Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-23 / 46. (1969.) szám
1998 február 25, Ásómba! Lord Rothermere közvetítésével Mac Donald és Lloyd George szövetkeznek az angol konzervatív párt megbuktatására Konzervatív vereségek a pótválasztásokon — A liberálisok előnyomulása — A népszerűtlen Derating Bili - Lloyd George: a mérleg nyelve - Kire fognak szavazni az ni női választék milliói T — Lmvfam, Mbraár közepe. Néhány nap áta * msodaJista párt képviselőinek nevetésétől és tréfálkozásától hangosak a Westminster komor folyóséi. „Láttál-e mér jókedvű konzervatívot a héten?" hallatszik fel minden pillanatba® a heocelődő kérdés. A pótválasztások tanúsága A nagy szocialista vigadalom s a konzervatív levertség oka az utolsó tiz napban lefolyt négy pótválasztás, amelyek folyamán a szocialista párt négy értékes kerület elhóditásá- val mért rendikivül súlyos csapást a konzervatív pártra, amely a négy pötválásatást mintegy a néhány hónapon belül elkövetkezendő általános választások főpróbájaként akarta beállítani, hirdetve, hogy az eredmény útmutatással fog szolgálni az általános választások eredményéire is. A négyes vereség észrevehető kansterná- diót. keltett az egész konzervatív táborban. S aggodalomra valóba® annál inkább van is ok, mert a konzervatív párt mostani katasztrófája nem elszigetelt jelenség. Az 1924-es általános választások óta eltelt időben lefolyt pótválasztások túlnyomó többségükben ellenzéki jelöltet juttattak győzelemre és míg a szocialista párt tizenöt, a liberálisok hat mandátumot hódítottak el a konzervatívoktól, addig a kormány pártja egyetlenegy szocialista vagy liberális mandátumot sem tadott a maga részére megszerezni. Az aggodalmat pedig még inkább növeli az, hogy még ott is, ahol sikerült a kerületet megtartani, feltűnő volt a konzervatív szavaKonzervatívok a liberálisok ellen A konzervatívok sorozatos vereségének egyik érdekes következménye, hogy a konzervatív párt haragja most teljés erővel fordul — nem annyira a legtöbb esetben győztes szocialisták, mint inkább a liberálisok ellen. A liberális pártnak a legutolsó választásokon szenvedett súlyos veresége óta ugyanis a konzervatívok abba a kellemes bitbe élték bele magukat, hogy a nagytradlcióju párt le-' tüntóvel, mint a polgári eszme egyetlen le- . téteményesei, ők lesznek a szocializmus egyetlen ellenfelei as ez a kiváltságos helyzet egy időre még biztosíthatja számúkra Ángliá politikájának (intézését. A liberális pártnak az utóbbi időben történt kétségbevonhatatlan megerősödése, amit néhány, a meglepetés erejével hatott választási győzelme is tanúsít, egyszerre megváltoztatta a helyzetet. A Lloyd George, Lord Réáding és Sir Heí- bert Sámuel vezetése alatt reorganizált liberális pártnak az az elhatározása, amelyet már a most folyó pótváIasztásoko® is konzekvensen keresztülvisz, vagyis, hogy ötszáz jelöltet állítva a csatasorba, a jövő előkészítésének szempontjából még olyan kerületekben is felveszi a harcot, ahol eddig nem igen volt talaja, a konzervatív pártot igen nehéz helyzet elé állítja. Lloyd George ugyanis feltétlenül bízik abban, hogy a józan és a szélsőségeket kerülni szerető angol népnek egyrészt a munkás-, másrészt pedig a konzervatív párt jelenlegi híveit alkotó jelentékeny része is be fogja látni, hogy a két szélsőség ellen legokosabb védekezés a liberalizmus politikájának támogatása. A kormány választási programjának Achilles-sarka A liberális pártnak ez elvek hirdetésében nagyon kapóra jött a kormány és a konzervatív párt választási programjának gyengesége és e program legfőbb pontjainak nehe zen népszerűsíthető volta. Angliában, ahol a választópolgároknak a politika kérdéseiről kialakuló véleménye az egyetlen és igy természetesen döntő súlyú tényezője a választási harcnak, a pártok választási programjának igen nagy jelentősége van és éppen ezért minden párt igyekszik a választásokra minél népszerűbb s minél szélesebb rétegekre apelláló programot felállítani. *» Éppen ezért volt mondhatnánk katasztrófáiéi hatása annak, hogy a kormány választási programja legfőbb vonzerejének szánt úgynevezett „Derating BiilT-t, amelynek célja az ipari vállalatoknak az Angliában rendkívül súlyos községi adózás terhei alól való részleges felszabadítása, de olyan módon, hogy e terheket viszont az államnak kell fedeznie, a Daily Mail-nek a javaslat ellen indított kíméletlenül éles harea annyira népszerűtlenné tette, hogy hatását látva, maguk a konzerr&tivpárti képviselők igyekeznek rávenni a kormányt megváltoztatására, sőt leglényegesebb részeiben teljes elejtésére. A konzervatív párt most abban a nehéz helyzetben van, hogy egyetlen vonzó, a tömegekre hatni tudó programpont nélkül, sőt egy a Ro- thermere—Beaverbrook-sajtó közös erejével a végsőkig ellenszenvessé telt program alapján kell felvennie, a legnehezebb választási harcot, amit a konzervatív párt fennállása óta bármikor is vívott. A konzervatív kormány Lord Rothermere elleni haragjában természetesen igen nagy szerepe van ennek a kíméletlen sajtókampánynak, amely gondosan előkészített választási programjának legfőbb ékességétől fosztotta meg az angol konzervatív pártot. A liberális pártnak és Lloyd Georgenak viszont nagyon kapóra jött az a liberális harci programba nagyon jól beilleszthető tény, hogy a konzervatív párt legfőbb ígérete, amit az országnak nyújtani tud, az amúgy is kiváltságos helyzetiben lévő nagyiparnak további támogatását szolgáló törvény, aminek .költségeit a nép szélesebb rétegeinek kell viselni. A kifejezetten osztályuralomra törekvő szocialista párt és, miként azt a konzervatív párt legfőbb programpontja is mutatja, szintén csak osztályok érdekeit szolgáló konzervatív párttal szemben egyedül a liberális program az, amely nem osztályok, hanem a nemzet egyetemének érdekeit szolgálja — hirdetik teljes erővel a liberális párt máris milliószámra szétküldött népszerű füzetei és az igen hatalmai liberóiig sajtó. Liberális esélyek Arra természetesen nem lehet számítani, hogy a liberális pért, mint Uralkodó párt vonulhasson be az uj parlamentbe, sőt nagyon valószínű, hogy a parlamentet alkotó három párt között a legkevesebb számú képviselője lesz, azt a célját azonban, amire Lloyd George a maga -egész számítását fölépítette, amikor csodálatraméltó, fiatalos energiával hozzálátott a liberális újjáépítés munkájához, minden valószínűség szerint el fogja érni. Anglia liberális közvéleménye nagyon bízik abban, hogy ha a liberális párt nem is lesz a parlament legnagyobb pártja, mégis olyan számban fog oda visszatérni, hogy az uj parlament előrelátható különleges erőelosztásánál fogva, neki fogja adni á döfito súlyt. Valószínű, hogy a konzervatív párt vesztesége oly nagy lesz, hogy a pártnak a kormányhatalomról való eltűnését fogja maga után vonni. Ha a konzervatívok csak kilencven mandátumot veszítenének Is, már élve- szi'lették többségükét, de már hetven mandátum elvesztése esetén is csak más párt segítségével tudnának valóban stabil kormányt alakítani. A jelenlegi parlamentben 397 konzervatív, 44 liberális, 166 szocialista és 8 pártönkiviili képviselő van. A konzervatív párt nagy numerikus többségéhez azonban tudni kell, hogy ennek dacára is a leadott szavazatoknak csak a kisebbik része esetit a konzervatívokra és csak az angol politikai élet legkirívóbb furcsasága, a relatív többségű választási rendszer tétté a konzervatív párt győzelmét lehetővé. Ez a választási rendszer egyébként a pártok választási programjában is igen nagy szerepet fog játszani és szinte bizonyosra vehető, hogy bármely párt jusson uralomra, megváltoztatását föl fogja venni programjába. A jelenlegi választási rendszer ugyanis megelégszik a relatív többséggel, úgyhogy például. egy tízezer s egy (10.001) szavazatot kapott, mondjuk, konzervatív jelölt akkor is megkapja a mandátumot, ha az utána következő liberális és szocilaista jelöltek külőn- külöu is kaptak volna 10.000-—10.000 szavazatot. És hogyha, miként az nagyon valószínű, a konzervatív párt kiesik a hatalomból, azért nagymértékben önnönmagát is okolhatja, mert főleg az Ő ellenzésén hiúsult meg a választási rendszer megváltoztatásának a másik két párt által több ízben fölvetett kísérlete. Rothermere közvetít MacDonald és Lloyd George között A liberális párt, amennyiben abba a helyzetbe jut, hogy ő legyen a mérleg nyelve a hatalom odaítélésének kérdésében, a szocialista párt mellett fog dönteni. A két párt és főleg a két párt vezetői közötti közeledés létrehozásában egyébként Lord Rothermerenek volt legnagyobb sze- rcpe.^ A szocialisták és liberálisok kooperációjának legnagyobb akadálya ugyanis a két pártvezér közötti erős személyi antagonizmüs volt. E harag oka a jelenlegi konzervatív kormányt megelőző szocialista kormány bukásának körülményeiben keresendő. MacDonald ugyanis igen sokáig nem tudta megbocsátani Lloyd Georgenak, hogy voltaképp ő volt az, aki oly hamar lemondásra kényszeritette a szocialista .kormányt és ezzel uralomra segítette a konzervatív pártot. A két angol politikai vezér közötti ellentétek elsimítását Lord Rothermere, aki nemcsak hogy jó személyes viszonyban van mindkettővel, de egyben igen kívánatos szövetséges is úgy a szocialista, mint a liberális párt részére, vette kezébe. Hogy a helyzetet ma általában sokkal kedvezőbbnek ítélik meg s & liberális-szocialista együttműködés ügye már szinte elinté- zettnek tekinthető, abban igen nagy része van Lord Rothermere közvetítő munkásságának. Az angol választások, mint láthatjuk, eléggé bonyolult helyzetképét még sokkal komplikáltabbá teszi azonban a júniusi választások J legnagyobb rejtélye, — az angol nők soha | nem látott hatalmas tömegeinek a politikai életben s'a választási arénában való megjelenése. A „bakfisszavazat** A „bakfisszavazat" lesz feltétlenül az a döntősulyu tényező, amely akár jobbra, akár balra, az egész választás sorsát eldöntheti. A választási agitáció egyik legfontosabb része éppen ezért minden párt. részére a bak- fisszavazatok megnyerése lesz. Egész Angliában alig van ma olyan sokat tárgyalt kérdés, mint az, hogy miiyen politikát fog támogatni a ,Alapper"? És ez érthető is. ha figyelembe vesszük, hogy az uj törvény alapján Körülbelül négymillióval több nőszava lója lesz A ágiiénak, mint férfi. A helyzet bizonytalanságát jellemzi, hogy valóban minden párt meg is van győződve arról, hogy a bakfisszavazat őt fogja erősíteni. A konzervatív párt, amelynek köréből a javaslat terve kiindult, abban bízik, hogy a nők konzervatívak lévén, a konzervatív -zavajatokat fogják erősíteni. A Labour Party viszont abban bízik, hogy a konzervatív kormány csalódni fog e számításában. Mig ugyanis azok a legutóbbi ‘orminál szavazati joghoz juttatott nők, akik valóban nagyrészt konzervatív szavazatokat jelentettek, konzervatív társadalmi osztaivok női voltak, addig most a munkások feleségeinek és leányainak milliói kapták meg a szavazati jogot. És hogy a szocialista remények nem minden alap nélkül valók, azt mutatja, hogy a konzervatív párt köreiben is igen sokan vannak, akik ma is mint bűnös könnyelműséget tüntetik fel a fiatal nők ily tömegeinek szavazni i joghoz való juttatását Éppen az, hogy a konzervatív párt ilyen a saját kebelében fennálló erős ellenzés és kárhoztatás dacára mégis hozzányúlt ehhez a valóban előre nem látható eredményt jelentő reformhoz, mutatja, hogy a párt vezetői maguk is oly komolynak ítélik meg a helyzetet és a jövő választások kilátásait, hogy még ily erősen kockázatos eredményű „csodaszert" is érdemesnek 'tartottak alkalmazni. A küzdelem még csak ezután fog igazában megindulni, kétségtelen azonban, hogy az angol politikai életnek min den megmozdulása, sőt napról-uapra egyre jobban és jobban maga az egész angol élei: is mindjobban a bekövetkező választások tejében áll. A pártok által elérendő cél fontosságát és a célok eléréséért folytatandó küzdelem hevességét pedig mi sem illusztrálja job bán, mint Baldwin miniszterelnöknek az a nemrégiben tett kijelentése, hogy „az elkövetkező választások a legfontosabbak lesznek mindazok közt, amelyeket a XVII. század óta tartottak Angliában. Pilstidski lapjai bejelentik az eddigi lengyel alkotmány megszüntetését Varsó, február 22. A Pilsudski-tá-bor lapjai ma feltűnő helyen és szenzációs külsőségek között közük a kormánytöbbség felhívását dz ország lakosságához, amelyben többek között a következő áll. — A mai napofi megkezdjük az uj lengyel alkotmány előkészítésének munkáját. Véleményünk szerint az 1921 december 17-1 alkotmány rossz, mert mérgezett atmoszférában keletkezett. Ez az alkotmány a szejmet szuverén hatalommal ruházta föl s azok az emberek, akik szabadoknak érezték magukat, nevetséges kisebbséggé váltak. A régi alkotmányban a hajdani szolgaság hangulata tükröződik. Két tábor, amely szenvedélyesen küzdött egymás ellen, kezet adott egymásnak, hogy az alkotmányt olyan rosszá tegye, amilyenné csak lehet. Mindössze négy évig volt uralmon ez az alkotmány és Lengyelország a szakadék szélére került. Senki nem törülheti ki emlékezetéből az állam szörnyű anarchiájának emlékét. A borzalmas esztelenig nem ismétlődhetik meg. Becsületes módon uj és igazságos alkot mányi akarunk az államnak adni. A becsületes ut nem lehet a kompromiszum útja-, mert alapelveinkbez ragaszkodnunk kell. Egymásnak ellentmondó tételeket nem fogunk egységgé kovácsolni. Azokhoz fordulunk, akik szivükben hordják az állam sorsát e kérjük őket, hogy támogassanak. Kötelességünk, hogy az eljövendő nemzedéknek olyan alkotmányt adjunk, amely fejlődőképes és alkalmas Lengyelország hatalmának és erejének védelmére. Grosschmid Géza szenátor a kassai, rimaszombati, nyílra! és gálszécsi bírósági járások magyarságának nyelvi jogaiért Interpellációk az igazságügy-, a belügy- és a pénzügyminiszterekhez Prága, február 22. G-rossdhuiid Géza dr. országos kereertény- ezocialista párti szenátor és társai az. alábbi interpellációt intézték a pénzügyminiszterhez; Miniszter url A legfelsőbb közigazgatási bíróság 1929 január 15-én 30368. ez. alatt hozott Ítéletében kimondotta, hogy a kisebbségi nyelv használata tekintetében két szempont döntő. Az egyik az, hogy az iltető járásban 20 százalék kisebbség legyen, a második pedig az, ho-gy ennek a 20 százalékos kisebbségnek a megléte jog szerint ki legyen hirdetve. A legfelsőbb közigazgatási bíróság álláspontja szerint a kihirdetés az állami statisztikai hivatal közlenfenyeiben történik. Minthogy pedig a rimaszombati járásbíróság kerületét megváltoztató kormányrendelet nem tartalmazott olyan intézkedést, hogy a területi beosztás folytán előállott uj nemzetiségi arány a üatbztikai hivatal állal közzététessék, a népszámlálásnak eddigelé közzétett eredménye ezentúl is mérvadó a bírósági járások nyelvi minősítésének létezésére és megszűnésére nézve. Az igazpágügymuniszlériumuak 1926 évi 555. isz. rendelete tudvalévőéin megváltói- tatba a kassai, rimaszombati, nyitrai és gáI- •szécsi járásbíróságok területét, amely intézkedés a lakosság nemzetiségi arányait is megváltoztatta, Az igy beállott uj arányt '(^: l; .VfA.i'iVíi. . .
