Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-13 / 61. (1984.) szám

**ai számunk 12 oldal jfflT iL^A 1 vm. évf. 61. (1984) szám Szerda *1929 március 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. E^yes szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Karte**: politikai napilapja FddSs s)iedxat9: DZURÁNYJ LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA Szerkesztőség: Prága (U Panská ulice 12, n. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL* Panská ul 12/1IL — Te­lefon: 30311* — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A jóvátétel! konferencia Németország 1*2 miEiiárcSot alánt az antant 2*5 mlillárdot kévetel A jóvátétel! annutások megállapítása előtt — A konferencia feloszlik! — Schacht dr. berlini tárgyalásai — A nemzetközi bank ügye — Prága, március 12. A jóvátétel kérdése tavaly október óta vált ismét aktuálissá, amikor a német birodalmi kormány demarsaiban tudatta a szövetséges kormányokkal, hogy nem bárja tovább a Da- wes tervezetben megállapított annuitások fi­zetését és szépen megindult gazdasági újjá­építését az óriási megterhéltetés következté­ben újabb katasztrófa fenyegeti. Azóta a világ figyelme jóformán uapről- napra fokozódó idegességgel követi az esemé­nyeket, a hosszas elötauácskozásokat, a kon­ferencia alapelveinek összeállítását, a füg­getlen szakértők kinevezésiét, az ünnepélyes párisi összeülést, a bankok bankja gigantikus tervének kipattanását — és a sötét csőd elő­szelét, amely tegnap reggel óta végigfutott az európai sajtón s a franciák kitartó optimiz­musát máris elsöipöorte. Látszólag száraz és érdektelen számokról van sző és a középeurópai olvasó nem követi szívesen az unalmas pourparlékat, melyek tengeri kígyóvá dagadva gyűrűznek zöld asz­taltól zöld asztalig, minisztériumtól miniszté­riumig, konferenciáról konferenciára. Holott az európai gazdasági élet szempontjából mind­ennél fontosabb problémáról van szó. A hábo­rút sok tekintetben sikerűit likvidálni, de gaz­dasági következményei vészjóslóan feksze­nek a kontinens testén, s ha nem lesz gyors megoldás, ismét általános eiégedeltenséget szülhetnek Európában. A jóvátétel rendezésé­től függ a normális gazdasági élet visszatéré­se. Nemcsak Németország, hanem az antantál­lamok belső szanálása is elképzelhetetlen a háborús adósságok komplikált tételének meg­fejtése nélkül, mert ahogy a birodalom szem­pontjából fontos, hogy mennyit fizet, éppúgy fontos, hogy Franciaország és a többi győző állam tudja, mennyit kap. Németország föllendülése, bármily szem­kápráztató színjátékban is történik előttünk, fiktívnek nevezhető, mert minden márka és pfennig, amit a birodalom kiad, a dolgok vég­ső lényegében amerikai pénz és Amerikának keres, ha forog és sokasodik. Schacht dr., a német Birodalmi Bank elnöke kellő időben belátta, hogy így nem mehet tovább, mert a kölcsönpénzzel fizetett adósságok nem jelen­ük a terhek valódi leépítését és korántsem jelentik azt, hogy Németország ezen a mó­don valamikor kikerülhet függő helyzetéiből. De az antant államok helyzete sem rózsás, ha német pénz helyett amerikai pénzt kapnak, mert a német jávátétel alakjában Parisba, Londonba és Rómába özönlő amerikai pénz akarva nem akarva, az Unió kiszolgáltatott függvényeivé teszik a hajdan büszke világbi­rodalmakat. Ha Amerika fizet Németországon át, Ame­rika nemcsak Németországot fogja adósaként, kezelni, hanem utána jár pénzének, megné­zi, mit hoz, menézi, mire fordítják. Amerika érdeke lesz, hogy azok az államok, melyek­ben pénze közvetlenül vagy követve forog, semmi olyanba ne bocsátkozzanak, ami veszé­lyeztethetné az amerikai tőikét és rentabilitá­sát. Nem hiába Dawes tervezte a jóvátétel tör­lesztési módját: úgy van megtervezve, hogy mindenképpen az Uniónak jelent hasznot. Washington, jobbanmondva a Wall-street, ge­nerális gyámul csapott föl, óriási csődtömeg- gondnoknak, aki szelíden és humánus felhők­be burkolózva vágja zsebre a profitot, melyet Európa verejtékes munkájával kiizzad. Az első londoni jóvátételd konferencia célja az volt, hogy Amerika tőkéjét bevonja a jóvá­tételbe és segítségével béta passza a legna­gyobb lyukat. Öt év muiva a párisi második jóvátétel! konferenciának főtörekvése az, Paris, március 12. A jóvátétel! szakértőbi­zottság tegnapi teljes ülésén folytatta a nem­zetközi bank tervéről pénteken megkezdett vitát. Tegnap a tárgyhoz Schacht dr., Moreau, Stamp és Francqui szóltak hozzá. A delegátu­sok elvben azonosítják magukat a tervvel, de nagy eltérések mutatkoznak a nemzetközi bank hatáskörének és illetékességének meg­állapításában. Ezenkívül a konferencia tagjai között oly óriási ellentétek vannak a német jóvátétel végösszegének és az annuitásoknak megál­lapítása körül, hogy a francia sajtó, mint tegnap jelentettük, a konferencia közeli csődjét jósolja. A ma reggeli lapok közlése szerint a delegá­tusok mimS HUiig hivatalosan nem nyilatkoz­tak a német adósságok számszerű adatairól és az eljövendő annuitások magasságáról, de az újságírók megtudták, hogy a félhivatalos tanácskozásokon milyen összegekről volt - szó­Newyork, március 12. Hétfőn a mexikói seregek nem ütköztek össze. Almazan tá­bornok, a szövetséges hadsereg vezetője, lassan nyomul Monterey felé, Calles tábor­nok, a kormánycsapatok főparancsnoka, tullassunak találta az előnyomulást s elha­tározta, hogy a támadást más oldalon kezdi meg, mert Monterey felé az elpusztított vasútvonal rendkívül megnehezíti a táma­dást. A forradalmárok frontján is jelentős hogy kiutat találjon az amerikai zsákutcából és a jóvátételt valami módon Amerikától függetlenül európai problémává varázsolja vissza. Nemcsak Németországnak kényelmet­len, hogy idegen pénzből fizet, a szövetsége­sek is érzik, hogy idegen pénzt, nem néme­tet kapnak, s az idegen pénz mögött egy nagy hitelező világhatalmasság figyel s kész bármely pillanatban lecsapni, ha eükölcsön- zött pénze nem hozza meg azt a profitot, ami­re számított. A jővátételi konferencia azért vált lehet­ségessé, a szövetségesek azért fogadták el az előzetes német -revíziós ajánlatot, mert Euró­pa tudatára ébredt annak, hogy jobb keve­sebb pénzzel megelégedni, ha ez a pénz eu­rópai, amely mögött nem leselkedik a kufár Eddig a konferencia nem találta meg azt a bázist, amelyen vitáját eredményesen folytat­hatná. Az Eoho de Paris ismét a németeket hibáztatja. Schacht dr., a Birodalmi Bank elnöke kez­detben hétszáz millió márka annuitást kí­nált s később ezt az összeget 1.200 millióra emelte. Az utóbbi ajánlat is sokkal kisebb, mint a szövetségesek minimális követelése. A Petit Párisién megerősíti, hogy Schacht dr. maximális ajánlata alig több egy mil­liárdnyi. Különböző kombinációk szerint a szövetsége­sek 2.5 miMiárdot követelnek évemként, azaz alig engedtek a D awe s-javaslatban megálla­pított annuitásokból. Schacht és a szaknáér^rtsk Berlin, március 12. Schacht dr., a Birodalmi Bank elnöke ma Berlinbe érkezett, hogy részt vegyen leányának esküvőjén. Ittlétét félhasz­csapateltolódások észlelhetők. A lázadók Chihuahua vidékén várják a döntést. Mexi­kó Cityben tegnap olyan hírek terjedtek el, hogy a forradalmárok kiürítették Tor- reont és északi irányban visszavonultak. Ezeket a híreket mindeddig nem erősítet­ték meg. A veracruzi levert forradalom hadserege szétszóródott a környező erdőkben és az Istmoson, ahol a kormány lovassága eré­amenikai világihatalom. Sajnos, Franciaország mohósága, vagy züllött pénzügyi helyzete nem elégedhetik meg a fölkínált német összegek­kel és kénytelen többet kérni, ami újra elő­térbe juttatja Amerika szerepét. De a tendencia megvan arra, hogy az euró­pai hatalmak szépen megköszönjék az ame­rikai segítséget és ne kérjenek belőle. A sza­badulás nehéz és a két amerikai árgusszem, Young és Morgan, ott ülnek a konferencia- asztal legelőkelőbb helyén és figyelnek, hogy eddigi engagementjaikat ne érje baj s ki ne engedjék markukból az európai hatal­makat. Nehéz tusa folyik Parisban Európa és Amerika között — a német-francia ellentét csak másodlagos jelentőségű — és jaj Eu­rópának. ha véstem alul marad. Hálta, hogy7 érintkezésbe lépjen a birodalmi kormánnyal és tájékoztassa a szakminisztere­ket a párisi szakértőkonferencia állásáról. Ma délelőtt Hermianm Müller kancellárral, Hál- ferding péuzügyminiszterrél és Curtius dr. közgazdasági miniszterrel tanácskozott. Általános vélemény szerint a párisi szak­értők onferencáa elérkezett a döntő ponthoz. A jővátételi bank kérdésével az összes vitás probléma összefüggősi>en áll s amennyiben a nemzetközi bank kérdését sikerül megoldani, a többi kérdés szinte automatikusan eltűnik. Schacht dr., a birodalmi kancellár és az ille­tékes tároaminiszterek tárgyalásai tehát jóval többet jelentenek, mint informatív megbeszé­léseket s esetleg a konferencia sikere s a jó- vátételi kérdés végleges rendezése függ. a mai és holnapi berlini megbeszélések lől. SüÉuu u dr. még ma' este elhagyja Berlint, hogy hol­nap délelőtt újra részivegyen. a párisi tárgya­lásokon. Ívesen üldözi a csapatmaradványokat. A dzsungelekben sikerült elfogni Simon Ágúmét, a veracruzi forradalom főpa­rancsnokának bátyját, néhány más tiszttel együtt, A lázadó tiszteket hadbíróság elé állítják. Jesns Aguirrét, a veracruzi forra­dalom főparancsnokát, egyelőre nem sike­rült elfogni. A fölkelők állítólag amerikai területre szöktek át és jelentkeztek az ame­rikai hatóságoknál. A madridi diákok tovább tűntetnek Primo de Rivera ellen Madrid, március 12. A kormány közli, hogy a diákzavargások ma is tartottak ha­bár sokkal kisebb mértékben, mint szom­baton és az előadásokon ma már sok hall­gató jelent meg. A kormánynyilatkozat sze­rint a diákok egyes uccákban tüntetést rendeztek és Primo de Rivera hadügymi- nisztériumi lakása előtt a diktátor ellen is tüntettek. Az előadáson megjelenő diákok védelmére rendőröket vezényeltek ki. A Le Journal jelentése szerint a madridi diák- zavargások komoly méreteket öltöttek. A rendőrség és a diákság több helyen össze­ütközött s az uccai csetepatéknak számos sebesültje volt. Száz diákot letartóztattak. A letartóztatottak között van Mandino Do- mingo volt köztársa.ságpárti képviselő is. i JSc I RACTGR | LAUFER S,, Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. A népszövetségi tanács Prágába jön! Madrid, Berlin, Prága, Kanada és AEgier a legközelebbi kiszállások — Ivenkint egy ülés külföldön lesz — Paris, március 12. Az Excelsior szerint a népszövetség, amely júniusban Madridban ülésezik, élvben elhatározta, hogy évente legalább egy ülését nem Genfben, hanem másutt tartja meg. A népszövetség utazásai a leghathatósabb propagandát jelentik. A tanács megállapította, hogy a jóvátételi kérdés likvidálása után Berlinben tartja ülését, majd Prágába, vagy a kisantant- államok egyik más fővárosába megy. Dan- durand kanadai szenátor Kanadába is meg­hívta a népszövetséget. Franciaország is jelentkezett s arra kéri a tanácsot, hogy 1980-ban, Algír elfoglalásának centennáriu- makor, Algírban tartsa meg ülését. Vihar előtti csend Mexikóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom