Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-26 / 48. (1971.) szám
V Maf számunk 13 eMai vm. évf. 48. (1971) szám ’ Kedd 1929 február 26 Előfizetés! ér: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói és ntszinszk ellenzéki pártok fr'n'^lriet Telefon■MSI?"*1Kiad” negyedévre 76 havonta 26 Ke: külföldre: Föaerkesl(IS; politikai napilapja Fe!elös ,aer,,OTtó. hivatal' Prága B. Pans'ká ul IZflB. - Taevente 4j0, félévre 226, negyedévre 114, pxüRANYl LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA tefon:30311.~ Sürgönyeim: Hírlap. Praha havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke uxukmvu Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& Egyes szám ára 1*20 Ke Dandurand tétele Vasánnaipi lapszámiujnlkiniaik vezető helyén FLadhbanth Ernő dr. „A kisebbségek s®ant ügye-11 címem b'etetfőlan fejtegette a mépsaö- vetöég március önén kezdődő ülléssaakának jelentőségét, amely a kisebbségi kérdés jegyében fog lefolyni. KüUctniöts fontosságot aid a küszöbön álló ülésszaknak az a beadvány, amelyet Diamdairamd kanadai delegátus intézett a népszövetséghez és aapelyíbeai a népszövetség kisebbségi eljárásának megreformálását javasolja. Ismerjük már behatóan azt az efllképzeiiésit, amely szerint a kisebbségi panaszok benyújtásának és elfimtézésé- oek módját Danidurand megoldatni bikáin)ja. Dianidju.rand beadványainak azonban különösebb jotejtőeiégiet ad miég az a körülmény is, hogy tervezetéhez részletes indokolást' fűz és ebbe® olyan lényeges elvi megállapodásokat tesz, amelyek m imdeníképpen aEköllma- sak arra, ihogy a legífcinitoöaibb nemzetközi fórumán a kisebbségi kérdés elvi tisztázásához hozzájáruljanak. Néhány évvel ezelőtt MelHo Franco brazíliai delegátus a. népszövetség fórumán a kisebbségek szempontjából rendkívül veszedelmes tótéit Mitott feli, amelyet természetszerűleg a legnagyobb Örömmel üdvözöltek azok a tényezők, amelyeknek éTdekii kiben állt, Ihogy a kisebbségi panaszok megszűnjenek, hogy a kisebbségi * kérdés véglegesen eltűnjék a nemzetközi politikai élet fórumáról, egyszóval, hogy h ' nelmrólti' 'kisebbségek teljesem megszűnjenek, illet ve be-olvadjanafk az úgynevezett áfemiailfcotiók nagy töfbbsiégé- l>e. Mello Franoo tétele szerint a nemzetiségi álltam egy primitív szervezetű forma, amely ezen a fokon neon maradhat meg, hanem a tökéletesedés áJetbó kell haladnia olyan módon, hogy lassanként vagy7 gyorsabban —• ez már az állaimra iiso utói és az adott .kiöriVlinuényeiktó’l függ — az egyes nemzetiségek közötti ellentéteket megszüntetik, a kiseibbségeklkel elfogadtatják a többség nyelvét, életfelfogását és óle-íszokásait és igy a történelmi fejlődés Myíaimám, kiallaikul a modern állami élet ideálja: az egységes álamban egységes nemzet. Ez az elmélet szemben áll a történelmi fejlődés tapasztalataival, mert még egy olyan tökéletesen oentTaliszitükíUs és egy olyan abszolút módon 'kormányzott államiban., mint aminő a cári Oroszország volt, sem sikerült az orosz birodalomhoz csatolt peremnépeket beolivasz/- ta-ni, miéig abban az esetiben sem. Ina ezek a népiek történetesen szláv fajtáíjualk lettek volna,. Sőt a 19. századiban történélmi ható- ereként fellépő nacionalista eszme' éppen előnegi tette a kis népeiknek éis a nemzetiségeknek ilndiividnializálcdását. Ellentmond ez a teória az erkölcsi világrend felfogásának is, amely a természet világában helyet biz- tosit a gyengének is és meigvédeilmezi az erősebbel szemben. Ellentmond az ember i- -ég általános érdekelnek iis, magának az élet törvényének, amely annál szebb és tö- kéőeiíe&ebb, minél több színben pompázik. De mint elmélet, erőszakos formájú rendszer kezében jogcímet adhat bizonyos elnyomási tendenciákra .és ha a kisiéir-M csőddel is végződik, k.’ímondlhatatkin szienvedéset- ket Z'Uidf.tlhat a kiszolgáltatott nemzeti, ki- e>et beégek r>e, amelyeket abban az esetben, ba nem védelmezi őket a kisebbségek önálló létezésének jegeimre, szabad ezen elmélet nhipiián nemzeti jellegükből kiivetkőzitetn.i. Ha Méltó Franco elmélete erkölcsi tétél- lé válhatnék, akkor az elnyomásnak legerő- sz Ikonul b formája is ígazb’iv.a volna, mert minden kormány hivatírozibatnéik amra, hogy Hollandiában leleplezték Frandaország és Belgium titkos katonai szerződését, smelpek agresszív éle Németország ellen irányul Az Utrecbt DagMad szenzációs közlése — A nyolc kompromittáló pont — A locaraói szerződés kijátszása — Cáfolatok áradata — Diplomáciai feszültség Belgium és Hollandia között a közlés miatt — A flammandok nyugtalansága Amszterdam, február 25. Az Utreoht- ben inog jelenő Utrecht Dagblad vasárnapi számában szenzációs külsőségek között nyilvánosságra hozza azt az állítólagos katonai szerződést, amelyet Belgium és Franciaország 1920-ban kötöttek és amelyről a belga és a francia vezérkar 1927 nyarán részletes taktikai tárgyalásokat folytatott. A közlés természetesen óriási feltűnést keltett mind Franciaországban és Belgiumban, mind Németországban. A katonai szerződés éle ugyanis határozottam Németország ellen irányul, még pedig oly módon, hogy a loeamói szerződési, sőt a békeszerződések megállapodásait sem veszi figyelembe és szinte alkalom- adtáni támadó hadjáratét határoz el a birodalom ellen. A dokumentum valódiságát eddig nem sikerült megállapítani. A legtöbb holland lap leközJi az Utrecht Dagbladban megjelent szerződés szövegét s az utreehti lapnak azt a megjegyzését is, amelyben eleve bejelenti, hogy a közlést a belga kormány bizonyára meg fogja cáfolni, de cáfolatát, mint minden ilyesfajta hivatalos dememtit, nem szabad komolyan venni. Ugyanekkor elmondja, hogy a dokumentumhoz véletlenül került és sem lopás, sem indiszkréció nincs a dologban. Hetekig tartó nyomozás után a lap szerkesztősége minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a dokumentum valódi s csak ekkor határozta el letörlését. A közlés nemcsak Hollandia, hanem a nemzetközi béke érdekében is szükségesnek mutatkozott, mert súlyos és kompromittáló, sötét nrnchináciáröJ rántja le a leplet. Az ál Utólagos szerződés nyolc cikkelyből áll, melyek közül az elsőben a szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy a! Németországgal vágj7 Németország egyik vazallus államával kitört háborúban mindketten teljes rendelkezésükre álló haderejükkel egymás segítségére sietnek. A második cikkely megállapítja, hogy a szerződés nemcsak a rajnai határ megtámadására, hanem minden más támadásra is vonatkozik. A harmadik cikkelyben a szerződő felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy adott esetben minden előzetes értesítés nélkül azonnal elhatározzák hadseregük mozgósítását. Amint egy olyan hatalom, amelyet Németország valamiképpen támogat, mozgósítást rendel el, vagy csak lépéseket tesz a mozgósítás elrendelésére, a két hatalom azonnal a határokra veti hadseregét. A két hatalom minden olyan esetben elrendelheti a mozgósítást, amikor a nemzetközi szerződések rendszerében megállapított oasus föderis esete forog fenn. A negyedik cikkelyben a szerződő felek megállapodnak abban, hogy adott esetben Belgium legalább hatszázezer katonát mozgósít, Franciaország pedig minimálisan egy millió kétszázezer katonát küld Belgium támogatására. Ez a francia hadsereg belga területen és belga vezetés alatt operálhat. Az ötödik cikkely szerint a két hatalom hadserege azonnal offenzivát kezd, úgy hogy Németországot egy időben támadja meg északon és délen. A hatodik cikkely a két állam hadveze- töségének és vezérkarának együttműködésére vonatkozik. A hetedik cikkelybein a szerződő felek megállapodnak abban, bog}7 e katonai szerződés huszonöt évig marad érvényben. Ha ezalatt az idő alatt nem mondják föl, úgy további huszonöt évig érvényben marad. A két párt kötelezi magát arra, hogy nem ir alá olyan katonai szerződési vagy diplomáciai okiratot, amely ellentétes értelmű lenne a jelen megállapodás- aal. Háború esetén a két szerződő fél nem köthet külön békét. A nyolcadik cikkely megállapítja, hogy a katonai szerződést a két hatalom mindenkor titokban fogja tartani. A francia ég a belga vezérkar 1927 nyarán bő kommentárral látta el e katonai szerződést Az interpretációs határozatok egyikében a tábornokok utalnak az 1927 julíus 7-én köttöt angolbelga szerződésre, amelyben Belgium esetleges ellenségeiként Németország és Hollandia, Franciaország esetleges ellenségeiként Olaszország és Spanyolország vannak feltüntetve. Az interpretációk továbbá fölállítják a megfelelő magatartási rendszabályokat, amelyek a Németországgal, a Hollandiával vagy az Olaszországgal támadt konfliktusokra vonatkoznak. E rendszabályok között szerepel a Ruhrvidék megtámadása, a hollandiai Nimhurgha való bevonulás és a hollandiai Flandria területén lefolyó közös operáció. A Daily Telegraph véleménye London, február 25. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője hosszú cikkben foglalkozik az Utrecht Dagbladban megjelent titkos francia katonai szerződéssel. Jólértesíil! angol diplomáciai körök véleménye szerint az 1920-ban kötött francia—belga szövetségről van szó, amelyet később a népszövetség i= becibkelyezett. Annakidején Franciaország a beolvasztási folyamiat meggyorsításával nemcsak a többségnek, hanem a kisebbségnek is érdekét szolgálja, mert megrövidíti a nemzeti élet haldoklásának óráit. Mondottuk, hogy ez az elmélet termőtalajra talált nagyon sok helyen. Hányszor hallottuk mi is, ha nem is hivatalos helyről, de mégis jelentőségteljesem azt a próféciát, hogy még egy emberöltő és itt a 'magyarságnak már irmagja sem lesz. Nem csoda tehát, ha a magyar kisebbség, éppenugy, mint minden más kisebbség, amelynek természetes joga van teljes nemzeti életének a kiélésére, elkeseredetten védekezik ezen erkölcstelen doktrína és annak minden várható súlyos következménye ellen. Éppen ezért tartjuk jelentős történelmi, politikai és emberi dokumentumnak Daindurand népszövetségi beadványát, mert ez a beadvány hangoztatja nagy súllyal a népszövetség fórumán Méltó Franco elmré kdével szemben a kisebbségnek az éleihez való jogát. Dandurand indokolásában ugyanis kifejti, hogy a kisebbségek sehol sem fognak megszűnni létezni, ahol valami jelentőséget reprezentálnak. Éppen ezért mindazokat a problémákat, amelyek valamely államban az által keletkeznek, hogy jelentősebb és kulturált kisebbségei vannak, csupán jóakarattal és nagyleiküs-ég- ged Miét legyengíteni és megoldani. Az állami életet tehát nem az asszimiláció utján lehet hiztositani, hanem éppen ellenkezőleg a különböző fajtáknak és kultúráknak talaján. Délam erikából származik az első tétel, az asszimiláció tétele. Spanyol mondotta ki, a spanyol ember pedig hajlamos az intranzigen- ciára. Nem csoda, hogy spanyol földről hozta át az áltammüivészet a cél szentesíti az eszköz elvét is. Ennek a spanyol léleknek szellemiében irta meg Niooio Macchiajvellii, a ráción e di stato abszolutizmusának álla.mböl- cseilője az „II prmeipét“, amelyben a fejedelem típusát Katolikus Ferdinándról mintázta meg. Most Északamerika állatja fel az antité- zist, az az Északamerilca, amelynek nagy szülöttje, Washington György a modem, szabad és felvilágosodott radoné di skatonák fen- költ harcosa volt. Eszmék harcának korát éljük és ezért őszinte szívből kell örülnünl azon, hogy Dandurand uj tétele saembesZegeződik a Qui- nones de Leonéval. Az eszmék küzdelméből az igazságnak kell győztesen kikerülnie. LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
