Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-26 / 48. (1971.) szám

8 T»ÍWC<IAlA^AC<tAa-MlRtjAE> 102$ február 26, kedd. msmmMmufM«miatJaammaKafsaramsBm xx Dr. Berger Alfréd fogorvos, Prűha. Premyslovská 26., Bio Flóra mellett. A leg­modernebb fogtechnikára berendezett rendé lobén fogad egész nap. Sziovcnszkóiaknak kedvezmény. *— Az ötéves ssámoléeseni íranesó Imre kopo­nyája olyan méretű, mint egy húszéves fiatal­emberé. Budapestről írják: Csütörtökön este Hagy László, a Pedagógiai Szeminárium lélek­tani osztályának igazgatója előadást tartott Iván- eső Imrének leíkiaikalóról. Ismertette azt a vizs­gálatot, melyet Jvancsó Imrén, az ötéves csodaszá- Biolón végzett. A gyermek fejének alkatáról már megállapítható kiváló szellemi képesség. Kojk)- ayájának kerülete 55.5 centiméter és igy 5.5 centi­méterrel haladja meg a vele egyen'.őkoru gyer­mekek fej'körzetőnek át 'agát. Ivanc'só Imre kopo- iijójának nagysága megfelel a 20 éves ifjak kopo­nya méreteinek. A kisfiú a számok összeadásában, szorzásában, a hatványozásban és gyökvonásban olyan képességet mutat, amely meghaladja a nor­mális emberi tehetség átlagát. Ezenkívül mennyi­ségtan! gondolkodása is sokoldalú és mély. A tőr- dokké! való műveletekben, az arányos osztásiban <olyan fej'etíséget mutat, mint egy 14 éves gyer­mek. Sőt a próbánál kitűnt, hogy Ivanesó Imre már a köbreemelést nem is annyira matematikai, mint inkább térbeli szemléietkóp fogja fel. Ezek­ből kitűnik, hogy valóban nagyszerű matematikai szellemi tehetséggé! állunk szemben, amely nagy dolgokra van hivatva, ha a nevelési viszonyok kedvezőek maradnak. xx Igazi élvezetet rádión csakis az ujj ber­lini ötlámpásos ,,Ultradyne“ okoz, mellyel minden európai állomás hangszóróval fogha­tó. Hallgassa meg azonnal vételkényszcr nélkül. Eladás kényelmes havi 100 korona részletre is felár nélkül. Frelstadí Emil áru- láza, Bratislava, Nycrges-u. 3. — Kialudt az örökmécses az ismeretlen katona párisi sirján. Párisbői jelentik: A francia főváros lakosságának jórcsze szerdán dé’után az ismeret­len katona sirja fölött égő örökmécses kialvásál aagy megütközéssel fogadta. A babonások úgy vélték, hogy az örökmécses kialvása rossz elő­jel. A gázmüvek szakérlői azonban megállapítot­ták, hogy csupán a gázcső befagyásáról van szó. A gázcső felmelegilóse után csütörtökön az örök­mécses ismét égett. R Saloator forrás feloldja és eltáüo’fffa a szer* oeieiaen lerakodott salakat Dasmenfes. emésztést @!ő> segnö, kellemes üdítő ital KABUKI néven titkos alkoholista társaság működött Moszkvában Alkotmányuk is volt, mely a szovietrend paródiáin — Rövidesen a bsróság elé kerülnek a titkos iszákosok SZANATÓRIUM >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. Fe!. 28-35. Te!. 28-35, $KlS!észef.-sebés2«í,=M«{jyógyásaat,B urológia éa iarya 0Í03Ú. í, Malilf napi 80.— Ké.( II. osxtáiy napi 60.— !&&, Siabnd orvosvá!asa<óst fcfllési pausáié 8 aaarai i. úszíály Kő. l60rto — « • • . Uu • o ÍG0Ö.~­XX Bécsi világfésüié6en két aranyéremmel kitüntetett speciális tartosondoláló és hajlcstó fodiászszaloQ. Döntsék József, Bratislava, Eeesko-ucea 7. Telefon 26—62. Moszkva, február 2íi. Nőm szabad szeszesitalokat inni! Ezt a ti­lalmait harsogta a világba az orosz szovjet és néhány év statisztikája meggyőzhette a vilá­gét arról, hogy Oroszországban sokkal nagyobb tömegben fogy a vutki, az egyedüli boldogító szovjet- kormány alatt, mint a cári uralom idejében, amikor a pálinka volt úgyszólván az egyetlen vigasztalása az orosz muzsiknak. Most, mint­ha a szovjet földi paradicsomának minden keserűségéért feledést keresne, az orosz egy­re nagyobb szenvedéllyel veti magát az ivás- ra. Eddig is derűre-borúra lehetett látni az uccákon dülöngélő embereket, akiket alig le­hetett magukhoz téríteni, most azonban az iszákosságnak egy uj hajtása sarjadt ki Orosz­országban. Megalakult az alkoholisták titkos társasága. Természetes, hogy titkos ez a társaság, mert hiszen Oroszországban a titkosság szinte kö­telező hagyomány minden o-!yan mozgalom­ban, amely a fennálló tilalom megdöntésére irányul. Ez a legujabbkeletü titkos társaság azonban nemcsak szembehelyezkedik az al­kok ölti 1 a 1 ómmal, h a nem egyenest ki is figurázza a kommunista rendszert. „Kahuki" a neve ennek a furcsa társaság­nak, amelynek az ügye rövidesen a moszkvai törvényszék elé kerül. A „kabuki“ tagjai fő­ként az Ép Hómunkás Szövetség hivatalnokai­kéi és alkalmazóiLaiJhö! kerülték ki és legfőbb céljuk: az iszákosság és & ziillött- ség előmozdítása. Nemrégiben egy Kabul?i nevű japán színház- társaság szerepelt Moszkvában s az első pil­lantásra azt hinné az ember, hogy a japán szin észcsoporttól vette nevét a részegek gyü­lekezete. Azonban csak véletlen megegyezés­ről van sző, mert: — Éhség- és szomjuságszírfájket folytat a syolc évre elitéit Dobrogeanu román kom­munista vezér. Bukarestiből jelentik: Dobro­geaaiu, a nemrégiben nyolc évi börtönre i'télt kommunista agitátor letartóztatása napjától kezdve egy teljes hónap óta éhségsztrájkot folytat. Dobogeanu tiz nappal ezelőtt szomju- ságsztrájkot is kezdett, úgy hogy e napokban be kellett szá'llitani a kórházba. A kommunis­ta vezér állapota mára oly válságosra fordult, hogy közeli halálát várják. Dobrogeanu édes­anyja könyörgésére sem akarja abbahagyni a sztrájkot., amellyel szabadlábra helyezését vé­ld kierőszakolni. — Weiszcr Miksa nem felchbca a hnszéví légy­ig* büntetés ellen. Kassai szerkeszlősógünk tele­fonálja: YVe'szer Miksa, akit a kassai törvény­szék kémkedés miatt huszévi fegyházra ítélt, ma reggel engedélyt kért a fogházigazgalótól, hogy a refereusbiróval beszélhessen. Weiszer kívánsá­gát teljesítették, aki a bíró előtt úgy nyilatkozott, hogy meggondolta a dolgot, nem felebbez az íté­let ellen, majd csak elmúlik az a busz esztendő. Csak az volt a kívánsága, hogy az ügyész is nyu­godjék meg az ítéletben és ne felebbezzen, mert attól tart, hogy esetleg életfogytíg’oni fegyházra is jté'hetik. Az ügyésszel közölték WeLszer kivánoá- gdU aki visszauvonta a bejelentett felebbezcsét •és igy az Ítélet jogerőssé vált. Weiszert a közeli papokban erős kísérettel és talpig vasban átszál­lítják egy csehországi fegyintézetbe. A napsugarak 8 * tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplő két és a májfolto­kat Ezen arcot csufitő foltocskák sokszor ellepik az egész arcot A foi­Sosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a leg­újabb a világhírű MAKY CBE.VI eltávolít minden Használat előtt — fültől, pattanást, kiütést, használat utón gjorsan, nagyon gyorsan és bizto-an. Az arc tiszta a'abáslrom fehér és sima iesz az arcbőr visszanyeri üdeségét. frisseségé.. Kapható gyógy- szertárban. drogériában és parfümériában Készí­ti: Dr. Pollák gyógyszertára, Piestany. Naponta poétái szétküldés. Garnitúra 22.50 Kó.. nappali króm tO KÖ., éjjeti (szeplőirtój 10 Kő. Vigyázat! Cudt valódit fogadjon «U a társaság a nevét a négy legfőbb alkoho­listától kapta, nevezetesen KArmanovtói, BUdrintól, Kasparo vicétől és lvanovtól. Tizenegy vádlett kerül a moszkvai törvény­szék elé. Nemcsak az a vád ellenük, hogy idült alkoholisták és állandóan ivásra csábí­tották társaikat is, hanem hogy külön usztav-ot (alkotmányt) szerkesztet­tek, amellyel kiparódiázták a szovjet, ille­tőleg a munkásszövetségek törvényeit és szabályait. A társaság elég meggondolatlan volt és írás­ba is foglalta alkotmányát, amelyben ilyen pontok is fordultak elő: A társaság célja és hivatása az iszákos­ság gyakorlati művelése. A társaság tagjai csakis olyanok lehet­nek, akik iszákosságban, kicsapongásban rendkívül nagy érdemeket szerezlek. A társaság tagjaira kötelező a legszigorúbb fegyelem és magatartásuk csak olyan lehet, mint amilyent összeesküvőktől el lehet várni, A Kaibuki ellen a szovjet ügyésze részle­tesen sorolja fel a vádakat. Állandóan korcs­mába jártok, a hajnali órákig ittak, azután át­tették székhelyüket az Épitőmunkások Ottho­nába, ahol tovább folyt a pálinka. Természe­tes, hogy a berúgott társaság nem tudott ele­get tenni az alapszabályok harmadik pontjá­nak és az összeesküvéssel egybekötött titoktartást hamar megszegték. Napvilágra került minden cselekedetük, ira­taikat lefoglalták és ha a szovjettorvényszék félszemét be is hunyná az iszákosság felett, annál szigorúbb Ítéletre van kilátásuk a ka- bukisitáknak, mert kifigurázták a szovjetet, amelynek pedig nincs különösebb érzéke a humor iránt, főleg, ha a csipkelődés az .5 ro­vására megy. ■533DHÁz*KdnW*KcimoRA. .........VAKABLAK Er edeti bemutató az Színházban Irtat MOLNÁR JENŐ Volt-e vájjon valami különös tendenciája Boros Elemérnek, amikor a „Vakablak“ té­máját kihordozla agyában? Megtévedt, bűnös emberek komor drámája a „Vakablaik“. Em­bereké, akiket kiközösített magából a társa­dalom, hogy a fegyház sivár falai közi bűnös­ségük tudatára eszméljenek, megigazodjanak és megtérjenek. A bűnt född] mértékkel mér­jük, büntető évek számával, ni ért a bűnt könnyebb fölismerni, mint a lelki megtisztu­lás rejtelmes folyamatát. A büntetést szenve­dőnek lelki labirintusában jár-kel a „Vaikab- laik“ Írója az ő Álad in-lám pasával, nyomon követve a megriadt és alázatos büntbánatban görnyedökot, akárcsak a szemforgató vezek­lőiket és a cellájuk rácsát fogcsikorgatva ost­romló megrögzötteket. Éles sugárkévét vetít lámpása a társadalom bűneire is, a szociális gondozás hiányára, arra a bizonyos „minden- mindegyt fölfogásra, amely a született go­nosztevő elméletéből kiindulva, váldvonoga- tással tér napirendre a bűnök fölött. Boros Elemér néhány őszinte mondással és a dráma két főalakjával a társad atom leik iisniere tét akarja fölrázni. Nem elég, emberek, ha meg­látjátok és megtorolhatjátok a bűnt, kövessé­tek a japán orvos tanácsát, aki azt mondta, hogy nem a betegséget keld gyógyítani, hanem az egészségre kell vigyázni. Ebben a — ha úgy tetszik - kriminél pszicl ioIóg iai igazság­ban csúcsosodik ki a „Vakah!ak“ erkölcsi cél­zata. Most pedig figyeljünk a színpadra. Mi tör­ténik? Szétnyílik a kárpit, a fegyház egyik folyosóját látjuk. Két f egy őr beszélget: az öreg, meg a fiatal. Amaz a büntető Igazság­szolgáltatás kérlelhetetlen végrehajtója, emez lágyszívű, kétkedő, a jog és" igazság bonyo- * dúlt viszonyán töprengő. Föl vonulnak fc «­bök. Senkinek, sincs neve. Csak száma. A fegyház réme a 27-es. Visszaeső bűnös. Raj* takapják, hogy a közös munkateremben egy ládába bujt, amelyet éppen ki akarnak szál- lilani a fegyházból. Szuronyával piszkálja ki a porkoláb. A 27-es tombol és fogadkozlk, hogy akármit csinálnak vele, mégis megszö kik. A fegyházigazgató kihirdeti, hogy az el­nök (a dráma egy köztársaságban játszik) amnesztiát ad. A 27-es nem refieklá! rá. Mi­kor társai a fegyház kápolnájában istentisz­teletre gyűlnek össze, a munkaterembe lo­pódzik és egy vasszerszámmal vésni kezdi a falat. Változik a kép. A kifúrt fal túlsó oldala egy mély cellába nyílik, ahol egy megvasalt fiatal leány ül. A 27-es le akarja szúrni, any- nyirá dühös, hogy a nyíláson keresztül nem a szabadba, hanem a legszigorúbban őrzött cellába jutott. A leány kitárja a mellét. A fo­gy enc megtorpan. A maguk módián összeba­rátkoznak. A 27-es elmondja,' hogy Jánosnak hívják, sohasem volt apja, anyja régen meg­halt, nyolcadszor van a fegyházban. A leány javítóintézetben töltötte gyermekkorát, majd összeesküvők közé került, akik öt szemelték kh hogy a köztársaság elnökét megölje. Bűn­társai elmenekültek, nevüket sem tudja. Má­ria a neve. Megkéri Jánost, oldja meg bilin­cseit, amelyek már fölvérezték. Néhány per­cig boldogan mozgatja szabad tagjait. Fönt az ablaka mögött az őr léptei hallatszanak. János gyorsan visszarakja Máriára a súlyos bilin­cset, megcsókolja a halálraítélt kezét és visz- szabújik a nyíláson. A második fölvonás a fegyházigazgató iro­dájában játszik. Máriát, aki a Jánossal való ismeretség óla teljesen megváltozott, a hu­mánus igazgató irodai szolgálatra osztja be. János is egészen uj emberré lett. Csöndes, munkás, szófogadó, a bűnbánók mintaképe. Az igazgató munkafölügyelővé lépteti edő. Já­nos és Mária szabadon járnak-kelnek a sárga falak közt. Egy pillanatra magukra marad­nak és csókot váltanak. Egyszerre csak uj rab érkezik, egy sötét alak, aki azért csukatta íe magát, hogy kiszabadítsa Máriát. Ezt négy- szemközt tudtára is adja a leánynak, de fi­gyelmezteti. hogy újra merényletei kell elkö­vetnie a köztársaság elnöke ellen. Mária, aki lélekben már megtért, szabadkozik és a tele­fonhoz rohan, de az összeesküvő vigyorogva mondja: elvágtam a vezetéket. János tud a készülő szökésről, de neki csak az a fontos, hogy az összeesküvőtől megszerezheti Mária bűntársainak névsorát, amelynek birtokában a leány megmenekülhet a bitófától. Az össze­esküvő tőrbe csalja Máriái, azt hazudva neki, hogy János is helyesli a szökést. Néhány perc múlva lihegve jelentik, hogy a leány megszö­kött. János kétségbeesetten közli az igazgató­val, hogy Máriát elhurcolták az összeesküvők és revolvert adtak a kezébe, amellyel az el­nököt kell agyonlőnie. Pont féltizenegykor lép ki az elnök a palota erkélyére, hogy be­szédet intézzen a néphez. Mindenki az órára néz: pont féltizenegy. A rádiót! — kiáltja Já­nos és bekapcsolja az igazgató szobájában fölszerelt rádiói. Végsőkig feszüli grand-guig- nolos jelenet: a fegyházigazgató, a fegyház lelkésze, János és a fegyőrök lüktető halán­tékkal. dermedt arccal hallgatják az elnök ünnc-pies szavait a rádión keresztül... Hirte­len csattanás, Mária kezében eldördül a re­volver... A rádió berreg, artikulátlan han­gokat ad, maid pár pillanat múlva a hivatalos jelentést közvetíti: „Az elnök ellen merény­letet követtek el. Az elnök sértetten maradt A tettes: Mária.“ Mikor a rémülettől maguk­hoz térnek, az igazgató közli Jánossal, hogy lejárt a büntetése, elhagyhatja a fogy házal. János könyörög, hogy még maradhasson, s mikor minden hiába, fölpofozza az egyik fe- gyenoet. Vasra verik, fegyelmi büntetést kap. Elérte célját: a fegyházban marad Mária mel­lett, akit visszahoznak. Statáriumot hirdet a kormány: Máriát ha- IáIraitélik. Utolsó kívánsága: meg akar es­küdni Jánossal. A harmadik fölvonás első képe: a fegyház kápolnája. A lelkész össze­adja őket. Ez is grand-guignod, de szivbemar- koló. A zárójelenet a fegyház udvarán játszó­dik le. Készülődés a kivégzésre. A szerző ke­gyetlenül kimenti az összes hatás-eszközöket. Jön a hóhér és két pribékje. Ácsolják a bitó- fát Fölvonul a hivatalos apparátus: ügyész, törvényszéki orvos, fegyházigazgató. A sira- lornház fogyőre lélekszakadva jön és jelenti, hogy a delikvens elájult. Az orvos hozzáro­han. Pár pillanat múlva visszajön és hivata­losan közli az ügyésszel, hogy a halálraítélt áldott állapotban van. Törvény szeriül nem lehet végrehajtani a kivégzést. Az uj életnek meg kell születnie. Az ügyész fölterjeszti aí iratokat a kormányhoz. A kivégzés elmarad. János zokogva borul Máriára, születendő gyermeke anyjára. A dráma úgy indult, mint egy társadalmi erkölcskép, amoly filozófikus lassúsággal hömpölyög, de Boros halmozza a cselekmény- n 10livuinokát. óriási feszültséget teremt és ti rémdráma hátborzongató effektusaitól sem riad vissza. De a rémdráma közönségességé­től megóvja irodalmi Ízlése. Látnivaló az a tö­rekvése, hogy minden jeleneibe valami meg­lepőt iktasson és szerencsés ökonómiával el­éri, hogy az összezsúfolt érdekességektől nem fordul el a néző azzal az érzéssel, amit az ide­gek túl feszi tetlsége és kifáradása Idéz elő. A drámának egyetlen nőalakja és 'mintegy bar minc férfiszereplöje van. Nyolc-kilenc te- gyenctipust ad Boros, akik egészséget, akasz­tófahumorral enyhítik a sötéttónusu cselek­ményt. Egy-l<ét kabaréviccet, amelyek még i áruul Ben* dicaoícedhefcru*k- hogy eredetiek, Budapest, február 25. Alcoa a nyomasztó egyhangúságba, amoly a budapesti színpadokat hosszú idő óta megfek­szi és jótLfésüJt állag-vígjátékok, meg életkép- giccsek szürkeségébe temette a drámairodal­mat, meglepően uj sziint lövell egy merész- formájú, érdekes cselekményü színmű. A fia­tal Boros Elemér, több hatásos novella és si­került egyföivonásos szerzője, hiába kínálta évek óta a nagy színházak igazgatóinak „Vakablak“ cimü színdarabját, — úgy járt vele, minit Földes Imre a „Tüzek az éjszaká- ba«“ cimü drámájával. És ahó£y Földes Imre drámája az addig csaknem ismeretlen szín­házban kelt életire, Boros Elemér színmüve is ennek a derék kis színháznak ma már forró sikerektől átizzott deszkáim látta meg az áhí­tott rivaldafényt. És a közönség ismét pajzsá­ra emelt egy magyar Írót s ugyanakkor mé­lyem lesújtó verdiktet mondott a vezető szín­házak igazgatói fölött. Csak nemrég mutat­tunk rá e helyen arra a kínos kapkodásra, amellyel a nagy színházak műsorát állítják össze, óceán.tuli talajból próbálgatnak átül tel­ni olyan színpadi növényt, amely a magyar dráma flórájában nem tud gyökeret verni, mert nem mesebeszéd az, hogy más itt a föld, más a levegő, más a napsugár. Boros Elemér sem nyúlt a magyar televénybe, de akár­mennyire nemzetközi, vagy talán inkább in- terhumanilárius a téma, amelyet bátor kéz­zel ragadott meg, elgondolásai és érzéshullá­mai közösek mindnyájunkéival, tehát szerve­sen belefogddznak a magyar gondolat- és órzedemvilágba ■ is. Minden ta másik od ássál szemben állítjuk, hogy ha még oly idegen területen vág is rendet a magyar író, nem íud elszakadni a magyairság, s vele az euró­paiság lelki éa szellemi áramkörétől..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom