Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-07 / 32. (1955.) szám

Nal számunk 12 oldal éTf. 32. (1955) szAm Csütörtök 1929 február 7 Előflzetísi ár: évente 300, félévre ISO, A SzlovenSzkÓi és JUSzinSzkŐi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 0, Panská ulice negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pouilKCu napilapja Feletősszerkesztő: hivatal: Prága il„ Panská ul 12/111. -Te­havonta 33 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ké DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap. Praha Egyeli vagyunk Irta: AlAPY GYULA dr. tartománygylilési képviselő Az országos keresrtényszooialista pártnak pozsonyi impozáns kongresszusának messze­menő és messzehangzó tanulsága az őslako­sok egymással való nemcsak békés és meg­értő viszonyának kihangsulyozása, de egyene­sen a szlovák-magyar testvériségnek fontos ! nyilatkozato kkal való m egpecs étel és e. Az ős-j lakosság testvéri lánca Pozsonytól a Kárpá- j tokon végig a Tisza völgyéiig húzódik és el- i jöttéik sorra bizonyságot tenni a szlovák-ma- • gyár testvércég felől azok, akik ott élnék a ' szlovák nép között és ismerik annak lelkűje- ; tót. Sáros, Zemplén, Liptó, Nyíltra, Zólyom ; őslakos szlovákjai tanúságot tettek arról, j hogy az a régi jó viszony, mely évszázadokon | keresztül az úgynevezett „ezeréves járom “ \ alatt fennállott, nem szenvedett változást a politika azsánprovokatőrjei és az államfordu- ] lát konjunktúrája kihasználóinak agitációja folytán. I Anniikor a felszólalók azt hangsúlyozták, hogy dicsőséges nagyemlékű fejedelmünk, Rákóczii seregiében a gens fideAisakna, a ke* leli szlovákság sorakozott fel először, amikor megemlékeztek a szlovákságnak képviselői arról, hogy ezer esztendőnek folyamán osz­totta meg velük a magyarság minden szen­vedését és minden örömét, akkor ez beszé­desebb cáfolat minden politikai mesterke­déssel szemben, amely éket akar verni az it­teni őslakos ág nem zetei közé. Az elnöki nyi­latkozat következetesen hangsúlyozta az fV- j lakosság egyetértését és a három nemzetnek j egymásrautaltságát nemcsak a politikai, ha- j nem főképpen a gazdasági téren. Ezekre a j nyilatkozatokra a helyeslés vihara zúgott fel ‘ min donikor és a szlovák kiküldöttekből fel- j törő helyeslés vihara amellett tett tanubi- j zonyságot, hogy egyek vagyunk, mert egyek i voltunk a múltban és a jobb jövendőnek ki- j karcolása is azt kívánja, hogy a jövőben is í egyek legyünk. Az országos keresztényszocialista párt í szlovák tagjainak ez az ünnepié® taauságté- 1 tele mellettünk, nagy politikai jelentőséget jelent akkor is, ha le akarják kies Lnyelni au- I nak súlyát azzal, hogy ezek között csak a bö- | redéke van az itt élő szlovákságnak. De ha ezzel szemben mérlegeljük azt, hogy a le­folyt tiz esztendő alatt milyen eszközökkel igyekeztek azokat ellenünk hangolni, akkor nagyra kell értékelnünk a szlovák őslakos­ságnak ezt a spontán lelki megnyilatkozását, mely tiz esztendő nagy pőrének marasztaló ítéletét jelenti a magyarsággal szemben gyű­lölködő és az alacsony bosszúvággyal eltelt csehszlovák politikusokkal szemben. Maga az országos keresztényszooialista párt seregszemléje nagyszerű bizonyítéka volt a párt vezetésében megnyilvánuló egy­ségnek és összhangnak éppen úgy, mint an­nak az ellenzéki politikának, amelyet az ős­lakosság érdekében esztendők óta változat­lan enéllyel folytat. Hogy ennek az ünnepé­lyes manifesztáoióknak középpontjában a párt országos elnöke állott, ez természetes folyománya annak a nagyszabású munká­nak, amelyet Szül lő Géza folytat az őslakos­ság autonómiájáért és a nemzeti kisebbségek igaz és jogos érdeleiért itthon úgy, mint a nemzetközi fórumok előtt. A párt konszoli­dációja, kereteinek kombatfáns és a zászló­hoz hű katonákkal való kitöltése, mind az ő le nem kicsi nyelhető munkájának és példás kötélességtudásának eredménye, mert a pánt- j vezére égnek minden terhét megosztja a reá • háruló nagy felelősséggel együtt azokkal, i akik mimikájában önzetlenül támogatják, i Ildiit vallás és pofgárhábsmi fenyegeti Bcmbayban tovább tart a hinduk és pattanok harca — Eddig tizenkilenc halott, köztük egy angol tiszt — A brit katonaság állandó készültségben London, február 6. A Bombayból érkezett legújabb jelentések szerint a hinduk és a patbanok között kitört harc tovább tart. Az elkeseredés mindkét részen óriási és most már a paíhanok is szívósan és rendszere­sen védekezni kezdenek. Indiából csak szór­ványosan érkeznek a hírek, amelyek mind megbízhatatlanok, mindazonáltal az angol lapok a legújabb bombayi táviratok alapján a tegnap és íegnapelőtti harcok áldozatai­nak számát tizenkilencre becsülik. Köztük van egy angol rendőrtiszt is, akit a patba­nok meggyilkoltak. A bombayi brit csapa­tok állandó készültségben állnak, mert újabb és véresebb összecsapásra van kilá­tás. Indiában általában attól tartanak, hogy c helyi zavargások idővel egyre nagyobb méreteket öltenek, átharapóznak a vidékre is s a hinduk meg a pathanok torzsalkodá- kából egy általános nagy hindu-mohamedán konfliktus keletkezik. Ilyen körülmények között a csapatoknak föltétlenül közbe kell lépniök, hogy a további vérontást meggá­tolják. Colomboban, Ceylon fővárosában, ahol a tegnapi sztrájkmozgalom alatt a bennszülöt­tek fölgyujtotíák a központi rendőrpalotát, a rendőrség fegyveresen beavatkozott a konfliktusba. Három bennszülöttet megöl­tek. Miután a tüzérség is beavatkozott, nagy- nehezen sikerült a rendet helyreállítani. India minden részéből kisebb-naevobb nyugtalanságról érkezik jelentés. A hinduk és a mohamedánok között valóságos polgár­háború van keletkezőben s ha a brit csapa­tok nem volnának állandó készültségben s nem gátolnák meg a vérontást, akkor egy­két héten belül vallásháború borítaná láng­ba egész Előindiát. Ékd ki icJ éJI és Középkongó lakóssága föllázadt a franciák ellen A si#üi!®§t MmxetMd főraetok elé viszik veit gyarmatok ügyét — Framia csaoatSsszevondsok Hongéban - Az Action Francaise leleplezései Párás, február 6. Az Acfcion Francai®e volt az első francia lap, amely jelentési köi-w. a francia Kongóvidéfcen kiütött bernszülöttlázadásról. Jelentéseit később a többi lap is megerősitette. Az A dión Francaise ma újabb rés sietek et közöl a kongói felkelésről. A helyset főleg Sagba é® FranceviHe vidékén veszedelmes, ahol a bens züllöttek m eggyilkol ták a két fran­cia intéséi. Hivatalos francia körök egy álli tólages automobil szerencséi:! cn seggel magyarázzák a két intéző halálát, de ez a beállítás nem felel meg a valóságnak. A többi francia kolonista sorsáról nem ér­kezett jelentés, de sorsuk a legnagyobb aggodalomra ad okot. Antonetti főkör- mán yző és Thiry tábornok, a kongói fran­cia haderők parancsnoka, összpontositoi- ták a rendelkezésükre álló csapatokat és kisded seregük élén a zendülés helyére vonultak. Kétséges, vájjon mérsékelt ere­jükkel sikerül-e megfékezni a nagyará­nyú fölkelést. A helyzet ma az, hogy Kö­zépkongó egész vidékét újra meg kell hódítani, ha a franciák továbbra is gyar­matuknak akarják e területet. Ha a fran­cia csapatok akciója kudarcot vall, a fel­kelés természetesen a szomszédos tarto­mányokra is kiterjed s különösen a Kincs-tó környékén és Kamerunban, fő­leg a volt német gyarmat délkeleti vidé­kein fog elterjedni. Ha Kamerun lakossá­ga föllázad, akkor a kongói lázadásból föltétlenül nemzetközi botrány keletke­zik, mert Németország, amely szenvedé­lyesein figyeli volt gyarmatainak sorsát, a népszövetség előtt rá fog mutatni a fran­cia gyarmati közigazgatás hibáira, amely a mindig békés és mindig szorgalmas ka­meruniakat annyira elkeserítette, hogy fegyvert ragadtak kizsákmányolóák ellen. Stresemann a népszövetség májusi ülésén a klsillséiféielem kiszélesítését fogja indítványozni London, február 6. A Daily Teiegr&ph jelenti Berlinből, hogy Strosemonn né­met külügyminiszter a népszövetségi ta­nács májusi ülésén napirendre kívánja tűzetni a kisebbségi kérdést. A birodalmi külügyminiszter éles bírálat alá fogja vonni a népszövetségi tanács kisebbség­védelmi szervezetét, melyet dégtedemnek ée nehézkesnek tart s uj szervezeti sza­bályzat kidolgozását fogja indítványozni. Ugyanez a lap közli, hogy a kisantant­Az országos kongresszus egyhangú határo­zatai, az ott elhangzott értékes felszólalások bizonyos ünnepi jelleget adtaik a pozsonyi manifesztáoióknak, amelyek a politika státuS- fevóját rögzítették meg. De nagy tanulságo­kat Lehetett meríteni azokból az egyszerű hangokból is, amelyek a gazdasági válság ál­dozatainak lelkei mélyéből törtek fel és ezek­ből a felhőrdüiésekből vádak hangzottak el a demokrácia fonákságáról, a gazdasági ki- szolgáltaibottságiról, adópolitikáról és a szociá­lis berendezkedések igazi céljáról, a kisem­bereknek istápolásáról mostohán megfeledke­ző működésiéről. Talán nem tartoztak ezek egy országos gyűlés keretébe, die magúiknak a sérelmeknek döbbenetes képei a néptöme­gek mélyén lappangó jogos elégüílétleasé- ged&re mutattak rá, Az élet nem dolgozik Potemkán falvakkal és azok nem illenek bele a demokrácia esz­közei közé sem. A nép türelmetlenül várja a felszabadulást azoknak a pártoknak hihe­tetlen erőszaka alól, amelyek Szüovenszkó közéletét megmérgezték korrupt eszközeik­kel, a pártmindenhatdeágnak és a megfé­lemlítésnek alkalmazásával. Esek ellen meg leéli induiinia a becsület és a tisztesség ke­resztes hadjáratának és a közvélemény elé keli tárni a visszaélések hihetetlen nagy so­rozatának adatait és megállapítani ezeknek a pártoknak teljes erkölcsi és anyagi felelőssé­gét. Az országos keresztény szocialista párt Isteniben vetett hittel biziik a maga erejében és az igazságban, mély késheik, de el nem maradhat. államok Lengyelországgal együttesen ta­nácskozásokat fognak folytatná árarány­ban, hogy a Stresemann által felvetendő kérdésben a népszövetség ülésén egyön­tetű taktikát kövessenek. A kisantant és Lengyelország kifogásolja, hogy mig a nagyhatalmakat semmiféle kisebbség­védelmi egyezmények nem kötik, addig a másodrendű államokra nehéz kötele­zettségeket róttak. A négy állam azt fog-* ja indítvány o®ni hogy a kisebbségvéde­lemre nézve a népszövetség azonos sza­bályokat hozzon, melyek a népszövetség minden tagját egyformán kötelezzék. LAUFER S, Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom