Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-13 / 61. (1984.) szám

'PPjircM-MAGfevRHÍRTjAP fgÖUEUH HaüO/J' *”íc ö 6 M6 RS KA;TO VARH^y, ^.RUMftUKeRy.uc.spo^ (jÖMÖRl'RUM-eS^UKOftGWifj.nT ■COZNAVA­ft magyar szabadkirályválasz- tők társadalmi szövetségbe tömörülnek Budapest, március 12. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A legitimisták éveik óta társadalmi utón folytatják akcióju­kat és a királykérdés politikai részének ki­kapcsolása óta annál serényebbek a -társadal­mi propaganda terén. Ismeretes, hogy a Ma­gyar Férfiak Szentkorona Szövetsége^ a Ma­gyar Nőik Szentkorona Szövetsége, a Nemzeti összetartás Köre kimondottan legitimista ala­kulatok, amelyek társadalmi utón folytatják legitimista propagandájukat. Ezt a propagan­dát a parlamentben a legitimistákkal .szem-, bén álló oldalról már ismételtein kifogásolták é - interpellációk hangzottak el, de Bethlen miniszter elnök mindenkor azt válaszolta, hogy a társadalmi propaganda nem veszedel­mes, ezért megtűri. Most a legitimistákkal szemben álló oldalról, a szabadkirályválasz- 1 ók részéről mozgalom indult meg, hogy a - zabadkirály választók is társadat mi szövetéé- j get alkossanak. Ez a szövetség pártpolitikai j é-s felekezeti különbség nélkül foglalja majd magába mindazokat, akik a régi alkotmányos élet hívei, de a magyar nép önrendelkezési jogát tartják mindenekelőtt szem előtt és az alkotmányos demokratikus királyság trónját az önrendelkezési jog alapján akarják betöl­teni. A mozgalom élén, amelynek főcélja, hogy a legitimisták társadalmi propaganda- iát ellensúlyozza, Szabó Sándor egységespárti képviselő áll. A mozgalom nem pártpolitikai A szlovenszkói püspöki kar korlátozni akarja a politizáló papok számát? — Tíz laikus képviselőre jutna egy pap-képviselő — Prága, március 12. A félhivatalos Prager Pressének a szlovenszkói képviselők köréből nyert értesülése szerint a szíovenszkói pú-pók; kar legközelebbi konferenciáján olyan határoza­tot fog hozui, hogy a jövőben a felsőbb egyházi hatóságok a szlovenszkói római katolikus klérus jelülét>ct a választáso­kon csak a legszükségesebb mért ékben enged­jék meg. A püspöki kar uj jelöléseket nem engedélyez, s a világi papok kezében levő sze­nátusi és képviselő: mandátumok eddigi szá­mát is csökkenteni fogja. A terv szerint a jövőben csak minden tíz laikus képviselőre eshetik egy pap-képviselő. A klérus tagjai csak mint szakértők fogják képviselni a ka­tolikus pártokban a katolikus egyház ügyeit Az erre vonatkozó javaslat a szerzete? rendek­ben már érvényben levő rendszeren alapszik. A klérus jelenleg relatíve a szlovák néppárt parlamenti klubjában van a legerősebben kép­viselve, ahol 23 képviselő közül nyolc pap van. Ezzel szemben a párt tizenkét szenátora között egyetlenegy lelkész sincs. Ezután következik a cseh néppárt, amelynek 31 képviselője közül hat pap, tizenhat szenátora közül pedig három. A német keresztényszocialista pártnak 13 kép­viselője közül kettő, és hét szenátora közül ugyancsak kettő pap. Az országos keresztény- szocialista párt négy képviselője közül **gy és két szenátora közül ugyancsak egy pap. Végül az agrárpárt, szenátori klubjának 23 tagja kö­zül kettő katolikus pap, a magyar nemzeti párt három szenátora közül pedig egy. Mirdezekhől látható, hogy a klérus a szlovák és cseh pár­tokban sokkal erősebben van képviselve, mint a német pártokban. A félhivatalos Prager Presse célzásaiból kiol­vasható. hogy a politikai numerus clausu* gon­dolatának fölvetésére elsősorban a Juriga-uffér szolgáltatott okot, amennyiben a szlovák nép­párt eme kényes afférjében két egylázi férfi indított kíméletlen személyi harcot eg> harma­dik egyházi személy ellen. A ruszinszkói agrár és nem agrár cseh tisztviselők nyilt harcban egymás ellen Az agrársajtó Svojse cserbenhagyása miatt durván sértegeti a nem agrár tisztviselőket Ungvár, március 12. {Ruszinszkói szerbe szépségünktől.) . Meg­írta a Prágai Magyar Hírlap, hogy Rozsypal országos elnök betegségére való tekintettel elhagyja helyét. Bár a hírt hivatalból még nem erősítették meg, a szokásos cáfolat setm látott napvilágot Ugyancsak hallgatással fe­leik a kormánysajtó a P. M. H. ázom hírére, hogy a nean-agrárpárti csehek akcióba kezd­tek, hogy a Kramár-párt ruszinszkói pozí­cióit az agráriusok rovására megerősítsék. A kulisszák mögött folyó harc akkor pat­tant ki, amikor a cseh-agrárok csehnyelvü félhivatalosa, a „Podkarpátské Hlasy“ durva hangol cikkben megtámadta a ruszinszkói cseh tisztviselői kart. A Podk. Hlasy a ruszinszkói cseh tisztvi­selőket kiült urálatlansággal, megveszteget- hé*.Őséggel, politikai megbizhafajtlamsággal vádolja és ezekkel a jelzőkkel, kevés kivé­tellel, osaknean az összes kategóriákat illette. színezetű, hanem a legitimisták példáján okulva, tisztán társadalmi utón óhajt érvé­nyesülni. Azt irta, hogy a tisztek között suszterek, a hivatalnokok között kereskedő segédek van­nak s az állami hivatalnokok csak az elsejé­vel törődnek, csak a pénzre gondolnak s egy pohár sörért eladják a hivatalos titkokat és igy tovább. A cikk óriási kavarodást idézett elő a cseh hivatalnoki körökben és az adóhivatal, a tanári kar, a tanítótestület, a postai és iro­dai alkalmazottak szövetsége, valamint szociális hivatalok tisztviselőioek egyesülete az állami tisztviselők egyesületének rend kívüli ülésén — mint a P. M. H. már jelen tette — hevesien tiltakozott a Podk. Hlasy támadó cikke ellen és küldöttségileg keres­te fel Rozsypal országos elnököt, hogy a cseh lap támadásai ellen védje meg a cseh tiszt­viselői kart Az országos elnök betegsége miatt nem fogadhatta a küldöttséget, azért csak Sro- nyek főtanácsos hallgatta meg a tisztviselők panaszait, de válaszában kijelentette, hogy a Podk. Hlasy nem az országos hivatal lapja és igy annak irányításéra nincsen befolyás­M fkétxáwas aftó f/fie 'Door mittk tfie á’eren Xocfis ISvtái: &üúm Wm&t&ce. (42). — Engedelmeskedjék! — mondta még egy-; szer, lassan és kényszerítőén. Szolgálatkészen emelte kezét az ajkához. A tablettáknak azonban valami különös illa­tuk volt és ez az illat annyira kihatott ide­geire, hogy a tudat alatt megmradt az el­lenzésnek félénk érzése. Így bár a tablettákat bevette éles kicsi fogai közé, de nem nyelte le őket. Ezt Staietti lámpájának gyönge fényé­ben nem láthatta. Úgy hitte, hogy parancsát teljesítették és ezért megfordult, hogy a harmadik kriptakam­ra ajtaját felnyissa. A kényszer érzése ebben pillanatban meg­szűnt Sybilben és a tabletták szájából kipö­rögtek a kezébe. Staietti feltaszitotta az ajtót, amely zörögve tágult szélesre. Eltűnt a sziklakamrában anél­kül, hogy még egyszer visszanézett volna Sy- bilre. Az ajtó visszaesett utána. Ez volt a észté — és Syíbiil megmenekülése. Gyak­ran a legügyesebb s legzseniálisabb gonoszte­vők is elcsúsznak egy narancshéjon és az a tény, hogy most egy pillanatig nem figyelt Sybilre, már elegendő volt a végzet felidézé­sére. Amint Staietti hajlott alakja eltűnt a kriptasir boltozata alatt, a leányban csodá­latos változás ment végbe. Egyszerre meg­szűnt az a varázslat, amelyben eddig lelkét fogva' tartotta valamely rejtélyes, előtte is­meretlen erő és amint a felhők szétoszlanak az égboltozaton, szel lem ének ködös el borulá­sát igy törte át visszanyert önakaratának nap­sugara. Hirtelen nagy félelem érzet támadt benne, nagyobb és mélyebb, amit akkor ér­zett, amikor még az óriás üldözte. Mint a villám csapott belé ez ar. érzés, talpra állí­totta és cselekvésre késztette. Végigszaladt a folyosón, fel a lépcsőkön, a kripta bejárata felé. A kulcs még ott volt görcsösen össze- szoritotl ujjad között. Mechanikusan nyúlt át a vasrácson és a zárat keresgélte. Hamarosan ráakadt. Az a természetfölötti hangulat, amely most eltöltötte, csodálaos precizitást kölcsön­zött minden cselekvésének. Az ajtó fölre- pült, de amikor be akarta zárni, a kripta mé­lyéből kaparó zaj hallatszott fel. Ezért az aj­tót nyitva hagyta és a kulcsot elhajította a fü közé. Mintha álomban lenne, úgy vitték tova lábai. Nem nézett se jobbra, se balra. Nem törődött az óriással sem. Megtéveszthetetlen ösztön súgta benne, hogy az a borzalmas ho­mály, amelyben idáig tántorgott, hamarosan felderül. Ez a gondolat szárnyakat adott neki és az álomjáró biztonságával tette meg az is­meretlen utat, vágott át a keskeny ösvényen az erdőn keresztül, lefelé a dombról, azután el a bérlő majorja mellett. Elgyetlem egyszer 6em tévedt le egy pillanatra sem a helyes útról. Amikor az erdő már a háta megett volt, fölnézett az égboltozatra. Halvány párossággal derengett az uj nap, amely már színezni kezd­te az égboltozatot. Oh, bárcsak reggel volna már, ez a fohász támadt szivében. Ezen az utón ment két nappal ezelőtt Diók Mártiiméi is. E két nap közt a borzalmaknak rettentő szakadéka örvénylett. Diók Martin! Akaratlanul megállóit és nagy fájdalommal rem< gtette meg a leküzdhetetlen vágyakozás érzése. Hát nem követett-e el ellene is bűnt, amikor figyelmeztetése ellenére felült Mrs. Codynak és hagyta, hogy csapdába csalják? Bárcsak elvül fogailía volna el, hogy semmit nem tesz mindaddig, amig őt nem értesíti és az ő beleegyezését meg nem szerzi, akkor megkímélte volna magát ennek a borzalmas éjszakának élményeitől. Most azután megfo­gadta szentül magában, hogy ezentúl mindig nála keres menedéket, az ő nyugodt ereje meg fogja védelmezni minden veszedelem­mel szemben. Oh, Sybil nem volt már az a büszke, önfejű, akratos teremtés, ki en­nek eldőte, most annyira vágyódott egy fér­fiakar erős támaszára. Közben elérte az uradalmi udvart. Hirte­len lánc osörrent meg. A kutya vad ugatással szökdécselt lánca körül a magasba. Egy pillanatra nagyon megrémült Aztán egyszerre rendbe jöttek az idegei. A reális vi­lág megszokott hangja egyszerre visszaadta bátorságát ée önbizalmát. Megállóit; csönde­sen füttyentett és úgy beszélt a kutyához, mintha régi, bizalmas ismerőse lenne. Féle­lem nélkül közeledett a kunyhó felé. A ku­tya dühöngő ugatása megszűnt Kitágult orr- 1 lkakkal szitla magába a levegőt. Sybil fe­léje nyújtotta kezét, hogy megismerhesse. Amikor újból beszélni kezdett hozzá, a kutya már bizalmasan dörzsölte fejét térdéhez. Ked­veskedve vakarta meg zsíros bőrét, mire uj­ja inak csiiklandozására a kutya barátságosan remegett meg. Valószínűleg idáig nem szok­tatták meg az ilyen gyöngédségekhez. Nyu­godtan tűrte, hogy eloldják láncát a kunyhó­tól. Sybil most kézbe kapta a láncot. A kutya vidáman csóválta meg bosszuszőrti farkát és nyomban megindult a leánnyal alig tudva be­telni a nem remélt szabadság örömével. A leány pedig bátran bízta magát a kutya ve­zetésére s gyorsan haladlak tovább a kastély felé, amelynek körvonalai egyre jobbn bonta­koztak ki. Ebben az arányban tűntek el Sy­bil leikéből is a borazlommak; árnyékai s olvadt fel benne a rémületnek jeges kérge. A kastély oldalszárnyához ért, amely sötét ablakaival hallgatagon nyúlt el a reggeli dérén gésben. A front mentén kövezett ut vezetett, amely inindkét oldalon virágágyak között hú­zódott tova. Amikor a köves ut kavicsai meg­csörrentek lábai alatt, letért a virágágyak kö­zé, hogy lehetőleg minden zajt kerüljön. A kutya viíran loholt mellette. Olykor-olykor or­1929 március 13, szerda. Enyhe és azoftlgli ered­mény, minden izgató hatás nélkül. Ezek az ___ előnyei a bevált cAú tiocin •tablettáknak, ezen kellemes hashajtónak. Minden gyógyszertárban kaphatók Kiscsomagolás (10 tabletta) Ke. 4.60 Phiola (30 tabletta! Ke. 10.20 sál. Miután a küldöttség üres kézzel jött el az országos hivataltól, akcióba léptek a legionisták is, akik prágai központjukat kérték fel a cseh lap támadásai ellen való védelemre. A kavarodás ezzel azonban még nem szűnt meg, mert nyilvánvalóvá váit, hogy az affér tulajdonképpen nem egyéb, mint az agrár és neon-agrár cseh tisztviselők erő­mérkőzése. Erre mutat a cseh haladópártiak lapjának, a Hlae Vyohodu-nak Udrzal miniszterelnök­höz intézett nyilt levele: „Már néhány éve tanúi vagyunk — írja a lap — a jogi és erkölcsi bomlásnak, de ha ez ügyben panaszokat intéztünk, azok elin­tézés nélkül maradtak. A mai podkarpatskárusi rezsimet a nem­zeti demokraták ungvári orgánuma a bot­rányok átférek és gonoszt ettek gyülhelyé- nek nevezte. Ez a rezsim nem nagyon megbízható ele­mekre támaszkodik és a ruszinok ellen for­dul, akikben nő az ellenszenv minden ellen, ami cseh. A cseh néppárt lapja, a Svoboda úgy ir a rozsypal izmusról, mint amely cseh- ellenes táborba űzi a ruszinokat." A levél további részében megállapít ja, hogy a cseh tisztviselők Ruszinszkóbao nyo­morogna’- és m ellenük indított hadjáratot bosszú mü­vének tekintik, melyet azért indítottak, mert a fajtalanságéra! vádolt Svojse cseh lapszerkesztővel megtagadták a szolida­ritást A nyilt levél végül elégtételt követel a mi­niszterelnöktől, akit figyelmeztet arra, ami a c^eth ügyet veszélyezteti és gyengíti ezen a területen. A harcnak természetesen ezzel még nincs vége és az csak erősödni fog, ha Rozsypal országos elnök, a cseh agrárpárt legfőbb ru- szinszkói exponense, esetleg elhagyja helyét. h raapyar intelllpen- VfAnA(l Dn* cfa nélkfllözhetetlen H“[]“O Pül barátja a nmnnmimtimmimiiinntminiiiiHtifflfiitiimn rát kíváncsian túrta egy-egy főldháuyásba, szaglászott, majd megint tovább iramlott. Most orrát újból egy földrakásba túrta, egy­szerre csak kikapja onnét fejét, felfigyel és rövid, mormogó hangot hallat, majd mérge­sen vicsorítja fogait. Szemei villogtak, orra fenyegetően emelkedett a kastély felé és ilyen figyelő állásban maradt pillanatokig. Ebben a pillanatban a kastély egyik abla­kában világosság gyulladt kd. Sybil magához rántotta a kutyát. — Csönd! — suttogta felé és parancsoló- lag nézett az értelmes állatra. Befelé indult a virágágyon, amely fokozatosan emelkedett a kastély faláig. Kényelmesen beláthatott az ab­lakon, amelyen nem volt függöny. Egy magas, egészen a tetőig fatábláfckatl borított helyiségbe látott, amelynek közepén nehéz tölgyfaasztal állott. És az asztalon.... kezét gyorsan a szájához emelte, hogy a meg­lepetés és rémület felkiáltását visszaszorítsa... ott pislogott a petróleumlámpa, amelyet csak az imént — mennyi ideje lehet annak? — talán egy órája sem? — a Selfordok kriptá­jában látott! Az első pillanatban úgy látszott, mintha a szoba üres lenne, azután valami megmozdult a nemesmárványból készített kandalé mellett. Hirtelen valami emberi lény lépett a szoba előterébe. A lámpa sugarai a troglodyta-kor barlanglakóját világi tolták meg. Talán két és fél méter magas is megvolt ez az ember, de tagjaiban teljes harmónia és szimmetria mu­tatkozott, bronzos bőre alatt, állandóan dol­goztak izmai, amelyek karjain úgy dagadtok ki. mint a hajókötelek. Hosszú sárga haj lo­bogott feje körül, mint az oroszlán hajzata és sűrű szőke szakái göndörödött álián. Rö­vid, fehér vászonnadrágot hordott, mely tér­den felül végződött. Most az asztalhoz lépett, felemelte a lámpát, hogy körűikéin lel jen a szobában. * N . JFoly tatjuk.) 9 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom