Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-27 / 49. (1972.) szám
1929 február 27, szerita. 5 A fiatalabb francia politikus-generáció elődeinél megértőbben kezeli a kisebbségi kérdést Beszélgetés Mércéi Plaisant-nal, a francia kamara egyik befolyásos „fiataljával" A gyarmatoknak van külön bizottságuk a népszövetségnél, a kisebbségeknek nincs Páris, február 26. MarceJ Plaisapt a franoia politikusok második csapatához tartozik, ahol azok a fiatalok helyezkedtek el, akik végigcsinálták a háborút és még innen vaunak az otvénén, leggyakrabban még a negyvenen is. Ez a második csapat most készül, néha türelmetlenül is, elfoglalni az első csapat pályáját, amelynek brilliáns játékosait, egy Poinearét, egy Briandot készülnek fölváltani. Micsoda uj tudást, milyen uj játékmodort, vagy taktikát tartogat ez a második csapat? Maróéi PLai- sant hü akar maradni e világhírű játékosok hagyományához. Megmarad a régi pártkeretekben, maga is meggyőződéséé radikális pártinak vallja magát és a nagynevű vezérek barátságával és nagyrabecsülésével dicsekedhetik, akik szintén sokra értékelik képességeit. Mégis, mikor így szembe találom magom ezzel a „fiatallal*4, aki már ismételten tagja volt Franciaország népszövetségi delegációjának, nem állhatom meg, hogy ne gratuláljak neki. — Hagyja el, — mondja. — Maga előtt ez csak azért föltűnő, mert Franciaország a legöregebb ország, helyesebben a „legöregebbek" országa. Láttam én már Genfben harmincéves miniszterelnököket is, Lehet, hogy ez is a győzelem egyik következménye. — Akkor Magyarországnak is a győztes államok sorban kellene helyet foglalnia, — felelem. — Ismeri Anoonyi' Albert grófot? — Hogy ismerem-e? Ha Apponyi gró? bizonyos jogi tételeivel szemben föntartással kell is élnem, viszont fonta; ’.ás nélkül csodálom ennek a zseniális magyar urnák nagy talentumát. Amint őszinte csodálója vagyok Briand diplomatamüvészetének is. — Ismerem a magyar kérdést és mindig is igyekeztem azt általános európai, elfogulatlan szempontok szerint Ítélni meg. Tudatában vagyok annak, hogy ez a kérdés igen bonyolult, igen kényes és egészen különálló problémákat rejt magában. Aminthogy egészen különálló és tragikus ennek a fajnak a küzdelme, amelyet a sors a latin, szláv és germán tömegek ütközőpontjába helyezett cl. Ha akarja, vegyük elő a térképet. Nekünk franciáknak úgyis az a hírünk, hogy nem ismerjük a földrajzot. Mar cél Plaisaut leemelt könyvespolcáról egy hatalmas francia atlaszt. — Megtanultam volt ellenségeinktől az alaposságot, — mondotta. — Freiburgban, ahol egyetemi tanulmányaim egy részét végeztem, sok jót tanultam német professzoraimtól. Mindig elismeréssel gondolok azokra a tanáraimra, akik az Aítphilologie és a jogtudomány germán csarnokába bevezettek. Szó sincs róla, a német tudományos módszernek sok előnye van. Fölütötte Franciaország térképét és megkért, hogy keressem ki rajta Franciaország földrajzi középpontját. — Lássa, ez itt Bourges, emez Cher megye. Ez az én szükebb hazám, ennek választópolgársága küldött a francia parlamentbe. Igazán, ennél közelebb már nem lehet állni Franciaország szivéhez, de mindez nem akadályoz abban, hogy a nagy nemzetközi problémákat, mint például a magyar kérdést is, nem tudjam az általános európai politika szemszögébe beállítani. — Hogyan látja ön — kérdezzük —, ennek az általános, nemzetközi politikának a szempontjából a magyar revíziós törekvéseket? — Egyáltalán nem állítom azt, hogy a békeszerződések tökéletesek és érinthetetlenek. A revíziós eljárásnak megvan a maga jogi alapja a népszövetségi Egyezmény 19-ik pontjában. Nem látom be, hogy miért ne lehetne ezt beállítani egy egyszerű procedúra keretébe. Az a véleményem, hogy nagy különbség van az így fölfogott revíziós eljárás és a békeszerződések lerombolására irányuló kampány között. A békeszerződések előtt egyáltalán nem kell véleményem szerint leborulni, mint valami mithoiógiai istennő előtt és nem kedd úgy tekinteni rájuk, mint valami örökkévaló márványszoborra. Ezek a szerződések jogi müvek és mint ilyenek, lehetnek hiányosak is. A magánjogban is lehetnek tételek, amiik hibásak, vagy elavultak, amiket tehát revideálni keld. De ez nem jelentheti azt, hogy az egész jogi rendszert alá kell aknázni. A revíziót lehetségesnek tartom az érdekeltek közti békés megegyezés alapján a népszövetség keretében. — Igazuk van, ha kritizálják a békeszerződések fogyatkozásait. De ezeknek a kritikáknak sohasem szabadna eltávolodni a szerződések tiszteletbentartásának elvétől. Csak igy lehet békés eszközökkel segíteni a szerződések fogyatkozásain és hibáin. Gyakorlatilag ez az egyetlen járható ut és ezt kívánja az európai béke parancsoló szüksége. Ez a békés szellem és békés magatartás a leg- feotoeabb, mert a béke. edkikM inkább nyugszik ezeken, mint a mindennapi élet állandóan megismétlődő jelenségein. Mivel Marcel Piaisant a magyar kisebbségekről érdeklődött ezután, a francia atlaszon röviden kirajzolom előtte a magyar kisebbségek elhelyezkedését. — Higyje el, hogy én igyekszem megérteni az önök érzelmeit, — mondotta később. — Es egyetértek magával abban, hogy a kisebbségek sérelmeire vonatkozó panaszokat igen gondos és alapos vizsgálat alá kellene venni. Kétségtelen az is, hogy a kisebbségi problémák rendkívül kényesek és komplikáltak. Nagy tapintatot, de egyúttal nagy igazságérzetet is követelnek. A kisebbségi jogok mindenesetre megóvandók és ha erre — amint látszik — a jelenlegi eljárás nem megfelelő, szükséges volna egy külön Kisebbségi Bizottságot létesíteni a már működő Gyár- matügyi Bizottság mintájára. Ennek azt a másik előnyét is látom, hogy ha ezeket a kérdéseket egy külön bizottság keretébe utaljuk át, azok nem fogják a többi népszövetségi ügyek tárgyalását elmérgesi- teni. — Mindenesetre itt js üdvös volna a kölcsönös békülékenység szeli eme. Olvasom, hogy a német nacionalistáik Siresem annak emlékül Ingán ói szenvedélye©- fölszólalóiéra, egy tölgyfából készült öklöt küldöttek. (Aus Eichenholz, — mondja hamisítatlan porosz kiejtéssel és hamisitatkm iróniával, miközben maga is ráüt öklével a francia térképre.) Nem tudom, hogy vájjon ez a jő módszer ezeknek a kényes kérdéseknek a tárgyalására. De viszont kétségtelen, hogy a kisebbségi probléma és annak helyes megoldása a béke egyik legfontosabb eleme. Ezért szembe kell néznünk vele. Nem kell félni sem a kisebbségeiktől, sem. a jogtól. A pápa a laiejrani szerződésről London, február 26. Csütörtökön XJ. Pius pápa interjút adott a Daily Mail római tudósítójának. Ez volt a Szentatya első interjúja a laíeráni szerződé© megkötése óta. Fehér talárjában fogadta a pápa az újság- 1 irót. Megállapítja a Daily Mail tudósilója, I hogy senki sem gondolná a pápáról, hogy . május 31-én már a hetverukettedik születés- i napját fogja ünnepelni. Határozottan fiatalos | a megjelenése, arca piros, hangja tiszta, mozdulatai erőteljesek és biztosak. Az újságíró kérdésére a pápa a következőket mondotta: — A világ minden országában elözönlik az emberok a templomokat Hálaimákat mondanak. mintha a letaráni szerződés a magánéletüknek fontos nagy eseménye volna. Nem csökkentette az emberek lelkesedését: az s tudat, hogy messze földön, távoli országban történt ez az esemény. Minden nemzet hívői ugv ünnepelték meg a nagy kiengesztelődést, mintha a saját hazájuk eseménye volna. De ez még csak a kezdet, — folytatta a pápa. — Majd csak a jövő generáció fogja j igazán élvezni ennek a szerződésnek az ál i dúsait. Megható, hogy milyen spontán módon nyilatkozik meg az egész világ lelkesedése a lat érán i szerződés megkötése alkalmával. Eszakamerikából, D ólai Fikából, Ujzelandból, a dsungelek és jéghegyek között élő. távoleső missziókból az üdvözlő táviratok lavinája özönaik a Vatikánba. A beszélgetés végén a pápa barátságosan intett kezével az újságíró felé és angolul búcsúzott tőle: ■ — Good bye! i Főtábomokot és automata- tikus puskát kap az amerikai hadsereg Washington, február 26. Cecilekbe elnök rendeletet irt alá, amelyben főtábornokká nevezi ki Summeirall vezérőrnagyot, az amerikai hadsereg vezérkari főnökét. A főfábor- noki rang megfelel a tábornagyi rangnak. Az amerikai történelemben eddig még csak öt tábornok kapta, meg ezt a elmet. London, február 26. Az amerikai hadvezetőség elhatározta, hogy a rendes hadsereg minden katonáját automatikus fegyverekkel látja el, amelyek úgyszólván átmenetet alkotnak a puska és a gépfegyver között. Ezek a fegyverek a töltést automatikusan végzik, de minden egyes lövéshez külön meg kell nyomni a ravaszt. Az uj fegyver jóval könv- nyebb a gépfegyvernél, úgyhogy egy ember egyedül is elbírja. Anglia semleges * Afganisztánnal szemben \ London, február 26. Angol repülőgépek de- j cember 13.-<a óta 82 repülőuttal 580 európait j szállítottak Kabulból Indiába. A Daily Te- ! Legraph diplomáciai levelezője szerint maga i aa angol kormány kívánta, hogy a kabvtli au- j goi követség elhagyja állomáshelyét, mert ! Anglia a különböző trónkövetelőkkel szem- ; bem semleges akar maradni. Gazsik utóda: Labay AHIinka-pártnak továbbra is meg ke!! elégednie az uniflkádós miniszterséggel Prága, február 26. A néppárt parlamenti klubja ma ülést tartott, amelyen foglalkozott a. lemondott Gazsik, u n ifik ári ós miniszter utódjának kérdésével. Kiinka pártvezér referált az UdrzsaJ kormány elnök kel egy fontosabb minisztori tárcára vonatkozó kívánság ügyében folytatott tárgyalásokról. A kormányelnök tudomására adta Kiinkának, hogy jelenleg nem terveznek nagyobb kormányrekonstrukeiót igy a szlovák néppárt ama kérése, hogy az nniíiká- eiós minisztérium helyett egy fontosabb re- szortminiszteri tárcát kaphasson, nem teljesíthető. A szlovák néppárt parlamenti klubja ennek alapján elhatározta, hogy a kormány általános rekonstrukciójáig, amely a párt véleménye szerint két-három hónapon belül meg fog történni, megelégszik az uniStefink miniszter iskolapolitikája nem akar Wni németekről és magyarokról A (sehszknrákízmus uj reprezentánsa az iskolaügy élén a csehszlovák nadonallzmus Hjabb offenziváját jelenti be fikációs mini s ztériummol é« Gazsik utódjául Labay Lajos dr. képviselőt javasolja. Labay miniszteri kinevezése talán már a ma esti órákra várható. Labay Lajos dr. Rózsahegyen 1886 április , 11-én született. Ügyvédi diplomát szerzett ! és sokáig Rózsahegyen működött. Ügyvédi irodáját csak nemrégiben helyezte át Rózsahegyről Pozsonyba. Labav 1926 óta szlovák néppárti képviselő és a párt munkás- szervezetének a vezetője. Sem a pártéletben, sem a politikai életben eddig vezető szerepet nem játszóit és általánosságban opportunistának ismerik. Neve az utolsó hónapokban a szociálpolitikai bizottságban kifejteit ténykedésével került többször előtérbe, ennek a bizottságnak Labay ugyanis az alelnöke. - . , Prága, február 26. Stefánek dr. iekoiaügyi miniiezfcr tegnap vette át hivatalát. A minisztérium tásriviselőíkaráiua'k üdvözülésére a miniszter hosszabb beszédbe*! válaszolt, részben cseh nyelven, részben saflovtáíkul. — A negyedik szlovák vagyok — jelenteibe ki a miniszter —, akii az iökolaügyi minisztériumért a felelősséget átvette. A mi- nitszáé fiúimnak már megvan a tradíciója és ettől nem térhet ed, sem jobbra, sem balra. A tanítókról és tanárokról azt mondják, hogy a katonaság és az orosz forradalom sorainkba sok radikalizmust és haladási vágyat vitt be. Ennek csak a féle igaz. Az elmúlt tíz év megigyőzihíetett arról, hogy az islcoia- ügy és kultúra terén a legjobb, ha az isko- íaügyi miniszter reformáló ténykedését reális szociológiai tényekre alapozza. Igaz ugyan, hogy etíbez gyakran bátorságra is van szükség, de a vallási és nemzeti érzülettel nem szabad játszani. Nem hirdetek sem konzervativizmust, sem félelemből való opportunizmust, hanem reális és megértő iskolapoH- tikát, amely az egyes otranógrészek szociológiai rétegezésének éss történelmi, valamint szociális fejlődésének megteled. Ez magától értetődően hátadé politika, amely a modem tudomány bevált vívmányainak megfelel. A miniszter elismeri, hogy a cseh ember haladó gondolkozása és a szlovák között áriáéi a különbség. Állam- férfiúi bölcsességet llát abban, hogy az iskola ügyi minisztérium élére a köztársasági elnök éppen szlovákot állít. Az írás-nyelv formális egysége, amely az évszázados asszimilációs processzusoknak szokott lenini az utolsó aktusa, nem egyesíti a szlovákokat és a cseheket, de » kMk tmétém eggeége ***** Mm «cya& séges kai tárat, egységes némáét et és egy- j séges, erős államokat teremteni. (!) Cteak két ideált ismerek — úgymond — azj iskolapolitikában: az Lakóik és civilizáció be- í rém a kaiíturáJfeunok élén haiadni, asz analfabetizmust megszüntetni éis nemcsak a városi, hanem a vidéki s főképp a perifériális népréiegelk művelődési ©zornját klelógiteoi, az iskolákat kvaiiitatáve és kvantitatív© az igazi haladás széfemében fej lesz leni és szaporítani, a sziovenszkéi és russinsakói fefe- fcezieíi iskoláik égető kérdését és úgy a népiskoláik, mint a középiskolák szüksége© reformjának a kérdését megoldani. Az uj iskolaügyi miniszter beszéde towáb- j bá részében hangsúlyozta, hogy a tanerők képzése a csehszlovák egység szjelfemébeca kell hogy történjék és a rosszul értelmezett naciouallizimus és regáocalizmus káros szó- pára tteztifcu’s törekvéseit ki kell küszöbölni. Olvadás és ánfiiveszuddeni iigoszláwiáte BeJgrád, február 26. Az elmúlt éjsaaika plusz 6 fok volt a hömérséikfet. Az olvadás snelfeti árvizvesizedelem fenyeget. A Vaskapunál a jégtoriasaok robbantásét a román és jugoszláv biaotteágok megegyezése folytán a román és jugoszláv pionír csapa tok megkezdték. Stres€M«m a német parlamentarizíiiiis vílsá Mert vagy továbbiulytatjuk a fégi és srio- rák nacionalizmust és sikkor patrióta bttí- gialmunkát azon különbségek és viszályok révén, melyek elválasztanak, még jobban kimélyitjük, vagy pedig nemzeifci tekintetben apatóknsakká válunk. Ebben a% esetben előbb-utóbb meg kell válnnnk a eeeh- sadovák nemzeti óllamitóL Ma, a köztársaság íöninálJásának tizenegyedik évében, a csehek és szlovákok arveaide- íee közieledéeénieik ideijén, nem elégíthetnek ki a Rousseau szeldefmében való úgynevezett forradalmi pedagógia nőmnél, sem pedig az a törekvés, hogy az irt téma eional izmusai ak szekumdálijunk. Az érteimé© n^amzeti és vallási tureimeeségtől nem kell eltérnünk, de »a cseflitszlovók naciouaillzmus eemié.nyét nem szabad föladnunk. Azáltal nemcsak megerősítjük az áiliaim aíiapjait, hanem tné» azUáiv áBaanob; péktatoópévié is váÜMlMHk.Berlin, február 26. A német néppárt ma délelőtt kezdte meg a berlini Esplanade szállóban rendes évi kongresszusát. Stresemann dr. külügyminiszter, a párt vezére, hosszú beszéddel nyitotta meg az ülést. Az ország belpolitikai helyzetével foglalkozott különös tekintettel a néppártra. Kifejtette, hogy a párt központi elöljáróságának egy behívását egyrészt az összekuszált belpolitikai helyzet, másrészt a genfi népszövetségi tauáesíárgya- lások siettették meg. Stresemann ezután régi kedvenc tervéről, a birodalmi és a porosz kormánynak legalább részletes egybekapcsolásáról beszélt, mert véleménye szerint ez az egyetlen mód arra, hogy- a mai áldatlan helyzetnek véget vessenek. A pártok torzsalkodása és a miniszteri tárcák követelése hol a birodalomban, hogy a porosz kormányban csak úgy szüntethető meg, há néhány birodalmi miniszter egyúttal porosz miniszteri tárcát is vállai. A továbbiakban Stresemann a következőket mondotta: — A német parlamentarizmus súlyos válsággal küzd. Ennek a krízisnek két oka ran. Először maga a német parlamenti rendszer, másodszor az a téves beállítás, amellyel' a parlament a nemzettel szemben való felelősségét interpretálja. A miniszter beszédét az összegyűltek percekig tartó tqpssal honorálták.