Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-06 / 31. (1954.) szám

^^aAlA'WsVAR-HlRME? 1029 február 6, lék, megindítottuk a szlovák vidéken is a azérvezési tevékenységet. Rövid idő almit üt is siker koronázta fá­radozáséi nkat. Ma már szerevezieteink s Mveink vannak Ma­lackán, Nagyszombat bán, Nyit rá n éppen úgy, mint Zsolnán, Trenosénben, Rózsahegyen, va­lamint Láptő, Sáros és Zemplén megyében. Hogy ezen a téren is jól sáfárkodtunk, annak ékes bizonyítékát azok a számadatok képe­zik. amelyeket a legutóbbi tartományi vá­lasztások statisztikája mutat. Sssrsasisi munka Jövő porgnamunkát nagy általánosságban a kővetkező tételekben fektetjük le: A gazdálkodó osztály részére megalkotjuk a gasíktsági szakosztályokat. Ezen át szaktanfolyamokat, vetésdijazásokat és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló egyéb munkálatokat. Első gyakorlati lépé­sünk volt erre rézve az ez évi gazdasági tan­folyamok rendezése, amelyek általános megelégedést keltenek. Megnyugvással je­lenthetem, hogy ezen gazdasági szerv szak­szerű kiépítése folyamatban van szakképzett egyének által. Hasonló céllal és módon kiépítjük az ipa­ros osztályt, amit már szintén elkezdtünk az elmúlt év­ben. A földműnk áss 6g szervezeti szabályzatai­nak jóváhagyása után ezeknek szakszerve­zeti alapon való beszervezését tűzzük ki célul, * s megles szűnik mindent, hogy a gazdasági nyomor által elterelt munkás leikeket visz- sza tereljük. 9 Nagyobb intem zi vitás sál fogunk hozzá az ipari muukásszervezetek további fejlesztésé­hez. A munkás kérdés volt az, amelyet a múltban, sajnos, ne mértékeitek eléggé. An­nak nagy Iforderejét sokszor számításon kí­vül hagyták a politikai tényezők is. Nekünk merne utóként szolgálhatnak a magyarországi téves ulon vezetett munkás mozgalmak, ahol a szervezett munkásság felhasználásával dön­tötték romlásba az országot. A munkásmozgalmakban törekvésünk az lesz, hogy mihelyt kellőképen megerősöd­tünk, Szlovenszkón egy teljesen önálló szakszer vezeti szövetségei létesítünk. Állandóan napirenden tartottuk a német saj- tórgánuun megteremtését és minden reményünk meg van arra, hogy ezt a közeljövőben megvalósíthatjuk. Bölhim főtitkár végül a párt jövő célkitű­zéseit ismertette. A pártprogramot technikai ©kokból holnapi számunkban teljes terjedel­mében fogjuk közölni. Ezután Böli.m Rudolf pártigazgató főtitkári beszámolóját olvasta fel. A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott főtit­kári beszámoló után ALpy Gyula dr. országos képviselőtestületi tag magas színvonalú elő­adásban vázolta a szlovenszkói kisebbségek kultnrfeladatait. Hitvallás a szlawáfa-snagyar testvériség sáliéit Petrásek Ágoston országos képviselőtestületi tag nagyhatású előadást tartott szlovák nyel­ven a szlovenszkói gazdasági válság megoldá­sáról. Petrásek a szlovák előadás után magya­rul is beszélt. Lelkes éljenzés mellett hangoztatta a szlovák-magyar együttműkö­dést és a szlovák-magyar nemzet egymásra­utaltságát, amit ezer esztedő történelme iga­zol. Hivatkozik arra, hogy már a régi világban is büszkén hirdette a szlovák-magyar testvérisé­get. Ezután Szmízsár Bertalan a liptói keresztény- szocialisták üdvözletét tolmácsolta és beszédé­ben többek között ezeket jelentette ki: Mi itt akarunk maradni ezen a földön és hogy itt maradhassunk, ennek előfeltételeit ki kell harcolnunk és küzdenünk kell az el­len, hogy bennünket másodosztályú állampol­gárként kezeljenek. Szmizsár beszédét lelkes tapssal fogadták. Szüllő Géza dr. országos elnök reflektált ez­után az elhangzott felszólalásokra, majd Fleisch- tnann Gyula dr. országos képviselőiét tületi tag tartotta meg előadását a kisebbségek feladatai­ról az önkormányzati életben. Ezeket az érde­kes, magas színvonalú előadásokat legközelebb bővebben fogjuk ismertetni. Ezután a kongresszus megadta a pártvezető- aégnek a felmentést és egyhangú le,ke égéssel megválasztotta az uj 180 tagú pártvezetőséget. Zicfiy Nándor grőf emlékezete Az indítványok során Szüllő Géza dr. orszá­gos elnök indítványozta, hogy az országos ke­resztényszocialista párt Zichy Nándor gróf. & keresztény magyar politika nagy megalapítója születésének századik évfordutoján Pozsonyban országos emlékünnepélyt rendezzen és szülőhá­zát, azt a házát, ahol az országos keresztény- szocialista párt központja van a Hosszú ucca A hágai döütöbirós᧠inetékesnek jeSeatetie ki magát a SiMiif irin-plriien Csehszlovákia bejelentette, hogy a döntés ellenire még kivetkezetesehhen fogta végrehajtani a ''földreformot A ti@n!St)!résÉg ítélifs elles a cselnziovII diatiislré IdselÉséii ilSesé'tülüi?! felelteit be — JJ csehszlovák kormány sóba seai ismeri el a báróság illetékességét*1 — ■perben Prága, február 5. A csehszlovák sajtó­iroda jelenti Hágáiból: A cs-eihszlovák-ma­gyiar vegyes döntőbíróság', amely ezóvi ja­nuár 15-től Hágában üiés>eziík, többek közt ázz?! a kérdéssel űs foglalkozott, vájjon illo- tékies-p azon panaszok ügyében dönteni, me- lyeikot magyar állampolgárok a oséhiszloválk állam ellen a földreform alapján nyújtottak be és amuedyelk a trianoni békeszerződés 250. szakaszára támaszkodnak. A tárgyalást csak­is az illeték-esség kérdésére korlátozták, úgy hogy az összes tényeket és bizonyi téká­ikat, amelyek ezzel a kérdéssel közvetlen összefüggésben nem állottaik, a vegyes dön­tőbíróság számára elő írt eljárás ér telimében, ebben a eftádliunnban ki rekesz te! lék. A döntőbíróság január B 1-rő-l keli dönté­sében, amelyet február 4-én kihirdetett, kinyilvánította, hagy illetékes a tnlanrmi be wi ©szerző dós 250. paragrafusára támasz­kodó p.aui««z©kba.n dönteni, amely sza­kaszra a pana-sztavök h jvaikóznak, még ha ezek a. panaszok a földreform végre- hajbísábél is erednek. A döntőbíróság az ilileliéikee.ség héröénéinoik oizien tág és láteráliis megiíé’iá-iénél, aimelyet a C3chis.zl'0vák bíró ezar/azalával szemben ho­zóit, aiz állaodó nieniaeliközi döníiöbi?ó:áig te­kintélyére hivatkozik s idézi a bíróság 6. számú döntépét és részben szószéinál iis át­veszi. így törléníbe-tett meg, hogy a panasz ellen érvényesített legfontosabb indolioka t ezen előzetes birósáigí eljárásinál merni vizs- gá lilák felül és amint a döntőbirór-ág meg ie jegyzi, nem iis viasgállhailfállc felül, mert a döntőbíróság azon a véleményem volt, hogy azok m Hlété-keetség kérdésére netm lelhet­nek beifolyárasall, hanem csakis az érdemi tárgyalásra nézve bírnak fontossággal. A döntőbíróság ennek következtébe® imiimideAe- ket a védklmfl indokokat a per további e*tá- diuimára utalta, amikor azokat behatóan fog­ja felű'lvifflsgiálini és meijrtalolően értékelni. A dÖuiől/iróság m arával az ü<ry tárgyaláséival kanoséi atban különösem a következő kérdé­sekre utal: 1. Vájjon a földroform álfái előidézett intézkedések egyáltalában a 259. szakasz alá tartoznak-©, illetve milyen mértékben tartannak alá ja? 2. Milyen jelerdöség tulajdonüandó a®on jogi aiapelveknek, amelyeket egyrészt lie- nes miniszter 1919 augusztus 8-iki levele, másrészt az erre a levélre 1919 augusztus 13 án adott válasz tartalmaz (a bék ©tár­gyalások folyatnám kicserélt levelekben)? 3. Milyen messzi ne terjednék ki a cseh­szlovák állaim kötélezettségoi, amelyeket a 250. szakasz 1. és 2. pontjai alapján Ma­gyarországgal szemben átvett? 4. Vájjon a magyar áHampel: árok ezen szakaszból a csehszlovák államban kedve­zőbb helyzetet vindákálhatnak-o * maguk számára, mini ezen állam saját polgárai, avagy pedig csak ugyanolyan helyzetet? 5. Milyen befolyással lehetnek a kon­fliktus elintézésére a szébnuforgó intézke­déseknek a háborúval való nagyobb vagy kisebb mérvű összefüggései és végül 6. milyen jelentőséget kell talaj dón iktnii a román -magyar konfliktusban a népszö­vetségi tanács által 1927 szeptemberében kifejezésre juttatott alaoelvetnek ? A ceebtsnliová.k bíró. 11 óra E. dr. •egyete­mi tanár eaen döntés ellen kisebbségi ikű­lönvéiiOiményt, ugyuoivozott „opiniom dJissi- d<eintte“-ot jetentett be. H csehszlovák keratány áiüspentia Csehszlovákia kőpvlis-eLője, Hobzia A. dr. •egyetemi tanár a dönlőbiróeiág •eitnökiébez,, a döntés kiikiéabesüési© utóin, a követikiező tar- baihnu Le vetet dníéate: „Ebiük ur! A vegyes döntőbíróságnak az úgynevezett földre!ormikérdésbon ho­zott és az illetékességre vonatkozó dönté­sének kézhez vétele után van szerencsém értesíteni, hogy az iiletékíelenség kérdé­sében továbbra Is megmaradóik állásipon- tom menett. Föl vagyok hatalmazva an­nak kijelentésére, hogy a köztársaság kor­mánya sohasem ismerhet ©1 és fogadhat el más álláspontot és fen tartja magának az összes eszközökéit és lehetőségeket ar­ra, hogy szilárd jogi meggyőződését ebben az irányban érv én yr ©j u itassa. A kormány el van határozva, hegy a földreformra yo- natkoró csehszlovák törvényeket a jövő­ben éppen úgy fogja szem előtt tartani és végrehajtani, mint esMlg.“ Ebihez a tudós írásihoz hivatalosan még a köveibe zőkiet fűzik: „A párisi dlöntés után, amelynek órbel- miében a romén-magyar döntőbíróság a fölid- reiform kérdés*eik:be<n iltetékeönek jel-e® tette ki magát és a legutóbbi, a jugosziáv-magyiatr bíróság előtti koTiíteklue után, aimetly jelen­leg a oépszöveteégá tanács előtt fekszik, nem lehetett arra számítani, hegy a oaeb- szlovátk-magyair döntőbíróság általán osság­ban illeték telemnek jelen tse M magát A csehs/Jlevák-irnaígyar daatőbi'róeág döntése mindtaiineIllett nagyon óvatosain van megszö­vegezve és mindent az ügy meritwikus tár­gyalására tart fönn. Az ügy meritumát sem­miben sem érinti. A vegyes bíróság <fön lésé­nek jelentőségét tehát nem ©zabad tiulbe- csütoni, de egyutta*! nem tekiinthető a mi ré- szünlrröl elíogadhatónak még akkor sem, Ina a földire• ormot sém általábain, eean részletei­ben nem érinfRieii. Ez a döntés senkivel szemben semmi­féle I:öte!érettségét, nem kényszeríthet rá a esehsslovák államra. Ellenkezőleg a cseh'Ss'lovák kormány most éppen annál erélyesebben, következetesebben ég hotá- rozetaábbtan fogja végrehajtatná a föhl- roforrúról szóló törvényt az utolsó konwok- veneiákivg és annak törvényes rendelke­zéseit minden esetben, teki:itot niél.küil arra, hogy kire vonatkozik, mindig pontosan azon irányelvek szerint fogja alkalmazná, mint amelyek szerint eddig járt el a külföldiek­kel szemben. Ebben a tekintetben tehát a döntés egyáltalában semmi változást sem fog hozni. Hogy a csehszlovák kormány milyen eljá­ráshoz folyamodik majd a döntőbíróság dön­tése következtében, erről az illetékes fakto­rok a türéság indokolásának részletes meg- viegs.álása után fognak dönteni. Az állam képviselője a döntőbíróság elnökéhez inté­zett nyilatkozatában álláspontját már ©lég pontosan és érthetően körülírta." „&z itőSe! iassrÉs** Budapest, Iebruár 5. (Budapesti szerkesz- tőségáknik telefonjelenlése.) Hágai jelentés magyarságnak legalább is nyolcvan százalé­ka ellenzéki. Holnap van négy éve annak, hogy Petrogolli Oszkárt utolsó útjára kísértük. Az országos ke resztényszocialista párt minden vezetője nagy tisztelője Petrogalli emlékének, ép ezért meg van győződve arról, hogy a keresztény- szoc. pártnak őszinte hő óhaja, hogy Petro- grlli politikai végrendelete mielőbb megvaló­suljon, már csak azért is, mert a magyarság politikai táborában a fontolj politikai célokat illetőleg nincs ellentét. , A kongresszus Szüllő Géza dr. országos elnök lelkes ovációja mellett nemes hangulatban ért véget. Forgách Géza. szerint a magyar-csehszlovák döntőbíróság az agrárügyekben való illetékességét a magyar állampolgárok javára a csehszlovák kormány hivatalos áláspontjával szemben ítéletben megállapította. Az Ítélet jogerős. Az Ítélet jelentősége annál nagyobb, mert ezzel Schrei- ber svájci követ, a döntő bíróság elnöke megerősítette azt az ismeretes döntést, amelyet 1927 január 10-én Cedereraatz svéd követ, a magyar- román döntő bír óság elnöke, a román agrárügyekben a magyar állam polgár ok javára hozott. A csehszlovák-magyar döcntőbiróság az agrár­ügyekre vonatkozó Ítélet meghozatala után más ügyekben folytatta tanácskozásait. Ma­gyar részről, mint döntő bírók SzLadáts Ká­roly dr. és Balás Károly dr. egyetemi taná­rok működtek közre. A magyar kormány képviseletében Gajzágó László követ, he­lyettesítésében Mészáros Lajos tábiabiró járt el. isrss „harsnadSk magi? veresége" A Vecerni List, mely már négy nappal ez­előtt értesült a döntőbíróság döntéséről és hosszú cikkben számolt be róla, nagy elég­tétellel állapítja meg, hogy a hivatalos táv­irati iroda az utolsó betűig megerősitettö Iviradását, amit az első napon a külügyminisz­térium időelőtti kombinációnak igyekezett föl tüntet ai. Másik érdekes tény az, — jegyzi meg a Vecerni List — hogy Benes nyiiatiro- izata semmi említést sem tesz a döntőbíró­ságnál levő csehszlovák delegáció dezavuálá- sáról. Sőt ellenikeziőleg, a magyarázat, melyet siették hozzácsatolni, az egész blamázst és kudarcot szépíteni igyekszik, amikor másod- rangú dolognak tünteti föl, melynek jelentő­ségét nem kell túlbecsülni. Mindig igy szo­kott lenni, amikor Benes csatát vészit. így volt az az elvesztett csatlakozási kérdésben is, nem különben az elvesztett ^keleti Lo- carno" esetében. Ez most a harmadik nagy diplomáciai ve­resége Lenes nők, melyet semmiféle szépités nem mos le, mert itt nem Benes vereségéről van szó, ha­nem az állam érdekéről, mely Benes libá­jából vereséget szenvedett. „FSlySini az egész isetnzetkSzi btréskadásra" Srámek minieztereinöíclielyeftes pártjának egyik lapja, a Prazsky Vecerhik „Szuverén állam vagyunlí?“ oirneu számol be a hágai döntőbíróság ítéletéről. A döntés — írja a lap — a csehszlovák bíró szavazata ellenére történt meg, aki különben azonnal bejelen­tette, hogy a csehszlovák kormány a döntést nem fogadhatja el, mert a csehszlovák föld­reform kérdésében egyedül a hazai törvé­nyek irányadók. Fölmerül a kérdés, mért éppen ellenünk hozlak ilyen döntést? Való­színűleg azért, mert a magyaroknak sikerült kedvező hangulatot teremteniük maguk mel­lett s a földreformunkat bolseviizálásnak tün­tették föl. A mi külföldi propagandánk e te­kintetben messzi halra maradt. Egyúttal itt a tanulság rá, hogy a nem­zetköziség túlságos szolgálata nincsen hasz­nunkra. Mialatt a nagy államok visszahúzód­nak az internacionalizmustól, addig mi foly­vást oda tolakodunk, míg végre a szuvereni­tásunkat kockáztatjuk. Azt kellene csinálni* aiiniit Románia tett: fütyülni az egész nemzetközi bíráskodásra s azt cselekedni, ami nekünk tetiszik. Az utolérhetetlen erősítő szer cátkaláz ellen 1. jSffin'MÚMíkfl 1 rá élj a lábbadozás ala*t és után. Uj Kapható minden gyógyszertárban és drogé- M riátan 14 5ü KE—tói felfelé, jelentős áilesxáüitás! 23. fizámu házat ez alkalommal emléktíb’Aval jelölje meg. Az indítványt a kongresszus uagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. FSachhartii dr. beszéde Több kisebb indítvány elfogadása után Flach- barth Ernő dr. a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója a központi iro­da nevében üdvözölte a pártelnököt és a párt- kongresszust- Megelégedéssel állapította meg, hogy a három év előtti helyzettel szemben ma a párt teljesen egységes és egyre erősebb. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a párt mindig intrazjgens ellenzéki politikát folytatott és ezzel biztosította a maga számára az egész őslakosság háláját. Az elmúlt választások arat igazolták, hogy a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom