Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-26 / 48. (1971.) szám

1929 február 26, kedd. n?RXgMVVVAfitoR‘HlRLAP s Magyar nóták a prágai rádióban A prágai ráddéfmowsekek közé tartozik ne­hány magyar is. A prágai rádiómrudöröknek magvan az az örömük, hogy amikor Prága le­adó ja szól, akkor Prágán kívül nem tudnak mást venni, mart a prágai leadó minden más muzsikába beledudol, ezért erényi csinálnak a kényszerből és Prágát hallgatják. Prága azonban néha adja Pozsonyt is, Így időnként némelyes hazai hullámok is megrecsegtetik a prágai magyarok hangszóróit. Ez rendszerint este Hz és tizenegykor szokott lenni a leg­könnyebb fajsúlyú zene rovatában. Ez a könnyű zene vagy „schraml-muzik“, valamelyik prágai kávéházból, vagy jazz-band a Rádió-j ónénál gramöfondeszkájárói, vagy pedig cigányzene Pozsonyból. Sine ira et stúdió: a legjobb a graamnofon- muzsika. A rádió elnyeli a grammofon sister­gését és csak a tisztára szűrt zenét adja vissza. A grammofonlemezeken pedig mindig jó ze­nekarok szerepelnek. (Valami prágai rádió- nagyfejü szerelmes lehet az angol jazz-band- ba, csak angol rádiókba danáznak bele a jazz- be annyi sokat angolul, mint Prágában. De az angol nyelv maga is nagyon szép muzsika.) Sokkal amolyanabbal vagyunk az élő mu­zsikával. A schraml-muzik szép annak, aki szereli a sört, schraniM és a limonádét. Málna­szörppel is jó. De egy előnye van, s ez az,! hogy a rádióból magát a schramlt lehel holla- j ni, amit haliam érdekes és csak másodsor-! bán a kávéház közönségét, miit hallgatni nem érdekes. A cigánymuzsika ellenben borral fogya&zta- tik és ezt a rádióból is kihallani. Mert vala­hányszor este tíz és tizenegy között Prága po­zsonyi kávéházat ad cigánymuzsikával, a bor a gyerek-idő dacára máris nagyobb zajt csi­nál, mint a cigánymuzsika. Ilyen morajt nem produkál sem a sör, sem a limonádé. Én már a kávéházi morajból magából ráismerek a rádióban Pozsonyra, itthon vagyunk. De az­ért a pozsonyi cigányzenés estékben nem sok örömük van a prágai magyar rádióhallgatók­nak. Mindig ugyanaz a szlo vák nótamüsor, egy­néhány cseh scfvrami-dal, no és még egy-két nemzetközi tánc. Magyar nóta semmi áron. Már innen, néhány száz kilométer távolság­ról el tudom képzelni a stereotip műsor után, hogy a rádiófölvevő közelebb van az első vendégasztclhoz, mint a cigányhoz s ezért a borkedvmoraj sokkal hatásosabban érvénye­sül benne, mint a cigány. Azz első asztalnál, vagy a közelében ül egy kedélyes ur vagy hölgy, aki szerelmes a saját hangjába és igyekszik minden alkalommal belelrhllázni i eQV-egy eseh dalba. Ez a trilla félhangokat j hullámzik, egy-két hangot agyondorongol, de szép anonim szerzönöje egész Prágáig idedo- roanbol, nekünk és műsoron kívül ez is vala­mi. Tegnap este azonban ezen szám mellett va­lami egészen uj dolgok jelentkeztek a Baross­ból. Először is kétségkívül nem cigány, ha­nem schraml-cigány muzsika volt. Ez abban áll, hogy a zongora vagy cimbalom le van kalapálva, a primhegedü egy-negyed hanggal lejebb, az oktáv szólamot játszó gordonka pe­dig egy-negyedhanggal feljebb fog minden hangot. Az est szenzációja azonban az volt, hogy először hallhattunk a prágai rádióból magyar muzsikát. A nap krónikásának ezt le kell je­gyeznie. Eleinte nagyon szomorúan vettem észre, hogy a Csak egy kislányt játsszák. (Ma­gyar nótát sok se szoktak játszani, ha tehát játsszák, akkor már erre a nótára is kiter­jesztették a földreformot.) Még jobban elszo- morodtam a „Befoi'duUccm a konyhára“ hal­latára. Hál már ezeket a szegény nótákat is elcsatolták? Amikor a „Kisangyalom,t zen­gett föl a sramliban, akkor kétellcedve re­ménykedni kezdtem. Hátha az idegen ritmus dacára is azonos a mi csárdásunkkal? Mikor azonban a „Kertek alján faragnak az ácsoku, meg a „Nyisd ki babám, az ajlót“ című egyve­legek kerültek sorra, akkor már főik Mtol­tam: Nincs baj, ez mér valódi hamisUatlan madjár tschardasch! De az elcsatolást ille­tően teljesen csak a legvégén tudtam meg­nyugodni, amikor a ,rKaszinó-csárdás“ került sorra, mert erről tudom, hogy az öreg Berkes szerezte. Hát, mondhatom, szépen, jó igyeke­zettel játszották, azzal az aranyos, esetlen hu­morral, ahogy egy angol, vagy hollandus tán­colja a magyar csárdást első nekibuzdulásá­ban. Egyszerre emeli a vállát a magyar tán­cosokkal, csak épp a lábával járja fordítva. De ez is jól esett. Csak azt a fölvevő masinái adnák máskor közelebb a zenészekhez és messzebb a vendégektől. A trillát pedig talán külön számnak, a változatosság kedvéért. ncnw; Misa fsfsisS* felszólításra mondott fel Prága, február 25. Több ízben megtörtént, hogy Sráiiiek minisrterelnökhclyetíes párt­jának vidéki orgánumai olyan kulisszainö- göti titkokat pattantcttak ki, melyek csak utólag kerültek be a fővárosi sajtóba. Való­színűleg az ilyen eset a Brünnben megje­lenő Kasiaec legutóbbi jelentése is, mely egészen uj, eredeti megvilágításban mutat­ja be Hodzsa miniszter gyors távozásának titkát A Prágában megjelenő Express mai száma idézi a Nasinecet és a következőket Írja: „A Nasincc, Srámek miniszter sajtóorgá­numa, a Hodzsa lemondásához fűzött meg­jegyzéseiben azt állítja, hogy a köztársasági elnök Hodzsát kategorikusan felszólította, hogy nyújtsa be lemondását. Hodzsa azon- j bán arra várt, milyen álláspontot foglal el \ a kérdésben a republikánus párt. A párt elnöksége azonban csak akkor fejezte ki bi­zalmat iránta és rótta meg Srobárt, amikor Hodzsa ügye már el volt intézve. A mi ér­tesülésünk szerint — írja az Express — a republikánus párt bizalommal volt és van Hodzsa iránt, aminek kifejezést is adott ha­tározatában. A helyzet kényessége azonban abban rejlett, hogy Benes Hodzsa betegsé­gét a legjobb alkalomnak találta a döntő lépésre. Benes ma jobban bírja a köztársa­sági elnök bizalmát, mint bármikor. Kon­fliktus fejlődött ki, amely egy kategorikus felszólítással végződött. Hodzsának még módjában lett volna pártja vezetőségéhez fordulni, Hodzsa azonban ettől eltekintett, mert a pártot nem akarta kellemetlen szi­tuációba hozni a köztársasági elnökkel szemben és még mielőtt a párt ebben az ügyben állást foglalhatott volna, benyújtotta lemondását. Csak ezzel magyarázható meg a lemondás elintézése körüli nagy sietscg.“ A vasutasok uj szolgálati szabályzatot, findkfvilii segélyt és béremelést követelnek Prága, február 25. A vasutasok szocialista szak szervezeted, a két cseh szocialista és egy német szocialista szervezet, a mai napon a miniszterelnöknek és a vasutügyi mi­niszternek memorandumot nyújtottak át, melyben rámutatnak arra, hogy a hóviharok és óriási hidegek miatt előállott helyzet bebizonyította a vasutasok szolgálati szabályza­tát tartalmazó 1927. évi kormányrendé!et tarthatatlanságát. A vasúti forgalomban a katasztrófákat a vasutasok csak emberfölötti teljesítmény ékkel akadályozzák meg g en­nek dacára családjaik óriási ínséget szenvednek. Ennek következtében kérik a kor­mányrendelet átdolgozását s mindaddig, amíg a kormányrendelet átdolgozása el nem készül, az összes vasúti alkalmazottaknak azonnal adjanak rendkívüli segélyt és a se­gédmunkásoknak 25 százalékkal emeljék fel a bérét. MiroBestu remin küiigyiainisiter Varsóban nyilatkozott az opiánstárgyalá- sokról és a román-magyar viszonyról — A lengyeleket elsősorban a magyar-román viszony érdekli — Varsó, február 25. Mironescu román kül­ügyminiszter tegnap Varsóba érkezett, ahol Zaleski külügyminiszter és a lengyel községi tanács azonnal fogadta. Mironescu számos hi­vatalnok és román újságíró társaságában utazott. A román külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy utazásának célja Ro­mánia és Lengyelország kulturális és gazda­sági viszonyának kibővítése és elmélyítése. Ezenkívül Zaleskivel valamennyi függő kér­dést megbeszéli. A Litvinov-jegyzék aláírá­sát jelentős politikai eseménynek tartja, amely többek között azt igazolja, hogy Ro­mánia és lengyelország számos külpolitikai kérdésben közös elhatározással cselekszik. Lengyel újságíró köröket elsősorban Romá­nia és Magyarország viszonya érdekelte. Mi- í ronescu az erre vonatkozó kérdésekre a kö­vetkező választ adta: — A Bukarest és Budapest közötti tárgya­lások sajnos megszakadtak. Teljesen Magyar­országon múlik, vájjon újra megkezdi-e azo­kat vagy sem. A továbbiakban a román külügyminiszter utalt a kormánynak a népszövetség előtt tett nyilatkozatára, amelyben Románia kifejezi készségét minden biztonsági és döntőbírósági szerződés megkötésére. A lengyel távirati iroda egyik képviselőjé­nek a román miniszter a sanreraoi optánstár- gyalusokról is nyilatkozott. Mironescu sze­rint Magyarország a megegyezés értelmében visszavonja a vegyes döntőbíróságnál tett panaszait, viszont Románia kötelezi magát, hogy később megállapítandó globális össze­get fizet Magyarországnak az Erdélyben el­kobzott birtokokért. A további tárgyalásokat március 15.-én folytatják Béc3ben. Elvben a magyar optánsokat abból a pénzből fogják kielégíteni, melyet Magyarország háborús jó­vátétel fejében köteles Romániának fizetni. nemzed erőfeszítésre, nemzeti egységre és nemzeti munkára a következő években. Rothermere." Rothermere lord indítványát politikai kö­rökben meleg rokonszenwel fogadják és a nagy közvélemény is erősen mellette van. Ez­zel kapcsolatban az a terv merült föl, hogy márois 15-ét, vagy április 11-ét tegyék meg a Kossuth-emléknapnak. Korosét volt miniszterelRök Jugoszlávia vatikáni követe London, február 25. A Daily Telegrapit jelentése szerint Korosén volt miniszter­elnököt a jugoszláv kormány vatikáni követ­té nevezte ki. A .lap szokatlannak találja a katolikus főpap vatikáni kinevezését, mert ha esetleg Jugoszlávia és a Vatikán között bizonyos d ifferenciák támadnának, akkor Körössé a legsúlyosabb elvi összeütközésbe kerül önmagával. A uj amerikai román követ fontos diplomáciai missziója Bukarest, február 25. A romániai sajtó szerint a Washingtonba kinevezendő uj ro­mám követnek, Ciha Dnyilának igen fontos diplomáciád missziója lesz, mert a washing­toni kormány az ő közvetítésiével szeretne tárgyalni a szovjettel a diplomáciai viszony felvételéről. Trockij Csehszlovákiába jön? Prága, február 25. A kommunista ellen­zék állítólag azzal a kéréssel fordult az illeté­kes prágai fórumokhoz, hogy engedjék meg Trockijnak Csehszlovákiában való letelepe­dését. Ez az intervenció politikai körökben általános érdeklődést és izgalmat keltett. A cseh agrárpárt a menedékjog megadása mellett foglalt állást, a cseh nemzeti demok­raták azonban határozottan ellenezték azt. Ugyanígy ellenezte a néppárt és a kommu­nista többség is, mig a német szociáldemok­raták, a cseh szociáldemokraták és a cseh nemzeti szocialisták a beutazási engedély megadása mellett foglaltak állást. A kül­ügyminiszter bejelentette, hogy nem kom­petens e kérdés eldöntésében, mig a bel­ügyminisztérium a beutazási engedély meg­adása ellen nyilatkozott. Egyelőre semmi közelebbi jelentés nem érkezett Trockij ké­réséről, úgy hogy e pillanatban az ügyet ad acta szabad tenni. A Kossutli-nap Hagyarcrszág nemzeti ünnepe legyen! ajánlja legújabb üzenetében Rothermere lord a magyar nemzetnek Budapest, február 25. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Lord Rothermere, aki pénteken Havannából Newyorkba érkezett, a következő táviratot intézte Az Est szer­kesztőségéhez: „Ma ünnepli a Washington-napot nemcsak Newyork, hanem ennek a hatalmas ország­nak minden városa, faluja és tanyája. A nép George Washington emlékét ünnepli és a Washington-nap nemcsak a ma, de az eljövendő generációk számára is életben tartja Amerika egyik nagy nemzeti hősének emlékét, azét az emberét, akit minden ame­rikai büszkén tisztel, mint az ország atyját. Valahányszor meglátogatom Amerikát, újra, meg újra nagyon hat rám az a tény, hogy Amerika, amely a legfiatalabb és leg­Ö ibb, sőt sok tekintetben a legtevé- b a világ nagy nemzetei között, min­dig talál időt arra, hogy nyilvános ünneplés­sel emlékezzék meg azokról a férfiakról és eseményekről, akik és amelyek történelmét megalkották. Amerikában nemcsak Washington-nap van, de ünnepük Lincoln napját is, ame­lyet nagy emancipátoruk heroikus figurá­jának szentelnek, Lincoln Ábrahám emlé­két őrzi a függetlenségi nap, amikor meg­emlékeznek arról a nagy történelmi ese­ményről, amelyből az Egyesült Államok mint szabad, független és önmagát kor- mányié nép emelkedett ki Az ünnepségek következtében fölmerült bennem az az ötlet, hogy Magyai országnak követnie kellene a jó példát. A magyarok ünnepük Szent István napját, amelyet nem­zeti ünnepnek és a nemzeti öröm napjának tartanak első keresztény királyuk emléké­re, de mi van a magyar nemzet nagy sza­baditójával, Kossuth Lajossal? Vájjon nem önmagát és büszke történel­mét tisztelné-e meg Magyarország, ha nem­zeti ünneppé avatná Kossuth napját, annak a heroikus embernek tiszteletére, akinek emlékezete és cselekedetei a világ köztuda­tában Washingtonnal és Lincolnnal kapcso­lódnak össze, aki egyszerre atyja^ és meg­szabadítja volt nemzetének. Legyen szabad az ötletet Bethlen István gróf miniszterelnök ur figyelmébe ajánla­nom. Azt hiszem, helyesen tolmácsolná minden igaz magyar szív kívánságát és megerősítené azokat a kötelékeket, ame­lyek őt a magyar nép leikéhez fűzik, ha hi­vatalosan kijelentene, hogy minden évben egy napot Kossuth Lajos emlékének szentel és azt nemzeti ünneppé avatja. Férfiak és nők, fiuk és leányok, minden osztályból és minden foglalkozási ágból való magyarok örvendeznének és ünnepel­nének ezen az emléknapon. Kossuth napján uj reményt meríthetnének jelenlegi nehéz­ségeik közepette és uj inspirációt kapnának Hét bér. szót. párté mandátum a ligetfalusi községi választáson Pozsony, február 25. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Ligetfalun a községi választás tegnap zajlott le. Ligetfalu képvise­lőtestületét annakidején ugyanis a községi jegyző viselt dolgai miatt fölfüggesztették és az uj községi jegyzőt nevezték ki kormány- biztosnak. A választás, amely rendben folyt le, meglepetést nem hozott. A keresztényszo- cialista pánt megtartotta hót mandátumát, mig a kommunista párt, amint ez előrelátható volt, az eddigi 16 mandátum helyett csak 11 mandátumot kapott. A végleges eredmény a következő: Országos keresztényszocialista párt 7, csehszlovák szociáldemokrata és nem­zeti szocialista párt 7, politikamentes gazda­sági párt 3, német szociáldemokrata párt 2, kommunista párt 11 mandátum. A Slmplon-expressz jugoszláv földön egy íefter- vonatba szaladt bele Belgrád, február 25. A Shnplon-expressz mozdonyhiba miatt az elmúlt éjszaka a jugo­szláviai Brod közelében nyílt pályán egy álló tehervonatija szaladt bele. A tehervonat hát­só kocsijai izzé-porrá törtek .és., az expressz­vonat mozdonya Is" súlyosan megrongálódott. Emberéletben azonban nem esett kár. H tabletták az enyhe és kellemes hashajtó Vpy Teljesen ártalmatlan Minden gyógyszertárban kaphatók RiscKomagol&s (10 tabletta) Ké. 4.60 Phiola (30 tabletta) Ke. 10.20

Next

/
Oldalképek
Tartalom