Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-15 / 39. (1962.) szám

♦PRftGawWAGtaat-fflKLflB vm február 15, jW*. Egy patriarchátis iejedelemség, melynek egyetlen katonája viaszból van és egyetlen adófizetője az uralkodóherceg volt Széljegyzetek Kozépeurópa utolsó uralkodóhercegének halálához stem-n«ek!í — mondotta tevaily az öreg herceg —, „csőik egy katonája van, m is vias&kból, a vár múzeumában.") s a győzteseknek a vesztett háború után nem volt okuk. hogy katonai ellenőrző bizottsá­got küldjenek Vaduzba. ÍI János herceg 1859 november 12-én togtfaüfe. al trónját, s mint Ferenc József lciréily annak­idején, ő is tizen nyolcéves volt, mikor uralom­ra lépett. De az 5 gondjainak oroszlán részét nem annyira m iiina/lík-odóá kötelességek, ha­nem inkább uradalmainak sok figyelmet kö­vetető kormányzása fogtálba te. Mert a hercegi uradalmak a volt osztrák koronát®rtományok- bsm: Alsóausztriábán, Morvaországban, Cseh­országban, Sziléziában, Salzburgban, Simá­ban, azonkívül pedig Szászországban és Po­roszországban: végül pedig Liechtensteinben voltak. Eb uradalmak holdjainak száma több, mint tizenkétszer akkora, mint Liechtenstein her­cegség egész területe, több, mint ha/tszáz község, 40 politikai és 70 adókerülőt van elszórva bennük. A herceg, bár állandóan Bécsben élt s csak ritkán fordult meg kis országában, otthon mégiis' teljesen ellenzékmentes népszerűségnek ör­vendett, amit sohasem mulasztott el ailátá maszta n i az ország érdekében gyakran meghozott pénzál- dozataival. A viszonyok utóbb kissé talán írsegvállitoz'taik. Utolsó uralkodói jubileumán, 1923-ban, azzal igyekezett kedveskedni alatt­valóinak, hogy tiiezer frankot adományozott a Rajnán ál Svájcba átvivő ötödik fahíd megépítésére. Ií. János herceg ezidőszerint a világnak leg­régebbem uralkodó fejedelme volt A liechten­steini trón öröklésére az elhunyt herceg test- véröccse, a Bécsben lakó Liechtenstein paulai Ferenc jogosult. Agglegény és 76 éves. örö­köse nincs. Másodsorbán a 61 éves Ferenc herceg következnék, ki szintén agglegény. De mindkét herceg lemondott a trónöröklésről Ferenc herceg öccse, Alajos herceg javára, aki haitvám éves. Habsburg hercegnőt vett fe­leségül, Erzsébet Amáliát s hat gyermek aty­ja, akik közül az 1906-ban született Ferenc József herceg a legidősebb. Alajos herceg ső- gorságban van az Andrássy-családdal, mert tes-tvéröccse, János herceg, Andrássy Mária grófnő csillagkeresztes hölgyet vette feleségül Budapesten 1886-ban. Ezt a Liechtenstein Já­nos herceget sokat emlegették tavaly azért a. beszédéért, melyet az osztrák legitimisták ne­vében mondott Tihanyban a néhai Károly, volt magyar király emlékére rendezett ünne­pélyen. A nyolcvankétéves Edison ma is fiatalemberként dolgozik s kedvenc | szórakozásara mozi Beszélgetés a nagy feltalálóval — A legfiatalabb aggastyán munkabeosztása Az ii| nemzedék dicsérete — Uf problémák — Üdülés és szórakozás Nyótevamkiteneéves koréban meghaM cseh­országi landsbergi kastélyában II. János, Liechtenstein urailkodó hercege. 6 volt az utolsó tényleg uralkodó fejedelem, aki a békekötés után Középeurőpában még megmaradt. 'Az Öreg herceg sok jubileumot ért meg, ami oly hosszú éleit ben, md/mt az övé voiit, nem is csodálni való. Tizenhat évvel ezelőtt, 1912-ben a Liechtenstein hercegség fönnállásának két­századat, utoljára, 1923-ban pedig saját ural­kodásának hatvan ötödik évi jubileumát ülte meg. Ez utóbbi alkalommal fehér kenyérrel és kolbásszal sszsonnáztaita meg országának minden Iskolásgyermekét. Ami nesn voiit tutezágtosaai bonyodalmas föl­adat, síért az egész fejedelemség területe 159 négyzet- kilométer, lakéinak száma pedig tízezer. Ez a Liechtenstein hercegség! nép tizenhat nagyon takaros, jobbára latinos nevű faluban lakik, aminthogy Vaduznak, az ország főváro­sának is régeníe Vallás duiúus, vagyis kedves völgy volt a neve. A liechtensteini népnek minden ebedre volt fe oka, hogy a jubileum ünnepén együtt örül­jön uralkodó hercegével, mert az ország, le­ráz ve magáról — hála II. János herceg kitűnő Ízlett szellemének — a háborút kővető idők ■s®! után yontaruságaat, egy csapásra megszabadult mSuden adóssá- gátéi Adót sem fizeíönefc Liechtenstein'bar., Az or­szág egyetlen adófizetője — miaui a herceg íőudvarinestere mondotta egy nem régi alka­lommal — maga János herceg volt. Csak az a kár, hogy az az Oí'szág, ahal ily kívánatos ál­lapotok uraílkodnak, nem nagy, nem is közép- nagyságú birodalom, hanem kicsiny törpeor- szág, mely az elmúlt századak áJlam&lkatáeaá- ból maa.rdt meg Európába?. Liechtenstein. mint az előbb említett szá­mokból is kitűnik, lakóinak számát tekint­ve, Monacóná! is kisebb, mert a monacói fejedelem aósaAtvalöinak szá­ma mégis 23.000. Liechtenstein hercegség az 1866-iki hábo­rúig a német államszövetség tagja volt Ausztria pártján részt vett a Poroszország el­len viselt háborúban, Poroszországgá! nem is kötött békét soha, utóbb, állami önállóságát föl nem adva, teljesen Ausztriára támaszkodott amely viszonyát a világháború után fölbontotta olyképpen,, hogy azóta Svájcra támaszkodik. Á Rajna felső folyásánál Svájc és Tirol közé ékelt patria re hálás, de mégis jó üzleti szenem­mel megáldott kiis országnak máig sincs vas­útja, falunak is bátran mondható székesfővárosának főnccáin pedig reggel és est© a legelőre menő és a legelőről hazatérő tehenek sétálgatnak. . De a világháború után, miikor az osztrák; va- Sufeanyomoruság kezdetit átterjedezni ebbe az idillikus állaimba is, a láechtanét eáin&ek még jókor észbekaptak s az osztrák líoronaértékről a svájci írankva- lutára tériek át. 6 minthogy a hercegség saját Ms hadseregét a 66-iki háború után födoszlatta („Liecliten­Hewyork, február 14. Thomas Alva Edison, a nagy feltaláló, február 11-én töltötte be nyolcvankettedik évét. Általános érdeklődésre tarthat számot a beszélgetés, ame­lyet Diana Rice folytatott vele. Thomas Edison a Llevellyn-Park közepén álló, hatalmas, kedvenc fája alatt üldögélt. Egész lényén bizonyos optimiszlikus nyugalom, derült­ség öm’ött el, ameley minden keserűség látszatát eloszlatta. Könnyen érthető, hogy & nyolcvankét éves, lángeszű férfi, akniek sikerült a legnehe­zebb problémákat megoldani, még most is nagy örömét Leli ujafcb és újabb problémákkal foglal­kozni még akkor is, ha nem sikerül valamennyit megoldania. Edison éppen akkor tért vissza laboratóriumá­ból, aliol magas kora dacára minden nap kilenc órát dolgozik. Bár már reggel hat óra óta talpon volt és kilenc óra óta dolgoz&tt, egyáltalában nem volt fáradt. Kissé bágyadtan, de nem ki­merültén ült székében. Ezen a ke'yen szokott tartózkodni mindig, ha szép az idő és munkáját befejezte, kivéve, ha nem játszik hockeyt„ nem ment e! a moziba, vagy pedig nem tett autó- kirándulást. Ezek az ő kedvenc szórakozásai. Aki a karosszékében hátradőlve látja Edisont, nem is gondolná, hogy ez az életvidám, erőteljes férfi már nyolcvankét éves. Sűrű, fehér, kissé hullámos haja egész fiatalossá teszi arcát, amelyen állandóan kellemes, rokonszenves mosoly sugár­zik. Álla gömbölyű, erős, száj® nagy, orra előr®- ugró. Szürkésen kék szemei csillognak és kutatva néznek a levegőbe. Látszik, hogy mindenre figyel, érdeklődését semmi sean kerüli eL A találkozás f írja fel a kérdéseit — mondotta látogatójának — és ugyanakkor átnyújtotta neki kis jegyzőköny­vét Diana Rióé több kérdést irt a kis könyvecskébe és ezeket átadta a feltalálónak Edisonnak a sü­ketsége ugyanis ezt a módszert teszi iegköny- nyebbé. „Egy feltaláló mindaddig csalódik, amíg a problémát meg nemi e!doita“. Ezeket a szavakat irta apró cerazácskájával a jegyzőkönyvbe arra a kérdésre, hogy: Melyek voltak az ön csalódásai? Gyorsan, könnyen irt, szemüveget nem használ Arra a kérdésre, hogy: Az átlagos ember Agy- i velejének anyagából mennyit használ fel, moco- ! lyogva válaszolta: i Az átlagos ember agyvelejének egy iizedfésséft használja fel. I Mikor az uj nemzedékre terelődött a beszélge­tés, Edison inkább a modern nevelésnek a problé­májára tért ki. Szerinte az uj nemzedékkel „min­den rendben van44. Megvan velük elégedve. Talán egy kicsit túlsókat sportol, sok időt tölt el szóra­kozásban, de azért az anyag, a mag, kitűnő, csak kettőt kellene neki minél előbb és minél jobban megtanulnia, t. i. gondolkodni és megfigyelni. , — Erre a két dologra — jelentette ki Edison — nagyon kevés súlyt helyeznek. Pedig ® kettő nélkül minden szellemi fejlődés ki van zárva. A megfigyelőképesség a mai fiatalságnál 6zinte tel­jesen hiányzik. Pedig ez egy oly tulajdonság, amelyet nélkii'özni soha és sehogy sem lehet. Hogy a nevelés mai módszere hiányos, erre a megállapításra ötven év megfigyelése után jutott és pedig a munkásaival való érintkezésben. Azon­ban nem a munkásokat lehet ezért felelőesé tenni, akiket nem szoktatak ahhoz, hogy bizonyos dol­gokról, ainelvek a hivatásukkal szorosan össze­függésben állanak, alapos ismereteket szerezze­nek. Nem elmé'etre, inkább több gyakorlatra volna szükség. Akként kellene őket nevelni, hogy a hivatásuk, munkájuk lényegét megismerjék, és ez az ismeret mintegy második természetükké váljon. A kereskedelmi pályára lépő fiatalságnak ma jobb kilátásai vannak, min1 - múltban, de azért fti angol pénzugyminisiitr különös álma füogyaa lehetett vslna, megteremteni * világbékét! LaoŐon, február Wiuasíon Churchill pénzügyminiszter viesza- íftmlékezéseit folytatva, egy fegyverszüneti éjsza­ka álmát írja le arról, hogyan alakulhatott Tolna & jövő, ha beváltod tik volna Wilson 14 pontjának Ígéreteit. Az iró Wilson, Lloyd George és Clémenceau képzeletbeli tanácskozásában leirja, hogy elhutá­vozták elsősorban Oroszország bevonását a nép- szövetségbe és expedíció® sereget küldtek Orosz­országba a népszavazás megtartására és az alkoi- mányozó nemzetgyűlés összehívására. Az expedí­cióban vezelőszerepet juttattak Németországnak, amely így mP&ot kapott a vereség keserűségének el­felejtésére. [A népszövetség részére hatalmas nemzetközi légi üiaderőt terveztek, amelybe minden nemzet, a volt ellenségek is, elküldték a háborúban leg­jobban bevált repülőiket. Ezzel a haderővel tartotté volna fenn a nép­szövetség a világbékéi Franciaország aggodalmait az összes angolszász nemzetek garanciája oszlatta el A határozatokat álom szerint Wilson, Lloyd George és Clémenceau egyhangúlag hozták. Amikor azután felmerült a kérdés, hogy mi lesz, ha a népek nem fogadják el ezt a tanácsot, a károm résztvevő közül az egyik így szólt: _ Akkor keressenek más vezéreket! Mi meg­tettük kötelességünket! Ez zel az álom végétért. Edison aesa tartja szükségesnek, hogy nagyobb iskolai kiképezietósben részesüljenek. Melyek voltak kedvenc olvasmányai? Erre a kérdésre Edison a következőket jegyezte fel: — Gróf Monté Christo és A nyomorultak, —- Mi a kedvenc foglalkozása? — Az ismeretlennel kísérletezni. — Melyik találmányával van leginkább meg­elégedve? — Nekem a fonográf tetszik a legjobban, — felelte Edison. — Mi az ön célja a gummi-kisérletekkel? — Ha az Egyesüli Államokat a jövőben vala­melyik hatalom megtámadná, úgy teljesen gummi nélkül állanánk. Egész szállítási iparunk, köz­lekedésünk megbénulna. Lovunk kevés van. Ám­bátor gunimit már most itt is tudnak gyártani, de ez nem tudja felvenni a versenyt a meleg égövről importálttal. A költségek a háborúban nem szá­mítanak. Ezt a problémát szeretném még meg­oldani A, komoly tárgyak utón kissé derűsebb dolgok­ról kezdtünk beszélgetni. így felemlítette Edison, hogy mily rengeteg levelet küldenek neki a labo­ratóriumába és milyen különös, néha mulatságos kérdéseket intéznek hozzá. Az egyik levélben pl valaki ezt kérdezte tőle: — Ha a nők olyan okosak, mint amilyennek magukat tartják, miért járnak nyáron csukott, télen pedig mélyen kivágot ruhákban? —- Ne kérdezze * véleményemet a nőkről, •— felelte erre Edison — én nem értem meg őket és Hiem is próbálom meg, hogy megértsem őket Edison gyorsan jár. Mikor a beszélgetés be­fejezése után felkelt a székéből és távozott, alig lehetett vele lépést tartani. Úgy látszik, olyan helyre sietett, ahova szívesen ment. Tényleg, ki­derült,, hogy, a könyvtárába ment és ott a gummi- ről szóló könyveket és értekezéseket akarta ol­vasni. Edison életmódja Edison nagy oh mértékletesen él A három fő­étkezésen kívül alig eszik valamit, legfeljebb né­hány diót. — A modern ember sokat eszik, — • jegyezte meg. — Négyszer-ötször is napjában. Erre nincs szükség. Anélkül, hogy az orvosomat bármikor is megkérdeztem volna, életmódomat magam állapí­tottam meg és olyan sikerrel, hogy testsúlyom éveken keresztül alig változik valamit. Kávét, teát nem iszom, hnst nem eszem, cigarettát és pi­pát soha nem szívok. Ellenben szivarozom, ma is éppen annyit, mint fiatalabb éveimben. Mikor évekkel ezelőtt megkérdezték tőle, hogy ml az ő élethö'cselete, azt felelte: a munka. Ezt az elvet vallja ma. is, nyolcvankét éves korában, amikor többet dolgozik, mint akár­melyik fiatal ember. Türelme és természete A lángeszű feltalálónak türelme szinte ritkítja párját. Egy alkalommal, horgászás közben, teljes huszonnégy órát ült a tópartján és várt valamelyes eredményt, amely azonban nem következett be. Azt mondják róla. hogy nincsenek idegei. Mint fiatalember, szerette a korcsolyázást és az úszást, golfot, tenniszt sohasem játszott, nem is tornázott. Táncolni nem szeretett, kártyát sohasem vett a kezébe. Sem megjelenése, sem modora nem a világnagyságokuak a típusa, nem szónokol, a nyilvánosság előtt nem sokat szerepel, de akár­kivel érintkezik, mindig higgadt, nyugodt benyo­mást kelt. Edison nem szereti azokat az embere­ket, Akik mindig és mindenre „igen*" 4 mondanak. Nem bántja őt az ellenkezés, nem haragszik az ellentmondásokért, fe'téve, hogy a vele vitatkozó erős érvekkel tudja alátámasztani mondanivalóit Évek óta télen mindig Floridában tartózkodik,, Fort Myersben, ahol a Calahoutchie folyó partján igen szép ültetvényt és kellemes otthont rendezett be magának. Itt tölti el a magának engedélyezett szabadságot, ami azonban egyáltalában nem je­lenti a tét'enséget. — Téli szórakozásom a botanika terén való kísérletek, —- szokta mondám. Az optimista Hat évtizede do'gozik, kísérletezik Edison. Sók csalódás érte, de optimizmusát sohasem vesztette el. Felesége — mint mi adja — még sohasem látta Edisont levertnek és ha valamilyen csalódás érte. akkor sem panaszkodott. > „Ha egy kísérlet egyszer nem sikerült, az egy­általában nem jelenti azt, hogy az máskor ne sikerü’jön. Egy feltaláló addig folyton csalódik, amig végre mégis csak megoldja a problémáját44. Munfióssoga Ha Edisonnak szabadalmai a kísérleteknek eredményeit jelentik, akkor ezek jelentékeny számot képviselnek. 1869-től 1910. közepéig Edison 1300 találmányá­ra vett szabadalmat. Most a gummi van a soron. Még eddig nem sike­rült, de egy feltaláló addig folyton csalódik, amig végre mégis csak megoldja a problémát44, Edison munká'kodását ismertetni, találmányait felsorolni annyit tenne, mint a villamosságnak, ennek a mesterséges „fehér villámnak" történetét megírni. Edison villanyvilágitási társasága első állomá­sát 18S2-ben nyitotta meg Newyorkban, a Pearlr Streeten, hat kazánnal és tizenöt márföldnyi föld­alatti vezetékkel. Ma azoknak a váí'alatoknak az értékét, amelyek Edison találmányának köszön­hetik keletkezésüket, tizenötmilliárd dollárra teszik. > Ha Edison valamelyik találmányával foglalko­zik, abban ugyan teljesen elmélyed, de azért éleb módján nem változtat és nem süllyed egészen ax uj problémába. Igaz ugyan, hogy mikor a fono­gráf foglalkoztatta, akkor öt nap és őt éjjel csak ezzel dolgozott, de ez, mint ő maga is többször kijelentette, egészen szokatlan jelenség volt. Ren­des körülmények között azonban nyugodtan eszik, iszik, alszik, ámbátor igen kevés táplálékkal é* kevés alvással megelégszik. Edisonnak kedvenc szórakozása most a mozi Helenkint feleségével együtt többször elmegy a moziba. Ámbátor a mozgókép-művészetet. szereti és nagyrabecsiili, de különös star kedvence nincs- Van abban valami megható, hogy az, aki az em­beriséget a mozgóképpel megajándékozta, maga is milyen nagy örömét és kedvtelését talá’ja s vásznon lepergő történetekben. Süketsége miatt az élőszóval előadott eseményeket ugyan nem élr vezheti, de annál zavartalanabb szórakozását ta­lálja a mozgóképekben, amelyet az ő lángeszének köszönhet a mai emberiség. — Alkoholtilalom volt Egyiptomban Kr. e. 2000-bon. Párisbó! írják: Az Intrausigeant jelenti Alexáiulriából, hogy Kairó közelében hieroglife­ket fedeztek fel, amelyek a Kr. e 2000-ik1 évből erednek és amelyek arról szólnak, , hogy a fáraó alkoholtilalmi rendeletet bocsátott ki. A rendelet ellen azonban az ország orvosi testületé erélye­sen tiltakozott és hangoztatta, hogy a rendeletnek, gyászos hatása volna Egyiptomra, mert a nép ti­tokban úgyis megszegné a rendeletet. A hierogli­fek szerint az orvosok véleménye döntött és a ki rúly visszavonta a orohibioiór? vonatkozó rafl* deleiéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom