Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-27 / 49. (1972.) szám
6 1929 február 27, roeroa. Miss Amerika CLÁIRE WINDSOR, Amerika legszebb leánya, Süss Európa — Simon Böske konknrrense a gal- vestoni világszépségversenyen. Claire Windsor, a Hisd Amerika címen kívül, Amerika divatkirály- noje titulusát k viseli Rs&ennsre lordot választottá% Risi az aasoi birodalmi saliíssi¥itsi3 elnökévé London, feíbruáir 26. A birodalmi salftó- «a5v©iaég ■elnötoe, Víbcouídí Boirgibam nemrég lemondott. Helyiéibe most a birodalmi sajtósizővetséig eLmöSdéivé Rolhentnere lordot vüliaeatoltáik meg. Chaplin silyosan megbetegedett London, február 26. Angol lapok hollywoodi jelentése szerint Charles Chaplin ptoinain-mérgezésben súlyosan megbetegedett. Állapota aggodalomra ad okot. Egyik német sajtóperében teljes elégtételt kapott Bafa Tamás Berlin, február 26. A rmibkáss'a.i’tó, kiülö- nöseai a némtet szocialista és kommunista lapok egy időiben sűrűn foglakoztak Bafa Tamásnak, a züiiná Ba fa-müvek vezétrén-ek tea melósd módszerével. Heves támad lások, fűim máris cikkek jelentek meg a Bafa- nemdsffier ellen s ez az akció tetőpontját érte el egy német itjságiró könyvében, amelynek, oime: „Bafa Tamás, az ismeretlen diktátor" volt A szocialisták és kommunisták azt állították, hogy a Fordizmus európai pandanja: a Bafaizmus tulajdonképpen épp úgy a munkás kizsákmányolásán és kiszolgáltatottságának kihasználásán alapszik, mint a legridegebb kapitalista üzemek módszerei. Ba.fa rágalmazóéi pereket indított a könyv ób a cikkek szerzői élén s aa egyik ilyen rágalmazás! per tegnap nyert elintézést bíróságon kívüli egyezséggel. Ezúttal a „Dér Textiltarbeiter*' cianü lapban megjelent Ba fa-ellenes cikk szerzőjét állította Bata Tamás bíróság elé. A cikk címe: Europáisehes SkJaTenJoben (Európai rabszolgaélet) volt. rÁ szerző súlyos vádak és állitálsdk egész sorozatával bombázta Bata Tárnáét, aki a perben alkalmat akart adni a bizonyításra. Erre azonban nem került sor, mert a bíró kőz- vetitésővel békés egyezkedés fejezte be a háborúságot A oiiklkiTÓ, aki súlyos vádakat emelt Bafa ellen, a következő nyilatkozat közzétételére kötelezte magát; „Nem volt szándékom a panaszost megsérteni. Cikkem adatait „Bafa Tamás, az ismeretiem diktátor" cimü könyvből szereztem, anélkül, hogy azok valódiságát ellenőriztem volna. Ha tudtam volna, hogy a könyv megállapításai nem fedik a valóságot, vagy nem bizonyíthatók, úgy a cikket talán nem irtani volna meg s ha mégis, sommiesetre sem ebben a formában. Ha a panaszos sértve érzi magái, kész vagyok sajnálatomat kifejezni és a cikkel minden állításával együtt visszavonni." 'A cikk szerzője ezenkívül vállalta a eajitő- pc.r kőik-égét, valamint azt is, hogy saját köMv-iégéin közzétételi a ©ajtóban az egyezség alep jóul szolgáló nj^MkoBaUá* ismét segítségért kiált az agfencáfolt verchovinai nyomor Prága, február 26. A Lidoré Noviny jelenti: A Podkarpatské Hlasy, amelyet a csehszlovák távirati iroda ungvári tudósítója szerkeszt, több cikket közölt, amelyben figyol- meztette az állami hatóságokat, hogy a Vrchovrnáana nagyobb segélyakciót no szervezzen, ; mert ha a ru®zán nép nyomorog, az csak azért van, mert lusta. A kultúrának annyira alacsony fokán áll, hogy még a nyomorának sincsen tudatában. A lap állításai elem hevesen kikel a Zemedelaká Politikában a ruszin agrárok vezére, Scsereckij. Megismétli azon állításait, amelyeket a ezolyvai járási képviselőtestület alakuló ülésén mondott és amelyeket a CTK cáfolt Scsereckij azt állítja, hogy a Vrcho- rinán nem azért dühöng az éhínség, mert a vrehoviniaiak lusták volnának, hanem azért, mert nincs földjük és mert elvesztették régebbi munkaterületüket és nincs lehető-' ségük a kivándorlásra. Scsereckij tiltakozik az ellem, hogy az országos hivatal cseh sajtóorgánuma igy meggyanúsítsa a vrchoviniaiiakat és bejelenti, hogy még folytatni fogja, leleplezéseit és rá fog mutatni arra, hogy a ruszinok nyomora már olyan méreteket ölt, amely az egész csehszlovák közvélemény ügyeimét is megérdemli.-'ihititii iramra hbbbwhmbbbw——wwmpu d———^———bt—* A túlzó forradalmárok győzelmével végződött a csehszlovákiai kommunista párt palotaforradalma A sztálinisták félreálfitották a párt megalapítóit — Dobiét, ZápaiGcksr, Kreihich, Neurath és Vercsik kegyvesztett Prága, február 26. A kommunista pártban a válság tetőfokát érte eh A csehszlovákiai kommunizmus uj vezetői, az úgynevezett sta- linisták egész nyíltam állást foglalnak a régi kommunista vezérek. ellem. A komrníern ötnapos titkos kongresszusa alatt az úgynevezett „bolsevista" vezér ele azt hangsúlyozták, hogy a pártban a tisztogatás még nem fejeződött be és egészen uj végrehajt óbizottságot kell alakítani, amelyből kizáramdók az úgynevezett itrockdjisták és opportunisták. Az ötnapos kongresszus utolsó napján Fried Jenő határozati javaslatát fogadták el, amelyben kimondták, hogy folytatni fogják a harcot az opportunisták és a szjtrájkgyömgitő likvidátorok ellen. Javasolja, hogy a moszkvai komintern végrehajtóbizottságából hívják vissza Jileket és Smerált; Do- biást, Zápotockyt, Kreibicbeb Neurathot és Vercsikeí pedig távolítsák el a pártvezetőségből. Fried indítványát a kongresszus egyhangúlag elfogadta s ennek következtében a moszkvai központból Jilek és Smerál rövidesen vissza fognak térni. Dóbiást végképpen kizárták. Ezután megválasztották az uj központi bizottságot, az uj párt titkárságot és a Rude Pravo uj főszerkesztőjét A poJditbüróiba egyhangúlag a következőket választották: Gottwald, Hruska, Haken, Schwerma, Hruby, Stulik, Slánski, Guttman, Reiman, Melcer és Fried. A négytagú teljhatalmú titkárság tagjai: Gottwald. Fried, Schwer- ma és Meleer. A Rude Pravo uj főszerkesztője Guttman lett A választás eredményéből látható, hogy a Gottwald és Fried irányítása alatt álló uj direktórium kiszorította a vezetőségből úgyszólván az összes volt kommunista vezéreket, akik 1921-ben a szociáldemokrata pártból kilépve, megalapították a csehszlovákiai kommunista pártot. m Rothermere Rákosi-szobrának alkotója Kisfaludi-Strobt lesz? A lord válasza Ripha főpolgármester táviratára Budapest, február 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefomjeientése.) Ripka főpolgármester Rothermere lord sürgönyének vétele után kérdést intézett a lordhoz a Rákosi- szobor művészi kivitelére és készítőjére vonatkozólag. Rothermere lord válasza tegnap érkezett meg, amelyben a következőket írja: „Nagyon köszönöm önnek szives értesítését és azt a nemes szellemet, amelyben Budapest tanácsa és a magyar országgyűlés az én ajánlatomat fogadta Rákosi Jenő emlékét megörökítendő szobor fölállítása ügyében, örömömet nagyban emeli az a tudat, hogy a magyar nép hozzám csatlakozva, igazi nemzeti emlékművé akarja ezt tenni. Ami a szobrászt és a kivitelt illeti, sok késedelmet elhárítana, ha Méltóságod a közvetlen megbízás mellett döntene pályázat helyett. Nincs különösebb óhajtásom a művész kiválasztására vonatkozólag, csak azt kívánom, hogy magyar legyen és Kis- faludi-Strobl nevét tegyék megfontolás tárgyává. Azt a véleményt kaptam, hogy százezer pengő lenne a szobor költsége. Kész örömmel bocsátom ezt az összeget rendelkezésre, vagy akár még nagyobb összeget is, ami szükséges lesz oly emlékmű emeléséhez, amely méltó Rákosihoz és a magyar nemzethez. Kérem, tolmácsolja a tanácsnak és a magyar országgyűlésnek hálás köszönetemet az ajánlatomra adott gyors válaszukért. Rothermere lord." Á nyolcvannyolc éves kolozsvári komédiásnál Szentgyörgyi Istvánról, aki még ma is bök ázó táncol jár az asztal tetején Kolozsvár, február. (A P. M. H. munkatársától.) Nyolcvannyolc esztendős Szentgyörgyi István, a nagy kolozsvári komédiás, aki abból a szinészgeneráció- ból való, ahonnan az E. Kovács Gyulák, Jászai Marik, Kassay Vidorok és Tamásik indultak. Nyolcvannyolc esztendős a kolozsvári színész, de még mindig frissen játssza el a Peleskei nótáriust, sőt a pusztabiró szerepében, fokossal a kezében, fel is ugrik a korcsma X-lábu asztalára és eljárja hetyke nótázás közben a magyar csárdást. A Ferenc József-uton egy kis házikóban lakik a régi komédiás. Amikor meglátogatjuk, éppen sepergeti portáját, kint foglalatoskodik az ámbituson, mert a magyar színészet fejedelmének nincs szolgája, szorgos cselédnépsége, maga tartja kezében a seprőt... Megkérjük, hogy beszéljen pályájáról, az időről, amikor még döcögött a kordé az országúton s vitte a komédiásokat a kisvárosok, falvak rögtönözött színpada felé. Feleségé társaságában kezd beszélni: Ezeruyolcszázliatvaiiegy ben kozd tóm. öcsém, Lataber színtársulatánál. A szigetvári vértanúban.. Református papnak készültem, de incselkedett bennem az ördög, nem tudtam ellentállni. Mint debreceni teológus legá- cióba kellett volna mennem, de soha nem jutottam el a szószékre, ehelyett a színpadra kerültem. Elgondolkodva teszi hozzá: — Azóta onnan prédikálok ... — Ecsedi Kovács Gyula is ott játszott, Lata- bérnál. Együtt fujtuk a kórust, ő maszkírozott ki egy nagy fene szakállal. Gyalogoltam én, öcséin, országúton csülökig érő sárban-hóban, kordékon faluztam, de mégsem panaszkodom. — Mit szól, Pista bácsi a mai színészethez? Dohog az öreg és bizony igy fakad ki: — Nem színészet ez, hanem zengeráj. Gör- likkel hódítják ma az emberiséget. Én, fiam, tavasztól őszig kapálok, kaszálok. Öreg tagokkal, megtöri lélekkel, harmincfokos hidegekben járom a városokat, hogy a vendégszereplésekből csurranjon, cseppenjen. Interjú közben az agg komédiás frissen felugrik a helyéről ős egy zöld kendőbe kötöageti a Vén bakkancsos kellékeit, mert éppen játszik ma este. Minden szerepéhez saját kelléke van az öregurnak. Ott lóg a fogason a puszta-biró fokosa, a Peleskei nótárius dohányzacskója, a gonosz bakter kampósbotja, karikásostor, kulacs és öblös tajtékpipák. Amikor a színházhoz érünk, az öreg ezt mondja: — Hát aztán, öcsém, jöjjön el ám a Sárga csikóra. Mert hiába öreg a szekér és fakó a hám, de csak azért is táncolni fogok az asztal tetején. Ezt a virtusos cselekedetet a kolozsváriak meg is csodálták a Sárga csikóban. Bizony táncolt nyolcvannyolcéves korában a gelecséri puszta-biró. Ellenben botra támaszkodva jöttek az öregek, csipkés főkötőkben tipegve a nagyanyók, az ő generációja, amely nem bírta úgy az iramot, mint a vén Szentgyörgyi István: Ezek még emlékeztek a Farkas-uccai forró színházi estékre, amelyeken E. Kovács Gyula és Szentgyörgyi István ágáltak a színpadon. ősmagyar érzésben gazdag, becsületes meleg szivet dobogtat a kolozsvári magyar világban Szentgyörgyi István, az Alföld költészetét varázsolja a nézők elé és daloló jókedvét, bokázó táncát adja a keserű szivü magyar publikumnak. Magyar zsenije világit az elárvult végeken, a kincseit vesztett ősi Kolozsváron ... Trockij még nem kért menedékjogot Csehszlovákiától Prága, február 26. Azon hírekkel kapcsolatban, hogy Trockij tartózkodási engedélyt akar kérni Csehszlovákiában, hogy itt valamely fürdőben gyógykezeltesse magát, a Li- dové Noviny úgy értesül, hogy ilyen kérvény nem érkezett be sem a belügyi, sem a külügyi minisztériumhoz. Ha ilyen megkeresés mégis érkezne, úgy a döntés nem a belügyminisztérium, sem a külügyminisztérium, hanem a minisztertanács hatáskörébe tartozik. Ez már néhány hasonló esetben is igy történt, amikor a Habsburg-diinasztia egyes tagjainak tartózkodási engedélyéről volt szó. A hivatásos magyar újságírók figyelmébe Az újságírók nyugdíj biztosi tásáról szoló s a nemzetgyűlés mindkét háza által elfogadott törvény életbelépésével kapcsolatban alakuló „Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója" március 3-án, vasárnap délután 3 órakor Prágában, a Monopol- szálló (Masary k-pályau d varral szemben) különtermében tartja alakuló közgyűlését. Azok a hivatásos magyar njságirók, akik személyre szóló meghívót nem kaptak és az újságírói nyugdijbiztositási törvény kedvezményeiben részesülni akarnak, kérhetik felvételüket, amiről az alakuló közgyűlésen megválasztott elnöki tanács fog dönteni. * A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának elnöksége közli, hogy március 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Monopol-kávéház különtermében tag- értekezletet tart, amelyen a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója megalakulásával kapcsolatos kérdéseket fogja tárgyalni. Felhívjuk a szindikátus tagjait, hogy a tagértekezleten feltétlenül megjelenni sáveskedjenek. (Kérjük laptársainkat e közlemények szives átvételére.) — Monacó, a való házastársak Eldorádója. Az amerikaiak derüre-borura válnak. Házassági ügyeiket Európában bonyolítják le. Egy darabig Párisi kegyelték a válófélben lévő házastársak, de miután a francia főváros sok ilyen botránytól lett hangos, Monacó lett a válni készülők Paradicsoma. Montecarlóban a nagy szirtek alatt kitünően kattog a válási gépezet. A francia törvények a válást mindenha gyermekjátéknak tekintették. De a szerencsejáték fővárosában a dolog még köny- nyebben megy. Monacó nemcsak elismeri azokat a törvényeket, melyeket Franciaország, hanem még könnyítést is ad. Itten a bosszús férjnek elegendő egy éles megjegyzést tennie, egy kis tréfát megereszteni a felesége ellen s a feleség azonnal jelentkezhet Montecarló birái előtt s kérheti a válás kimondását. Aztán minden úgy megy, mint a karikacsapás, de nagy-nagy csöndben. Van egy törvény arra is, hogy ha valamelyik újságíró hűha jlhászásban ludas s bármit is megír a házassági botrányokról, azonnal börtönbe kerül. A. magánügynek, a családi életnek itt semmiféle sérelme sem lehet. Mindebből pedig jelentékeny hasznot húz a játékbarlang igazgatósága, mert a váló házasfeleknek legalább egy hónapot kell tölteni JVlon- tecarlóban. Mit lehet csinálni ezalatt? Férj és feleség beül a játékbarlangba és játszik. A tászutíi- sok hajdani Eldorádója az elvál ók Eldorádójává. lett. A párisi ügyvédek újabban tömegesen költöznek le Montecarlóba. Itt több dolguk akad, tjint •áthoo.
