Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-23 / 46. (1969.) szám

6 *Ha^-i^G®85fngiifieí 1929 február 23, wwmfcatt azonban hivatalosan n«m veit ék hőmé és kü­lönöse® nem publikálták az állami statiszti­kai hivatal közieményeaibe®. A legfelsőbb közigazgatási bíróság fent ismertetett ítélete Idövefkeztébe® tehát SMxm leh et és neon szabad a bérősági Járá­sok területéinek megváltoztatására való hivatkozással a felsorolt járásokban lakd magyarságot — amely a hivatalosan köz­zétett adatok szerint & 20 százalékot meg­haladja — megfosztani a nyeWorvény 2. §-ában biztosított jogaitól. Mindezek ©Rmére a kassai, rimaszombati, nyitná és gálsaécsi járásbíróságok területén működő pénzügyi hivatalok nem fogadják ed á magyar feleknek magyarnyelvű beadvá­nyait és nem intézik el azokat a Sél anya- nyelvén, amely eljárás — amint az a legfel­sőbb kőziga^atási bíróságnak femfcidléfflett ítéletéből is kitűnik — törvényteteiL Legntóbb Kassán is előfordult az az eset, hogy a házbéradóvailomási iveket, ha ma­gyar nyelven voltak MáOitva, nem fogadták el és kettős®yelvü nyomtatványokat egyál­talában nem bocsátottak a közönség rendtel- keaé&ére. Ennek következménye azután az volt, hogy a felek nem tsiditák a vallomása iveket kitölteni, amiből igen nagy kár há­ramlik az állaimra is, mert hiszen az állam­nyelv nem-éri éséfeől származó téves vallo­mások a pénzügyi hatóságoknak is sók feles­leges munkál okoznak és számtalan,, más­képpen elkerülhető feJebbezés elintézését követelik meg. As adózó közönség szem- pontijából pedig m a rendszer azzal a nagy hátránnyal jár, hogy sok felesleges kiadást okoz és s. szigorú pénzügyi törvények kö­vetkezményeit zúdítja számítolja® jóhisze­műen cselekvő emberre is, ami pedig az ál­lamnak becsületes adófizető polgáraival szembe® célja nem lehet. Mindezek alapján tisztelettel kérdezzük a Miniszter urai: 1. Van-e tudomása a fent ismertetett aényáUáisről? 2. HajlandÓ-e a kassai, rimaszombati, nyitrai és gálszécsi j árásbir óságok területén működő pénzügyi hivatalokat utasítani, hogy a magyar felek magyarnyelvű beadvá­nyait elfogadják és azokat magyar nyelven intézzék el? Ötmillió korona értékű vagyont kapnak a pozsonyi evangélikus egyházból kiváló szlovákok — Milyen sok vár a pozsonyi magyar evangélikusokra! — Lém, február 22. (Saját tudósDtönMóI.) A szloveusrikói magyar evangélikusok közlönye, as EvangéMktte Lap a pozsonyi evangélikus egyház szétválásával előál­lott komoly helyzettel foglalkozik és felteszi a kérdést, hogy a pozsonyi magyar evangélikusok­nak bdztoaitva vannak-e intézményszerüen az érdekeik? A pozsonyi evangehíkus egyház egyike a leg­régibb, legerősebb gyülekezeteknek. Az állam- fordulat előtt olyan gyülekezet volt, amelyben három nyelven: magyarul, németül és szlovákul hirdették az igét. Az áliamifordulat után azután itt is fellépett a nyelvi elkülönülés gondolata és a szlovák hívek elhatározták, hogy kiválnak a régi keretekből és önálló szlovák gyülekezetei alakítanak. A kiválás sok felmerült kérdés megoldását tette szükségessé, ezek között legnehezebb probléma volt az anyagi rész elintézése. A gaz­dag pozsonyi egyház alakulása idején német­nyelvű volt, de ebbe az egyházba felvették a ma­gyar és szlovák hívőket is és számukra ősidők óta saját nyelvükön hirdették az evangéliiku- tmot. A jogok mellett a magyarok és szlovákok kötelességeket is teljesítettek g a gyülekezet anyagi gyarapodásához hozzájárult a magyar ée szlovák hívek áldozatkészsége is. 1918. után azonban a szlovákok száma a pozso­nyi egyházban hirtelen felemelkedett g as sú­lyosbította a kérdést, hogy milyen kulcs alapján rendezzék a szétválásnál az anyagi kérdést. Legtermészetesebb az lett Yolaau hogyha as 1918-iki nemzetiségi télefcso&m arányába® ol­dották volna meg, de a számiban megerősödött szlovákok erre nem voltak hajlandók s megdöbbentő igényekkel lép­tek fel. Olyan volt a helyzet, hogy már csaknem a világi bíróság döntését vették igénybe, míg hosszas tárgyalások után megegyeztek s a külön­válás 1928. december havában megtörtént. így Pozsonyiban két evangélikus egyház van, a német- magyar és a szlovák. A szlovák egyház ingatlanokban, készpénzben és más értékekben, csaknem ötmillió koronát kap a pozsonyi egyháztól, amilyen vagyonnal még a legnagyobb szlovtsnszkói evangélikus gyülekezet som rendelkezik. Azt kérdezi az Evangélikus Lap, hogyha a po­zsonyi magyar evangélikusok is követték volna a 8 BITJOA ST 3$ S3 ^tépjed SfOrfBAOpS részüket, vájjon megkapták volna-e olyan mér­tékben azt, mint a szlovák atyafiak? S nem biz­tosították volna igy jobban a magyar evangélikus érdekeket? S vájjon biztosítva van-e intézménye­sen a magyar evangélikusok ''érdeke ? Le*z-e ezután is a magyar híveiknek magyar lelkésze, magyar iskolája, magyar hitoktatása? Lesz-e a magyar evangélikus érdekeknek össze­folyó, egyesi tő irányítója; vagy pedig eltűnnek a nagy német többségben? Azt mondja a lap, hogy mindezek olyan kérdé­sek, melyeket a szlovákok kiválása után a magyar evangélikusaknak meg kell oldani s bizik" ab­ban, hogy tudni fogják a kötelességüket! Kassán tegboldogabbak a házasságok s Kassán van a legnagyobb csecsemőhalandóság A köztársaság városai statisztikák tükrében Kassa a rekorder 3. Hajlandódé az állaim és az adózó közön­ség jól felfogott érdekében gondoskodni ar­ról, hogy a jövőben lehetőleg egész, Szloivem- szkó és Ruszinszkő területén magyar, illető­iig hárötóinyéllvü (é^ovák-magyarmémet, illetve: Hiszim-magyar-niémet) adÓvailómiáisi ivek álljanak a közönség rendelkezésére? Sí Hasonló értelmű interpellációt intéztek Grossdhanid Géza dr. szenátor és törvény­ül ozótársai aa igazságügyi és belügyi minisz­terekhez is, a következő két kérdést intézve hozzájuk: A szlovenszkői magyar fogorvosok szervezkedése Prága, február 22. A csehszlovák orvosok szövetségének keretében külön szakosztályt alakítanak a szlovenszkói magyar fogorvosok, hogy kari érdekeiket mindenütt kellően meg­védhessek. A fogorvosi szakosztály alakuló ülése feb­ruár 24-én délelőtt 9 órakor lesz a pőstyéni Eoyal-szálló különtermében. Az előkészítő bizottság a rendelkezésére álló, eléggé hiányos névsor alapján meghívta a névsorban szereplő összes szakorvosokat, azo­kat pedig, akik a névkor fogyatékosságai miatt meghívót nem kaptak, ezúton hivata­losan kéri fel a személyes megjelenésre, A vasárnapi alakuló gyűlésen a szakosz­tály létesítésének minden, részletét megvitat­ok, letárgyalják a* alapszabályokat és megvá­lasztják a vezetőséget. Az alakuló gyűlésen Reiinitz Vilmos dr. ri­maszombati fogorvos fog referálni az előké­szítő bizottság munkájáról, azonkívül Kársát. Jenő dr. rozsnyói fogorvos a fogtechnikus-kér­désről. Kemény Albert dr. kassai fogorvos pedig az iskolai fogorvoslás rendszeréről tart előadást. A közgyűlés előestéjén, szombaton 8 óraikor ismerkedési estély lesz a pőstyéni Royal- szállóban. A fürdőigazgatóság a fogorvosok összejövetele alkalmából rendkívüli kedvezményeket lép- teett életbe az orvosok és családtagjaik részére. Szobát személyenként 15 korona ár­ban rezerválnak a gyűlés résztvevőinek, az étkezésnél pedig 20 százalékos engedményt adnak az éttermi árakból. Viteldij a vasúttól a szállodáig autóbuszon 3 korona személyen­ként. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megielenik minden hét csütörtökjén Prága, február 22. Egymástól távolieső sta­tisztikai adatok láttak a napokban napvilá­got s csodálatosképpen Kassa városa re- kordszámimal szerepel a két különböző sta­tisztikai tükörben. Az egyik kimutatás a csecsemők halandóságáról szól s adatai sze­rint ' a köztársaság tizenhárom legnagyobb városában a csecsemői! állandóság 9.2 és 16.8 százalék között mozog.' A különbözet tehát a legmagasabb és legalacsonyabb csecsemő­halandóság között igen nagy. 1927-ben a legalacsonyabb csecsemőhalan­dóságot Filsem mulatta ki, a legmagasab­bat pedig Kassa városa. Igen nagy csecsemőhalandóságot mutatott ki Ungvár is (14.6), Troppau (14.2) és Bud- weis (13.4). Sokkal kiisebb a csecsemőhalan­dóság a német városokban. Ha ezzel a sta­tisztikával szembeállítjuk a svájci városok csecsemőhalandóságának statisztikáját ki­tűnik, hogy ott a gyermekhalandóság mind­össze 3—8 százalék között mozog, ami a Budapest, február 22. Budapesten valóságos társasági esemény az a válópör, melyet most tárgyalt a polgári törvényszék. Uj műfaj: „brádge-válópör**. A pikáns részleteik mellett az teszi érdekessé a port, hogy a bíró, mielőtt ítéletet hozna, az ügy érdekében megtanul bridgezni. A válópert néhány hét előtt indította meg a budapesti törvényszék előtt R. Károly válla­lati igazgató megbízásából egy budapesti ügyvéd a következő tényállás alapján: Ügyfelem is, a férj, a válópöri alperes Is, a feleség, kitűnő bridgezők és mindenütt szívesen látott vendégek vol­tak, ahol bridgejáték folyt. Férj és feleség hosszú ideig elválaszthatatlanul együtt jártaik és bnidgezlek, mig csak az asszony az egyik társaságban meg nem ismerkedett B. Gézá­val, egy másik vállalat, igazgatójával, aki szintén elsőrangú bridgeszaktekintély híré­ben állott. Az asszony, úgy látszik, uj ismerősét fér­jénél is jobb játékosnak tartotta, mert at­tól az időtől már nem férjével járt el együtt társaságokba, sőt az úgynevezett nyilvános bridgc-szalonokba, hanem B. Gézával. Lassan megszokták, hogy együtt lássák őket és most már a meghívások nem a férjnek és feleségnek, hanem a feleségnek és a bridge- ibarátnak szóltak. Kettőjük folytonos együtt- léte végre is különböző suttogásokra és gya­svájci népegészségügy magas fokát bizo­nyltja. A másik statisztikai kimutatás a válások­ról és a házastársi életközösség megszünte­tésiéiről szól. E statisztika szerint a legtöbb szerencsétlen házasság Prágá­ban van. 1927-ben Prágában 1802 elválás és házastársi életközösség megszakítása, fordult elő, ami azt jelenti, hogy százezer lakosra 261 elválás esik. Rögtön Prága után Reichen- berg következik (százezer lakosra 224 el­válás jut), azután Prosnitz (százezer lakosra 210 elválás jut), csak azután következik Erűim 204 válóesetevei. A köztársaság tizenhárom legnagyobb vá­rosa közül Kassán élnek az emberek a legboldogabb házasságban, legalább is a statisztika szerint, meri adatai mindössze 27 válópert tüntetnek fel Kassán az 1926. évben. nusitásókra adott alkalmat. Ezek eljutottak a férj füléhez is, aki jőhirét féltve, a legszigorúbban megtiltotta feleségének, hogy B. Gézával együtt járjon és együtt bridgezzen. Az asszony azonban nem tudott fölhagyni szenvedélyével, titokban továbbra is találko­zott partnerével és csak annyiban változtatott életmódján, hogy most már társaságba nem járt bridgepartnerével, hanem csak bridge- szailonokba. Ez sem maradhatott sokáig titokban. A férj a múlt hónap közepén néhány ismerőse fi­gyelmeztetésére elment az egyik Kossuth Lajos-uccai bridgeszalonba és „tettenérte“ feleségét, amint B. Gézával és más két, ugyancsak ismerős úrral bridge- zett. Rendkívül heves jelenet következett, a férj szemrehányással illette feleségét, majd föl­szólította, hogy azonnal hagyja abba a játé­kot. Az asszonyt kínosan érintette a jelenet, mégis befejezte előbb a rubbert és csak az­után hagyta abba a játékot, hogy utána a sza­lonból is távozzék. R. Károly a bridgeszailonból nem is ment többé lakására, hanem azonnal megindította a felesége ellen a válópert. Keresetében azzal érvel, hogy felesége nem respektálta tilalmát, továbbra bridgezett Az ehö brtdge-válóper Budapesten A kiró nem hoz Ítéletet, amig meg nem tanulja a játékot partnerével, tehát megszegte házastársi kötelességét. Az ügyben a törvényszéken már tárgyalás is volt, a bíróság azonban a tényállás ismerte­tése után elhalasztotta a tárgyalást. — Nem tudok addig állást foglalni ebben a pörben — mondotta a biró —, mig ma­gam is meg nem tanulom a bridgejátékot Csak, ha magam is tudok már játszani; ítél­hetem meg, tényleg olyan szenvedély-e a bridge, amelynek nem lehet ellentállni és hogy házastársi kötelessége ellen vét-e az asszony, ha nem tud ellentállni ennek a szen­vedélyének. A hallgatóság -egyik ügyvédtagja ekkor közbeszólt: — Egy teljes évig kell játszania biró ur­nák, mire teljesen inficiálódik, tehát meg kell gondolnia, megéri-e ez a pör, mert egy­részt nem hozhat benne addig ítéletet, más­részt meg maga is ilyen káros szenvedély rabjává lesz. — Nem baj, az anyagi igazságért mindent, válaszolta mosolyogva a biró és hír szerint már hozzá is fogott bridgetanulmányaiboz Megérkeztek a magyar vendégek a nürnbergi Magyar Házba Nürnberg, február 22. A nürnbergi Ma­gyár Hétre érkező magyar vendégek vonat­ja 80 perc késéssel futott be a pályaudvar­ra. Ezzel a vonattal jött Rakovszky Iván nyugalmazott belügyminiszter, a magyar kormány képviselője, Kertész K. Róbert he­lyettes államtitkár, a közoktatásügyi minisz­ter képviselője, ugyancsak ezzel a vonattal utazott a magyar királyi Operaház előadá­sainak előkészítése céljából Márkus László főrendező és Tolnai Pál, az ..állami színhá­zak műszaki felügyelője. A vendégek fogad­tatására nagyszámú közönség jelent meg a pályaudvaron. Nürnberg város képviseleté­ben Schmiedt dr. városi tanácsos üdvözölte a vendégeket, akikhez azután Schultz Fritz Triaugott, a nürnbergi muzem főigazgatója és a nürnbergi magyar kolónia nevében Körmendy Ervin festőművész intéztek üd­vözlő szavakat A magyar kiállítás sajtó- bemutatója ma délután három órakor volt. A ruszinszkói közműve­lődési szövetség szubven­ciói és bábszínházai Ungvár, február 22. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) A ruszinszkói Országos Közmű­velődési Szövetség legutóbbi ütésén több ér­dekes és a mai viszonyokra jellemző tárgy ke­rült napirendre. így többek között elhatározta, hogy Ruszinszkó Hz éves fennállásának alkalmá­ból „Jubileumi Kárpátorosz képzőművészeti és ornamentikái kiálMtást“ rendez, úgy Ungváron, mint Beregszászon és Huszton. Támogatni fogja a Szövetség a ruszinszkói képzőművészeti szakiskolásokat is. Munká­cson állandó bábszínházát létesít, Huszton pe­dig vándor-bábszinházat tervez a Szövetség. A Szövetség igen nagy súlyt helyez arra, hogy „a ruszin és magyar népben is felkeltse a bábszínház iránti érdeklődést1* (!?). Elhatározta végül a műkedvelő egyesüle­tek felkarolását, különösen a gyermekelőadá­sok szempontjából. Evégből országos színházi ruhatárai rendez be, valamint az ének- és zenekarok működésére fog felügyeletet gyakorolni. A Szövetséginek céljai elérésére nagyobb pénzösszeg áll ren­delkezésére, melyből 'a kultur egyletek és szintársulaiok szubven­cionálására majdnem kétmillió koronát for­díthat. A Szövetség felhívást bocsátott ki, melynek alapján tizenhat ruszinszkói kulture gylei és hat színtársulat nyújtotta be kérvényét a szub­vencióból váló részesedésre. A Szöivetség megválasztotta a szubvenciót elosztó bizottságot is, melynek elnöke Ken- esik István dr., a Szövetség elnöke, tagjai pe­dig: cseh részről Hajók referens, ruszin rész­Golyvánál csak a 4 | Csizi-Jódkura, Csizfürd® ] •MmamninMnHnmiiinimn i vhwvrt'-tn ‘ mmjaamr ről Ignáczi tanár, ukrán részről Brascsajkó dr ügyvéd, magyar részről pedig Szerényt’tanar. A szubvencióikra vonatkozó kérvényeket a Szövetség a kormány elé terjesztette. Eli®te zését rövidesen várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom