnal megszűnik a gyomor­égés, a gyomorfekély pedig rövid Idő alatt gyó­gyul. A sok szenvedőnek nem kell többé diétát tartani, mert egyszer s mirdenkorra megszabadul a eavtultengéstői. A F<ftr|ej$ Budapest, március 22. A Nagyihét ájtatosságámafe komor, magunk­ba tekintő, a Szeretet, a Jóság és Megváltás felé szárnyaló hangulatát árasztja Max Mell osstrák ködtő „Uj passzió játéka**, a „Krisztus követése**. A keresztre feszitett és főltáma- dott Üdvözítő igéi egy tizenhetedik század­beli osztrák várkastély udvarán hangzanak ed, egy izgalmas cselekmény lélegzetállitó fordulataiba az égi szózat mennydörgése ve­gyül, az Ujtesía mentora szellemében, de nem az apostolok archaikus nyelvén, hanem a modern dTámad költészet hangjára és rit­mikájára átstilizálva. Krisztusi szeretet és emberi hitványság, isteni jóság és ördögi go­noszság. megbocsátás és gyűlölet vívja félel­metes párviadalát a játékban, melynek hőse a Várur, egy tetőtől-talpig nemes, Krisztus­ban hivő és Krisztuson keresztül mártírrá magasztosuló földeimr. Műveltsége, vitézsége, lelki emelkedettsége, mély vallásossága, a Szeretőiben való fölödvadása szembekerül a durva, kapzsi és hitetlen csőcselékkel, ame­lyet Krisztusként akar megtérítem e végül maga is Krisztus sorsára jut: keresztre feszí­tik. Szivbemarkoló, fenséges ezámbóLika! Megrendítő en szép gondolat: az Igazságot, a Jóságot, a Szeretedet mindig megteszi tik az emberek és éppen azok, akiknek szenve­déseit akarják a nagyok, ax igazak, a kisze­meltek megváltani. A Várur görbe török kardot hóra az oldalán, mert a „pogámyok*4 tiszteletben tartották ezt a szépmivü fegyvert és me^kknéHék öt, házanépét, kastélyát' a török hódoltság alatt A császári hadsereg végre kiveri az ellenséget, a vár alján uj élet, uj remény kél, a jobbágyok munkába állnak, eltakarítják a romokat, művelik a földet... de suttogva szájról-szájra jár a gya­nú, hogy a gróf elárulta a népet. A törők mindent elrnisztitott, vagy elharácsolt, csak a kastélynak, meg a Várur családjának nem esett bántódása. A gróf elmondja házi-papjá­nak. mint történt a dolog. Régen a Szentföl­dön járt, hogy a Golgotihához zarándokoljon és megtekintvén, annak mását állítsa föl sa­ját kastélyában. Hadd hirdesse Krisztus kínszenvedését és megváltó hatalmát egy másik Golgotha is, amelyhez az ő népe za­rándokod. Ott kint megismerkedett egy tő­rök úrral, aki a kardot ajándékba adta neki. Ez a kard védte meg most a törökök bosszú­jától. Csakhogy a völgyben élő szegénységhez wmmmmmmmmmmmmmmm A napsugarak s a tavasai szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a gyeplőket és a mállóito­kat. Ezen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot A foL t os arcnak eddig hiába kerestek arctisztítót, a leg­újabb a világhírű MART CRÉM eltávolít minden fin őnálát előtt — foltot, pattanást, kiütést, használat ntán gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima leez, az arcbőr visszanyeri üdeségőt, frissesógéu Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Készí­ti: Dr. Pollák gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 K5., nappali krém 10 Kő., éjjeli (szeplőirtó) 10 Kő. Vigyázat! Csak valódit fogadjon el! — Olcsó utazások Orientre és Norvégiába. Lloyd Utazási Iroda, Koslce. Alduna, Kon­stantinápoly, Szmirna, Athén, Belgrád, má­jus 1—18-ig, 3850 K, május 1—11-ig (Szmir- na-Atbén nélkül), 2750 K. XIV. körút: Dolo­mitok, Olasztavak, Zermatt (Svájc), junius 12—28-ig, 2700 K. XV. körút: Hamburg, Nor­vég fjordok, Berlin, Drezda, Prága, julius 5— 22 'g, 3950 K, julius 13—22-lg (fjordok nél­kül), 1850 K. Jelentkezés Orientre, Norvégiá­ba, kabinok miatt, április 5. (Válaszbélyeg.) xx firelmeszeaedés (arteriosclerosis) elő- hatásu SALVA TOR FORRÁS, melyet kelilo­Volt egyszer egy csavargó, Plattor Tamásnak hívták. Éhezett, csavargott a világ minden táján, lopott a maga és társai számára és mindezek után mégis a megalapítója lett egy azóta igen híres pat­rícius családnak, Bázelben nyomdatulajdonos éB az akkori latin iskola igazgatója lett, aki nyolc­van éves korában nagy köztiszteletnek örvendve halt meg. A Platterek bázeli háza a svájci hatá­rokon tol is híres lett és a többi irodalmi szaló- nokat megelőzve, az öreg Platter fiai olyan szalónt teremtettek, amelyben a kor leghíresebb férfiai adtak egymásnak találkozót így például Mon- taigne látogatta meg Platteréket :1580-ban és em­lékirataiban nem felejti el feljegyezni, hogy itt lát­ta az első herbáriumot. A* idősebbik Platter hat­szor volt egyetemi rektor és tízszer dékán. A Plat- ter-ház humanisztikus atmoszférájában a tudás és a művészet minden ágával foglalkoztak. Platter Félix nem elégedett meg azzal, hogy a saját házá­ban megismerkedett korának nagy férfiaival, ha­nem családi tanács alapján elhatározta, hogy ki­terjedt és hosszú utazást fog tenni, acni abban az időben igen sokba került, nemcsak pénzbe, de fá­radtságba is. így került el Franciaországba, Hol­landiába és Angliába, úgy élt, mint egy herceg és emlékirataiból kitűnik, hogy valóban mindent meg­tekintett, ami érdekes és mindennel, ami az embe­| SZANATÓRIUM | >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. | T«i. M-9R. Tel. B8-M. •*taléssef.-eebéese<,-»6gyó0y*esa<­■rologla és larynuoiogla. I. sántái? napi 80.— Kő., 1L ositily napi Bt Staltad orvosválasztás! ioőJéai psoaál* 8 napra T. oaitály Kő. JéOO.— • • ■ • ii. • • 1000.— ■P riséget érdekelhette, behatóan foglalkozott. Lon­donban a lordmajor az ő tiszteletére nagy banket­tet rendezett és ájánló levelei előtt megnyíltak az angol királyi paloták. Éppen ebben az időben ját­szódott le a híres Essex-tragédia és Platter akkor vett réezt Erzsébet királyné bankettjén, amikor ebben a tragédiában végleges döntés történt. Plotternek nemcsak sok pénze, nemcsak kiváló ajánló levele, hanem valóban rendkívüli szeren­cséje is volt. Vagy nem a legnagyobb szerencse-e; hogy Londonban éppen Mark Lane-ben vett szál­lást, nem messze a Themee partjától, ahol éppen akkor építették fel Bnrbage vezetése mellett a Glo- be-szinházat, amelynek dramaturgja és házi szer-- zője egy akkor már a halhatatlanság felé Ívelő Shakespeare nevű ember volt? Mikor Platter Itt megszállt, mutatták be a Julius Cézárt. Igazán páratlan véletlen a maga nemében és véletlen sze­rencse, hogy ez a világtörténelmi nevezetességű esemény csak száz lépésnyire. Platter szállodájá­tól játszódott le, abban az uccában, ahol a Mor- maid cimzetü korcsmában nap-nap után találkoz­tak a színészek, a dramaturgok, az igazgatók, aS kritikusok, amelyek között helyet foglalt a meg! fiatal Shakespeare is. Itt töltötték az éjszakákat, nagyokat ittak, dohányoztak, itt születtek meg a tervek, a ehakospearei ötletek, itt állapították meg a Globe-ezinházat, amely szimbolikusan jelentett földgömböt: Shakespeare ebben a szinházban hó­dította meg a földgömböt és ez volt az a históriai időemk, amikor Anglia megindult, hogy a földgörn bőt meghódítsa. A derék Platter sokszor ülhetett' ebben a. kedélyes korcsmában, hallgatta a vitat kozákokat, szemben ült Shakespearevol, a két ont bér útja kereszteződött, a shakespeareá láugósz. fu­vallata érintette nap-nap után — ha valaha egy világjárónak igazi nagy szerencséje volt, úgy en nek a bázeli patrieiuanak, Platter Féli Titok véli szerencséje. S. Shakespeare akkor harmincöt esztendős volt. 1599-et irftk. Ez a harmincöt éves ember tnár *k a kAnOteiá dránákoik: HL Üt mos ia« egcszsőges cm.bciek is őrivé­SJü#­Szn>HÁz-Körő?vKabTüRA Uj passiójáték a Nemzeti Szinházban — Max Mell: Krisztus követése — Irta: Molnár Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom