Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-24 / 47. (1970.) szám
'PRXGAlA^AGtARHIRLAP 1929 február 24, raMra&p. Rudolf trónörökös öngyilkossága szükségképeni befejezése volt zaklatott életének Angyal Dávid érdekes előadása a Magyar Történelmi Társulatban 12 A FEHER HAVON Kedélyes, barátságos, meleg fűtött szobából nézi KM, — a szürke cirmos — ex ablakon tuM világot Elóbb még az ablakkal szemben levő dhaisíongeon feküdt, nyujtózkodott... kényelmesem, Nagyot Ásított és kinyújtotta a két első lábát. Tekintete ax ablakra esett Hirtelen élénkséget árul el aőkieeesürke neme. Felugrik... és leső állásba helyezkedik. Elnyúlva, — hosszan ellazulva, nézd merően, — vadat, ax ablakot Ugrásra készül! A farkával mind gyorsabban kezd ©Maira csapkodná — félkört Írva le maga mögött A rózsaszínű díványról hirtelen ugrással a szőnyegen terem, majd onnan egy saep magasugrással az ablakon. Megint leső állásba helyezkedik. Mohón morogva néasi kívül ax ablakom feláRi- tott madár tető házikót. Ax ablaküveg azonban Jó védelmet nyújt a gyanútlanul étkező ki* madaraknak. A kis címkék érzik fa, hogy biztonságban vannak. Nyugodtan csipegetik tovább a napraforgó magot és kiakasztott báját Sok, sok kis dake lepd el aa etetőt Kis csőrükkel kopognak, mikor telcsípfk a magot, — ázni behallatszik a szobába — és a kályha bugásábox kellemes variációt hős. Néha egy-egy veréb fa betolakszik és mohón szedegetni ax ©kjtartakmu magot ők nem annyira szívesen látottak a hasznos kis cinkék között, azonban megtörik a satürke verebeket A kfa didergő madarakat ml kényelme*, me- l*g helyiségből nézzük, — nekik azonban a hóval borított világban, milyen nagyon netté* a létük fen tartása, élelmük megszerzése! A határban, amerre a szem ©Hát, mindenütt a vastag, fehér, — bótaikaró. A fák ágain és különösen a fenyőkön, valóságos köpenyeket alkot a nagy tömeg fehér hó. Nekddamborodva, pupoean hajolnak meg a szegény ágak a nagy tehertől — és lehajolnak alázatosan. A falusi szegény ember nádtetetfü kis háza is aüg bírja a nagy hótömeget. Mintha megrokkant volna, a nagy súly alatt Úgy áU ott a fehér hó közepette. Minden vad a tanyák és falvak hőseiéi keresi Szegény kis fogoly csapatok, dideregve, félig megfagyva a hófödte téli tájon, már alig vonszolják magukat. Fel sem repülnek, ha közeledőt vesznek észre. Sok veszélynek vaunak kitéve. Megtámadják a ragadozó madarak, róka koma, a „vörös hóhér**. A falvak alatt a legtöbbet irtanak ki a vadállományból, a vadászó, kóborló kutyák. Láttam egy száguldó kuvaszt, hogy közeledik égy csapat fogolyhoz. Kétségbeesetten néztem, úri fog történni? Vájjon felrepülnek-e még a foglyok? Vonaton voltam, éppen utaztam és úgy néztem a fehér világot, de ekkor a vonat elkanyarodott, még mielőtt a kuvasz elérte volna a fogoly- csapatot A zakatoló vonatról már csak a szűz havon ejtett vadnyomokat kutatom, keresem. A hólepel olyan, mint egy nagy térkép. Tele apró Mboyoanokkak Csőik olvasni kell tódul belőle és megtudjuk, milyen vad Járt a hófödte tájon. Érdekes a nyúl nyoma. A havon csonka keresztalakot mutat Kettó egymás után egyenesen és kettő egymás fölött, kissé dőlten. Ekkor baktat a nyúl. Ha ugyanezt az alakot látjuk, csak einyultab- fcan, az a szaladó nyúl nyoma. A legérdekesebb a róka nyoma a hóban — ezek egyenes lépések, egymásután — szabályosan mélyednek be a hóba. Nyomot láttam, azonban foglyot és nyalat keVeeet. Nimródokl Aid csak teheti, etesse a vadállományt! A nagy hidegben és hóiban nem tatáinak élelmet. Ha még sokáig tart a hideg, a vadállomány teljes legyengül és éhez, pusztulásához vezet , A legjobbnak a fcfteleftetést tartom. A vadászterületek tulajdonosai, mind., mind állítsanak fel vadetetőket! Meg kell még menteni, a megmaradt dermedt, éhes vadállományt! Aki már eddig is nem etette a vadat és van területe, az minél hamarább könyörüljön, fi szegény, éhes vadállomány felett Állítsunk fel tehát minél több vadetetőt... Amit ed fa várunk a nimródoktőL P. Feszty Edith. — Vitás ikrek. Londonból Írják: Érdekes nemzetközi jogi kérdés támadt egy német házaspár iker-gyermekeinek születéséből Limából jelentik hogy egy német asszony egy amerikai gőzösön ikreknek adott életet, mialatt a gőzöa Molando perui kikötőben horgonyzott. A szülők ragaszkodtak ahhoz, hogy gyermekeiket a Iknai német követség anyakőnyvébe vezessék be, mert ők magukat fa németeknek vallják. Az amerikai gőzös kapitánya azonban a tengeri jogra hivatkozva, azt állítja, hogy a gyermekek amerikai fennhatóság alatt álló hajón születvén, az Egyesült Államok legközelebbi anyakönyvi hatóságáho* tartoznak. A kikötői hatóságok ezzel szemben a vitás ikreket a maguk részére követelték, azzal a megokolással hogy a hajó perui vizeken volt, midőn a gyermekek megszülettek. Ax eceten egyébként már nemzetközi jogászok is törik a fejüket, akik azt állítják, hogy ax egyik álláspont sem helyes és szerint a gyerekek chilei anya- könyvbe vezet emlők be, miután a ezfiaők állandó tartózkodása helye Chilében vau. Budapest, február 23. A Magyar Történelmi Társulat a Magyar Tudományos Akadémián felolvasóülést tartott, amelyen Angyal Dávid dr. egyetemi tanár Mitis Oszkárnak Rudolf trónörökösről irt munkját ismertette és a munkával kapcsolatosan hosszabb tanulmányt olvasott fel Rudolf egyéniségéről és tragédiájáról. A tudóé professzor rámutatott értekezésében, hogy Mitis Oszkár könyve tanulságos és elfogadható anyagot tartalmaz Rudolf trónörökös életéről A könyv után bátran indulhatunk. Rudolf Igen sokoldalú és tehetséges ifjú volt, tehetsége azonban nem fejlődhetet ki harmonikusan bizonyos lelki megrázkódtatások miatt Ezekre a lelki megrázkódtatásokra vezethető vissza vég8Ő eredményben életének tragikus vége. A katasztrofális vég magyarázatára nem kell sem szerelmi romantikát szőni, sem politikai hátteret festeni Az öngyilkosságnak tisztán pszihopatológiai oka volt. Az öngyilkosság ilyenképpen szükségképpeni befejezése volt a trónörökös zaklatott életének. Voltaképpen öröklési sorstragédiának nevezhető Rudolf szomorú élete, amelyben mindent lehet keresni, csak szerelmet és politikát nem. Angyal szerint Rudolf és Vetsera bárónő közős elhatározással követték el az öngyilkosságot. Rudolfnak eleinte nagy világpolitikai tervei voltak Oroszország legyőzésével ki akarta terjeszteni a Habsburgok uralmát egészen Kon- stantinápolyig. E célból szívesen látta a németek szövetségét, bár nagy ellenszenvet érzett a Hohenzollernekke! és a porosz hegemóniával szemben. A monarchián belül is folyton másfelé orientálódott- Először nagyon kedvelte a cseheket, majd az ottani gőgös arisztokraták miatt elfordult tőlük. Édesanyjának hatása alatt élénk szimpátiát érzett a magyarok iránt, de ez az érzése sem volt megállapodott. A közös hadsereg ée a Magyarország közötti konfliktusokBszaJrayugati Afrikának azt a részét, amely a Sierxa Ne vada és az Eleiántceont-part között fekszik, az európai embernek elviselhetetlen éghajlata miatt yyA fehér emberek slrjá**-nak nevezik. Ezen a területen fekszik Libéria, az egyetlen néger köztársaság. At egész földrész alig 95.000 négyzetkilométer, la- kosianak száma nincs két millió. Libéria, vagy mint az Egyesült Államoknak elnökének tiszteletéire alapításakor, 1817-ben elnevezték, Monrovla, tulajdonképpen egy kísérletnek köszönhet! megszületését. Az Egyesült Államok ide telepítették a felszabadult négereket és elismerték függetlencégét Később Maryland néger köztársaság fa csalatkozott hozzá, majd amerikai származású farmerek telepedtek le a kisded országban, amelynek önállóságát és szabadságát az európai államok együttesen biztosították. Elekor vette fel a Libéria nevet 1911. óta az Egyesült Államok diplomáciai védelme alatt álL A parányi köztársaság törvényhozó testületé a szenátusból és a képviselőbázból áll; az előbbinek 8, az utóbbinak 15 tagja van. A köztársaság ügyeit ax elnök vezeti, akit négy éve ok int választanak. Libériának állandó hadserege nincs, de ez nem akadályozta meg, hogy a világháború Idején a központi hatalmaknak hadat ue üzenjen, sőt mozgósított fa. A köztársaság törvényei szerint ngvanix háború idején minden 16—50 éve* férfi had kötelet. A világháborúban Libéria hadköteleseinek csak egy ré szét mozgósította, de igy fa voltak hősi halottad. „Hadseregéből** négyen haltak meg. Sulyoc veezteeég érte tengerészeiét fa. Egyetlen felfegyveTzett gőzöse volt a köztársaságnak és a háborúban ezt fa elvesztette. A köztársaság termékei leginkább pábnaolaj, kanosuk ée elefántcsont, azonban ezek elszállítása nagy akadályokba ütközik. Libériának ugyani* nincc vasútja, országutat nagyon elhanyagoltak é* igy az autőközlekedés U szinte elháríthatatlan akadályokba ütközik. Még a legkönnyebben a tenger felöl közelíthető meg. A keroekedehnl központja ax ország fővárosa, Monrovla. A tengeri gőzösök itt adják le és veszik fel az árukat A mintegy 6000 főnyi lakossággal bíró „főváros" a távolból elég csinosnak látszik, a piros tetős búngalövök kellemes látványt, nyújtanak, da csak — távoltól. Hajósok, akik csónakban mindig a magyarok ellen fordult, sőt egy ízben Albrecht főhercegnek kellett mérsékelnie a magyarok ellen táplált haragját. Gyakran kacérkodott a liberalizmussal, a fölvilágosodással, bár erősen autokratikus hajlamú volt- Sokban hasonlítót rokonára, IL Lajos bajor királyra, akivel jó viszonyban volt és akinek tragikus sorsát ő sem kerülhette eL Mikor a katasztrófa bekövetkezett, Rudolf már testileg-lelkileg kifáradt, meghasonlott ember volt. Nagy érdek ess égü epizódot mondott el Angyal professzor Rudolf trónörökösnek Károlyi István gróffal való barátságáról. Midőn a magyar országgyűlés a véderőjavaalatot tárgyalta, Károlyi gróf föl akarta használni a népszerűtlen javaslatot arra, hogy Tisza Kálmánt, aki már 14 óve volt miniszterelnök, megbuktassa. Egy ellenzéki fölszólalásában arra hivatkozott, hogy Rudolf trónörökös a magyar ellenzék pártján van, ellenzi a közös hadsereg létszámát fölemelő véderőjavaslatot. Rudolf trónörökösnek Károlyi fölszólalása — érthetően — igen kellemetlen volt, nemcsak azért, mert az nem fedte véleményét, hanem mert ellentétet szított a király és ő közötte. Károlyi bocsánatot is kórt tőle beszédéért, sőt, mikor az általa támadott véderőjavaslatot a magyar országgyűlés elfogadta, táviratban gratulált a trónörökösnéit. Az ilyen események bizonyára nem lehettek nevelő hatáscal Rudolf jellemére. Rudolf trónörökös megállapításai még sem nélkülözték sokszor az emberismeretet és az éleslátást. így meg volt győződve arról, hogy IL Vilmos császár politikája veszélybe dönti Németországot és megbuktatja a Hohenzoller- nek uralmát. A világesemények igazolták Rudolf jövendölését. A sok újságcikk azonban, amelyben a trónörökös politikai fölfogását kifejtette, nem tükrözik vissza telje* hűséggel fölfogását és Írói készséget, mert ezek jórészben megfésülve kerültek a bécsi közöns% elé. jaikkaJ kikötnek Monrove partján és felkeresik a várost — nagyon csalódnak. A zöldé lő domboldalra felnyúló városka rendetlen, piszkos, kellemetlen szagu. A házakat régi petróleumoe kannákból, ládákból tákolják össze, szilárdabb anyagból épült ház alig van. Szállodának természetsren hire sincs, de azért az egyik épületen messzelát- hatóan hivalkodik a rikító cégtábla, amely büszkélkedve hirdeti, hogy a — kivételesen — tég ák- ből, kövekből felépített házban található „Faukner vendéglője és Jégtenne*. A vendéglő ugyan nem igen érdekli a lakosságot, de a „jégterem" már annál nagyobb látogatottságnak örvend. Faukner messze vidék egyetlen jéggyártója é« a söutést közvetlen a jóggyáj mellett helyezte el, ami nagyon szerencsés ötletnek bizonyult Monroveben ugyanis a hőmérséklet rendesen 40—50 fok Celsius és így a hűvös szobának nagy látogatottsága könnyen érthető. Faukner tehát Monrove-ben jeles férfiú. Nemcsak mert kőből épített háza van, de mert a jégszoba és jéggyár tulajdonosa fa. Eme kiváló érdemeinek jutalmazására a lakosság öt polgármesterének választotta meg A bennszüHött néger törzsek egy része keresztény, a pogányok ée mohamodának azonban túlsúlyban vannak. Európai misezionárusok nagy számai tartózkodnak a köztársaságban; „mintegy 123 misszió Iskola végzi a hittérltés nehéz feladatát A kfa köztársaság nem sok hirt hallat magáról. A* utóbbi időben mégis többször emlegették. Oka ennek a lenézés, szinte gyűlölet, amellyel az amerikaiak a szinesek iránt viseltetnek. A néger (aj hiába tesz tanúságot életrevalósága mellett. Hasztalan bizonyítja szinte napról-napra, hogy az európai kultúra iránt nemcsak érzéke, de hajlandósága fa van, az amerikaiak nem akarják ext elismerni. Pedig a négerek nemcsak énekeseket, táncosokat és zenészeket adnak a kulturált világnak, de jeles Írók, művészek, tudósok fa kerültek és kerülnek ki soraiból. Vannak duagaodag néger vállalkozók fa. Mind ezek dacára a négerek szinte számkivetetten élnek a fehér népek között Ezt akarja megszüntetni Garvey, egyike * leggazdagabb és legtekintélyesebb amerikai négereknek, Nemcsak Amerikában, de s többi európai országok fővárosaiban is állandó propagandát fejt ki abban a,z Irányban, hogy a szétszórtan élő négerek térjenek vissza Afrikába és ott akár a megnagyobbodott Libériában épitsék ki az Unió mintájára a négerek birodalmát Garvey szívós, lelkes munkája azonban aligha fog sikerrel járni. A négerek már la/ssankmt m gszok- ták az európai viszonyokat, legtöbb országban békében élnek akárhányan állandó exisztenciát teremtettek maguknak és aligha fogják mindezt ax afrikai élettel felcserélni. De Garvey mégis bízik munkájában, mert az aj birodalom teljes jogegyenlőséget, teljes szabadságot biztosítana fekete polgárainak, akik maguk intézhetnék sorsukat Gervey azt bfazi, hogy éppen azért, mert a négerek között az ipar, a kereskedelem, a tudomány és a művészet minden ágából varinak kiképzett, egyének, az uj birodalom könnyen felvirágozhat és boldogulhat A divatos Pária, február hó. Csevegjünk most egy keveset arról, aminek divatja nem a ruhaszalonokból indul ki, amit nem üzletekben vásárolunk, de ami a női szépség egyik leghatásosabb kiegészítője: a hajviseietröL Hiszen tudjuk, hogy ax arc karakterét nagyrészben a frizura adja meg. Az előnyös frizura egész más keretet ad az arcnak, egész másképp hozza ki azokat a karakterisztikus vonalakat, amelyek a nő egyéniségét legjobban hangsulyozzákManapság a bubifrizurajárvány teljesen elöntötte már a kulturvilágot a konzervatív felfogásnak hősies ellentállása dacára. Nagyon kevés azoknak a hölgyeknek a száma, akik még mindig ragaszkodnak a hosszú hajhoz. A divat ellen nem lehet küzdeni és Ena, az etiketthez szigorúan ragaszkodó spanyol királyné is már bubifrizurát visel. Sőt az angol királyné, — aki annyira konzervatív, hogy még nia is a Viktória királynő divatot követi, — leányának, Mary hercegnőnek megengedte, hogy rövidre vágassa a haját... A másik táborban, vagyis a hosszú hajat viselő nők között legnevezetesebb Mary Pickford, a híres mozicslllag. Mary Pickford azt mondja, hogy ő nem szereti a bubifrizurát, de egész különleges, súlyos oka is van, hogy ne vágassa le haját rövidre. A „lakóik" annyira hozzátartoznak egyéniségéihez, hogy valósággal védjegyének tekintik a filmgyárosok és nem is engedték me<* hogy ezt a régi, jól bevált védjegyet kicserélje. De nem vágathat^ le haját már azért sem, mert mindig bakfisleányokat játszik és igy a hosszú, löknie haj megfizethetetlen kincs számára. A lökni ma csak a kisleányokat jellemzi. Látni ugyan már rövid- hajú kisleányokat is, de viszont hosszuhaju felnőtt nőt nem i™n találni. Az interjút azzal fejezi be a népszerű fihndíva, hogy mégis könnyen meglehet, hogy egy szép nap elrohan a fodrászhox és csatlakozik a bubifrizurát viselő hölgyek végtelen ‘ seregéhez... A hosszú haj talán nőiesebbé teszi az asszonyokat, de mindenesetre tény, hogy a rövid haj frissebb, fiatalosabb és pikánsabb külsőt kölcsönöz a nőknek. Higiénikus szempontból fa célszerűbbnek bizonyult a rövid hajviselet És annak bizonyára minden hölgy szívből őrül, hogy a hamis hajak, kontyok, puffok, betétek és egyéb segítőeszközök ideje elmúlt Természetesen a rövid hajviseletnél fa változik a divat A fiúsán nyírott etonfrizurának leal- konyult, a frizura vonalai lágyabbak, nőiesebbek lettek, mintegy alkalmazkodva a lenge, nőiesebb toilettekhez. A sima fejek helyett inkább a hullámos, dús, könnyed frizurát viselik. Néha a fület szabadon hagyják, a hátrafésült fürtök még a tarkóra is átvonulnak. A tendencia az, hogy a homlok lehetőleg szabadon maradjon, vagy csak egykét, úgyszólván rálehelt fürt legyen rajta. An- toine mester, a bubifrizura kreálója, minden esztendőben uj változatait találja ki a rövid hajviseletnek. A modern födrászmüvészét olyan raffinált bubiirizurát tud készíteni, hogy viselőjének egész eredeti külsőt ad vele. A modern hajszín a barna minden árnyalata, viszont a bronzvőrős hajat már a démonok sem viselik. Párisban a legújabb divathóbort egy fehér hajcsikot viselni. Ezért nagyon sok szőke nő barnára festeti haját, csupán azért, hogy egy tincset decolorizáltathasson, amely a sötét hajban jobban érvényesül. Persze ennek a különös divatnak csak a fiatal hölgyek hódolnak, akiknek nem árt az ősz hajfürt. Míg nappal csaknem általános a bubifrizura, estélyi alkalmakra viszont a félhosszu, loknis haj kezd divatba jönni. Ilyenkor hajpótlékot alkalmaznak, amelyet hajtüvel tűznek a hajhoz. Fejdiszt még ünnepélyesebb alkalmakkor sem viselnek, legfeljebb egy gyöngyös vagy strasszos fésűvel szorítják le a hajat. Jelmezbálra változatlanul divatos a paróka- Ezeket a szivárvány minden színében készítik és rendszerint úgy választják meg, hogy a ruha színével harmonizáljon. A fehér és színes parókákon kívül arany és ezüst parókákat is látni, amelyek stilizált görög frizurák mására vannak elkészítve. — Novet cserélt, hogy mint visszaeső tolvajt ne büntessék súlyosabban. Szegedről jelentik: A Ceillagbörtőnből nemrég szabadult ki egy Füve* Lajos nevű tolvaj. Amikor a börtönt elhagyta, az egyik detektív felismerni vélte benne egyik régi delikvensét. Nyomozást indított és osakihamax megállapítást nyert, hogy ax illető nem Füves Lajossal, hanem hírhedt betörővel és utonállóval azonos, aki már többször büntetve volt Jugoszláviában egy szegény napszámostól vásárolta meg néthány koronáért az igazoló iratait, amelynek alapján útlevelet váltott és átjött Magyarországra. Azért ('seréit nevet. hog\ ha tolva jlásai közben elfogják, mint visszaeső bűnöst ne büntessék súlyosabban. Libériában, a » fehér ember sirjábam épül a néger paradicsom Egy dúsgazdag amerikai néger, Garvey égész életét a szabad, önálló néger állam megépítésének szenteli — Libéria háborús szerepe
