Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-10 / 35. (1958.) szám

8 ^i^<m*A\agvap-hi RIaAP 1939 február 10. fCCfiscsm Február első vasárnapján Nizzában Irta: Hungaricus Vialor Nizza, február 9. Kótszáze©e»r.re becsülik a tegnap este a Piacé Matssénán s az A verme de la Victoir-o® hömpölygő euiberánadailot. Mindeaiká leg­alább 10 franc ára konfettit dobált saét. Kél mi'lhió frank, jónéiiány kocsi rakomány színes papiireaomél, hevert vasárnap éjjel Nizza kól terén. Nem túlzás, olyan útvonalon, mint a prágai G rabon, vagy a budapesti fői András- sv-ut, csülökig konfettiben gázolt, táncolt z örjöngő tömeg. S ezt felnőtt, komoly embe­rek rendezik, s másnap a nizzai lapok vezér­cikkben emlékeznék meg ériről az őrületről s mint nagy nemzeti vívmányt könyvelik ed. „A francia géniusznak a világ semmi látvá­nyosságával össze nem hasonlítható csodás termékének4* nevezi a mai L'Écktireur a niz­zai karnevált. Am legyen! nincs kedvünk ve­lük vitatkozni.. ♦ Karnevál henceg ünnepélyes bevonulása tulajdonképpen csütörtök este ment végbe. ;l Tiszta, csillogóé volt az ég, de csak két fok j meleg. Takarókkal a iLérdüköu, bundában öl-j tek a tribünön az emberek, A bevonuláson j xnég nem vesznék a nagy tömegek részt, ea csuk olyan etíőjóltélk, behaireung'ozóféiLe* e te- lamtaötciL, hogy hétköznap tartják, az igazi körrneváJd pubAükinn nincs Jelen. A tribünök ftém telték meg. A Riviéráin is minden má­sodat ember náthás s a külföldi lapok annyit Írnok a spernyofl járványról, hogy szánté bedie- szuggeráiljvík magunkba, hogy mi is betle- pottyauuriik. Nizzában óvatosnak kelti (Lenni ez estékkel Délben 25 fökot, défliután tizet, este kaitól mutat a hőmérő. Sőt egy éjjel akkora hó eeett, hogy Nizza összes fotográfusa künn volt reggel az uccán s lázas buzgalommal] Kié­lést imgőrökiteni » ritka iá bváii yosságot: pálmák & hé a Üst — A vasárnap esfii nagy karneválnak is be fog fagyni— jósolgatták az emberek —,! kinek lesz kedve fagypont körül lenge jel- j mezben szaladgálni a Piacé Massénán. Ha &) karneváli sikerét börzén jegyeznék, a csöbör- j told bevonulás után fekete pénteknek kélléti | íolna köveílkeznia. A jósok azonban eKiíPtal (is csődöt mondtak 1 i február első vasárnapján igazi riviémi me- lég nap ragyogta be a díszbe öltözött Nizzát. * Déhrtán egy órakor a® egész város e. Piacé 1 táasséna toló húzott Karnevál herceg koro­názáséira tódult a tömeg. * A siker csalkugyom minden váralkozást fö­lül műit. A tribünökön vagy ötvenezer ember részére késwiibetibék helyet, — egyetlen szék sem maradt üresen 8 a kordáitok mögötti jár- í darészoo oly töuxigban szorongott m. ingyen- publiidcum, hogy azt a bizonyos gombostűi sem lehetett volna közéjük a földre ejteni. Pont kontókor ágyú jelzéssel adták tudtára a népnék, hogy öt von egyedik Karnevál ő Felsége és kísérete a pályaudvar mellől (ahol a rendezők tartották rendben s indí­tották útnak a napidij mellett fölifogadoW princékot és bohócokat) a Ta/venue de la Vic- toare felé indultak. Lázas nyugtalanság. Rezes és réztelen bandák az idei sfláger, a szörnyű „Ah, aih“ clmü farsangi hülyeségbe fogtak s a százezernyi tömeg őrjöngve ka­cagta a reíraiimit. És jöttek és menték a farsangi monstru­mok. Képről mindenki ismeri ókat A kót- emoliet nagyságai Karnevál hercege, előtte, körülötte s mögötte lovas diszkiséoeL Ragyo­gó jelmezekben. Pompás lovaikon. A cirkusz adta kölcsön. Két ciiikuszilovag két kifogiás- ifcaltanul betanitottt mémt ficámko Itatott ő Fél­éé;ge orra előtt. Hátul azonban már csak ftalkkenlovak Lép­kedték. TLz frank napidijjal fölfogadott, dísz­be öltözött hordárokkal a hátukon. De tömeg­ben ezek 'is jó! festettek. S azután a szokásos ikanvencáoriális szá­mok. Óriási elefánt a porcélflánboltban. Mindent elibanos. 0ormányán egy pikáns porcellán- edény. Szerencsére minden papír maiséból van, még az a bájos ruhátlan nőalak is, aki egy házcsoport tetejére helyezett óriási für­dőkádban Lubickol s lábacskáit kifelé lógatja. Egy rózsaszín malacokból ói’íló esküvői me­netet tapsolnak meg a legjobban. A fehér- fátylas mailacmen yesseony bájos mosollyal köszöngetii a nagy tapsvihart. Egy húsz méter terjedelmiü homord étvágy- gerjesztőé® nyújtogatja tizm éteréé csápjait. Ennek is na>gy a sikere. Legegyszerűbb és legsifkerüílltebb Ötlet azonban egy öszvér álltad vontatott (kékre fes­tett tailyiga. Ez va-n ráírva: Trai® bleu-Express. Együk j kereke minden őt percben lefordul. Vasúti konduktornak Öltözött vezetője békés türe­lemmel igazJLja helyire a keureket 8 a taiyigá­val továbbkooog. Mert ö legtöbb, valószínűleg nagy költség­gel megkonstruált alkotmány csak rendes karneváli sablon, óriási baliorima, óriás sza- márcsoport, egyáltalán, rengeleg óriási sza­márság. Az előző éveli karneváljairól vissza­maradt s elraktározott attrakciók. Csak ép­pen, hogy frissen átíf est ettek s mi nt a nők a ruháikat, az idei divathoz alakit oltók át őket. Nem is ez a cirkuszi felvonulás a nizzai karnevál clouja. Hanem az esti fcembolás. Kétszázezer megvadult ember egy rakáson. Kon félti-hegyek közölt gázolva. A zsugorisá­gig takarékos franciából ezen az estén bugy­borékol ki egyszerre az egész éven át magába spórolt duhaj jókedv. S ha akár fiatel, akár öreg párt vesznek észre, aki még nem eléggé vadul, tombol velük, körbe fogják » — Bmbrasscs! fínibrasso*! kiáltással addig neon eresztik ki a mindig szorosabban fofní gyűrűiből, ni lg a férfi át n^m karolja s meg neon csókolja a nőL Ha ez meg­történt, ddadaiorditássail engedik őkel ismét szabadon. Liba-sorban, egymás hálába kapasz­kodva húszam-harminca® is nekivágnak a leg­sűrűbb eiiubortömegnek, kímélet nélkül gá­zolják le a szoniibekeriilőt s törnek magáiknak utol. Mint óriás faltörőkös dolgoznak. Csakhogy itt fai! helyett fejeket töriiek be. „Und das nennt mán ein Vcrgniigen!" Ez igy megy késő éjfélig. A kivilágított ki- rokaitokat vasráccsá 1 védik az óvatosabb ke­reskedők. Mert sötéten hagyni, a vasredőnyt leereszteni nem szabad. Am ha nem óvja va­lamiképp s benyomják a kinuka tLáb 1 akart, az ő kára. Rendőrnek itt a világért nem szabad beavatkozni. A levegőben tépnék szél. Vagy legalább jól a fejére vernének, mint annak a néhány tájéko/ojblan külföldinek, akinek sej­telme sein volt arról, hogy fekete kemény- kalapban karneválon résztvemü életveszede­lem. — Ohapeau, chapeau! ordítással legjobb esetben leverik s összetapossák Anglia vala­mely Bond-streeti kalaposának remekét. Még szerencséről beszélhet az illető, ha fogyva bár, de törve nem menekül ki a csatából. Miért haragszanak úgy a kéménykalapra? az ördög se tudja. De hát azt se fejtették meg eddig * tudósok, hogy miért vörös posztó a URANIA •^Q&vi&mmsrrsramir' Az atomok felszabaduló energiái ujjáteremtik a világot Irtai Neubauer Frigyes mérnök lást. a természeti erők után a lelki erők f 1- haszn,áfásának helyes technikáját hozni. És hogy1 e technika fogja megteremteni a sadailmt életnek azon formáit, melyek majd biztosítják minden ember jólétet és egyénisé­gének, termelőéríékeáiiiek teljés Iribontokozá- sát. A szkeptikusok ez eljövendő kort utópiá­nak 'tartják, mondván, ogy minden korban akadtak ádmodozák és hogy az emberi lélek változatlan és változhatótlan. De ennek a pesszimizmusnak az utolsó há­rom évszázad története erőteljesen mond el­leni, Meri van uj a nap alatt A sokéves történelem folyamán még eddig egyszer 6om volt teljes a* egész földgömb egysége ég ismertsége. És még sohasem is­merte az ember a természeti erőknek és az anyagnak a szerkezetet ilyen mélységesen, — még sohasem fürkészte és aknázta ki titkaikat igy, mint ma E földi világon tehát van haladás és rendel­tetés, A kutatásnak 300 év előtt ideérkezett őserő hatalmával alkotó uj szelleme az em­bert az önmegismerés és önkormányzás nem sejtett régióiba fogja lendíteni. A biológia, pedagógia, társadalomtudomány, lélektan és nernxeLgazdaságta® mai hőseinek munkája e fejlődés biztató kezdetei. De nem is tekintve a szellemi tudományok­ba vetett hitet, aiki csak a puszta technikának, a civilizáció érdekében való energia-termelés­nek további lehetőségeit ismeri, az remény­séggel nézhet már a közeljövőbe is. Már kö­rülbelül egy évtizede van annak, hogy a fizi­ka búvárainak egyik legnagyobbja, Einstein az 5 kutatása magasságainak végső oirmán egy ragyogó fényű varázsvesszőre bukkant, amely, végire tényleg alkalmas lehetne arra, hogy az emberi életnek uj és nagyszerű kor­szakát vezesse be. A varázsvesszőnek, a modem bölcs ékkövé­nek neve: atorniroinbo'lás; — az energiának a nagysága, melyet szolgálatunkba hajthat­na, szédületes. Honnan Jöfí ez energia? 17S7-b©n a francia Lavoirier felál ütötte az anyag el puszii (iható Hanságéinak az elvét, — aoaz kimondta, hogy a természetiben végbe­menő összes fizikai és vegyi forrongások és változások közepette a világ anyagainak mér­leggel mérhető „tömegéből44 semmi sem vesz­het el. Ez az elv hallatlanul termékeny és ál­talános érvényű vezérfonállá lett minden ké­miai kutatásnak, De jött Einstein és régi alap­tételek inogtok meg, megdön thetetlemnek hitt elveket kellett módosítani. Einstein a térről é« időről való fogalmain­kat és az újkori csillogászatnnk ugyancsak hallatlanul termékeny és eddig s^iinfén ál- ta'ános érvényű newtoni gravitációs formu- Láját változtatta meg. Az 6 elméleteit az erniborek tndnyomó több­sébe elvont és száraz tudománynak, matema­tikának tartja, amely állítólag csak néhány Körülbelül 300 éve annak, hogy az emberi­ség legnyugttalainaibb szelleme, az európai szellem — talán az uj világrészek felfedezésé­nek, az egész földgömb jnegkerülésének moz­galmasan mámoros hatása alatt — valósággal ihlet szerűen találta meg a terateszetik utoLás­nak helyes utjái. Am nj jelszó — a természet jelenségeinek gyakorlata szempontoktól független, önma­gukért való és pontos tanulmányozása — égi adomány gyanánt vált ama kornak kin­csévé, ment kkor még senki sem álmodta, hogy a® majdan a világ képét meg fogja vál­toztatni Ennek öntudatlan, de hatalmas sej­tése csak abban a néhány elmében derengett, akiknek a kezében látszólag Legjelemtekte- lenebb tennészetfolyainatok szerga hnasain- száratz megfigyelése bűvös eszközzé lett, mely a bámuló emberiségnek nagyszerű uj láthatá­rokat kezdett feltárni: az anyagi világot moz- gaitó erők titkos mélységekben működő cso­dáit. Mindinkább érdekesebbé és lelkesebbé váló munka nyomán nem várt jutalomképpen fejlődött ki azóta a mai technika világa: gyors és népeket összehozó közlekedés, a villamos­ság elegáns kényelmiéi, a vegyi termékeknek mindennapi életünket elárasztó és uraló tö­mege, a mezőgazdaság és ipar bonyolult mun- kagópóriásai, a rotációs szörnyetegek, — a hallatlanul finomult orvostudomány az ő mik- rószkópjaival, szérumaival és röntgeusugarai- vaL És ismételten és mindiukáibb növekvő mér­tékben hatolanasodott el a lelkek fölött annak a hi te, hogy a pártatlan és lelkes termcszetmegismerés van hivatva elvezérelni az emberiséget az ígérőt ama országba, ahol a létért való küz­delem elveszette majd ádázságát és gondok meg szegénység csak egy rége® lepergett múltnak lidérces kísérteiéi lesznek- De az odavivő ut még ködbevész. Mimden el­ért tudás, a javak termelésének, az élei külső toch ritkájának öss'/es eddigi nagyszabású eredményei nem voltak képesek az emberi­ség társadalmi éleiének belső technikáját lé­nyegessé® megjavitani, — sőt bonyolultabbá téve azt némely tekimtötben végzetesen össze. kauszálták. Sokan bíznak abban, hogy a lélek- 1 am, társadalomtudomány és történelemkuta­tás is fel fognak emelkedni az önzetlen és el- fogulaitla® tárgyilagosság és gyakorlati ha­tékonyság olya® fokára, melyet a természet- (tudomAny éirí el; hiszen az emberi lélek és (társaitóJom is a nagy Természet jelenségei, habár a légiényolultabbak közül valók. Es sokam erős hittél hi.sziík, hogy M a felemelkedés fogja a* emberiség meg- v állás ónak niásmlik és egyúttal utolsó fe- joüetét _ a küUő atAn a belső felsaabadu­................. szá z tudóst érdekel. Pedig az 5 tanai egy té­telt foglalnak magukban, amely beláthatatlan gyakorlati jelentőségűvé válhat. Ez a tétel ér­vényességi határt szabott a jelenkor föntem- litett legfőbb kémiai elvének is, mert annák a bizonyítékát tóirtóilmázzá, hogy az „anyag4* semmi más, mint igen nagy energiák félelmetes feszültségű sűrűsödésé­nek a látható megjelenése és inegrnerevo- dése. Az anyag nem elpusztíthatatlan, ha­noin megsemmisülhet, úgyszólván a nagy Semmibe tűnhet, de csak a mérleg számára, i mert ugyanakkor átváltozik az egyensúly i addigi feszültségéből kirobbanó eröorkán- ná. • ! Minden anyag igou kicsiny .részecskékből — S atomokból — áll, melyek legnagyobbjainak I az átmérője sem haladja mag a milliméter | mii!ioim-O'drészét. önálló testecskék ezek, me­II velőnek az ágyúgolyóval vetekedő gyorsa- í sáigia és rezgései érzékeinknek, mint az „arnya- j gá“ tes'tek keménysége, hőfoka, száné stb. je- I lennek meg. Ezekről az atomokról a legújabb i évek kutatásai nem szak emberek számára hi- ! hetetlen dolgokat álla pl tottali meg: belülről üresek: felületüket súlytalan és rettentően sebes elektromos áraim alkotja, —.mindem ál­talunk fejlesztett villamosság és villamos áram innen szabadul el. Az atomfelületen ke­ringő elektromosságon beiül pedig... üres­ség van és csak mélyen bent a központban székel az úgynevezett „mag4*, melynek átmé­rője nem nagyobb az egész atomátmérő mil­liomod részénél. Az atomnak egész súlya és tömege itt van összesüritve. — Teliét az ato­moknak a „magjait4* kell összezúznunk, hogy hozzáférhessünk a világ legősibb, legmélyebb­ről jövő erőforrásához. .Ez az „atomrombolás** problémája. Einstein képlete lel világosiit arról, hogy bár­mely anyagnak egyetlen giramja, ha sikerül az „anyagrobbantás1* — el tudná majd látni Budapestet világítási árammal egy egész hó­napra; — körülbelül 7öíX) tonna legjobb szén­nek gőzgépben nyert energiáját pótolhatná tehát. Micsoda perspektívák! A civilizáció egyszeriben megszabadulna az ipari energia­termelés összes gondjaitőL Gőzgépeinket töb­bé nem a drága „fekete gyémánt44, a kőszén fogja hajtani. Az már csak vegyíteni lékek nek — illatos olajok, festékek, kátrány — előállí­tására fog szolgálni és a föld mélyéből való napvilágra szállítása sem lesz verejtákes munka többé. Nem Lesz szükség a természet eddig felhasznált erőire, például a nagykiter- jedésü és nagybefektetésü vízerőművekre sem. Az atomrombolás megoldásának együk mel­lékeredménye lenne a mesterséges aranynak a termékárányná 1 sokkalta olcsóbb tömegter­melése is ólomból vagy higanyból. Az atomrombolás, az anyagnak robbanássze­rű megsemmisítése tehát tényleg a modern „bölesek-köve“, mert valóra tudná váltani az ókor és középkor mágusainak összes ah­hoz fűzött álmait. De egye’öre agy vagyunk vele, mint a napke­leti mesének halásza, aki rátalál a tengerben úszó büvöspnilnckra, melyben mérlelhetetlen erejű szellem van elzárva. Felismerte e szellem rettentő hatalmát, de nem a varázs- igét, mely megnyitná előtte a palackot és ve­szély nélkül hajtaná szolgálatába e szörnyű erőt. De emlékezzünk: hányszor vált az. ami ma mé<r fantázia volt már holnap magától ér­tetődővé és megoldottá. E mwrnmfmBmmmmammm * gyi W se agp gg| £8 *©iro«8®ra«irár kvalitása 1% In i8^ S ! I€ w gyári raktára Kestce-Iassa, Fö-utca sxásm, 13. emelet Eladás kis havi részletre. Kérjen díjmentes árajánlatot. Minőségét 65-éves fennállása és 56000 eladott hangszer garantálja vörös szí® a bika szemében. Hiszen a horto­bágyi bika nem tudja, hogy a sevillai aréná­ban ezzel mgerli spanyol kollégáját a torreá­dor. Lcgkóffnikusaibb azouba® a karnevál floir léja. A sok maskarás alak, — az uocaá pubtt­kunmak legalább egyihairmad része olyan, amilyen jelmezbe bujt, — éhesen és boltfá- radtan a solí hancúrozástól a reggelig nyitva hagyotit éjjeli lokáloöc(ba széled szét. Ruháján persze mindenfelé magával cipeli és szórja szerte a rátapadt koufettiszeinetet. Egy fel­szarvazott Lucifer békése® issza most már pohár sörét tyúknak öltözött hölgye társasá­gában, mellettük egy szamárfejü siheder kol­bászt majszol s a kezében tartott kés nyelével jól fejbevágja a tárt ajtón berontott pierott és pierettcsapat vezetőjét, aki a szó szoros értei­mében szájából próbálta kikapni a falatot. „Und so jagte ein Wiitz den Anderen44 — míg végire a keserű hajnal eszükbe juttatja a hatórai "felkelést. Itt nincs, mint minálunk farsangkor „Blaumoutag** (nem tudom, miért jön ma annyi német idézet a toltomra). Az ucca tomboló népe mind szorgalmas munkás, hétfő® reggel hétkor ismét munkába áll, hiszen a „páréin et eirce®ses“-bőil csak a circensest kapja ingyen, a napi kenyérért Niz­zában is keménye® kell dolgoznia az isten­adta ménnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom