Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-03 / 29. (1952.) szám
1S85 íebraAr 8. vasárnap Jtmmt—■iniiiiiiiniaaaiiiii i—n unni 9 » A SZÁMŰZÖTT r Tfíocktj. CánoJe száműzötte volt, bolygó esi- 8ó. iVöpoI^aw/űi no£/ az otnoaa bí&ervivmusnak: megszervezte a vörös hadseregei. Diktátor akart lenni Lenin halála után. Száműzték. A tárok számüzMle maist a Szovjet száműzötte. Megint csali bolygó zsidó. Lenin nwUett a legnagyaobb forradalom alak. Ellenségesen irónikus l&mtés: nem is Trockij —■ Bron&teinJ — lepattan erről a vérmezeiről. Nem komikus. Nem is tragikus. A forradalom teremtette őt, ő a fomuLaitwat. Forradalom nélkül kávéházi hüetlektuet, a forradalom dobogóján ijesztő méret. Lenin, az árja, meditációval szaturált szervező, Trockij a számiba, a meditációnak született és meditációnak élő egyszerre reálitásosán kirobbanó hadvezér, a vörös hadsereg főparancsnoka. Adjuk meg a már már történelmi időnek a magáét. Trockij mint hadvezér kierőszakolta ellenségm elismerését. Soha sem látott még a világ ennyire laikus, civil és militarista fővezért és benne az Önmagából merített erő és stratégia ennyire gyors és hatásos kibontakozás át. Győzött. Lenin halála után derült csak Jd, rajért volt katona, hadvezér és honnan merítette a győzelemhez szükséges erői. Trockij kétszer végzett önmagán átértékelési műtétet. Egyszer sikerrel, amikor Lenin mellett az aktív politikában neki nem jutott hely. Trockij azt mondta: Aui caesar, out nihil! Otthagyta v> politikáit, átcsoportosította a saját maga energiáját, átvitte őket a katonai működési téré és Énjét teljes erővel mint vörös Napóleon élte ki. De meghalt Lemn. Ekkor újra megváltozott és visszatéri a poliiikáhaz. A politika voU mindig, kezdettől fogva az 6 igád terrénuma. A fényképe elárulja, hogy nem Napelem. Van egy híres fényképe (egész Európa, egész Amerika ismet'i), amelyen föparancsncki mivoltában tiszteleg. A belétől kierőszakol tévedés elementáris erővel tör elő e fénykép szempárból: nem hadvezér. szemed ezek, hanem álmodozóé, utópiákat kergető emberé. Az utópiát! a főparancsnokoshodás után az aktív pofáikéban akarta kergetni. Az idő és a körülmények kedveztek a tervnek. Lenin hal<Ma után neki, Lenin barátjának járt ki a vörös trón. A trónon ott laléíía azokat, akik napóleoni utópiájának idejét arra használták fel, hogy elfoglalják. Újra ellenséggel \ találta magát szembe, újra hadseregei kellett szerveznie, újra hadakozott, újra — tévedett, Muszáj volt tévednie ennek a megátnú- koácfM utópistának, akit a forradalom Mdobott önmagáiból és kétszer is odalökte a realitások háborgó tengere fölé. Volt olyan hivő utópista, hogy hitt á realitásokban és abbm, hogy legyőzi őket. (Ez az utópista csalhatatlan ismérve.) Fantasztikusan érdekes, hogy egy ízben sikerüli neki a nagy transzformáció: az int ettektuel megszervezte a hadsereged és győzött. Fantmztikvsabb azonban, hogy akkor bukott el, mikor a legidegenebb terrénumot otthagyva visszatért a politikához, egy bár neki még mindig idegen, de lelki és szellemi struktúrájához mégis közelebb átló atmoszférához. Napoleonoskodásánál két véglet vonzotta egymást: a stratégia és az utópia. Hí azonban egyneműek találtak egymásra és gyűlöletesen taszították egymást. Trockij nem vette észre. Úgy fest most, hogy azt sem tudta, mi az, hogy: párt. Ö azt mondta: Lenin. A póri pedig azt, hogy: Staittn. Stalin és párt Szovjetoro&zországban identikus fogalmak. Igazán nem tudta Trockij, hogy Lenin végleg meghalt? És nem tudta, hogy akármennyire is istenítette a boíse- vizmus, nem maradt meg belőle más, csak — StaUn? Tudta! Trockij tudta ezt és csakis ezért indított küzdelmet StaUn etten. Rár csa.pott Etáimra és Stalin helyén ott termett a Párt. Trockij, a vaskezü főparancsnok úgy járt, mint az a birkózó, aki lecsap a Icis Adamson cilinderére és félóráit fájdalmában: Adamson cilindere alatt hegyben végződd acélsisak húzódott meg. Trockij keze vérzett az első ütés után. A párt mindenre kész fanatikusai megragadták. Az utópista kitépte magát kezeik közül és újra offeyzivába ment át. Sajnálták, le akarták fegyverezni, csak egy okmányt kelleti volna aláírnia, azt, hogy Stalin és a párt ellen nem fog többel hadakozni. Nem irta alá. Száműzték. Előbb a Krím félszigetre. Ott is szervezkedett. Ott is csak az utópiának éli. Harcolt a saját maga müve ellen: a szm>jetkormány ellen. Most kiulasitoiték Oroszországból. Száműzték. Bolygó zsidó lett megint. Mást életfogytiglani börtönre vetnek, kivégeznek, öt nem merték bántani: a szovjetrendszer bukása lett volna, ha Trockijt úgy gyilkolják Le, mint a. cári omlódat. Trockij és a cár közt ’M külvilág, a külföld 4* a mját párt. előtt Utolsó felvonásához érkezett a tizenhét rablógyilkossággal és kannibálizmussal vádolt szepsii cigányok monstre-biinügye Teljessé kerekeded a vádlottak b— Helyzetkép a tárgyalás küszöbén Kassa, február 1- (Kassai azer^esztSségtínktöL) 1 j A rab’őgviikossággaJ és kanjii hólizmussal vádolt szepsii cigányok májusban a kassai esküdtbiróság elő kerülnek, amelyre rendkívüli feladatot szab a monstruózus s a kriminalisztika történetében párját ritkító bűnhalmazat elbírálása. Az egész világot bejárta a szepsii cigányok gonosztetteinek hire, amely több mint kétes értékű nevezetességet szerzett a különben békés ée csendes abauji falunak. A bűnöknek a* as egymásbaJoaódó sötét, titokzatos paotiváriójn keveréke, melyre a szepsii eigáuyputrifc dobos mélyében akadtak rá, egyaránt foglalkoztatja & krimmaüstákai a társadalomtudományt, az orvostudományt és a pszichológia tudományának müveiéit Nem újság, hogy a kriminális statisztikában a cigány, ez a laza vagy inkább az európaitól, elkülönböző erkölcsi nép tekintélyes számokkal van képviselve. Ha lehet és szabad népi csoportok jellemének megállapításánál általánosítani, akkor rámutathatnánk, arra, hogy a cigányok egyes rétegeinek lelkivilágában és ösztönéletében a jő és rossz erkölcsi fogalmainak megkülönböztetésére szolgáló érzék bizonyos mértékben hiányzik. A magántulajdon sérthetetlenségének elve máig sem idegződött be a cigánynép egyes ágaiba. Hirtelen haragunk, bosszúállók és sokszor a bűntudat hiánya ragadja őket olyan cselekmények elkövetésére, amelyet a mi büntetőtörvénykönyve iák börtönnel torolnak meg. De még es a kiélezett népi pszichológia sem adhat magyarázatot a szepsii cigányok bűneire. A kannibál izmus s a motiválatlan gyilkosságok, melyektől hemzseg a szepsii cigányok büniajslroma, egyelőre rejtély, amely megoldásra vár. Talán a bünper főtágyalásán a vádlottak és a tanuk vallomása némi világosságot vet az elvadult lelkek cselekedeteinek mozgató rugóira... Ez a tárgyalás nemsokára elkövetkezik. A kassai törvénykezési hatóságok fantasztikusnak mondható munkát fejtettek ki a világszenzációszámba menő bünper vizsgálata, és előkészítése során. Külön vizsgálóbírói álitottak be, aki hónapokon át kizárólag a szepsii cigányok bűnügyének adatain dolgozott. A vizsgálat több, mint egy esztendői vont igénybe, számtalan helyszíni kiszállással, tanúkihallgatással, szakorvosi megfigyeléssel, vegyvizsgálattal síb. A vizsgálat befejezése után a bünper súlypontja ismét áttolódott az államügyészségre, ahol kezdetét, vette a mázsányixa növekedett vizsgálati iratok áttanulmányozása s a vádirat megszerkesztése. Az ügyészség ezúttal nem dolgozhatott bevált sablonokkal. Mert a bűnök rendkívüliek voltak, rendkívüli teljesítményt követelt. A tényállás analizálása és utána a bünkomplexuin szintetikus egy befogása szintén csak hosszú hetek er- nyedetlen munkájának eredménye lehetett A vádirat azután nemcsak terjedelemben, hanem i az intimemus anyag feletti tájékozódás és kri- : minálpsziehológiai megállapítások tekintetében is méltóvá lett a nagy bünperre! szemben tá- í masztott követelményekhez. Ha talán nem is tud feleletet adni a bünperben felvetődő, általános természetű kérdésekben, Így arra, hogy tulajdonképpen . miért gyilkoltak a szepsii cigányok nincstelen gyermekeket és szegény embereket, mindenesetre igyekszik a bűnök mélyén rejlő lelki aberrációt is megközelíteni. Ez a feleletadás tulajdonképpen nem is az államügyészség dolga. A küszöbön álló főtárgyaidat már a minden részletében és egészében előkészített bünper készen várja. Tulajdonképpen csali most, a bünper „érett" állapotában nyerhetünk áttekintést a borzalmaknak és emberi gonoszságnak arról a skálájáról, amely a szepsii cigányok bűn!ajstromábán található. A lezárt vizsgálat* után tizenhét rendbeli gyilkosság tényállása került a hönlistára. Első helyen a Szépeiben Sosznyái Péter ellen elkövetett gyilkos merénylet szerepek 1927 január 19-én este követték el ezt a gyilkos merényletet a cigányok, akik valamely mondvacsinált ürüggyel mentek be Rusznyák Péter üzletébe, a kereskedőt a raktárba csalták és hátulról fejszével földreteritették. A. kereskedőt vérbefagyva, haldokolva találták meg későbben a raktárszobában. A kassai kórházba szállították, ahol másnap belehalt, sérüléseibe. Ezt a bűncselekményt nyomozta ki először a csendőrség és formái különbséget kellett tenni. Megtették. Jól számítottak. Azt fogja mondani a világ: Sióimnak nincs mttöl tartani! Nem fél attól, hagy Trockij, Lenin benfenteee leleplezi a szovjeiumürbot. Moszkva kibírja Trockij Jari- tikájét. Határozottan igen okos cselekedet volt és már előre legyengíti mindazt, amit Trockij most publikálni fog, ha tényleg kiengedik Oroszországból és az utolsó pillanatban nem történik valami groteszk tragikum ... » Befutotta a kört és hm kedve tartja, kezdheti újból. AVg hihető, hogy újra, kezdi. Mert most* mindezek után nem, lehel utópista. Ba a* itt megkapott fonálon haladt tovább a kn -1 tata*, amely a nyomozó csend őrség vezetőjét, Krajcsi törzsőrmestert sorra vezette biintöi bűnig, Fiike Sándor, a rablógyilkos banda vezére csendőrkézre került és nemsokára hasonló sorsra jutottak társai, a főcinkosok Csiszár Gyula, Hudák József és a többiek. A nyomozás kronológiájában második helyen a Makranc melletti kettős rabló- gyilkosság szerepel, melynek egy vagyontalan favágó-házaspár esett áldozatul- 1927 január 27-én fedezték fel a Cserépszin tanyán a borzalmas bűntényt Kocserka István favágót és élettársát fejszével ölte meg a Fiike Sándor vezetése alittt felvonuló banda: Dancső Ferenc, Hudák József, Janó Gyula, Csiszár Gyula, Ribár Pál. József és Jenő, Zsiga József és Imre. Csak ácrvnemüt és értéktelen apró holmit raboltak, amiknek értéke rongyos pár koronát tett ki. Mégis két emberéletet oltottak ki vadállati kegyetlenséggel és jóformán indok nélkül. Ezután Imling András, a stóossi fogyasztási szövetkezet üzletvezetőjének meggyilkolása került a bünlajstromra. 1925 október 7-én éjszaka lestek rá a cigányok a fogyasztási szövetkezet üzletvezetőjére, aki az országúton hazafelé tartott. Megvillantak a fejszék, lecsaptak a gyanútlanul haladó áldozat, fejére. Másnap megtalálták a holttestet, de a tetteseknek nem tudnak nyomára jutni, ártatlan embert gyanúsítottak a gyilkossággal és csak két év múltán alvadtak rá az igazi bűnösökre, a szepsii rab!ógyilkosbanda tagjainak személyében. Az áldozatok sorában egy tizenuégyéves diákgyerek, Ondccskó Gyula eperjesi vendéglős fia következik. Egy darab szalonnáért, egy karéj kenyérért ölték meg a borkúti savanyuvizíorrás környékén, Az eddig felsorolt bűnösei ekményék e t, bármilyen csekély volt a rablót! tárgyak értéke, mégis tisztán rablógyilikosságnak lehet minősíteni, később azonban olyan gonosztettok is felszínre bukkantak, melyekben a gyann szerint tulajdonképpen nem is a rablás stííndéka vezette a cigányokat, hanem a kannibál izmus. Az egyik cigány elszőlalásából merítette ezt a hihetetlenül hangzó felvetést a nyomozó csendőrStufenyafttrdö szép meleg győgyvizfurdö a magas Fétra t övébea Téli szezon őrmester. Amikor számonkérték a cigánytól valamelyik áldozat bulláját, némi vonakodás után kijelentette, hogy a holttestet feldarabolták, megfőzték és megették. A feltevést meggyőzően hangzó tanúvallomások is megerősítették. Voltak, akik látták, amint a cigányok tűzhelyén emberi testrészeket aprítanak a kondérha, A cigányok nem emlékeztek áldozataik nevére és némely esetben azt sem tudták megmondani, hol ásták el holttestüket Utólag sikerült egy pár áldozat személyazonosságát megállapítani, de még most is több olyan áldozat szerepel a vád tárgyává tett bűncselekmények sorában, amelyek személyazonossága ismeretlen maradt. így 1926 nyarán a Kassa melletti Furcsa-erdőben végeztek a cigányok egy asszonnyal, akinek holttestét annakidején megtalálták ugyan, de nevét és származása helyét mostanáig sem sikerült megállapítani. Torna és Zsarnó között egy fiatal parasztleányt tettek el láb alól. Karját és lábait le vagdosták, megfőzték és. megették, törzsét pedig a Bődvába dobták. Magyar területen vetette ki a víz a leá.n.r megcsonkított holttestét. 1926 nyarán Somod! község közelében Ribár Pál fejszével végzett egy ismeretlen parasztasszonnyal, akit vallomásuk szerint megettek. Magukra vették a szepsii cigányok két tizenhároméves kassai gyerek, Kiss Imre Károly és Adamkovits Árpád megölését. A gyerekek 1926 nyarán Magyarországra indultak és gyalog iparkodtak a határ felé. Egy pár ruhanemű és némi élelmiszer volt batyujukban. A végzet összehozta őket a cigányokkal, akik zsákmányt mű h v ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és GUBA. A két hatalmas motorhajó: Aicamtua es Austurias (32.000 tonna tartatom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ÜGYÜL MAIL'LINE PRAHA IS-, MYBERNSKÁ 24/Km sejtettek a batyuban s a két gyermeket agyonverték. Egy fehér egerekkel vándorló rongyos öreg koldusasszonyr is kezük ügyébe akadt. - A pányi erdőben végeztek vele. Húsát megfőzték és megették- Valamennyien ettek belőle. Hasonló sorsra jutott egy öreg koldns. akit Rudnok közelében találtak. Hulláját, feldarabolták és egyes részeket zsákban vittek háza a cigány táborba, ahol lakomát csaptak belőle. Dcrnő község közelében 1925 tavaszán egy elegánsan öltözött sportruhás férfit gyilkoltak meg, s a nála talált papírpénzen, értéktárgyakon megosztoztak. Holttestét a patakba dobták, honnan máig sem került elő. Ugyancsak 1925 tavaszára esik a Görgő melletti országúton elkövetett bestiális gonosztett. Egy kerékpáros közeledett Torna felől az országidon. Amint a kavicstöréssel foglalkozó cigányok észrevették a közelgő biciklistát, egy szempillantásnyi idő alatt elhatározták, hogy meggyilkolják. Útját állták, kőtörőkalapáccsal fejbeverték éa holttestét elhurcolták a görgői cigánynegyedbo, ahol víg lakomát csaptak. Áj község közelében 1926 nyarán egy ismeretlen fiatalemberrel találkoztak, ki akarták rabolni, a mert a fin ellenállást fejtett ki, sx egyik cigány, Pécsi Dezső fejbe vágta. A földre zuhant, mire a. cigányok rávetették magukat és valóságos linesitóletet hajtottak rajta végre. Kővel, kalapáccsal, késsel addig ütötték-szurták, amíg élet volt benne. Luciabányáh, az erdei utón egy mnnkáskülsejn embert hozott velük össze rossz sorsa. A többit Ribár Pál kőtörőkalapáccsal elvégezte s a rabolt pénzen a banditák megosztoztak. Az évek múltán felderített bűntények áldozatainak holttestét csali egy pár esetben sikerült megtalálni. A bünper főtárgyalásának egyik érdekes momentuma lesz, hogy több gyilkosságban. amelyet a cigányok töredelmesen bevallottak a amelyek áldozatairól pontos szemalyleiráfit adtak, az áldozat holtteste nincsen, meg és személyazonosságát sem tudják. Hogy a cigányok magnkat vádló vallomása elhihető. azt a szepsii temetőben, a koporsók felé elásott emberi esonttnaradébok tanúsítják, A cigányok útmutatása alapján ásták fel az egyik sírban tót és pár centim été rnyire a hant alatt tizenöt darab csontot találtai, amelyekről a szakorvosi vizsgálat megállapította, hogy emberi osontok, A vizsgálat folyamán megrogzitett bűnök halmazának itt csak a vázát adtuk, amit száz és száz epizód, a bűncselekmény pszichológiájába bevilágító momentum borit. Amanullah csapatit . tii mérföldnyire Kabultól London, február 2. Moszkvai Reuter-jelen- tés szerint az ottani algán követ a szovjetkor- máuynak Amanullah nevében jegyzéket nyújtott ót, amelyben a volt király bejelenik hogy, ismét átvette az uralmat Afganisztán fölött. Egyelőre és átmenetileg a kandahari nemzeti kormány fejének kiáltatta ki magát. Ludlia városát, amely alig tizenegy niérföldnyire fekszik Kabultól, az Amanullahhoz hü Dsela labad-törzs csapatai elfoglalták. Bachai Sa- quao csapatai demoralizált állapotban vonulnak vissza és az emir mozgósítási parancsé* nak senki sem tesz eleget. Kabulból az ősz* szes értéktárgyakat és fegyvereket Kugisztán- ba szállították. Kabulban igen nagy élelmi* sserbiány uralkodik kell látnia, hogy párt erősebb lett az eszménél és a pártemberek Leninnél és nála, Ez a belátás csak a reálpolttikust nem bántja A reélpolhtiJcm itt kezdi, innen indul ki, tudja, ez az eszköz és az id. Trockij, az utópista itt végzi. Ez a belátás az ő politikai vége kell hogy legyen. Be fogja látni Lucifer szavát: ^Beláttad, hogy nemesebb ura voltál a tömegnek, mint ő neked?" Ba nem felel erre a kérdésre igennel, akkor igazén kár vott öt száműzni. Meghalt volna magétól, önmagá- bm, teljes utópisztikus csendben: cárok és a szovjet szám üzötte, Trockij. Nmbmer Pál