Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-23 / 70. (1993.) szám

ltoBmáreáne 23, aeoattbsL MILYEN IDŐ VÁRHATÓ ám időjárás tavaszi jellege állandó maradi. A hő­mérséklet kr-'-é emelkedett. Szlovensskó egyes helyeiről kisebb csapadékot jelentettek. — Idő- prognózis: Helyenként felhős, jelentősebb csapa­dék nélkül, egyébként derült, nappal melegebb, gyönge légáramlattal. — Doktorrá arattak egy budapesti villamos­kalauzt. Budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja: Ma déliben a Pázmány Péter tudomány- egyetemen a jogtudományok doktorává avat­ták Zzára József villamoskalauzt. A fiatalem­ber nehéz anyagi helyzetbe került és kényte­len volt villamoskalauznak beállni. Hajnaltól reggel nyolc óráig dolgozott és délelőtt be­ment az egyetemre. Héttől estig ismét villa­moskalauz volt és éjszaka tanult. Ezt csinálta négy éven keresztül s igy végezte el az egye­temet. xx MUDr. Kende Béla, a bőr és nemibajok és kozmetika szakorvosa, Stepánska 57. (Lu­cerna-palota). .piatbermia és kvarofény keze­lés. Rendel: 10—12-ig és 2—6-ig. Telefon: 385-79. — lleghaM Dacos grófi foglya, aki rettenetesen félt a hidáktól. Davosban nemrég érdekes különc hal! meg. Senki se tudta, hogy kicsoda s hogy va- <rv- honnan származik. Dalmont grófnak ne­vezte magát s hosszú évek óta Davosban élt már. Minden 1-én hatalmas pénzösszeget kapott s ez volt az egyetlen tény, amelyet vele kapcsolatban ladtak. „Davos foglyá‘‘jnak nevezték és ezt a ne­vet megérdemelte. A grófnak ngynis az volt a rög­eszméje, hogy se gyalogosan, se vonaton vagy autón nem mert hídon átmenni. Hajóra vagy re­pülőgépre se szállt volna. így aztán véglegesen Davos lakója maradt. 18 évvel ezelőtt ment oda négyhetes kúrára s amikor újra el akart utazni, fogta el a rögeszme. Nagyon félt ettől a veszély­ül! s amikor 1914-ben kitört a háború, csak ne­hezen szánta el magát, hogy visszautazik hazájába. Vonaton ment. Minden a legnagyobb rendben volt, amig hidhoz nem értek. A gróf remegni kez­dett, meghúzta a vésztőket, kifizette a büntetést és visszautazott Davosba. Fogadalmát egész halá­láig megtartotta. Most a davosiak őszintén gyászol­ják, hiszen szegényebbek lettek egy eredeti alak­kal. — Kétméteres riz a komáromi Errsébet-ssi- geten. Komáromi tudósítónk jelenti: Már meg­írtuk, hogy a komáromi Erzsébet-sziget, a város egyetlen sétahelye, vix alá került A Duna Ko­márom alatti szakaszán képződött jégtorlaszok következtéiben, amelyek írna községnél, Duna- mocsnál akadályozzák a jégzajlás levonulását, Komáromnál duzzadás állott elő ée ennek követ­keztében szerdán éjjel nagyobb áradás érte as Erzsébet-szigetet melynek magasan fekvő házai­nak földszinti helyiségeit is elárasztotta. Szerdán délután ismét előfordult az a sajnálatos eset, hogy a dunai zsilipet zárva tartották, aminek következ­tében a megáradt Duna a védőtöltést elszakította és a gyümölcsökben nagy károkat okozott, mert jégtáblákat is sodort a szigeti kertekbe az áradat Ha a zsilipen át jött volna be az ár, akkor a belső nyomás következtében a védőtöltés ellenállása ki­bírta volna a magasra feláradt Duna ostromát Ha az áradás gyors megszűnésére van kilátás, akkor a gazdasági kár nem lesz jelentékeny, de ellen­kező esetben fákban és gazdasági növényekben, konyhakerti veteményekben nagy veszteséget fog­nak szenvedni a szigeti kertek tulajdonosai. — Halálra ítéltek egy magyar csendőrt, aki agy onlőtte őrmesterét. Szombathelyről je­lenük : A honvédtörvény©zék tegnap tárgyal­ta Bujtás József csendőr ügyét, aki agyon­lőtte őrmesterét, Reredics Józsefet. Az ítéle­tet késő éjszaka hirdette ki a örvényszék. A gyilkos csendőrt kötélül táti halálra Ítélték. Bujtás fellebbezett az Ítélet ellen és igy az ügy a legfelső honvódtörvényszékhez kerül. xx LEGJOBB BEFEKTETÉS a ©igelkai vízre költött összeg, mert a legdrágább kincs az EGÉSZSÉG van általa megvéve. (8) — A kávésok Budapesten már a terraszok felállításával foglalkoznak. Budapesti szer­kesztőségünk telefonálja: A kávésok és ven­déglősök ipartestül©te tegnap ülést tartott, amelyen tiltakozott a főváros tanácsának aima rendelete ellen, miszerint a kávéházi terra­szok úgy állá'tandók fel, hogy a főbb útvonala­kon 4 és félméteres, a mellékuccákon pedig 1.20 méteres eáv maradjon szabadon a jár­dából. A főváros eme intézkedése a kávésok szerint lehetetlenné teszi a kávéházi terra­szok felállítását. — A nagytapolcsányi gyilkosság egyik tettese Komáromban rejtőzött. Komáromi tudósítónk je­lenti: 1927. évben meErsryilkolták Ribánszky nagy- tapolcsányi bádogosmestert. A gyilkosság tettesét, Tíiavicsek Rezsőt a nyitrai esküdtszék hatévi fegyiházra ítélte. A fegyházban vallomásra jelent­kezett és Fridrich Mária 87 éves asszonyra tett súlyosan terhelő vallomást, aki a gyilkosság elkö­vetésében tettestársa volt. Fridrich Mária eltűnt Tapolcsányből, de most Komáromban tapolcsányi emberek felismerték és a személyleirás alapján a komáromi államrendőrség letartóztatta. — Kettős szerelmi dráma Bukarestben. Bu­karestiből táviratban jelentik: Megrendítő szerelmi tragédia játszódott le ma éjszaka a Kaiaíát-ucca egyik lakáséban. Páson Miklós lakatos összeveszett kedvesével, Gargaru Ani­tával, akit alaposan elvert. Az asszony nyu­godtan tűrte a verést. Lefekvés után azonban a a asszony éles késsel átvágta az alvó Pascu nyakát, aki azonnal kiszenvedett, majd való­ságos harakirit követett el magán, átvágta a hasát oly borzalmas módon, hogy még a be­leket is átmetszette. Röviddel rá szörnyű kí­nok között ő is meghalt. Ruhát, adóetengedést, házasságot ígérve fosztogatta a ruszinszhói falvak lakosságát egy szélhámos A csendőrök teleplezték és letartóztatták a Varga István szociáldemokrata párttitkár neve alatt garázdálkodó csalót — Tettenérték egy házasságszédelgésnél — Beregszász, március 22. Ruszinszik óban, fő­képpen Hosván és környékén az utóbbi idő­ben egy magát Varga István szociáldemok­rata párttitkámak kiadó fiatalember fealóz- kodott. Az állítólagos pártfitkár a házas s á gszédelgés tői a nemi erő s zakom ái a csalásokig a bűncselekmények hosz- szu sromtát követte el és bizonyára folytatta volna űzőiméit. ha a csendőrség rá nem csap és a letartóztatással meg nem akadályozza a szélhámos karrier­jének további ívelését. Az állítólagos Varga István szociáldemok­rata pár [titkár pár hónappal ezelőtt llosván ütött tanyát és rögtön hozzá­kezdett ,,nagystílű politikai és szociális" tevékenységéhez. Adóelengedést, ruhát, ci­pőt ígéri a szegény ruszinoknak, akiktől azzal csalt ki Jdsebb-nagyobb pénzösszege­ket, hogy a várasba kell utaznia és ott be­folyásos bar diainál kieszközölnie az ál­lami támogatást. Úgyszólván az egész község lakosságát be­fonta ésábos ígéreteivel. Mig a gazdáknak adóelengedést, addig leányaiknak házasságot ígért, de akármit is helyezett kilátásba, mindenre előleget vett fel. Iván Ivanovics ilosvai gaz­dálkodó unokabuga is megszédült „a párttit­kár ur“ mézes-mázas szavaitól s nemcsak a hozományból adott előleget, hanem, — aka­rata ellenére — a szerelőmből is. Egy heti iiosvai tartózkodás után Varga István már a község minden lakóját becsapta. A talaj át- liizesedett lábai alatt, A szegény, lerongyolt ruszinok fenyegetőz­ve kezdték követelni az ígért ruháikat és cipőket. Vargának tehát nem maradt sok veszíteni va­ló ideje, hanem gyorsan cselekednie kellett. Egy nap közhírré tétette a faluban, hogy délután érkezik meg az állomásra a ruha és cipő- küldemény. A jelzett időben a becsapott emberek tömege megjelent az állomáson, ahol az M-párUiikár leik esttő szónoklatot intézett hozzájuk. Közötte, hogy egy óra múlva megérkezik a küldemény. Az emberek megnyugtatva, türelmesen vár­tak s nem ve észre, hogy jótevőjük felszökött az állomáson áthala­dó szen.élyvonaUra. Óáko'i át lézengtek az állomás épülete kö­rül a ruha osztogatásra összecsőditett ruszi­nok, akik csak nagysokéra eszméltek rá, hogy a párt- titkár csúfosan becsapta őket. A szélhámos ellen felzel enlést tettek a csend­őrségen. Midőn a községben, kire ment a pártitkár angolos eltűnésének, egymásnak adták a csendőrség ajtajának kilincsét a károsultak, köztük azok leányok is, akiknek Varga nem ruhát, hanem házasságot ígért. A csendőrség nemsokára tisztán láthatta, mi­lyen veszedelmes szélhámos garázdálkodott a községben. Nagy apparátussal indította meg a nyomozást az eLtünt párttitikár után, akiinek nyomait azonban nem sikerült meg­találni. Ekkor a beregszászi csendőirség köz­reműködését kérték. A beregszászi csendőr­ség nyarr>~"ő osztálya utána vetette magát Varga Istvánnak és nemsokára mgeáHapitot- ta, hogy az ál-pár ttítkár llosva után más községe­ket keresett fel s azok lakosságát hason­ló módon forgatta lei pénzéből. Községtről-községre követték a csendőrök a veszedelmes ember nyomát, mig végre Bród községben utolérték Vargát, aki éppen abban mesterkedett, hogy egy gazdálkodó leányát, szerezze meg féleségül. A csendőrök a legjobb pillanatban érkeztek, hogy megakadályozzák a szélhámos trjabb házasságszédelgését. A teitenért; ember meg sem kísérelte a tagadást, vagy az ellenállást. Engedelmesen követte a csendőröket és ki­hallgatása alkalmával készséggel elismerte, hogy álnevet, használ, s hogy sohasem volt szociáldemokrata párttitkár. A valódi neve Karaptosuk Miklós, az utóbbi évben azonban kizárólag álnéven szerepel. Maga sem tud számotadni, hány embert és mttyenmódon csapott be. A csendőrök Beregszászra vitték, ahol meg­kezdték rendkívül terjedelmesnek ígérkező bünlistá ja összeül látását Két Barrie-bemu a Nemzeti Színházban Az asszony és az írógép — Öreganyó katonája Irta: Molnár Jenő — Budapest, március 21. James Maithew Barrie az angol szinmüiro- dalomnaik már csak azért is nagy értéke, mert érdekes történeteivel, humorával és finom szatírájával közelebb hozta a konti­nenshez a szigetország lelkületét. Regényei, amelyek közül a „Margaret Ogilvy" a skót nép jeliemrajzával magasodik ki, nem nagyon olvasottak nálunk, de annál maradandóbb si­kert aratott két etandard-vigjátóka: az „Egyenlőség'* és a „Vén leányok". Amabban a szociális igazságtalanságok meglepően szel­lemes kritikáját adja egy mindvégig idegfe- szitő és mulatságos kaland keretében, — a „Vén leányok" szelíd lírává hatkitott keserű életharca az öregedő leánynak, aki maga ke­resi a kenyerét. A Kamaraszínház, amely egy estén két uj Barrie-darabot mutatott be, két évvel ezelőtt elevenítette föl a „Vén leá- nyok“-at, Bajor Gizi feledhetetlen alakításá­val s azóta is műsoron tartja. Milyen kár, hogy az uj nemzedék nem ismerheti meg az ,,Egyenlősiég“-et a régi Nemzeti Színháznak ezt a klasszikus darabját! A régóta várt re- priz helyett Barrie egyfölvonásosát („Az asz- szony és az írógép") és rövid háromfölvoná- sos színjátékét („öreganyó katonája") kap­tuk a Kamara színpadán. Barrie idestova hetvenesztendős, anélkül, hogy munkáin az öregkor gyöngesége érződ­nék. Humora töretlen, azaz hogy olykor az érzeliinességtől kicsordult könny szivárvány- színekre töri, tiszta romantikája is megma­radt, filozófiája csöndes és minden túlzástól irtózó, nem csábittatja magát groteszkségre, hányaveti eknésségre, a színpadi játékkal gyakran kínálkozó fölszínes csillogásra. A nagy skót író erényei nem fogyatkoztak meg, bár nem is gyarapodtak. Sziveseu hallgatjuk, mint kora ifjúságunkban, elandalgunk nagyon valószínű s mégis valami rózsaszín felhővel árnyalt alakjainak vidám, vagy megható, de mindenképpen jellemző és tanulságos törté­netén, kicsit sóhajtunk, kicsit könnyezünk, sokat kacagunk s végül is nagyon hálásak vagyunk az öreg poétának, a színház mese­mondójának. „Es löst sich Alles im Wohlge- fallen auf", — mondja a német dramaturgia szótára, ami alatt nemcsak az agyonunt hap- py-end. hanem a drámai akció természetes megoldása is értendő. Természetes, tehát emberi, vagyis művészi. S épp ezért oly ritka és oly becses. A negyvenperces egyfölvonásos vígjáték­nak valóban az asszony és az írógép a két fő­szereplője. Az írógép, mint jelkép, a nő föl- szabadulását jelenti. Á dúsgazdag Sinus báró lesz ée egy sokszorosító irodától gépirókis- asszonyt kér, akinek lediktálja az üdvözlő le­velekre adandó válaszokat. A gépirótnő nem más, mint Sims vollt felesége, akit első föl- háborodásában kiutasít az uj báró, de az asz- szony túljár a sikereitől elvakult, pöffeszkedő ember modortalanságán, majd ügyesen föl­kelti maga iránt az érdeklődést. Sims min­dent megtud tőle, csak azt az egyet nem, ki­nek a kedvéért hagyta ott, kivel tette őt ne­vetségessé hasonlóan meggazdagodott bará­tai előtt. Az asszony elmondja, hogy nem bír­ta ki férje kövér sikereit, kövér ebédéit, kö­vér jólétét, állandó fölényességét, elvakult uralomvágyát. Titokban Írógépet vett és mi­kor megtanult írni, otthagyta. „És miből él?" — kérdezi a volt férj. „Havi tizenkét fontból — felel az asszony —, s ez nekem elég. Látja, ennyit ért maga nekem. Tizenkét fontot ha­vonta. Amióta magam keresem meg, nincs szükségem magára." Közben a gépirónőnek alkalma volt néhány szót váltani a báró má­sodik feleségéivel, akiből épp. olyan bábot fa­GRAND HOTEL IMFERIAL NAGYSZALLODA BUDAPEST VII., Rákóczi út 90. Egy perc a Keleti pályaudvartól4 Elsőrangú családi szálloda, 150 szoba. Központi fűtés, hideg, meleg fo­lyóvíz a szobákban, interur- ban telefon. Gyönyörű társalgó helyiségek, éttermek, irószobák. Az étteremben mérsékelt árak és menü rendszer. Kívánatra teljes pensio. Törzsvendégeknek kedvezmény. rágott a házasság, mint annakidején őbelőle. És mikor később a férj, csak azért, hogy első feleségének szívfájdalmat okozzon, még egy gyöngysort igér ékszerektől roskadó második feleségének, — ez sóvárogva az írógépre gon­dol. Az első feleség elmegy, de a második is már csak addig fog maradni a dúsgazdag zsarnok oldalán, amig meg nem tanulja a gépírást. Sims báróban Barrie az asszony), lelket fu- níigáló, a nő külön élete mellett érzéketlenül elhaladó, csak az üzleteivel és a mohó érvé­nyesüléssel törődő férj típusát rajzolta meg. Mihály fii Béla egészen hibás fölfogásban, fél- recsuszolt karikirozással játszotta a kitünően fölépített szerepet. Komikum hijján merev testtartással vélte jellemezni az elbizakodotit, .rövidlátó businessniant, akinek mulatságos íölsülésóvei végződik a játék. A gépirónő! Cs. Aczél Ilona több passzív elgondolással, mint kiviteli erővel szólaltatta meg. Nagy in­tellektusával megérezte, de már érzékeltetni nem tudta a szerep szatirikus jellegét. Inkább drámai egyéniség, áld a könnyed helyzetek, szellemes párbeszédek légkörében mintha idegen lenne. Annál szivbemarkolóbb és mo­numentálisabb volt az „öreganyó katonájá"- ban. Szembe kell szállnom néhány kritíkus- kollógámmai, akik az olasz Emma Grammati- cával és a német Maria Orskával mérve ösz- sze, Cs. Aczél Ilona művészetét ebben a nagy­szerű szerepben is könnyűnek találták. Kény­telen vagyok bemondani a „kontrát" és me­rem állítani, hogy Aczél Ilona öreganyója a Nemzeti Színház legszebb hagyományaihoz méltó, az ő pályáján pedig kiugró esemény volt. Öreganyó London egyik szegény negyedé­ből a másikba költözött, mert azt hazudta, hogy neki is van egy fia a háborúban. Taka- ritónőtársai, akik közül három pompásan megfigyelt típust hoz Barrie a színpadra, mind anyák és szivrepesve várják a hirt fiuk­ról. A honleányi önérzet megbocsátható — mert anyai szívből fakadó — tultengése, az a nagy-nagy büszkeség, amely az angol anyáik lelkét eitöltötte, keserűséget szül Doway asz- szonyban, akinek — mint ez csakhamar ki­tudódik — nincs fia a harctéren, sőt egyálta­lán nincs gyermeke. De hát szégyelte volna magát a többi szegény takarítónő előtt. A da­rab a négy nő háborús politizálásával kezdő­dik, egy rendkívül élethü és könnyekig ka­cagtató jelenettel. Azután mindenik anya el- dicsékszik a maga hősével. Doway asszony a legbüszkébb, mert ő kapja „fiától" a legtöbb tábori levelezőlapot. Irigylák is érte, bár nem mutatja senkinek. Egyszerre csak megérke­zik Doway, a fiú. Szép szál, szoknyás skót. A fekete gárda egyik vitéze. Úgy került oda, hogy a tiszteletes ur, aki a Londonban sza­badságoló katonák tanyáján megfordult, azt mondta neki, hogy ismeri az édesanyját. Most aztán kiderül a turpisság. A marcona, durvabeszédü katona alaposan lehordja az öregasszonyt a csalásért. Szegény, megalázott anyóka bocsánatért könyörög. Őszintén meg­váltja, mi vezette erre a lépésre. Az is kide­rül, hogy Dowey ettől az öreganvótól kapta a sok-sok szeretetadományt. Dühe fokról-fok- ra csillapodik s már nem löki el a jó ételt- itslt, amit öreganyó elébe rak. Megered a nyelve, elmondja, hogy árvagyerek (aminek a takarítónő nagyon megörül), hogy mennyi hőstettet vitt véghez,''kicsit hetvenkedik még, hozzá háryjáupskodik, de végül is boldogan nyújtózkodik ki azon a fehér ágyon, amit Doway asszony az ő számára tartogatott. Öreganyó meg elmondja, hogy ő úgy kereste ki a névrokon hőst a skót vitézek listájából. Most már teljes a barátság és a nagy darab legény karonfogva viszi a színházba az ün­neplőbe öltözött boldog öreganyót, akinek — íme — fia született. De a szabadság csak öt napig tart. A kato­na már gyöngédebb hangon beszél vele, a csapatjánál bemondta, hogy Doway asszony rokona, akit hadisegély illet s akadozva, meg- hatódottan azt mondja a rongyaiban király­nővé magasztosuló takaritónönek: „édes­anyám!" A másik három takarítónő díszbe *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom