Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-21 / 44. (1967.) szám

8 'Pisa:*? AT-A\AfítoR*Hl RLAP 1929 február 21, csütörtök. \ 91 I Február g^n | Csütörtök j 1 fisig aula ii Ilii 1 A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A moszkvai vörös táncosnő, (Dolores dél Rio.) FLÓRA: A sivatag foglya. (Iréné Rich.) HVEZDA: A moszkvai vörös táncosnő. (Dolores dél Rio.) LUCERNA: A milliomosok. (Csikágó-íilm.) LIDO: Volga... Volga... METRÓ: Deuuy, a boldog családapa. (Reginaid Denny.) SVETOZOR: Denny, a boldog családapa. (Reginaid Denny.) Jubileum a túlsó parton Rozsnyó, február 20. (A P. M. H. munkatársától.) Mintha csak teg­nap lett volna, hogy éppen ilyen összeszoruló, el- fogódott szívvel ültem az Írógép elé s a kopogása úgy veri az agyamba, mintha koporsót szegezné­nek és beszámoltam róla, hogy , Váry bácsi la­kást változtatott44... Mintha csak tegnapelőtt lett volna, hogy ugyanígy meséltem Szepesi Géza bá- j csinak könnyes aranymiséjércl. És most megint. Ma azt a címet adhatnám a cikkemnek: „Dezső bácsi elment a jubileum elöl.44 Nem szereti az ünneplést... Már sok. Mér nyomasztó ez az egymásután. Már nem elszórt eseteknek látom, de teljesen tisztán érzem, hogy az idő, ez a rettenetes, könyörtelen malom, hogy marja, hogy íírli ki közülünk a leg­jobb buzaszemekeí, hogy dőlnek sorba ezek a drága jó, kedves magyar öregurak, a régi Rozs­nyónak olyan kikristályosodott egyéniségei aki­ket elveszítve mintha színét, tartalmát, jellegét veszítené maga a város is. Kedves jó Urambátyám, Pósch Dezső doktor, aki böiesőbeli első sivalkoddeomtól az utol ó in­fluenzáig hűségesen mellettem állt a mellettünk állt és minden egész embert kiváró megmozdu­lás, jelentős közéleti feladat élén állt, — csak ! két hete talán, hogy mosolygó arccal bekopogta- j tott hozzám a P. M. H. déí zlovenszkói szerkesz- | tőségének egy levelével. Olvassam el s szóljak i hozzá, mit csináljon ő már most. Jubilálni akar­ják, márciusban ötvenéves orvos lesz, adatokat kérnek, ű az ilyesmit pem szereti, az írástól amúgy is irtózik, — receptjei a legerősebb pró-j bakövei a gyógyszerészek fantasztikus olvasr.i- íudásának, — hát mi legyen? Aztán ha az a ju­bileum valami nagy ünnepséggel megy és mesz- szi tartják, ő úgy sem utazik, az már neki nem való. Tavaly látogatta végig utoljára a messze j élő gyermekeit is, ő már itthon marad... Most már de nagyon itthon maradt. Megkértem aztán, diktálja le nekem az életrajzi j adatait, majd én feldolgozom, fcizza rám, el is ! küldöm, csak engedje meg, hogy a szárai ada­tokhoz a magam szivét adjam, meg a mindnyá­junk becsülését. Már most az egyszer, fáiszáz évben egyszer csak el kei! viselnie ezt a kis nyil- j vánosságot. Azután jegyeztem egy hosszú, munkás, fárad- [ hatatlan élet beszédes mérföldköveit. A régi, , törzsökős rozsnyói nemes család ifjú sarjadéka a mi ősi ev. gimnáziumunk padjait rótta. S igor’ő orvosként már Jer.drassik tanár asszisztense Pes­ten. Huszonnégy éves, mikor diplomáját kapja, 1879, március 22.-én. Most lesz ötven éve, pár hét után, Kortörténeti érdekesség, hogy a pesti egye­tem orvosi fakultásán fí volt az első, aki az akkor bevezetett med. univ. képesítést kapta. Bécsi en még tovább tanul, onnan hivjík Rozsnyóra, s alig telepedik meg, Kolozsvárra egyetemi tanársegéddé nevezik ki, de — közben pendül a kis Ámor 'jja: megismeri első feleségét s a csendes otthonért le­mond a nagyobb dicsőségről, itthonmarad. Még az évben Rozsnyó város tiszti orvosává választja. Később járási tiszti orvos, majd megyei stb. főor­vos. Pár évig a Gömörmegyei Orvosszöveís.'g el­nöke. Tíz éven át a Rozsnyói Társalgási Egylet elnöke s ez a tiz év egyben a kaszinó legszebb aranykora. Az ev. főgimnáziumnak felügyelője s ott is maradandóan irta be nevét: az ő idejére esik a gimnázium újjáépítése. Ev. leányiskola, vá­rosi képviselőtestület, megyebizottság, a város, egyház és megye minden vonatkozásában ott mun­kál, a Rozsnyói Takarékpénztárral, neve szinte összeforrott 45 éven át, legutóbb a pénzintézet el­nöki tisztségében. Mindezeket í'öijsgyeztem, feldolgoztam, aztán pár nap múlva ismét kedves mosolyával kopogtatott be hozzám a jubiláns, meghalhatta, mit irtani csó válgatta a fejét, hogy miért tettem közbe annyi lelkes, fényes mondalot, mikor hiszen az egész nem olyan nagy dolog, de csal: belenyugodott, hogy kértem, hagyja reám. Felolvadtam még neki a P. M. H.-bóI, ki a másik három gömüri jubiláns, érdeklődve emlékezett rájuk, aztán meleg kézs/.ori- tással búcsúzott, k’kisértem itt a kongj kőfolyo­són, ugyanazon, ahol Szepesi Géza bácsinak köny- »ye« aranymiséjére vittem a fehér szegfűket. Ta­lán a folyosó tette, vagy n«: más, vagy hogy Sze­Ma isméi megkezdték | a námesíi hármas rablógyilkossággal vá­dolt kertészlegény bünpörének tárgyalását A vádlott ma nem ismerte be a hármas bűntettet ismét zokog bírái előtt ! Znaim, február 20. Ma délelőtt kilenc óra­j kor a znaimi esküdtbiróság előtt óriási ér- 1 deklődéstől kísérve megkezdődött a námésti : hármas rablógyOkossággal vádolt Fit!pin Ul- ! rik bünpörének folytatólagos tárgyalása. A J tárgyalásit ugyanis 1927 október 27-én ekta- ! potlak, hogy a vádlott elmeállapotát meg- ! vizsgálják. °A tárgyalási Tauber elnök reggel i kilenc órakor nyitotta meg. Azután fölolvas- | ták a vádiratot, amely Filipin Ülők kuszon- 1 ötéves náimésti kertészlegényt háromszoros rablógyllikossággal, közerőszakkal és rágal­mazással vádolja. A vádirat szerint Filipin 1927 február 17-én este hat órakor behatolt Till erdöíanácsos, jószágigazgató lakásába, ott Korén Mária cselédleányt több dorongütésse! leütötte, majd belépett a lakásba s ugyanolyan mó­don végzett Till tanácsos feleségével, az­után pedig elrejtőzött az ajtó mögött s meg­várta a tanácsos hazaérkezését. Amidőn Till benyitott az ajtón, Filipin több ütést mért a fejére s őí is megölte. Azután hozzálátott a lakás kirablásához. Kü­lönböző esüst értéktárgyakat és körülbelül 500 korona készpénzt vett magához. A rab­lás véghezvitele után a lakást többhelyütt fölgyujtotta. Mikor a ház lángot vetett,'haza­ment s aludni tért. Csak akikor ébredt föl ismét, amikor a faluban tüzilárma támadt. Fölkelt és részt veit a mentési munkálatok­ban. A bestiális tett tettesét sokáig nem lehe­tett kinyomozni. Csak amikor Filipin — mondja tovább a vádirat — attól való félel­mében, hogy leleplezik, öngyilkosságot kísé­relt meg s az azt követő kihallgatása folya­mán a csendőrség előtt beismerő vallomást tett. Kevéssel rá azonban oly értelemben változ­tatta meg vallomását, hogy a rablógyilkos- ságra Vojtech uradalmi titkár búj tóttá föl s a bestiális tett végrehajtásáért busás jutal­mat ígért neki. Vojtech titkárt még Filipin letartóztatása elolt a közhangulat nyomása alatt letartóz­tatták a gyilkosság elkövetésének gyanújával illetve, azonban bizonyíték ok híján szabad­lábra helyezték. Filipin vallomása után Voitechet ismét le­tartóztatták. Néhány heti vizsgálati fogság után ismét szabadlábra kellett helyezni, mert Filipin bevallotta, hogy a Vojtech el­leni vádat saját helyzetének a megkönnyí­tése céljából eszelte ki. Kevéssel rá Filipin újabb büntetendő cselek­ményt követelt el. Mint a znaimi járásbiró- ság vizsgálati foglya, szökési kísérelt meg s egy agyagkorsóval szökése közben Svejda fogházőrt megsebesítette. A szökési kísértet kudarcot vallott s FiiipInt 1927 októberében a znaimi esküdtszék elé állították. A tárgya­lásra Felkel dr. és Tuhy dr. törvényszéki or- vosszakérlők olyérteímü. szakvéleményt dol- • goztak ki Filipin elmeállapotáról, hogy a vádlott egészséges és beszámítható, kö­vetkezőleg tetteiért felelős. Lochmann védő indítványára azonban a tár­gyalást elnapolták és a szakvélemény fölül- vizsigáilás végett a brünni elmegyógyintézet pszichiátriái szakembereihez továbbították. Ezek Filipint beszámithatatlannak nyilvánították s azt az indítványt tették,, hogy Filipiní elme­gyógyintézetben internálják. Janke dr. ál- lamügyész indítványára azonban a prágai or­szágos büntetőbíróság törvényszéki ofvos- szakértői véleményét is kikérték s ez a szak- vélemény megint beszámithaíónak nyilvánította Fili- pint, aki tetteiért teljes mértékben felelős, így került Filipin ismét a znaimi esküdtbiró­ság elé, amely ügyét négy napon keresztül fogja tárgyalni. A mai tárgyaláson a vádirat fölolvasása másfél óra hosszat tartott. Azután a személyi adatok fölvételére került a sor. Filipin a hosszú vizsgálati fogság ellenére, nem tesz rossz benyomást s jobb színben van, mint az első tárgyalása alkalmával. Az elnök azon kérdésére, hogy bűnösnek órzi-e magát, általános meglepetésre nem-mel válaszol, csupán annyit ismer be, hogy Vojtech tit­kár rágalmazásában, Svejda fogházőr meg- sebesitésében és a terhére rótt tolvajlások- ban bűnös. Amidőn az elnök figyelmezteti arra, hogy az első tárgyaláson töredelmes vallomást tett, ezt válaszolja: — Megtettem, de erről én nem tehetek. Az elnök azon kérdésére, hogy ez mit je­lent, a vállát vonogatja és ezt válaszolja: — Nem tudom. Elmondja, hogy Vojtech titkárt azért rá­galmazta meg, "hogy könnyebben ússza meg a rászakadt bajt. Azután < halk hangon, időnkint föl-fölzokogVa, el­mondja élettörténetét. Részletesen elmondja, hogy az iskolában rosszul tanult, kisebb-nagyobb tolvajlásokat követett el, a sorozás előtt berúgott. Déli tizenkét órakor a tárgyalást félbesza­kították, délután megkezdték a tanúkihallga­tásokat pesi bácsi intett onnan fentről a tajtékpipájával, — r.eni tliliom. De — Deztő bácsit akkor láttam utoljára, Csak pár nagyon régi rozsnyói családnál tartot­ta még fen praxisát,' azoknál, akik nemcsak mint orvoshoz, de legrégibb, minden jóban-rosszban együttérző igaz barátjukhoz is bensőséges szere­tettel és megbecsüléssel ragaszkodtak hozzá így az én öregeim is. Szerdám volt a heti látogató nap ja. Nem jött! Az örökké pontos, pedáns ember! Talán elutazott? De akkor megüzente volna. Na majd holnap jön. Nem jött. Már akkor negyven fokos lázakkal feküdt. Most hallom, előző szerdán azzal búcsúzott: „Majd jövő hét szerdáján, ha ugyan eljövök.44 Mindig készen volt a nagy útra... . Vasárnap este hatkor, hetvennégy évvel, félezá- zados orvosi múlttal — elsietett a jubileum elől. Nem szerette az Unnepeltetést. Most már fekete zászlók ünnepük a városházán, a bankon és fekete szomorúság a szivekben. Dezső bácsi, kedves jó Urambátyám, könnyes szemme! és összeszoruló torokkal, de civakodnom, kell, Ez nem barátság! így elmenni a mi ünneplő szándékaink elől, a szeretetünk elől, az egész köz­élet tisztelgő zászlóhajtása elől. Hát most már csak a koszorúinkat vihessiik? A könnyeinket? És" magunkkal most már örökké a nagy űrt, ami visz- szamaradt? Hát annyira nem tetszett az én lelkes jubileumi cikkem, hogy most arra kényszerit: nekrológgá Ír­jam ét? Hiába kértem a redakciót, hogy a mi szavunknak külön hangja legyen a jubileumban, mert csak mi tudjuk igazán, kicsoda Rozsnyónak Pósch Dezső? Köszönteni akartuk az orvost, a már tapintatos szavával is gyógyító, gondosságával megnyugta­tó, lelkiismeretességével és tudásával betegeiért mindenre kész, igazi orvost. Köszönteni akartuk közéletünk kimagasló egyé­niségét, aki nagy élettapasztalatának, emberisme­retének, ítélő képességének kinc eit, erejét és fá­radságát mindég kész volt odaadni a köznek 8 akinek jelleme, egész egyénisége, gondolkozása fogalommá tette nevét közöttünk s e név biz'os záloga volt minden társadalmi megmozdulás, egye­sülés, vagy intézmény sikerének és színvonalának, ha erre odaadta. Köszönteni akartuk benne az embert, a meleg szivii, nemesen érző, a szó legszebb értelmében Igaz embert, aki egyaránt érték és példaadás szép nagy családjában, egyházában, uülővároflában i csak úgy, mint az egész közéletben s magyar­ságunkban. A legjobb szerencsekivánaioknak mitőlünk kel­lett volna szállniok a jubileum napján arra a ri­maszombati ünnepségre s aztán még sokáig akar­tunk örülni, hogy közöttünk van, hogy a miénk, hogy nálunk piheni ki a félszázados munkát. És íme, ma temetjük, fekete az ucca a gyászoló tö­megektől, halommá nő a friss sir a koszerukt 1, de Rozsnyó élő vérkeringésében meg' énül valami. Itt is, ott is hiányzik, órapontos utjain nem lát­ható többé doktor Pósch Dezső. Nem hiszem. Olyan képtelefi ez? Válaszul éppen most húzzák meg a harangokat. Megáll az írógépem, nem tudok tovább... Tichy Kálmán. — Halálozások. Hanzőiy Béláné született Mailátb. Etelka Nőgrádbercelen elhunyt. Te­metése 17-én veit Szügyben. Az elhunytat az Ivánka-, Purgly-, Prónay-, Szentkirályi-, Fáy- és #(báró) Buttler-családok gyászolják. — Február 14-én hirtelen elhunyt Balázsi Jó­zsef ujlőti esperes-plébános 62 éves korában, akinek halálával pótolhatatlan veszteség érte Ujlót község katolikus népét és az országos keresztényszocialista pártot is, amelynek az elhunyt ezen a vidéken lelkes vezetőembere volt. — Mühlstein Bornál mérnök, a Losonci Atlétikád és Futball Club elnöke, február 18- án hosszas szenvedés után 53 éves korában elhunyt. A lelkes, áldozatkész sportbarát egyik megteremtője volt a losonci magyár sportéletnek. Évtizedeken át nevelője, okta­tója volt a losonci magyar sportifjusíágnak. Halálával súlyos csapás érte a LAFC-ot és a losonci futballbirói testületet, amelynek szin­tén agilis elnöke volt. Temetésén a sport­egyesületeik testületileg jelentek meg s ko­szorúkat helyeztek sirhal mára. — Doktorráavatás. Grünstein Miklóst Mun­kácsról február 23-án a prágai német egye­temen az összes orvostudományok doktorává avatják. — Tiz újabb influenzás haláleset Budapes­ten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap 181 influenzás megbetegedés történt, inig a betegek közül tizen meghaltak. xx Briiuer Géza fogászati műterme Po­zsony, Duna-u. 8, átjáróház Crössling-u. 57, I. ecoeie*. , f ( Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!"3^81 Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok. illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket 1 a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössiing-u. 36. I. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: 33jT“Praha II., Panská dice 12. III., eszközii. ^5*2 — A kerésztényszociaíísta párt uj szerve­zetei. Zemplén egyik legnagyobb községé­ben, Pályiban e napokban alakult meg az or­szágos keresztényszoeialista párt helyi szer­vezete. Az alakuló pártgyülés lelkes résztve­vői a község szlovák és magyar lakosságának legértékesebb tagjai voltak. Horváth Géza földibirtokos, Derfinyák Gusztáv és Gazsov- szky Gyula központi titkárok hatásos beszédei után a helyi szerevezet elnökének Szilágyi La­jost, alelnököknek Balogh Györgyöt és Vercsik Pált, titkárnak Vircsik Jánost, pénztárosnak pedig Balogh Pált választották meg. — Torony községben Poor Ferenc körzeti titkár részvé­telévé] ugyancsak e napok bán alakult meg a párt helyi szervezete, melynek elnöke Hor­váth Péter, alelnöke Mészáros Titusz. — Va­sárnap sikerült pártgyüLés színhelye volt B&ts- f'iiss község, amelyen a közeli községek is nagyszámmal képviseltették magukat, külö­nösen Beléd és Rendva községek. Jelen volt Kipke János, a verebély! pártszerevezst elnö­ke is. Vaclav Albert helyi elnök megnyitó be­széde után Truchly Alajos beszélt kimeri- tőén az aktuális politikai és gazdasági kér­désekről. — Áprilisban tárgyalja a tábla Bodnár György bünperét. Kassai szerkesztőségünk te­lefonálja: A Bodnár-perből kifolyólag letartóz­tatott Klein Lipót gálszécsi kereskedőt holnap szabadlábra fogják helyezni. Klein Lipótot, mint ismeretes, hamis eskü miatt tartóztatták le. Bodnár beadta a fellebbezését a törvény­szék ítélete ellen. A fellebbezési tárgyalást az Ítélőtábla áprilisra tűzte ki. Bodnár uj védőt választott, Mutnyám.zky Vladimír dr. szemé- ‘ lyében. — A nizzai rendőrség hivatalos átirata Dcnes Zoltán öngyilkosságáról. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Dénes Zoltán öngyilkosságáról a nizzai rendőrség átirata tegnap érkezett Budapestre. Az átirat szerint. Dénes Zoltán zsebében bockói Biró Pál ne­vére szóló útlevelet találtak. A nizzai rend­őrség megküldte még a nyomozás aktáit is, amelyekben beszámol Dénes Zoltánnak Niz­zában elkövetett csekkcsatásairól. — Házassági évforduló különös illumináció- val. Lévai tudósítónk jelenti: Csánki Aladár dr. házasságának tizedik évfordulóját készült' megünnepelni és vendégeket hivott meg a ká­kái szőllőhegyen levő villájába. Az ünnepélyt megelőző éjszakán kigyulladt a villa s a tüzet már csak akkor vették észre, mikor a lángok belekaptak a tető gerendázatába. Hajnali három órakor vonult ki a tűzoltóság, de vízhiány miatt nem használhatta fec: kendőit. A villát csak úgy tudták megmenteni a tűzvész pusztí­tásától, hogy a lángban álló verandát szétrom­bolták. A hatósági tüzvizsgálat megállapítot­ta, hogy a tűz a padláson keletkezett, ahol előző nap a vízvezetéket javították. — Hét .szénuzsorást elítéltek Budapesten. Bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja: A budapesti rendőri büntető biróság ma hét szénuzsorást széiidrágitás miatt egyenként öt-öt napi elzárásra és *száz száz pengő pénzbüntetésre Ítélt. A rend­őrség a háziurakat ezer pengős pénzbüntetéssel (kényszeríti megfagyott vízvezetéki csövek felol­vasztására. — Has bal ötté sógorát egy esztergomi taní­tójelölt és azután önmagát lőtte agyon. Esz­tergomból jelentik: Laska Imre harmadéves tani tójelölt sógorát. Ringd Imre rendőrőrmes­tert, akivel már régóta feszült viszonyban volt, szóváltás közben hasbalőlte. A golyó az őrmester gyomorfalát fúrta keresztül és a májban akadt meg. A hatalmas termetű őr­mester súlyos sebesülése dacára egyedül kivá.n- szorgott az uccára, ott aulotaxiba vágta magát és bement a kórházba, ahol nyomban meg­operálták. Az operáció szerencsésen sikerült, úgy hogy remény van az őrmester étetbenma­radásához. Laska Imre a következményektől való félelmében főbelőtte magát és azonnal meghalt. — Alibit igazolt a háromszoros rablógyü kossággal gyanúsított Kaiser József. Jelentet­tük, hogy a prágai bűnügyi rendőrség letar­tóztatta Kaiser József szolgát, x akit a Paris mellett elkövetett háromszoros rablógyilkos- ság bűnével gyanúsítanak. Kihallgatása során, a gyanúsítottnak sikerült a kérdéses időpont­ra alibit igazolnia. A gyilkosságok ügyében ezért megszüntették e'lene az eljárást, de kü­lönböző lopási bűncselekmények miatt to­vábbra is őrizetben tartják. Nagyapa és unokája —• Mondd, nagyapa, te is kicsi voltál egy­szer ? — Persze, kicsikém! — Nahát, rettenetesen nézhettél ki ezzel <» hosszú szakáiial, meg a pápaszemeddel. (ZvübilderJ P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom