Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-23 / 46. (1969.) szám
6 *Ha^-i^G®85fngiifieí 1929 február 23, wwmfcatt azonban hivatalosan n«m veit ék hőmé és különöse® nem publikálták az állami statisztikai hivatal közieményeaibe®. A legfelsőbb közigazgatási bíróság fent ismertetett ítélete Idövefkeztébe® tehát SMxm leh et és neon szabad a bérősági Járások területéinek megváltoztatására való hivatkozással a felsorolt járásokban lakd magyarságot — amely a hivatalosan közzétett adatok szerint & 20 százalékot meghaladja — megfosztani a nyeWorvény 2. §-ában biztosított jogaitól. Mindezek ©Rmére a kassai, rimaszombati, nyitná és gálsaécsi járásbíróságok területén működő pénzügyi hivatalok nem fogadják ed á magyar feleknek magyarnyelvű beadványait és nem intézik el azokat a Sél anya- nyelvén, amely eljárás — amint az a legfelsőbb kőziga^atási bíróságnak femfcidléfflett ítéletéből is kitűnik — törvényteteiL Legntóbb Kassán is előfordult az az eset, hogy a házbéradóvailomási iveket, ha magyar nyelven voltak MáOitva, nem fogadták el és kettős®yelvü nyomtatványokat egyáltalában nem bocsátottak a közönség rendtel- keaé&ére. Ennek következménye azután az volt, hogy a felek nem tsiditák a vallomása iveket kitölteni, amiből igen nagy kár háramlik az állaimra is, mert hiszen az államnyelv nem-éri éséfeől származó téves vallomások a pénzügyi hatóságoknak is sók felesleges munkál okoznak és számtalan,, másképpen elkerülhető feJebbezés elintézését követelik meg. As adózó közönség szem- pontijából pedig m a rendszer azzal a nagy hátránnyal jár, hogy sok felesleges kiadást okoz és s. szigorú pénzügyi törvények következményeit zúdítja számítolja® jóhiszeműen cselekvő emberre is, ami pedig az államnak becsületes adófizető polgáraival szembe® célja nem lehet. Mindezek alapján tisztelettel kérdezzük a Miniszter urai: 1. Van-e tudomása a fent ismertetett aényáUáisről? 2. HajlandÓ-e a kassai, rimaszombati, nyitrai és gálszécsi j árásbir óságok területén működő pénzügyi hivatalokat utasítani, hogy a magyar felek magyarnyelvű beadványait elfogadják és azokat magyar nyelven intézzék el? Ötmillió korona értékű vagyont kapnak a pozsonyi evangélikus egyházból kiváló szlovákok — Milyen sok vár a pozsonyi magyar evangélikusokra! — Lém, február 22. (Saját tudósDtönMóI.) A szloveusrikói magyar evangélikusok közlönye, as EvangéMktte Lap a pozsonyi evangélikus egyház szétválásával előállott komoly helyzettel foglalkozik és felteszi a kérdést, hogy a pozsonyi magyar evangélikusoknak bdztoaitva vannak-e intézményszerüen az érdekeik? A pozsonyi evangehíkus egyház egyike a legrégibb, legerősebb gyülekezeteknek. Az állam- fordulat előtt olyan gyülekezet volt, amelyben három nyelven: magyarul, németül és szlovákul hirdették az igét. Az áliamifordulat után azután itt is fellépett a nyelvi elkülönülés gondolata és a szlovák hívek elhatározták, hogy kiválnak a régi keretekből és önálló szlovák gyülekezetei alakítanak. A kiválás sok felmerült kérdés megoldását tette szükségessé, ezek között legnehezebb probléma volt az anyagi rész elintézése. A gazdag pozsonyi egyház alakulása idején németnyelvű volt, de ebbe az egyházba felvették a magyar és szlovák hívőket is és számukra ősidők óta saját nyelvükön hirdették az evangéliiku- tmot. A jogok mellett a magyarok és szlovákok kötelességeket is teljesítettek g a gyülekezet anyagi gyarapodásához hozzájárult a magyar ée szlovák hívek áldozatkészsége is. 1918. után azonban a szlovákok száma a pozsonyi egyházban hirtelen felemelkedett g as súlyosbította a kérdést, hogy milyen kulcs alapján rendezzék a szétválásnál az anyagi kérdést. Legtermészetesebb az lett Yolaau hogyha as 1918-iki nemzetiségi télefcso&m arányába® oldották volna meg, de a számiban megerősödött szlovákok erre nem voltak hajlandók s megdöbbentő igényekkel léptek fel. Olyan volt a helyzet, hogy már csaknem a világi bíróság döntését vették igénybe, míg hosszas tárgyalások után megegyeztek s a különválás 1928. december havában megtörtént. így Pozsonyiban két evangélikus egyház van, a német- magyar és a szlovák. A szlovák egyház ingatlanokban, készpénzben és más értékekben, csaknem ötmillió koronát kap a pozsonyi egyháztól, amilyen vagyonnal még a legnagyobb szlovtsnszkói evangélikus gyülekezet som rendelkezik. Azt kérdezi az Evangélikus Lap, hogyha a pozsonyi magyar evangélikusok is követték volna a 8 BITJOA ST 3$ S3 ^tépjed SfOrfBAOpS részüket, vájjon megkapták volna-e olyan mértékben azt, mint a szlovák atyafiak? S nem biztosították volna igy jobban a magyar evangélikus érdekeket? S vájjon biztosítva van-e intézményesen a magyar evangélikusok ''érdeke ? Le*z-e ezután is a magyar híveiknek magyar lelkésze, magyar iskolája, magyar hitoktatása? Lesz-e a magyar evangélikus érdekeknek összefolyó, egyesi tő irányítója; vagy pedig eltűnnek a nagy német többségben? Azt mondja a lap, hogy mindezek olyan kérdések, melyeket a szlovákok kiválása után a magyar evangélikusaknak meg kell oldani s bizik" abban, hogy tudni fogják a kötelességüket! Kassán tegboldogabbak a házasságok s Kassán van a legnagyobb csecsemőhalandóság A köztársaság városai statisztikák tükrében Kassa a rekorder 3. Hajlandódé az állaim és az adózó közönség jól felfogott érdekében gondoskodni arról, hogy a jövőben lehetőleg egész, Szloivem- szkó és Ruszinszkő területén magyar, illetőiig hárötóinyéllvü (é^ovák-magyarmémet, illetve: Hiszim-magyar-niémet) adÓvailómiáisi ivek álljanak a közönség rendelkezésére? Sí Hasonló értelmű interpellációt intéztek Grossdhanid Géza dr. szenátor és törvényül ozótársai aa igazságügyi és belügyi miniszterekhez is, a következő két kérdést intézve hozzájuk: A szlovenszkői magyar fogorvosok szervezkedése Prága, február 22. A csehszlovák orvosok szövetségének keretében külön szakosztályt alakítanak a szlovenszkói magyar fogorvosok, hogy kari érdekeiket mindenütt kellően megvédhessek. A fogorvosi szakosztály alakuló ülése február 24-én délelőtt 9 órakor lesz a pőstyéni Eoyal-szálló különtermében. Az előkészítő bizottság a rendelkezésére álló, eléggé hiányos névsor alapján meghívta a névsorban szereplő összes szakorvosokat, azokat pedig, akik a névkor fogyatékosságai miatt meghívót nem kaptak, ezúton hivatalosan kéri fel a személyes megjelenésre, A vasárnapi alakuló gyűlésen a szakosztály létesítésének minden, részletét megvitatok, letárgyalják a* alapszabályokat és megválasztják a vezetőséget. Az alakuló gyűlésen Reiinitz Vilmos dr. rimaszombati fogorvos fog referálni az előkészítő bizottság munkájáról, azonkívül Kársát. Jenő dr. rozsnyói fogorvos a fogtechnikus-kérdésről. Kemény Albert dr. kassai fogorvos pedig az iskolai fogorvoslás rendszeréről tart előadást. A közgyűlés előestéjén, szombaton 8 óraikor ismerkedési estély lesz a pőstyéni Royal- szállóban. A fürdőigazgatóság a fogorvosok összejövetele alkalmából rendkívüli kedvezményeket lép- teett életbe az orvosok és családtagjaik részére. Szobát személyenként 15 korona árban rezerválnak a gyűlés résztvevőinek, az étkezésnél pedig 20 százalékos engedményt adnak az éttermi árakból. Viteldij a vasúttól a szállodáig autóbuszon 3 korona személyenként. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megielenik minden hét csütörtökjén Prága, február 22. Egymástól távolieső statisztikai adatok láttak a napokban napvilágot s csodálatosképpen Kassa városa re- kordszámimal szerepel a két különböző statisztikai tükörben. Az egyik kimutatás a csecsemők halandóságáról szól s adatai szerint ' a köztársaság tizenhárom legnagyobb városában a csecsemői! állandóság 9.2 és 16.8 százalék között mozog.' A különbözet tehát a legmagasabb és legalacsonyabb csecsemőhalandóság között igen nagy. 1927-ben a legalacsonyabb csecsemőhalandóságot Filsem mulatta ki, a legmagasabbat pedig Kassa városa. Igen nagy csecsemőhalandóságot mutatott ki Ungvár is (14.6), Troppau (14.2) és Bud- weis (13.4). Sokkal kiisebb a csecsemőhalandóság a német városokban. Ha ezzel a statisztikával szembeállítjuk a svájci városok csecsemőhalandóságának statisztikáját kitűnik, hogy ott a gyermekhalandóság mindössze 3—8 százalék között mozog, ami a Budapest, február 22. Budapesten valóságos társasági esemény az a válópör, melyet most tárgyalt a polgári törvényszék. Uj műfaj: „brádge-válópör**. A pikáns részleteik mellett az teszi érdekessé a port, hogy a bíró, mielőtt ítéletet hozna, az ügy érdekében megtanul bridgezni. A válópert néhány hét előtt indította meg a budapesti törvényszék előtt R. Károly vállalati igazgató megbízásából egy budapesti ügyvéd a következő tényállás alapján: Ügyfelem is, a férj, a válópöri alperes Is, a feleség, kitűnő bridgezők és mindenütt szívesen látott vendégek voltak, ahol bridgejáték folyt. Férj és feleség hosszú ideig elválaszthatatlanul együtt jártaik és bnidgezlek, mig csak az asszony az egyik társaságban meg nem ismerkedett B. Gézával, egy másik vállalat, igazgatójával, aki szintén elsőrangú bridgeszaktekintély hírében állott. Az asszony, úgy látszik, uj ismerősét férjénél is jobb játékosnak tartotta, mert attól az időtől már nem férjével járt el együtt társaságokba, sőt az úgynevezett nyilvános bridgc-szalonokba, hanem B. Gézával. Lassan megszokták, hogy együtt lássák őket és most már a meghívások nem a férjnek és feleségnek, hanem a feleségnek és a bridge- ibarátnak szóltak. Kettőjük folytonos együtt- léte végre is különböző suttogásokra és gyasvájci népegészségügy magas fokát bizonyltja. A másik statisztikai kimutatás a válásokról és a házastársi életközösség megszüntetésiéiről szól. E statisztika szerint a legtöbb szerencsétlen házasság Prágában van. 1927-ben Prágában 1802 elválás és házastársi életközösség megszakítása, fordult elő, ami azt jelenti, hogy százezer lakosra 261 elválás esik. Rögtön Prága után Reichen- berg következik (százezer lakosra 224 elválás jut), azután Prosnitz (százezer lakosra 210 elválás jut), csak azután következik Erűim 204 válóesetevei. A köztársaság tizenhárom legnagyobb városa közül Kassán élnek az emberek a legboldogabb házasságban, legalább is a statisztika szerint, meri adatai mindössze 27 válópert tüntetnek fel Kassán az 1926. évben. nusitásókra adott alkalmat. Ezek eljutottak a férj füléhez is, aki jőhirét féltve, a legszigorúbban megtiltotta feleségének, hogy B. Gézával együtt járjon és együtt bridgezzen. Az asszony azonban nem tudott fölhagyni szenvedélyével, titokban továbbra is találkozott partnerével és csak annyiban változtatott életmódján, hogy most már társaságba nem járt bridgepartnerével, hanem csak bridge- szailonokba. Ez sem maradhatott sokáig titokban. A férj a múlt hónap közepén néhány ismerőse figyelmeztetésére elment az egyik Kossuth Lajos-uccai bridgeszalonba és „tettenérte“ feleségét, amint B. Gézával és más két, ugyancsak ismerős úrral bridge- zett. Rendkívül heves jelenet következett, a férj szemrehányással illette feleségét, majd fölszólította, hogy azonnal hagyja abba a játékot. Az asszonyt kínosan érintette a jelenet, mégis befejezte előbb a rubbert és csak azután hagyta abba a játékot, hogy utána a szalonból is távozzék. R. Károly a bridgeszailonból nem is ment többé lakására, hanem azonnal megindította a felesége ellen a válópert. Keresetében azzal érvel, hogy felesége nem respektálta tilalmát, továbbra bridgezett Az ehö brtdge-válóper Budapesten A kiró nem hoz Ítéletet, amig meg nem tanulja a játékot partnerével, tehát megszegte házastársi kötelességét. Az ügyben a törvényszéken már tárgyalás is volt, a bíróság azonban a tényállás ismertetése után elhalasztotta a tárgyalást. — Nem tudok addig állást foglalni ebben a pörben — mondotta a biró —, mig magam is meg nem tanulom a bridgejátékot Csak, ha magam is tudok már játszani; ítélhetem meg, tényleg olyan szenvedély-e a bridge, amelynek nem lehet ellentállni és hogy házastársi kötelessége ellen vét-e az asszony, ha nem tud ellentállni ennek a szenvedélyének. A hallgatóság -egyik ügyvédtagja ekkor közbeszólt: — Egy teljes évig kell játszania biró urnák, mire teljesen inficiálódik, tehát meg kell gondolnia, megéri-e ez a pör, mert egyrészt nem hozhat benne addig ítéletet, másrészt meg maga is ilyen káros szenvedély rabjává lesz. — Nem baj, az anyagi igazságért mindent, válaszolta mosolyogva a biró és hír szerint már hozzá is fogott bridgetanulmányaiboz Megérkeztek a magyar vendégek a nürnbergi Magyar Házba Nürnberg, február 22. A nürnbergi Magyár Hétre érkező magyar vendégek vonatja 80 perc késéssel futott be a pályaudvarra. Ezzel a vonattal jött Rakovszky Iván nyugalmazott belügyminiszter, a magyar kormány képviselője, Kertész K. Róbert helyettes államtitkár, a közoktatásügyi miniszter képviselője, ugyancsak ezzel a vonattal utazott a magyar királyi Operaház előadásainak előkészítése céljából Márkus László főrendező és Tolnai Pál, az ..állami színházak műszaki felügyelője. A vendégek fogadtatására nagyszámú közönség jelent meg a pályaudvaron. Nürnberg város képviseletében Schmiedt dr. városi tanácsos üdvözölte a vendégeket, akikhez azután Schultz Fritz Triaugott, a nürnbergi muzem főigazgatója és a nürnbergi magyar kolónia nevében Körmendy Ervin festőművész intéztek üdvözlő szavakat A magyar kiállítás sajtó- bemutatója ma délután három órakor volt. A ruszinszkói közművelődési szövetség szubvenciói és bábszínházai Ungvár, február 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszinszkói Országos Közművelődési Szövetség legutóbbi ütésén több érdekes és a mai viszonyokra jellemző tárgy került napirendre. így többek között elhatározta, hogy Ruszinszkó Hz éves fennállásának alkalmából „Jubileumi Kárpátorosz képzőművészeti és ornamentikái kiálMtást“ rendez, úgy Ungváron, mint Beregszászon és Huszton. Támogatni fogja a Szövetség a ruszinszkói képzőművészeti szakiskolásokat is. Munkácson állandó bábszínházát létesít, Huszton pedig vándor-bábszinházat tervez a Szövetség. A Szövetség igen nagy súlyt helyez arra, hogy „a ruszin és magyar népben is felkeltse a bábszínház iránti érdeklődést1* (!?). Elhatározta végül a műkedvelő egyesületek felkarolását, különösen a gyermekelőadások szempontjából. Evégből országos színházi ruhatárai rendez be, valamint az ének- és zenekarok működésére fog felügyeletet gyakorolni. A Szövetséginek céljai elérésére nagyobb pénzösszeg áll rendelkezésére, melyből 'a kultur egyletek és szintársulaiok szubvencionálására majdnem kétmillió koronát fordíthat. A Szövetség felhívást bocsátott ki, melynek alapján tizenhat ruszinszkói kulture gylei és hat színtársulat nyújtotta be kérvényét a szubvencióból váló részesedésre. A Szöivetség megválasztotta a szubvenciót elosztó bizottságot is, melynek elnöke Ken- esik István dr., a Szövetség elnöke, tagjai pedig: cseh részről Hajók referens, ruszin részGolyvánál csak a 4 | Csizi-Jódkura, Csizfürd® ] •MmamninMnHnmiiinimn i vhwvrt'-tn ‘ mmjaamr ről Ignáczi tanár, ukrán részről Brascsajkó dr ügyvéd, magyar részről pedig Szerényt’tanar. A szubvencióikra vonatkozó kérvényeket a Szövetség a kormány elé terjesztette. Eli®te zését rövidesen várják.
