Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-26 / 48. (1971.) szám
2 lm február 26, kedd. elismerte, hogy a szövetségnek katonai klauzulái is voltak, amelyeket egy francia—belga jegyzék váltás tartalmazott. Az utólagos jegyzékeket természetesen közelfekvő okokból nem mutatták be a népszövetségnek. Egyelőre nem tudni, vájjon a holland újságban megjelent szerződési szöveg nem ennek a régi Francia—belga szerződésnek titkos klauzuláit tartalmazza-e. Az angol kormány soha nem avatkozott be a francia—belga megállapodásokba s igy a holland lapnak Angliára vonatkozó megjegyzései nem felelnek meg a valóságnak. A holland lapban megjelent szerződés mindenesetre ellentétben van a locamnói szerződés szelleméve<L Páris cáfol Páris, február 25. A Petit Párisién illetékes körökből szerzett információi alapján kijelenti, hogy az Utrecht Dagbladban megjelent állítólagos katonai szerződés az utolsó betűig apokrif. Franciaországnak és Belgiumnak nem érdeké, hogy ilyesféle titkos szerződést kössön, már csak azért sem, mert a loearnói szerződések amugyis gondoskodnak arról, hogy Németország rajnai támadása esetén Franciaország és Belgium Anglia és Olaszország támogatásával automatikusan hadat üzenjen Németországnak, Az elképedt népszövetség Genf, február 25. Az 1920-ban kötött belga-francia katonai szerződést régóta ismerte a politikai világ, de a népszövetség hivatalosan sohasem szerzett tudomást róla s a Daily Telegraphnak erre vonatkozó megjegyzései tévedésen alapszanak. Az 1920 december 7-én kötött belga—francia katonai szerződést a népszövetség nem cikkelyezite be, ellenben tudomást szerzett arról a belga—francia jegy- zékváltásról, amelyet Jansson belga nemzetvédelmi miniszter irt alá s néhány héttel a szerződés megkötése után keltezett, A katonai szerződés megkötésének híre annakidején óriási föltünést keltett Európa- szerte s Európa összes államának sajtója hetekig foglalkozott vele. Az érdekelt hatalmak a katonai szerződést természetesen jelentéktelennek és puszta formalitásnak tüntették föl. Hivatalosan soha nem közölték tartalmát s azt sem, hogy milyen soká marad érvényben. A belga hivatalos cáfolat Hollandia ellen Brüsszel’ február 25. A belga külb^mimsz- térium ma reggel hivatalosan megcáfolja .az Utrecht Dagbladban megjelent szerződés autentikuaeágák A cáfolat szövege a következő i . — A közzétett szöveg futólagos átolvasása bárkit meggyőzhet arról, hogy ügyetlen hamisításról van szó. A belga kormány annakidején több ízben pontos és kimerítő nyilatkozatot tett a belga-francia katonai konvencióról. Elég, ha Vandervelde belga külügyminiszternek 1927 november 15.-én tett kaJl fkétzárasajtó dtke ®oor ndtft Étke fezen Xocfis Jrtn: £d&m Waítace (29) Bezárta szemét, azután ufből kinyitotta. Szempililái közül a gyűlölet olyan kifejezése DángoJLt elő, hogy Oody vissza tantorodon. Azt képzeli be, hogy hálával tartozom néki. Hálával? Ugyan miért? Éhséggel és veréssel nevelt fél. — Vadul nevetett. — Halló t tál-e valamit ikertestvéremr ől, Jonny- ról? A múlt éjszaka róla álmodtam és azóta nem tudok szabadulni ettől a képtől. Hét éves kis nyomorék volt, amikor eltűnt. — Amikor meghalt — jegyezte meg Cody halkam. — Meghult-e valóban? A nénérn azt állítja. Én azonban nem láttam őt halott an. Hevesen zihált, mély ránc szaladt át homlokán. Cody az ajtóig hátrált és már a kilincsem volt a keze, amikor Tóm a tigris ugrásával elérte és elállta előle az ajtót. — Maradj csak és hallgasd végig, ami mondanivalóm van. Saját szememmel láttam, miként korbácsolta végig a kis gyermeket egy semmiség miatt, inig eszméletét el nem vesztette. Mint a zsák esett a padlóra. És természetes halált halt volna? A feleségem tudja, hogy miért kellett meghalnia... És el fog jönni a nap, amikor számot kell adnia. Ha férfi volna, tudnám, mit tegyek vele. Egy ép folt nem maradna a testén. Ez volna az én privát leszámolásom, amire már régen vágytam... És most hozom az autót. Figyelmeztettelek, Cody 1 Bért ram Cody ijedten nézeti utána. Arca fakősárga volt, lábai remegtek. A félelem még a védekezés gondolatát ía elfojtotta. Ott állott a hallban és nehéz Í7»adwágcsöp- peket törült le a homlokáról. Azután felment az első emeletre ée zihálva nyitott be A volt monarchia összes területeinek gazdasági együttműködéséről tárgyal a bukaresti és belgrádi gazdasági konferencia? Prága, február 25. Néha a cseh sajtóban is megszólal egy-egy hang, mely a kisantant iránti nagy szerelemmel ellentétben elég józanul Ítéli meg a kisantanlállamok közötti való politikai barátság és gazdasági kapcsolat értékét. Jellemző erre a Cech cimü lap legutóbbi száma, melyben a bukaresti gazdasági konferenciáról olvashatunk néhány érdekes gondolatot. — Be kell objektíve vallanunk, — írja többek közt a lap — hogy a politikai kérdéseket nem lehet megoldani a gazdasági kérdésektől függetlenül, mert épp ellenkezőleg, a gazdasági kérdések alkotják egyik legfontosabb tényezőjét az állairipolitikának- Nem lehet állandóan elméletben beszélni politikai barátságról, ha az a barátság egyúttal nem nyilvánul meg kölcsönös gazdasági kapcsolatokban is. Mit érnek a Jugoszláviával való politikai baráti kapcsolataink, ha Jugoszlávia ezzel egyidejűleg Németországból rendel ekéket és egyéb mezőgazdasági eszközöket? Másrészről mi sem nagyon bizonyítjuk be vele szemben barátságunkat, ha a dohányvásárlásnál igno- ráljuk a jugoszláv dohányt s hasonlóan nem segíti elő a kölcsönös barátságot, ha hevesen ellenezzük a mezőgazdasági termények s még inkább állatok behozatalát Jugoszláviából. Á bukaresti konferencia tulajdonképpen csak előkészítése egy másik konferenciának, mely szintén gazdasági jellegű lesz és május havában fog megtörténni Belgrádban. Ezen a konferencián a gazdasági érdekterületnek ki kell szélesednie még más államokra is, melyek eddig a kisantanttal nem érintkeztek. Nevezetesen Ausztria és Magyarország jöu itt tekintetbe. Végeredményében tehát a volt osztrák—magyar monarchia területeiről volna szó, melyekről kezdik beismerni, hogy olyan államokat és tartományokat öleltek föl, melyek gazdaságilag összefüggtek s eminensen egységes gazdasági érdekekkel bírtak. Ennélfogva Bukarestben és Belgrádban valójában » volt Ausztria megújításának óvatos clöképz'tésc- ről van szó. Valószínűleg nem öokjj.tec kezdeményezésre történik ez, hanem inkább külföldi körök iniciativájára. Angliában és Franciaországban már jő idők óta merülnek fel olyan hangok, melyek ezerint a volt osztrák birodalom felosztása tulajdonképpen hiba volt. Ezek ugyan nem az említett államok hivatalos körei, de mégis olyan körök, melyek befolyásos politikai és gazdasági csoportokat reprezentálnak. A lap ezzel kapcsolatban megemlíti a Spec- tator cimü angol lapnak hasonló tárgyú cikkét és figyelmezteti az irányadó köröket, hogy az angol cikk által propagált uj Ausztria gondolata nem kívánatos a csehszlovák államiság szempontjából. Vérszegény gyermekek igyák a 6 Csizi-vizet, Csizfiirdő marai nyilatkozatára utalunk, vagy arra a í levélre, amelyet Jaspar belga miniszterelnök j 1928 január 26.-án a vegyes katonai bizottsághoz intézett, A belga-francia katonai konvenció egyedül a német támadás esetére vonatkozik. A szöveget a parlament 1920 bán behatóan vizsgálat tárgyává tette. Csupán a két ország vezérkarainak megállapodásai nem kerültek nyilvánosságra, ami minden ilyen katonai szerződésnél szokásos. A szöveget közlő németalföldi lap azt a furcsa módszert követi, hogy eleve meghazudtol minden \ dementit. Ezt az eljárást, melynek egyetlen j eredménye az lehet, hogy a holland-belga viszonyt megzavarja, energikusan vissza kell «?tasjtanunkl Kényes helyzet Brüsszelben és Párisban Páris, február 25. Az Utrecht Dagblad szenzációs leleplezéseiről a párisi reggeli sajtó alig emlékezik meg. Csak a baloldali lapok számolnak be róla egy-egy rövid hírben. Egyik lap sem merészelte leközölni a szer-' ződés szövegét. Ezzel szemben illetékes körök nem bokáig vártak a cáfolattal s a Petit Párisién már ma reggel khneritö dementit tála! föl a párisiaknak, akik eddig uem is ismerték a szerződés szövegét s jóformán azt sem tudták, miről van szó. Brüsszel, február 25. A belga reggeli lapok valószínűleg elővigyázatosságból egyelőre nem igen foglalkoznak az Utrechter Dagblad közlésével. Egyedül a két flamand napilap, a radikális De Schelde és a mérsékelt De Standard látja el kommentárral az Uírech Dagblad cikkét. A Scheldében Her- inann Voss képviselő igen óvatosan nyilatkozik. Nem foglal állást a dokumentum valódiságának, vagy hamisságának kérdésében, mert nem ismeri a forrásokat. Amennyiben azonban valódi, Belgium szörnyű háborús kötelezettségeket vállalt magára. A kormány hivatalos cáfolata nem segíthet, mert senki sem hinne benne. Utat és módot kell találni Franciaország és Belgium viszonyának nyilvános tisztázására és megmagyarázására. A Standard közli, hogy van Cauwerlaert holnap a kormánynál interpellálni fog a titkos szerződés kérdésében. feleségének szobájába. Az ajtói hevesen becsapta maga mögött. Két hang dühöngött egymás ellen, egy tárgy tompán zuhant a padlóra. A női hang fájdalmas kiáltásban tört ki, amely haragos siráissá változott. Azután csönd lett. Kis idő múlva kilépett Mrs. Cody. Szemei vörösek voltak a sírás- ‘ól, arcvonásai ziláltak. Csendesen lement a lépcsőn, megállt a fogad ószoba előtt, visszatartott létekzettel hallgatózott és óvatosan lenyomta a kilincset. Sybil a kereveten ült. Fejét kezére támasztotta és halkan sóhajtozott. Szemeinek üres, kifejezésfelen tekintete volt. Csak félig volt eszméleténél. Mrs. Cody szó nélkül karjaiba vette, egyik kezét a leány válla alá tette, a másikkal maga előtt tolta. Sok időbe került, míg felértek a mansarde-szobához vezető lépcsőn. Egy durván ácsolt ajtó előtt megállóit Mrs. Cody. Lábával Lelökte az ajtót és ledobta Sybift a keskeny tábori ágyra, amely csaknem elérte a szobára ferdén boruló tetőt. Sybil lehunyt szemekkel, mozdulatlanul feküdt. Mrs. Cody iá sem nézett, miközben a szobából távozott. Már beállott az éjszaka, amikor az ajtót kívüliről elreteszelte és lépesei a háznak mélyében elcsendesedtek. . Sybil semmire sem emlékezett, amikor kábulatából zúgó fejjel ébredt. Fejének hátsó részén és homlokán minden ér úgy zakatolt, mintha kalapáccsal verték volna. Tompa fájdalmat érzett. Fájdalmas sóhajtások között emelkedett fel. Ágya melleit.asztal volt. Szomorú fénynyel kis petróleumlámpa pislákolt rajta. A lámpa mellett egy pohár víz. Vágyódva nyúlt az üveg után és egy nyitott dobozt fedezett fel, amelyből néhány aszpirin tabletta hullott tenyerére, ösztönszeruleg két tablettát a nyelvére tett és egy korty vízzel lenyelte. Ezután egyideig mozdüiallianul feküdt és figyelte vérének lüktetését, ügy érezte, mintha halán békere szétpattanna. Lassanként megszűnt a lüktetés ereje. A füledben érzett dübörgés csendes zúgássá változott és lassanként emlékezetében halvány ködképek támadtak. Pár pillanat alatt visszaemlékezett mindarra, ami t átél t. Szi vét össze szorította az aggodalom és egyszeriben megértette borzalmas helyzetének veszélyeit. Lassan felemelkedett. Szemei azonban még nem láttak jól, a vonalak eltolódtak, kereszteződtek, a szédülés érzése örvény felé rántotta. De ez a roham is elmúlt. A vonalak kiegyenesedtek. A tárgyak helyükre kerültek és észrevette, hogy egy mansarde-szobábán van. Nehéz, sötétbarna szekrény foglalta el a szoba egyik oldalát. A mosdóasztal a kis asztal közelében állott, az ágyhoz szék támaszkodott. A padlón piszkos futószőnyeg húzódott. Az ajtót kereste pillantásával. Az ajtó nem ért le a padlóig. Egy tenyérnyi rés volt amelyen kívüliről bágyadt fény szüremkezett be. Sybil összeszedte minden erejét és tántorogva az ajtóig ment. Megrázta a kilincset. Hiába. Az ajtó zárva volt. Megfordult és az ablakra nézett. Csak egy tetőluk volt az egész és az olyan magasan feküdt, hogy székre kellett állania és csak igy érte el kinyújtott kezével. Magasra emelte a lámpát és megvilágította a porral borított üveget. Sokáig tartott, amíg kinyithatta. Amikor végül felnyílott, Sybdlnek egy reménye újból megsemmisült. A nyílást vasrács zárta el, a vas rudak pedig tulkeskeny réseket hagytak, ezeken keresztül nem bújhatott át Hirtelen nehéz lépések hangzottak a lépcsőkön. Becsukta az ablakot, leugrott a székről és újból ágyára feküdt. Ott künn vísszatol- Lák a zárat, bedugták a kulcsot és háromszor megfordították. Azután belépett Cody. Aktaosomót hozott a kezében. Arcára aggodalmas arokifejezést erőszakolt.- De kedves gyermekem, — kezdte már a i küszöbön — milyen ijedelmet okozott neProlongálják az eddigi lakóvédelmi törvényt? Prága, február 25. A koalíció parlamenti nyolcas bizottsága, kedden délután ül iámét össze, hogy kizárólag a lakók védelméről én az építkezési mozgalmaikat támogató törvényekről tanácskozzon. A ko imán y többségben még semmiféle megegyezés nincsen arra vonatkozókig, — amint ezt a P. M. H. vasárnapi számában is jelentettük, hogy az eddigi Jákóvcdelimet, amely március 31-én lejár, minden változás nélkül meghosszab- bitsák-e, fvagy módosításokat eszközöljenek a jelenlegi törvényei. A nyolcas bizottság előtt két javaslat fekszik. Az egyik azt tartalmazza, hogy a jelenlegi i&kórédWhni törvényt minden változtatás nélkül július elsejéig hosszabbítsák meg. a másik pedig arra vonatkozik, hogy egyeo módosításokat eszközöljenek a lakbéremelésre és e lak bőrrészek meg nem adóztatására vonatkozólag. Az egészen nej lakóvédelmi törvényhez, amely 1936-ig vagy 1937-ig tesz érvényes, az egyes koalíciós pártok beterjesztik válómén yes javaslataikat. A Národni Politika értesülése- szerint a jelenlegi, március 31-ig érvényes lakóvédelmi törvényt minden körülmények között meghosszabbítják. A törvény meghosszabbításának határidejére vonatkozólag még nincsen megegyezés, de annyi bizonyos, hogy a nagyobb lakásokat a törvény védelme alól kiveszik és a háztulajdonosoknak további felmondási okokat fognak engedélyerzaii. Rofhermere szálezer pengőt küldött Budapest szegényeinek Budapest, február 25. Ripka Ferenc dr. főpolgármesterhez szombaton este a következő távirat érkezett Rotbermere lordtól: Budapest főpolgármesterének. Itteni magyar barátaim beszámoltak nekem arról a nagy szenvedésről, amelyet Budapesten a kegyetlen tél okozott Egyidejűleg küldök önnek sürgönyileg százezer pengőt a nyomorúság enyihtésére. Rothermeze. A főváros ezzel kapcsolatban azt tervezi, hogy nem pénzbeli támogatást ad, hanem természetbeni cikkek adományozásával járul hozzá a szegény néposztály nyomorának enyhítéséhez. Burgonyát, szene* adományoznak, továbbá cipőket a szegénysorai! gyermekek számára, a március közepén lejáró ingyenes étkeztetési akció tartamát pedig április elsejéig meghosszabbítják. 4 ma mi intelltoen* UJínna PA* cia nélkülözhetetlen ||t}f)c§ |iC| barátja a ninnnnniinmnnmnmmiiiiiiiiiiniiifliiniiiifin künk. Gyakran van-e ilyen rohama? Rábámult Hirtelen felvillant benne, hogy mire gondol a férfi. — Rohamom? — kérdezte csodálkozva. — Nos igen, ezt a szelíd kifejezést választottam. — Hangja érezhetően hűvösebbre változott — Nem akarok szemrehányást tenni. Az atyák vétkei a gyermekeken bosszulják meg magukat. Talán örökletes az ön családjában az epilepszia? A kis emberinek határtalan komiszsága meg- némltotta szivét Nem válaszolt — Természetesem nem akarom teljes ka- tározottsággal állítani, hogy epilepsziás görcsök voltak, — vette fel ismét Cody a szót. — Ennek a megítélésére nincsenek meg a szükséges pszichiátriai ismer étim. Azonban úgy gondolom, epilepsziának kell lennie, különben hogyan lehessen megmagyarázni a hirtelen támadt merevgörcsöt? Sybilnek minden erejét össze kellett szednie. Legszívesebben puszta kézzel ment volna a férfi torkának. Nyugalom, nyugatom! Édesanyjának tartozott vele, hogy helyzetének megrontásával ne okozzon neki még nagyobb gondokat — Nem emlékszem vissza semmiféle merev-görcsökre —- mondotta olyan hangon, mintha tompa üvegburát csendítenének meg. Cody az aktaosomót az asztalra tette és egy iv papint vett elő. Közben olyan aggodalmasam bólongalott, mint egy kínai pagoda. — Mégis úgy gondoltam, a indát megzavarodása, az emlékezés megszűnése, az epilepszia első állapota, a második a dühkitörés. Sybil annyira összeszoritolta kezét, hogy körmeinek hegye szinte befuródott tenyerébe. Felemelkedett. — Engedjen szabadon -- mondotta. -* Azonnal el akarom hagyni házát. Cody az ajtó elé állt