Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-06 / 31. (1954.) szám

IBWfe-brnAr 6, szerda. T>PJKGAItA\\C'fo\Tl.-HllíTiAP' 3 J**»,*w^l*««MW"»MPM»»aWWaBWCTB»BtriWniMWMIIM»ilt1l«W winil | »ll Mll l Gottdiener PEZSGŐ han, amelyet reánk kényszeritett a mostoha sors, egyek vagyunk, együtt érzünk s együtt Primo de Ritera az egész országban súlyos nehézségekkel küzd Egyre-másra fellángol a forradalom Spanyolország egy-egy városában — fi diktatúra napjai meg vannak számlálva — Sanchez Guerrát az éj leple alatt Északaírikitsa deportálták — ül, riasztó hendaye-i jelentések küzdünk. Épen oly szeretettel üdvözlöm Pozsony német nyelvű polgárait, mint a Pozsony vidék és Próna szorgalmas gazdáit, mint Handlova, Körméé derék bányásznépét, a Szépesség harcos, gerinces németjeit és az ősi Munkács környékének önzetlen német népét. Az elmúlt tiz esztendő alatt idegen kezek válaszfalat igyekeztek állítani a magyar, né­met és szlovák közé. A németeket is el akar­ják idegeníteni, idegen eszme- és érdekkör­be vonná, pedig a közős sors, a közös múlt egymásat utal bennünket a közös jövőért. . Hirdetem: német maradjon német Szlovenszkó németjei azonban mindenkor egyek voltak velünk. Együtt verejtékez­tünk a béke munkájában, együtt vérestünk a szabadságért. A múlt összeforrasziott bennünket és azt a szent múltat, amely a jólétre és szebb időkre emlékeztet, elfe­ledni nem szabad. Egy utón kell tovább is haladnunk és egyesült erővel kell jobb jö­vőt kiharcolni gyermekeinknek. A mostam választások alkalmával újabb örvendetes tanujelét láttuk annák, hogy Szlo- venszkó német népei megértették pártunk tö­rekvéseit. Ez a szeretetteljes megnyilatkozás hálára kötelez bennünket s a jövőben is ar­ra fogunk törekedni, hogy Szlovenszkó né­metségének jobb sorsot biztosítsunik. Mégegyszer szeretettel üdvözlöm pártunk német kiküldötteit és a IV.-ik országos kong­resszusunkat megnyitom. Ezután Mihalicska Margüt pozsonyi mi- leány pompás magyar ruhában a magyar nők nevében üdvözölte Szüllő Géza dr. orszá­gos elnököt és munkatársait, piros és fehér szegfűkből, összeállított gyönyörű csokrot nyújtva át neki­Szlovák, német, magyar üdvözlő beszédek Dóbránszky János országos alól nők nagy­hatású szlovák beszédet mondott. Méltatta Szüllő érdemeit és a pártban tömörült szlo­vák szivek nevében bizalmáról és ragaszko­dásáról biztositól La öt. A szlovákság nevében kért Szül,löt, hogy küzdjön tovább az őslakosság jogaiért. Hangoztatta, hogy a szlovákok a régi világ­ban soha sem voltak elnyomva, sőt a Pécsből jövő elnyomatását közösen szenvedték a ma­gyarokkal együtt. Ama reményének ad kifejezést, hogy a leg­közelebbi, háruvn év múlva megtartandó kongresszusom a szlovákok százezeréi lesz­nek itt képvisel ve. Dobránszky beszédét óriási taps fogadta. Ezután Teschler Antal iglói orvos, a párt szepesmegyei elnöke a német pártszervezet nevében üdvözölte az elnököt és a törvényho­zókat. Lelkeshatésu beszéde után Ráülik György (Várfaikasd) a szloveuszkóói és ru- Kzinszkói magyar keresztényszociailista kis­gazdák nevében üdvözölte SzüLLőt és a pártot és a végsőkig kitartó hűségéről és ragaszko­dásáról biztosította. Majd Galambos plébá­nos hosszabb, hatásos beszédet mondott, melynek végén —s*i_. London, február 5. A spanyol határt még mindig légmentesen elzárva tartják és a külföldi kirszerzőirodák csak találgatásokra ▼anak utalva, ha beszámolnak a spanyol­országi helyzetről. A határon átmenekülő köztársaságiak és katonatisztek elbeszélé­sei nyomán mindenesetre csak túlzott ké­pet alkothatunk a forrdalami mozgalom ki­terjedéséről és intenzitásáról. A menekül­tek szerint egész Spanyolország forrong és ámbár Primo de Rivera e pillanatban ura a helyzetnek, sokáig nem tarthatja magát és a nép haragjának elemi kitörése belát­ható időn belül elsöpri a diktátort. Primo de Kivcrának szerencséje, hogy a király százszázalékosan azonosítja magát a diktá­torával. A spanyolországi diktatúra kitöré­sét követő időben Alfonz király meglehetős tartózkodással tekintett a diktátorra s igen gyakran heves jelenetek játszódtak le az uralkodó és az államíérfiu között, ha az utóbbi egy újabb alkotmányellenes tett szankcióját akarta kierőszakolni. Időközben azonban Alfonz teljesen Primo de Rivera pártjára állt és azok, akik ellenségei voltak a diktátornak, kénytelenek voltak a királyt is ellenségeik közé sorolni. Ez a folyamat elsősorban a tisztikarban ment végbe, ahol a monarchia eszméjét kezdetben elválasz­tották a diktatúra eszméjétől g mig törhe­tetlen hűséggel ragaszkodtak a királyhoz, Primo de Riverát kezdettől fogva gyűlölték. Később, főleg az első katonai pucs leveré­se után, a tisztikarban a király személye is a fekete listára került. Viszont az a körülmény, hogy a diktatúra ellenségei nyíltan hangoztatják köztársasá­gi érzéseiket és Alfonz királyt meg akarják fosztani trónjától, tartózkodóbbá és óvato­sabbá teszi a spanyol burzsoáziát, amely kitart a monarchia eszméje mellett és sem- micsctre sem hajlandó a köztársaságot szen­tesíteni. A spanyol középosztály rendkívül nagy befolyása következtében a forradalom­mal szemben sokkal nagyobb az ellenállás, ; mint lenne, ha a tisztek egyedül Primo de Rivera ellen lázadtak volna fel. A vezető elérnek határozatlansága s a pontos előké­szítés utáni kudaéc egyedül erre a körül­ményre vezethető vissza. A polgárság leg­nagyobb része nem kezd akciót Alfonz ki­rály ellen. Ilyen körülmények között Primo do Rivera könnyebben küzdhet a lelforgató elemek ellen, mindazonáltal az ország észak­keleti részén heves ellcntállásra talált és a városok az első kudarcok ellenére is tovább forronganak. A diktátor sorra teszi meg op­üdvözölie Szüllő Géza dr. országos elnököt mai születésnap ja alkalmából. Erre óriási taps és éljenzés következett és percekig ünnepelték az országos elnököt. Kerekes István dr. a ruszinszkói keresz­tényszocialisták üdvözletét és ragaszkodását tolmácsolta. Ürge István (Szene) a magyajr kisiparosok nevében üdvözölte a pártelnököt és kérte, hogy a szlovenszkói kisiparosok nyomorúsá­gos helyzetével is foglalkozzék és érdekeiket védje meg. Szüllő Géza dr. meghatva köszönte meg a meleg ünneplést. A mély hatást és bosszantandó lelkes ün­neplést kiváltott elnöki megnyitó után Böhm Rudolf országos főtitkár terjesztette elő gon­dos és tartalmas jelentését: B9hm pártigazgatő beszámolója három év munkájdről [A három év előtt Kassán megtartott kong­resszusunk a megtisztult eszme zászlajának a diadalra juttatása volt — kezdette jelentését. — A kétezer esztendős fundamentummal bíró kereszény elvek érvényesülése a kctzszeliem- ben a politikai életben testet öltöttek. Az esz­me tört előre és az anyagiasság elbukott Meginditottuk a párt reorganizálásának nagy munkáját. Körültekintéssel a tanácsko­zások, értekezések, ülések és gyűlések vég­nélküli sorával és azzal a szívós akarattal, amellyel ezt a mindig csöndes, de lépésről- lépésre mindinkább eredményesebb munkát végeztük, sikerült három év leforgása alatt nemcsak a régi tábort visszaszerezni, de gyarapíta­ni is. Számszerű adatok bizonyítják ezt a fokozatos timista sajtónyilatkozatait és egymásután jelenti be, hogy a diktatúra mindenképpen a helyzet ura: de a Pávisba érkezet magán­jelentések mégig bizonytalanságról és vesze­delmes forradalmi hangulatról számolnak be. Az ország nyugtalan. A városokban na­pirenden vannak a kisebb cseíc-páték. A közgazdasági helyzet napról-napra romlik. A kereskedelem, az ipar bénulían érzi a nyugtalanság következményeit, amihez még a katasztrofális méreteket öltő rendkívüli hideg is hozzájárul. Az elégedetlenség nap­ról-napra nő és a diktatúra ellenségeinek száma milliókra rúg. Az ellenzéki hangu­latra természetesen nagy csapást jelentett Sánchoz Guerra 1cdartóztajása, mert ennek a konzervatív politikusnak rendkívüli te­kintélye kétségtelenül elhatározásra bírta volna az ingadozó polgári és katonai eleme­ket. Mint az Echo de Paris értesül, tegnap este Valenciában letartóztatták Castrogiro- nát, a város eddigi katonai parancsnokát és Blasco Ibancznek, az elhunyt nasy spa­nyol regényírónak fiát, aki Sanchez Guer- rával együtt érkezett Spanyolországba. Az angol lapok nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a spanyolországi forrongásoknak. Ha Primo de Rivera le is győzi az ország ellentállását, a sorozatos forradalmak, a ka­tonaság zendülése, a sajtó ellenséges maga­tartása, a közgazdasági élet leromlása és számos egyéb jel arra vall, hogy a diktatú­ra nem rokonszenves az Ibériai félszigeten és Primo de Riverának korántsincs meg az a páratlan népszerűsége, ami például Mus­solininak Olaszországban. A lázadókat és az elégedetleneket ma inár csak vasszigorral lehet féken tartani a félsziget egyos váro­saiban. A diktátor ideges London, február 5. Hendaycből érkezett angol jelentések szerint eddig ellenőrizhe­tetlen hírek úgy tudják, hogy Spanyolor­szágban újabb forradalom tört ki, amely­ben a polgári lakosság és a katonaság egy­aránt rcszívesz. A kormány elrendelte a legutóbbi forradalomban résztvett politi­kusok letartóztatását, még azokét is, akik annakidején kegyelmet kaptak. Ez az eljá­rás nem magyarázható másként, minthogy Primo do Rivera egy itj puccs kitörésétől fél és elejét akarja venni az újabb kormány- ellenes akcióknak. A Daily Maül a követíkozökeít jelenti: Primo de Rivera még ura a helyzetnek, de pártja megerősödést, az egymásután következe há­rom választás: a nemzetgyűlési 192Ó-ben, a községi 1928-ban és a tartományi 1928-ban. Legsürgősebb volt a központ megszervezé­se s ma egy eszmehü, akarterős, dolgozni tudó, munkabíró gárda szolgálja céljainkat. Ugyancsak több helyütt vált szükségessé a vidéki titkárságok átszervezése, a körzetek átcsoportosítása és uj titkárságok létesítése. Nemcsali a személyeket akartuk közelebb hozni a lelkokbez, hanem magát az eszmét is. Ezért vezettük be a kisebb, közvetlenebb hangú és szorosabb kapcsolatot létesítő ér­tekezletek tartását. Azonban törekvésűnk nemcsak oda irá­nyult, hogy ezen érteezletek és gyűlések ál­lal régi párthii veinket megtartsuk, hanem, hogy táborunkat minél hatalmasabbá tegyük. Lassan nemcsak Pozsonyban, hanem a vidé­ki ipari centrumokban egymásután alakítot­tuk meg a szakszervezeteket: Érsekújvá­réit, Nyitrán, Komáromban, Tűréseken, Nagyszombatban, Szereden stb. Kulturális téren a központban kultuirre- forensi állást létesít ettünk, amely egyrészt segítségére volt az országos magyar kulturre- ferátusnak a pontos statisztikai adatok gyűj­tésében és feldolgozásában, másrészt a párt keretén belül több kuiturszerwel tartott osz- szeköttetést, azokat segítette tanáccsal, fel­szereléssel s színmüvekkel. Könyvtárosz- tálya révén pedig a párt-tagokat az iroda­lom fritss termékeivel látta el. Jön S Jön ! attrakciója! napról-napra vészit tok intól véből. A hadse­reg egyöntetűen rosszalja a Valenciában és Ciudad Reálban óletbolépletett tulszigoru in­tézkedéseket. Az elégedetlen katonaság fe­gyelme napról-napra lazul. Az általános vé­lemény szerint Primo de Riverának le kell mondania, mert hivatalbanmaradása egyre nagyobb nyugtalanságra és zendülésekre ad­na ökot. Ezt maguk a kormányhoz közelálló politikusok is igy gondolják és hivatkoznak arra, hogy Primo de Rivera, ha továbbra is a miniszterelnöki székben marad, idővel a királyt is magával ránthatja a melybe s az a mozgalom, amely eredetileg csak a diktatúra etilen irányult, lassan-lassan egy áílftaiános monarcbiaelilenes mozgalommá fajulhat és a polgárháború borzalmait hozhatja magával. Spanyolországban, de legfőképpen Valenciá­ban a lehető legszigorúbb sajlócenzurát Lép­tették éleibe. Hová lett Sanchez Guerra? Madrid, február 5. Sanchez Guerrát teg­nap éjjel Grahóban, Valencia kikötőjében egy ágyunaszádra szállították, .amely még az éjjel folyamán kifutott a kikötőből, anél­kül, hogy bárki tudná, hová. Illetékes kö­rök véleménye szerint Sanchez Guerrát Északafrika, vagy a marokkói partvidék egyik városába viszik, ahol élete végéig, illetve Primo de Rivera bukásáig, száműze­tésben marad. Sanchez Guerra gyors eltá« volitása is csak azt igazolja, hogy Spanyol- országban nagy a nyugtalanság és a dikta­túra sürgősen szükségesnek tartotta a nép­szerű és tekintélyes államférfin eltávolí­tását. A Képes Két előfizetési di;a Praha 11., Panská 12. sz. 111. emeleteimre küldendő A párt legfontosabb fegyvere a sajtó. Ezt a fegyvert sokáig nem tudtuk használni olyan mértékben, amint az szükséges lett volna. Két sajtóorgánumunk volt 1927-ig a kassai Nép s a Ruszinszkói Határszéli Újság. Akkor a közóhaj megteremtette az országos hivata­los sajtóorgánumot, a Magyar Néplapot. Ez a lap, amely elinte a kezdet nehézségeivel küzdve nem szilárdulhatott meg, a múlt év nyarától, amikor annak irányi- tásn a közpcriUm bizadott, minden tekintet­ben örvendetesen megváltozott s eszménk- ncúc báterhangu szószólója lelt s általános közkedveltségnek örvend. A magyar sajtó mellett a pártválság által el­némított szlovák lapuinkat is meginditottuk az 1928-ik év tavaszán és ezt ma uj erejével frissességében és harckészségében megked­velték szlovák tagjaink, mert eszméinknek bátorbangu szószólója lett. A napi gondokkal küzdő párttagjaink ne­héz helyzetét azzal igyekeztünk megkönnyí­teni, hogy őket a hivataloknál, hivatalos el­járásoknál, adóügyekben, stb. tanáccsal, fal- világositással láttuk el. A központban egy külön szakképzett titkárt, allaalrmaztunk, aki az ezrekre menő eljárá­sok, beadványok, felebbezéseket elintézte. Sok szenvedő könnyeit töröltük le ezzel és nem egy nyomorgónak adtunk jobb kenyeret a kezébe. Mihelyt az anyagi lehetőségek megenged­■ SlCMS?P5!- Í»M féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, ászt*!’ «» am <Wk tjWflL TEA jy JfP!iGTS.JÍr!l gc m ipa Í iráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- llÉ' lll mÍS WÍ iLJr IILJPÍÍi |- Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Pégi paplanok átdolgozása. — KOSICI-KASSA, 1 kre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. FÖ*8®!* 7©« | .. —— Tel. 850, Tel. 830. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom