Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-24 / 71. (1994.) szám

farnak valamely bankhoz vagy ipari konszern­hez, többnyire magas, néha több mint 12 szá­zalékos kamatokat kellett fizetniük. 'Azonban az is előfordult, hogy kis vidéki ban­kok kedvezőbb feltételek mellett kináltak pénzt, mint nagybankjaink. A gazdasági viszonyok konszolidálását igazolja, hogy a szlovenszkói bankoknál bemutatott váltók mindinkább meg­honosodnak ismét. Szeriózus becslések szerint az előző érvvel szemben 40 százalékkal növeked­tek meg értékben. Meglehetősen kedvező feltéte­lek mellett eszkontálják is őket. A Zcmská Ban­ka pozsonyi fiókja által eszkontált váltók ér­téke az előző évvel szemben 112 millió koroná­ról 183 millió koronára emelkedett. Itt azonban főképen pénzügyi váltókról van szó. fA szlovenszkói aranybetétekről nem lehet he­lyes képet nyerni, mert a cseh bankok fiókjai, amelyek pénzügyi gazdaságunk legfontosabb té­nyezőjét jelentik, intern okokból nem teszik közzé betéti állományukat, A munkásság bérmozgalma meglehetősen nyu­godt képet nyújtott Az általános bérszínvonal nem emelkedett Azonban régi tapasztalat, hogy jobb konjunktú­ra mellett a jövedelem különböző okokból emel­kedik. Ez volt itt is az eset 1929 első hónap­jaiban a munkásszervezetek egyes fontos kol­lektív szerződéseket felmondottak. A szlovenszkói országos közigazgatás az el­múlt évben mindig meglehetős nehézségekkel küzdött Az 1929. év költségvetésének alapvető kérdéseit máig sem oldották meg. Szükséges lenne, ha az invesztíciókat a közigazgatás kü­lönböző részei között (állam, országok, kerüle­tek, községek) metodólógikus alapon, osszák fel. A szociális biztosítás kérdései mind nehezebb és nehezebb formát öltenek. Sok kérdésben neon tudtunk egyetérteni a népjóléti minisztérium né­zeteivel és cselekedeteivel. A beteg- és baleset- biztosítás organizációja még mindig a pozsonyi országos munkásbiztosi tó hivatal kezében van, amelynek organizációja még jogértő emberek számára Is áthatolhatatlan dzsungelt jelent. £zoii törekvéseink, hogy ebben a tekintetben változásokat eszközöljünk ki, nem vezettek eredményre. Hatékony képviseletünket a szoci­ális biztosítás igazgatósági szerverben az tette lehetetlenné, hogy a szakminiszter évek sora alatt nem intéz*-.t el a szabaddáváit helyek­nek kinevezés utján való betöltésére vonatkozó javaslatokat. 1929 első hónapjaiban a konjunktúra köny­oyebben rosszabbodott, de nehezen lehet megállapítani, mit lehet e te­kintetben a hidegség] katasztrófával összefüg­gő idénybeli ingadozásnak a számlájára Írni s mennyiben függ össze mélyebbenfekvö okokkal. Mapp mérnök jelentése a kereskedelmi politikai kérdésekről Ezután Kapp Ottó mérnök olvasta fel jelentését a kereskedelempolitikai kérdésekről. A jelentés szerint a nem kedvezőtlen gazdasági konjunktúra okozta, hogy a legtöbb nagy gazdaságpolitikai kérdés megol­datlanul került u 1927. érből &s 1929-ba. Így a közlekedéspolitikai problémakörből a nagy tarifareform kérdése, a kereskedelempolitikai komplexumból pedig a mezőgazdaság és ipar vi­szonyának alapvető problémája. Kapp szerint úgy az ipar, mint a mezőgazdaság mindegyik a maga szempontjából ugyanazt állítja nemzetgazdasági tekintetben. — A belföldi mezőgazdaság valóban legna­gyobb fogyasztója ipari termékeinknek és tényleg fontosabb, mint bármely kiviteli ág, vagy kiviteli ország. De a belföldi ipar * boszátartósé többi termelési ággal Bgysaölván u egyetlen abssolnt fontos fogy sasié ja a belföldi aseségMdaságnek. Harminc milliárdos agrártermelés mellett esen áruk exportja csak 1.7 mftliárd 32 milliárdos ipari termelés mellett, as ipari export 18J5 milliárd. A mezőgazdák vásárlóerejének csökkenése gyengíte­ni képes as ipart, de ennek nem kell teljes mér­tékben bekövetkeznie. A csökkenést ki lehet egyenlíteni nagyobb exportüzlet által. A belföldi iparnak a stagnéetója azonban közvetlenül és tel­jes mértékben éri a mezőgazdaságot k. Ebből kö­vetkezik, hogy a külkereskedelemnek nem csupán as ipar szempontjából van óriási fontossága. — Nem lehet eléggé nyomatékosra figyelmez­tetni a külkereskedelmi stabilitás látszatára. A helyzet a következő: Ansztria-Magyarorsságnak a bábom ©lőtt tizen­hét vámszerződése volt, amelyek as osztrák-ma­gyar összkivitel 67 százalékát foglalták maguk­ban. Csehszlovákiának ugyan 31 vámtarifáiig szerződése van, ezek azonban a* össsrkivitelnek csak 36 százalékát biztosítják. A többi 65 százalék még abban a biztosításban sem részesül, amelyet rövidlejáratu szerződéseink nyújtanak. A stabilitás nem jelentékeny, mert csak két szerződés mondható fel évi terminusra, a töb­bi bármikor három hónapi terminusra. Ezzel szemben a régi monarchia fontosabb szerződéseit kilenc évre kötötték meg, a többieket csak a szer­ződés megkötése után 2—4 évvel lehetett felmon­dani egy évi határidőre. Emellett a kivitel Cseh­szlovákia szempontjából fontosabb, mint Auszíria- Magvarország szempontjából volt. A kivitel 192S- ban körülbelül 21 milliárd volt, míg Csehszlovákia nemzeti termelését 83 milliárdra becsülik, a ki­vitel tehát ennek csupán 24.3 százaléka. A régi monarchia exportja az akkori nemzeti termelés­nek csak 13jS százaiéira volt A* 1927. évben a jobb konjunktúrát * kivitel emelkedésére lehetett visszavezetni, 1928-ban pedig a belföldi üzlet felélénkülésére, ezt is elsősorban u építkezési tevékenység fellendü­lésére. — A tél eseményei a vasú lakra való hatásukban megmutatták, hogy óvatos i* elővigyázatos pénz­ügyi politika nem azonos jó gazdasági politiká­val Nem akarunk kataeatrófáról beszélni, amely legfeljebb akkor következett volna be, ha a hó­fúvások még egy héttel tovább tartottak volna. A kárbecslések 400 millió és 1 milliárd korona kősóit mosegnak. B* csupán a vasutak kára, amibe* még u általános nemsetgasdasági kárt is borai kell ssáraitoaJL Ennek főokát elsősorban az elégtelen beruházási politikában kell keresni A beruházási politikában szűkkeblű takarékossági rendszer mutatkozik. A vasúti hálózatnak 1925 végével terminált ki­építése ma csak 19 százalékban valósait meg. Milliárdos invesztíciókra van szükség, hogy csak a legszükségesebb igényeket ki lehessen elégíteni. Technikailag visszamaradt forgalmi apparátus megnehezíti a nagy tarifareform végrehajtását és a német vasutakkal szembeni konkurrencioharcot kilátástalanná teszi. Éppen Csehszlovákia szom­szédai, Ausztria és Németország használják fel vasút a ikat ás fuvardíjaikat kereskedelempolitikai tekintetbe®. Fejér dr. beszámolója az add- és pénzügyi kérdésekről Majd Fejér Miksa dr. az adó- és pénzügyi kér­dések előadója emelkedett szólásra. A. rendkívüli kereseti adó kivetését illetően az előadó megál­lapítja, hogy jelentősebb panaszok nem futottak be. A jövedelmi és általános kereseti adókive­téseket illetően a panaszokat abban lehet össze­foglalni, hogy as adófizető érdekeinek amúgy sem dús garan­ciáit az eljárás során nem vették tekintetbe. A rendes üzleti könyveket vezető adófizetők, akik mérlegeik alapján nyuj ották be adóvallomásai­kat, sok esetben abban a meglepetésben részesül­tek, hogy könyveiket egyáltalában nem vették te­kintetbe és hogy becslés utján a bizottság egészen óriási adót vetett ki Ez az eljárás előreláthatóan igen sok felfoíyamodásra fog alkalmat adni. A tisztviselő- és munkáslakások házbéradókivetései igen magasak voltak, mivel a hatóságok a bérér­tékel túlságosan magasan becsülték fel. Az ipar­nak ebben a tekintetben art a követelést kell tá­masztania, hogy ezen lakások értékelésénél azon adatokat kell felha -zilálni, amelyek a betegbiztosítás alapját is képezik, annál is inkább, mert a jövedelmi adó kivetésé­nél a törvény 29. §-a alapján ezek az értékek mérvadók. — Jogos ax a panasz is, hogy az adóügyi ható­ságok a vállalatokat túlságosan veszik igénybe különböző felvilágosítás céljaira. Különösen el kell ítélni azt az eljárást, amelyet egyes kivető hatóságok az adótörvény 301. paragrafusára hi vatkozva követnek. Ennek a paragrafusnak u alapján sokszor olyan kérdéseket tesznek tel, amelyek nem jelentenek egyebet, mint ax egész Islet­vezetés elárulását. — A revíziós hivatalt illetően, amelyet a pénz­ügyminisztérium eddigi revíziós osztálya helyébe akarnak léíesitení, az érdekelték részéről sok el­lenvetés hangzott el, úgyhogy moct ft legutóbbi mforr’''"ü ók szerint a pénzügyminieetérfam el akar tekinteni a rendelet kiadásától s a revízió­kat az eddig fennállott kormányrendelet alapján szándékszik végrehaitanl. — Az ez év végén hatályát vesztő forgalmi és fényüzési adó tekintetében szüksége* lesz a köve­teléseket és kívánságokat idejekorán a kormány tudomására hozni. Számolni lehet a fényüzési adó leépítésével, esetleg teljes megszüntetésével, ha ez az utóbbi kívánság talán mégsem fog Is tel­jesülni. Azzal azonban nem lehet számolni, hogy a forgalmi adókul­csot leszállítsák. — Az önkormányzati testületek pótadójának a limitálását újabban sókat vitatják. Több oldalról a limitálás eltörlését követelik, mert a községek a limitált pótadókkal nem tudják feladataikat el­végezni. Bár ez az álláspont bizonyos jogossággal is bír, az ipar szempontjából viszont elmaradha­tatlan, hogy ezen pótadék limitálását garantálják s a községek jogos érdekeit más oldalon kell megvalósítani. A kormány egyébként csak néhány év múlva szándékozik esetleg fontolóra venni a törvény novellálásáL — Az illetékek kaotikus helyzetében semmi uj sincs. — Általában jobbak lettek a viszonyok az adó­ügyekben, de még messzire vagyunk az adóügyi hatóságok és az adófizetők kölcsönös bizalmának a helyzetétől. A legfelső közigazgatási bíróság 1927-ben 47.5 százalékban semmisítette meg a pénzügyi íe- lebbezési hatóságok által hozott és az adófizető által megtámadott határozatokat, míg 1926-ban es a százalékarány csak 27 százalék volt. Ez köteteket beszél. A . pénzügyi hatóságoknak hozzá kell járulniok ahhoz, hogy az adóügyek nyu­godt mederbe terelődjenek, ahol csak a tárgyila­gosság uralkodik s a túlzott kincstári álláspont kikapcsolódik. Ha ez bekövetkezik, ax adómorál is javulni fog. I közgyűlés befejezése Z'suüfa Pál (L iptőszentimíklős) jegyzőköny­vi kíös/.öri'e't meg&zajvazi&tását kéri az elnök­nek ós a titkárnak működésükért, taváíbibá arra kéri a vezetőséget, hogy szállítsák le a szövetségi tagsági illetékeket és ne enged­jék tovább elfpolitizáílődná a szövetségei Münytih Kálmán bányaíétarnácsoe kéri a szövetségeit, hogy vegye bodomásul SzJovem- szkó villamossági társaságainak konferen­ciáján hozott határozatot, amelybe© a társa­ságok követelik, hogy au elokiniíikálásra előirányzott őeszállamá 35 millió koronás szubvencióból a lakos­ság számaránya szerint juttassanak Szlo­véneké részére is. Végiül Winter Lajos pösíyéhi fürdőigaz- g-ailó a szlovenszkói fürdők képviseletiébe© szólalt fél. Szerinte a fürdők révén is sóikat profilúit minden ipari vállalkozás, azonban, a fürdő iparnak ezidőszerint még nincsen helye sem a kisiparosok szervezetében, sem a nagyiparosok szervezetében. Ez ügy­ben április 10-én Bodenbaehban konferen­cia lesz, amelyre meghívták az illetékes ha­tóságokat és a különböző szervezeteket in. Délután fél kettőkor a közgyűlés befeje­ződött, majd utána bankett volt. Ezer lato üli évente 38 szorul kórházi kezelésre és minden ezer lakosra csak 3 kórházi ágy esik A statisztikai hivatal elszomorító adatai a kórltázhiányról — Az állami fürdők ráfizetéseit kórházfejlesztésre kellene fordítani Prága, márewas 23. A Mrmbdoe statisztá­kat kiiimrfcatáa szerint 1927-be® a csehszlo­vák közjtáraaflég területié® őasoeee® 877 ál­lami, ülefiv© magánkórház és gyógyhely volt 43.103 ággyal. Ez tehát annyit jelent, hogy ttsozer lakosra harminc kórházi ágy jut s ugyanezen statisztikából! kitűnik, hogy ezer lakos közül évente 38 szorul kórházi kezelésre. A kórházi késelésre szorulók felvételének lehetősége és a betegek száma között óriási a különbözeti arány. Ez a szomorú szám­arány as elmúlt két évben sem egyenlítő­dött ki, mivel aránylag nagyon kevés uj gyógyhelyet létéé! tették és emellett a ter­mészetes népesedési szaporulat is tekintet­be veendő. A statisztikai Mura ta tádból kitűnik tehát, hogy az állam a lakosság egészségügyi hely­zetének megjavítása érdekében nem tudja teljes mértékben teljesíteni kötelességét. Az egészségügyi minisztérium ugyan sok tör­vényjavaslatot készít elő, rengeteget foglal­kozik a Tátra kisajátítási törvényének elő­készítésével, rengeteg ankétet rendez, cisak éppen ezzel a kardinális kérdéssel nem tö­rődik elege*. A minisztérium folyvást arra hivatkoEÜk, hogy nincsen kellő fedezete ah­hoz, hogy uj kórházaikat létesítsen. Ha azon­ban tekintetbe vesszük a®t, hogy milyen óriási összegeiket fordítanak sokszor olyan célokra, amelyek mellékesebb és lényeg­Első szlovák ékszer-, arany- &ezöstoyár Tlilaldonosokl FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefón: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer*, arany és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brílliáns átdolgozások alkalmával a kö befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal cazkóziünk teieoehh célokat aBolgéhuak, bátran, mondhatjuk, hogy a kormánynak módjábaa állana máé téren takarékoskodni és a meg­takarított összegeket kórházak építésére fordítani. Az állaim sok vállalatára ráfizet, így elsősorban az állami fürdőhelyekre, amelyek kilencven százalékba© neon gyógy­helyek. Nem volna-e helyesebb rarionaíizáhii ax állami fürdők gazdálkodását s a fürdőket magánkézbe adni a az eddigi ráfizetése­ket felhasználni több kórhág létesítésére és a kórházi ápolási dijak leszállítására? A szerényebb jövedelmű és vagyontalan ember ugyanis nem képes olya© magas di­jakat fizetni, mint amilyeneket az egészség- ügyi minisztérium megállapított a köz- és állami kórházakba© s igy a szegény, vagyon­talan beteg a túlim agas anyagi áldozatok mellett osak rövid ideig kezeltetheti magát kórházakban és mihelyt egészségi állapotá­ban a nagyobb veszély elhárul, kénytelen a kórházait elhagyni, mert további gyógy­kezeltetésére nincs meg az anyagi eszköze. Az állami statisztikai kimut atás a kórházak hiányának szomorú képéi tárja elénk. Nin­csen kellőleg felkészülve az állaim a járvá­nyokra s a járványok első stádiumában rendszerint megtelnek a kórházak. A téli spanyoljárvóny okulásul szolgáiba Ina az egészségügyi minisztér iiimnak, mert ekkor mindenfelől jöttek a jelentések, hogy a kór­házak megteltek s a betegek ágy hiányában szalmazsákon a földön fekszenek. Mindezek a hiányok és bajok osak úgy orvosolhatók, ha a kormány nauyobb összegeket fordít a kórházak fejlesztésére. — Fantasztikus fogorvosi hirdetés. A henriet- tal „Daily Free-Lance“ legutóbbi számában a kö­vetkező hirdetés jelent meg- ..Ha nem szándéko­zik fizetni, akkor ne is keresse fel Jenkins dr. fogorvosi rendelőjét. Fe'té'.eleim: foghúzás 1 dol­lár. H* a foghúzás fáj. ön nem fizet semmit. Ha a foghúzás nem fáj. ön 2 dollárt fizet. ítéljen saját magal Plombálás egy dollár. Hamis fogsor legjobb minőségit 50 dollár helyett csak 12.50 dollár. Mindenki ismer engem a városban. Aki adósom, de fizetni szándékozik, ax dicsér Aki adósom, de nem szándékozik fizetni, at mondhat, amit akar. Én vagyok Oklnhoma Állom területén ax egyetlen fogorvos, aki nem vet meg néha egy pohár sört, aki cdgarettáxfk, aki nem tartozik egyetlen vallás­felekezetbe* vagy titkos társasághoz sem. akt minden éjszakáját otthon tölti és nem csalja meg a feleségét. Hozassa rendho a fogalt, akkor azután ajn^odiaa noaelyogbat miodeotttr'. 6 1929 március M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom