Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-24 / 71. (1994.) szám

A szlovenszkói gyáriparosok szövetségének évi közgyűlése Otátrafüreden Rózsaszínű helyzetieientések Szlovenszkő gazdasági életéről — Novák miniszter ismét kedvencének nevezte Szlovenszkőt s a gazdasági élet politikamentességét sürgette Otátrafüred, márcins 23. (Kiküldött munka- ffirsnnk telefonjelentése.) A Szlovenszkói Gyáriparosok Országos Szövetsége ma tartot­ta évi rendes közgyűlését a tátrafüredi Grand Hotel egyik termében. Bontiy elnök beszéde Bondy Egon vezérigazgató, a szövetség elnö­ke megnyitja a közgyűlést s megnyitó beszédé­ben elsősorban is meleg szavakkal emlékezik meg Görög Gábor igazgatóról, a szövetség veze­tőcégének elhunyt tagjáról, akiaek emlékezetét a legelismerőbb szavakkal idézi fel. Majd üd­vözli a megjelent Novák László kereskedelmi mi­nisztert éc Hodács tanárt, a központi szövetség alelnökét, valamint a hatóságok, a testvérszer­vezetek éc a sajtó képviselőit. Bondy elnök szerint mind szőkébbre szorul­nak azok a széles felületek a szlovenszkói gaz­dasági életben, amelyeket azelőtt kritizáltak, di­cséret és kifogás már a mélyebb dimenziókban mozog. Amennyiben a közgazdasági politika kritikusaiként lépünk fel, — mondta Bondy — tesszük ezt abban a tudatban, hogy gazdasági politikánk vezetői a szlovenszkói közgazdaság nagykiterjedésü problémakörét ma már valóban uralják. Alapvető kérdésekben egyenlő nézeten vagyunk. Bondy szerint számos jelenség megerősíti azt a diagnózist, amely már régebbi idő éta kedve­zően ítéli meg a gazdasági életet. — Szlovenszkő gazdasági helyzetét és a per­spektíváját valamivel tartózkodóbban ítéljük meg — folytatta — mint hivatalos gazdasági hírszolgáltatásunk kedvező konjunktúrajelen­tései. Különösen vonatkozik ez a középszerű és ki­sebb üzemek egész sorára, amelyek különböző okokból nem is tudják közölni, hogy mily ke­vés tartalékkal kénytelenek üzemeiket tovább vezetni. Hogy az optimizmusnak nem vetjük oda magunkat teljesen, ex egyrészt a mi spe­ciális szlovenszkói gazdasági konetitudónk al függ (fesse, másrészt pedig különböző általános gazdaságpolitikai kérdés bizonytalanságával, — csak a* építkezési törvények meghozatalának a megoldatlan kérdésére, a német ipar ütőerejének a megváltozására a jóvátétel! tárgyalásokkal kapcsolatban, ax Ipar éc a mezőgazdaság viezo- ajának megoldatlanságára akarok rámutatni Kereskedelempolitikai tárgyalásaink alkalmával, mindig azt az alávető kérdést kell megválaszol­ni, vájjon az ipari termékek kivitelének export­ját a mezőgazdasági termények behozatalánál nyújtandó vámengedmények által kell-e parali­zálni. Ennek a kérdésnek a megoldása gazda­sági tervet igényel, amelyet azonban csak köl­csönös előzékenységgel lehet felállítani. Meg vagyok erősen győződve arról, hogy az ipar és mezőgazdaság között lényeges ne­hézségek nélkül megegyezésre kerülhet a sor s fog is kerülni. — Kívánságaink fókusza a szlovenszkói állami invesztíciós politikának lényeges megváltoztatá­sa. A gazdasági élet számára modern közleke­dési eszközöket követelünk, azaz jó utakat, jól felszerelt vasutakat, jó táviró- és telefonvonalakat. Ma már talán nem kétséges többé, hogy a túl­ságosan konzervatív beruházási politika ezen a téren ártott közgazdaságunknak. Egészen kivá­ló reprezentánsai állami vasutigazgatásunknak állítják, hogy a vasúti forgalom a mai invesztí­ciós politika alapján alig tartható fenn. — Sztereo tipikusan tér vissza jelentéseinkben az a panasz, hogy mindmáig nem vittük keresztül az állami szál­lítások regionális evidenciáját. Az illetékes helyek tudják, hogy a, statisztikai hivatal ezt az evidenciát könnyen és olcsón megoldhatónak jelentette ki és hogy ennek az evidenciának a meghiúsítását olyan okokra kell visszavezetni, amelyek diszkueszióban nem áHják meg a helyüket. — A valutapolitika terén osztottuk a prágai központi szövetségnek azon nézetét, hogy a ko­ronát meg kell tartani valutaegységnek. Uraim, ha gazdasági politikánk nem tüntet fel tökélete­sen harmonikus vonalakat, vegyék tekintetbe, hogy súlyos körülmények között a közgazda­ság terén már sokat valósítottak meg és hogy szomszéd államainkban, sőt a nyugati nagy álla­mokban ugyancsak súlyos problémák várnak megoldásra. Novák miniszter Szlovenszkő közgazdasági problémájáról Erotfin Kovák kereskedelmi miniszter emel­kedett szólásra. A miniszter beszéde elején hangsúlyozza, hogy mint mindig, ezidén is örömmel jött el Szlovenszkőra s erre a közgyűlésre, mert mind nagyobb konszolidációt tapasztal politikai és közgazdasági téren is ezen a területen. Az elmúlt év folyamán a szlovenszkói vállalatok egész sorát látogatta meg s meggyőződést szerzett arról, hogy azok szép fejlődésen men­nek keresztül Különösen Szlovenszkő textil-, cement-, üveg- és csokoládéiparának helyze­te örvendetes. Kívánja legőszintébben, hogy ezek az iparágak tovább is fejlődjenek, de bővüljön ki Szlovenszkő ipara egyéb iparágak­kal is s igy különösen a vegyi ipart említi föl. A kormány nagy érdeklődéssel figyeli Szlovenszkő közgazdasági életét Jelentős lépés történt — úgymond — az adóügy terén is, bár az adóreform hatása ezidén természetszerűleg még nem látható. Le kell szállítani a termelés költségeit az ex­port érdekében. , A nemzetközi vonatkozású s belpolitikai természetű nehézségek akadályozták meg ed­dig számos kereskedelmi szerződés perfektuá- Jását Szubvenciókból és ajándékokból nem lehet egyes bajbakerült szlovenszkói ipar­ágakat talpraállítani. Ezeknek létfeltételeit már sikerült megteremteni. A liptószentmik- lósi ipar már racionalizálódott, a losonci ipar válságának megoldása ugyan még nehéz komplexum, de meg fog lehetni találni az utat az itt válságba került gyár­vállalatok megmentésére is. Ki kell épiteni a komáromi és pozsonyi kikö­tőket, meg kell javítani Szlovenszkő vasúti hálózatát Tisztában vagyunk azzal, hogy köz­vetlen szomszédaink nagy kikötőket építenek s Szlovenszkónak az az érdeke, hofrv áruját saját kikötőin keresztül saját vizein szállítsa. Az automobilizmus fejlődése részben segített a közlekedési viszonyokon. Ezzel összefüg­gésben azonban szükségesnek látja az ország­utak feljavítását erősebb tempóban megindí­tani. Fölhívja a figyelmet arra, hogy Szlovén­iákén kedvező föltételek mellett lehet se­lyemhernyókat tenyészteni és a földművelés­ügyi minisztériummal egyetértésben elhatá­rozták ennek az iparágnak Szlovén szkon való fejlesztését. Ugyancsak megtörténtek az intéz­kedések, hogy külön gazdasági bizottságot osztanak be a prágai gazdasági tanács mellé a szlovenszkói és ruszinszkói kérdésekre vo­natkozólag. A minisztertanács tegnapelőtt már jóvá is hagyta e bizottságba kinevezendő tagok névsorát és a kinevezések a legközelebbi napokban meg is fognak történni. A minisztérium emellett figyelemmel kiséri a gyári munkaerők kivándorlásának kérdését is. Ez ügyben tavaly Pozsonyban konferen­ciát is tartottak. — Mindig optimista voltam, — végezte No­vák miniszter beszédét, — különösen Szloven- szkót illetőleg. Szlovenszkói mindig kedven­cemnek tartottam, s ez az érzelem nem plato- nikus, hanem azt jelenti, hogy valóban is erős az akaratom segíteni rajta. A legutóbbi idők­ben tárgyalások indultak meg a mezőgazda­ság és ipar között Kívánatosnak tartom, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek, de a közönség gazdasági érdekeire támaszkodjék az esetleges megegyezés. Politikamentessé kell tenni a gazdasági életet s ennek a megegyezésnek modus vivendit kell találnia nemcsak a két gazdasági komponens, hanem az egész lakosság érdekében. Hodács professzor felszólalása A miniszter után Hodács prágai egyetemi tanár, a prágai szövetség alelnöike, beszélt. A szlovenszkói gyáripari szervezet — úgy­mond — alappillére az ossz-állami szerve­zetnék. A gazdasági problémákról szólva, rá­mutat a német kontúrrencia erősödésére, ami különösen a Magyarország, Ausztria és a Baltám-államok feilé való kivitelt befolyá­solja. Mindemnek ellenére azonban a cseh­szlovák ipar konjunktúrája megmaradt, sőt erősödött, mert a belföldi fogyasztás javult. A belső konjunktúra megerősödése nagy fon­tossággal bir, de ezzel kapcsolatban a közle­kedési kérdés megoldása lép előtérbe. Máshol befejezték már a vasutak koinmer- eializálását, itt azonban télutó nmaradt A vasutak megjavítása nemzetgazdasági szempontból fontos. Ami a mezőgazdaság és ipar közti tárgyalá­sokat. illeti, nem csupán vámkétdiésekről van szó, hanem sokkal komplikáltabb kérdések­ről. Nem szabad azonban a probléma megol­dásától visszariadni. A. belföldi fogyasztás fokozására kell törekedni elsősorban, de ra­gaszkodni kell az exporthoz is ás azt is to­vább kell fejleszteni. Még pedig nemcsak vámemelések által, hanem pozitív fejlesztés utján s különösen a mezőgazdasági terme­lést kell fokozni, hogy igy emelni tehessen a mezőgazdaság fogyasztóképességét. Gazdasá­gi egyensúlyt kell teremteni az ipar és a mezőgazdaság között, ami eléggé nehéz. Ahol nincs egyensúly a belső termelésben, ott nincs pénz, nincs 1 árucsere, enélkül pedig nemzetgazdaság el nem képzelhető. A kereskedelmi szerződések akadályai Ezután Friedmann dr. miniszteri tanácsos beszélt, aki rámutatott arra, hogy tava'ly jú­liusiban fontos esemény történt, amikor Géni­ben egyezmény létesült arról, hogy a nem­zetközi tilalmakat megszüntetik. Csehszlová­kia 1927-ben kötötte meg kereskedelmi szer­ződéseit Ausztriával és Magyarországgal, az­után aránylagos szélcsönd állott be, tavaly Perzsiával, Spanyolországgal, Törökország­gal és Kanadával kötötték meg a kereskedel­mi szerződést, majd elismertették Framcia- orszáq'cfal a legtöbb kedvezmény elvét. A jövőben megkötendő szerződéseket ille­tőleg kijelenti, hogy a Jugoszláviával való szerződés ügyében különböző nehézségek me­rültek fel. Szükséges volna, hogy a gazdasági szervek által lehetővé tett előfeltételek alap­ján kössék meg a szerződést. Romániára néz­ve ugyanez áll. Az időpont a tárgyalásokra még nem érett meg. Á gazdasági, kisautaut terve nem fantasztikum, az az életben is meg­valósítható. A Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés ügyében nagy feladat vár Cseh­'csiíí^giól ó.li a Gőncől-szekere. Tündöklő ra­gyogásában mindenki gyönyörködik csillagos éjszakákon. De még a 7 csillagos Gőncőlszekér sem ismer­tebb, mint a 7 előnyéről híres, jófajta &hicht~W terpentin ffjjl smmssmppenm e/óÉÉyeí­Szlovákiára. A tárgyalásokat nem Csehszlo­vákia, hanem Németország belpolitikai vi­szonyai akasztották meg, ezt az is bizonyítja, hogy Németország más fontos állammal, Magyarországgal, Ausztriá­val és Lengyelországgal sem tudta még szer­ződését megkötni. Csehszlovákiai viszonylat­ban most ezek az akadályok elhárultak és re­mény van arra, hogy rövidesen újból felveszik a tárgyalásokat. A kereskedelmi szerződések­nél nem csupán vámkérdések, hanem tariíá- lis kérdések is nehézségeket okoznak, ezért szükségesnek találná, ha a tarifális kérdés­ben nemzetközi megállapodások történnének. Pálka János liptószentmiklósi gyáros vála­szolt a liptószentmiklósi gyáriparosok nevé­ben a kereskedelemügyi miniszter beszédére s megköszönte a miniszter támogatását Hexner főtitkár jelentése Ezután Hexner Ervin dr., a szövetség főtit­kára, tett jelentést Szlovenszkő általános gazda­sági kérdéseiről és speciális ipari- és szociálpo­litikai kérdésekről. — A szlovenszkói ipar — mondotta többek között — már csaknem teljesen beilleszkedett az öaszállam gazdasági struktúrájába. Sokszor csak régóta fennálló vállalatoknak a megszün­tetése árán volt ez lehetséges, itt-ott azonban egyes gyárak éppen ezen struktúraváltozás következtében elsőrangú nagyüzemekké fej­lődtek kL A szlovenszkói iparnak a jövő alakulása szem­pontjából döntő fontosságú az összállami gazda­sági testbe váló beilleszkedés módjának és tem­pójának az elemzése. Itt tükröződik vissza a szlovenszkói mezőgazdaság viszonyaival szem­ben fennálló ellentét, amelynek nemzetgazdasá­gi pozíciója folytán nem kellett egy oly inten­zív beilleszkedés, ez nem is volt lehetséges szá­mára, sem szükséges. Iparunk a többi ország­rész iparával való intenzív összeköttetése egy­részt konvenciók utján jött létre, amelyek a cégek jogi önnállóságán nem változtattak, más­részt pedig (és pedig túlnyomó többségben) egészen beható tulajdonviszonyi változások, prágai bankoknak a szlovenszkói ipari üze­mekben való részességének rapid megnagyob- bitása és itteni cégeknek nagy ipari konszer­nek által való megszerzése utján, amelyek a történelmi országokban bírnak szék­hellyel. Ezeket a viszonyokat a financiális tőké­nek abszolút szlovenszkói hiánya jellemzi. Alig lehet állítani, hogy ebben a tekintetben a leg­közelebbi időben javulással számolni lehet. — Ha a szlovenszkói ipar jobb foglalkozta tottsága nem is jár mindig azzal a következ­ménnyel, hogy a nagyobb hozamok az itteni közgazdaságba folynak be, de lényeges részé­ben iparunk emelkedő irányzata más képet kölcsönöz az általános gazdasági viszonyok­nak. — Gazdasági politikánk kardinális pontja az és az fe marad, hogy közberuházások utján a termelés előfeltételeit megjavítsák, illetve megteremtsék. Az ipar szempontjából elmaradhatatlanul szük­séges, hogy alapvetően megváltoztassák a be­ruházásokra, kivált a vasúti, távirati, telefon és villanyositási invesztíciókra vonatkozó nézete­ket. Egyes testületek, különösen a községek, ke­vés érdeklődést tanúsítanak a beruházások iránt. A- községeknek csak kis része kért szub­venciót a villauyositást illetően, igy a szloven­szkói községeknek, csak 4.9 százaléka (172) van villanyositva, mig Csehországban 52 százalék. Az államnak és az országnak garanciák, szub­venciók és támogatás utján kell fokoznia a vil- lanyositá-s kibocsátási tevékenységét.. Azt is meg kell vizseá.lni. hogy külföldi tökével szemben ■megnyilvánuló nagy tartózkodásunk mennyiben jogosult, bár a mostani időpont ilyen kibocsátá­sokra felette alkalmatlan. A szlovenszkói ipar foglalkoztatottsága azon üzemekben, amelyek több mint 100 munkást foglalkoztatnak, 1928-ban 1927-tel szemben a a teljesített munkaórák 5 százalékával, 1926- tal szemben ezen munkaórák 12 százalékával emelkedett. Visszaesést mutat a legfontosabb konzumipar a textilipar. Jól volt foglalkoztatva a fa- és épit- kezésianyag-ipar. A cellulózé- és papíripar is kedvező auspichunok között dolgozik. Celluló­zéban a piac éppen az utóbbi hetekben javult a külföldi áremelkedések folytán. Kisebb és kö­zépszerű üzemek sorozata még mindig szomorú termelési feltételek mellett dolgozott. A jobb foglalkoztatottság megnyilvánult a betegség ellen bebiztosított munkások számában is (a kisipart, bányászatot és mezőgazdaságot beszámítva), amely 1928-ban 1927-tel szemben 6 százalékos taglétszám-növekedést mutat ki (1928 átlaga: 338.550). Északszlovenszkón (Lip- tó- és Ár vám. egy ében) esik a munkások száma, a munkanélküliség és ínség emelkedik. A for­galom és fogyasztás növekedését a vasúti for­galom és a forgalmi és fényűzés! adó magasabb jövedelme iá bizonyítja. A ki- és berakott vagonok száma Szlovén - szkon és Ruszinszkőn 1928-ban 1927-tel szem­ben 6, 1926-tal szemben pedig 17 százalékkal emelkedett. A forgalmi adó jövedelem az előző évvel szem­ben 14 százalékkal, 1926-tal szemben 28 száza­lékkal növekedett. A munkások szintén résztvesznek a közgazda­ság fellendülésében, ami mellett, az bizonyít, hogy a betegbiztosításba való bejelentéseknél a magasabb biztosítási osztályok (VI—X.) vi­szonylag erősebben vannak megtöltve mint az előző évben. Ezekben a magasabb osztályokban 1927-ben a biztosított munkások 16.54 száza­léka, 1928-ban 1.9 százaléka volt. A munkanélküliség nem mutatott kedvezőtlen képet, noha a hivatalos számadatokat még egy becslés alapjául sem lehet venni. A munkaköz­vetítés rosszul kiépített rendszere nem szolgál­tatott meghízható evidenciát. Sok kvalifikált munkás segédmunkáknál van alkalmazva, so­kan alkalmi munkából élnek. A kivándorlás számadatai úgy relatíve mint abszolúte magasabbak, mint az állam több: országrészében együttvéve. Különösen az idény szerű munkanélküliség erő­sen érezhető. Uj üzemek alapitása Szlovenszkón ritkasággá lett. A vállalkozási kedv a báboruutáni években inkább a. kereskedelem felé hajlik. A hitelviszonyok lassankint javulnak. Nagy ipari cégek szempontjából csaknem ugj amazok mint a történelmi országokban. Kisebb és középszerű ipari vállalatoknak, me­lyek semmiféle különösebb viszonyban nem ál 5 1181 mbiftuu M, ▼aairaap. jgmmammmmmmmammmmmmmMK.'maasammí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom