Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-10 / 35. (1958.) szám
8 ^i^<m*A\agvap-hi RIaAP 1939 február 10. fCCfiscsm Február első vasárnapján Nizzában Irta: Hungaricus Vialor Nizza, február 9. Kótszáze©e»r.re becsülik a tegnap este a Piacé Matssénán s az A verme de la Victoir-o® hömpölygő euiberánadailot. Mindeaiká legalább 10 franc ára konfettit dobált saét. Kél mi'lhió frank, jónéiiány kocsi rakomány színes papiireaomél, hevert vasárnap éjjel Nizza kól terén. Nem túlzás, olyan útvonalon, mint a prágai G rabon, vagy a budapesti fői András- sv-ut, csülökig konfettiben gázolt, táncolt z örjöngő tömeg. S ezt felnőtt, komoly emberek rendezik, s másnap a nizzai lapok vezércikkben emlékeznék meg ériről az őrületről s mint nagy nemzeti vívmányt könyvelik ed. „A francia géniusznak a világ semmi látványosságával össze nem hasonlítható csodás termékének4* nevezi a mai L'Écktireur a nizzai karnevált. Am legyen! nincs kedvünk velük vitatkozni.. ♦ Karnevál henceg ünnepélyes bevonulása tulajdonképpen csütörtök este ment végbe. ;l Tiszta, csillogóé volt az ég, de csak két fok j meleg. Takarókkal a iLérdüköu, bundában öl-j tek a tribünön az emberek, A bevonuláson j xnég nem vesznék a nagy tömegek részt, ea csuk olyan etíőjóltélk, behaireung'ozóféiLe* e te- lamtaötciL, hogy hétköznap tartják, az igazi körrneváJd pubAükinn nincs Jelen. A tribünök ftém telték meg. A Riviéráin is minden másodat ember náthás s a külföldi lapok annyit Írnok a spernyofl járványról, hogy szánté bedie- szuggeráiljvík magunkba, hogy mi is betle- pottyauuriik. Nizzában óvatosnak kelti (Lenni ez estékkel Délben 25 fökot, défliután tizet, este kaitól mutat a hőmérő. Sőt egy éjjel akkora hó eeett, hogy Nizza összes fotográfusa künn volt reggel az uccán s lázas buzgalommal] Kiélést imgőrökiteni » ritka iá bváii yosságot: pálmák & hé a Üst — A vasárnap esfii nagy karneválnak is be fog fagyni— jósolgatták az emberek —,! kinek lesz kedve fagypont körül lenge jel- j mezben szaladgálni a Piacé Massénán. Ha &) karneváli sikerét börzén jegyeznék, a csöbör- j told bevonulás után fekete pénteknek kélléti | íolna köveílkeznia. A jósok azonban eKiíPtal (is csődöt mondtak 1 i február első vasárnapján igazi riviémi me- lég nap ragyogta be a díszbe öltözött Nizzát. * Déhrtán egy órakor a® egész város e. Piacé 1 táasséna toló húzott Karnevál herceg koronázáséira tódult a tömeg. * A siker csalkugyom minden váralkozást fölül műit. A tribünökön vagy ötvenezer ember részére késwiibetibék helyet, — egyetlen szék sem maradt üresen 8 a kordáitok mögötti jár- í darészoo oly töuxigban szorongott m. ingyen- publiidcum, hogy azt a bizonyos gombostűi sem lehetett volna közéjük a földre ejteni. Pont kontókor ágyú jelzéssel adták tudtára a népnék, hogy öt von egyedik Karnevál ő Felsége és kísérete a pályaudvar mellől (ahol a rendezők tartották rendben s indították útnak a napidij mellett fölifogadoW princékot és bohócokat) a Ta/venue de la Vic- toare felé indultak. Lázas nyugtalanság. Rezes és réztelen bandák az idei sfláger, a szörnyű „Ah, aih“ clmü farsangi hülyeségbe fogtak s a százezernyi tömeg őrjöngve kacagta a reíraiimit. És jöttek és menték a farsangi monstrumok. Képről mindenki ismeri ókat A kót- emoliet nagyságai Karnevál hercege, előtte, körülötte s mögötte lovas diszkiséoeL Ragyogó jelmezekben. Pompás lovaikon. A cirkusz adta kölcsön. Két ciiikuszilovag két kifogiás- ifcaltanul betanitottt mémt ficámko Itatott ő Féléé;ge orra előtt. Hátul azonban már csak ftalkkenlovak Lépkedték. TLz frank napidijjal fölfogadott, díszbe öltözött hordárokkal a hátukon. De tömegben ezek 'is jó! festettek. S azután a szokásos ikanvencáoriális számok. Óriási elefánt a porcélflánboltban. Mindent elibanos. 0ormányán egy pikáns porcellán- edény. Szerencsére minden papír maiséból van, még az a bájos ruhátlan nőalak is, aki egy házcsoport tetejére helyezett óriási fürdőkádban Lubickol s lábacskáit kifelé lógatja. Egy rózsaszín malacokból ói’íló esküvői menetet tapsolnak meg a legjobban. A fehér- fátylas mailacmen yesseony bájos mosollyal köszöngetii a nagy tapsvihart. Egy húsz méter terjedelmiü homord étvágy- gerjesztőé® nyújtogatja tizm éteréé csápjait. Ennek is na>gy a sikere. Legegyszerűbb és legsifkerüílltebb Ötlet azonban egy öszvér álltad vontatott (kékre festett tailyiga. Ez va-n ráírva: Trai® bleu-Express. Együk j kereke minden őt percben lefordul. Vasúti konduktornak Öltözött vezetője békés türelemmel igazJLja helyire a keureket 8 a taiyigával továbbkooog. Mert ö legtöbb, valószínűleg nagy költséggel megkonstruált alkotmány csak rendes karneváli sablon, óriási baliorima, óriás sza- márcsoport, egyáltalán, rengeleg óriási szamárság. Az előző éveli karneváljairól visszamaradt s elraktározott attrakciók. Csak éppen, hogy frissen átíf est ettek s mi nt a nők a ruháikat, az idei divathoz alakit oltók át őket. Nem is ez a cirkuszi felvonulás a nizzai karnevál clouja. Hanem az esti fcembolás. Kétszázezer megvadult ember egy rakáson. Kon félti-hegyek közölt gázolva. A zsugoriságig takarékos franciából ezen az estén bugyborékol ki egyszerre az egész éven át magába spórolt duhaj jókedv. S ha akár fiatel, akár öreg párt vesznek észre, aki még nem eléggé vadul, tombol velük, körbe fogják » — Bmbrasscs! fínibrasso*! kiáltással addig neon eresztik ki a mindig szorosabban fofní gyűrűiből, ni lg a férfi át n^m karolja s meg neon csókolja a nőL Ha ez megtörtént, ddadaiorditássail engedik őkel ismét szabadon. Liba-sorban, egymás hálába kapaszkodva húszam-harminca® is nekivágnak a legsűrűbb eiiubortömegnek, kímélet nélkül gázolják le a szoniibekeriilőt s törnek magáiknak utol. Mint óriás faltörőkös dolgoznak. Csakhogy itt fai! helyett fejeket töriiek be. „Und das nennt mán ein Vcrgniigen!" Ez igy megy késő éjfélig. A kivilágított ki- rokaitokat vasráccsá 1 védik az óvatosabb kereskedők. Mert sötéten hagyni, a vasredőnyt leereszteni nem szabad. Am ha nem óvja valamiképp s benyomják a kinuka tLáb 1 akart, az ő kára. Rendőrnek itt a világért nem szabad beavatkozni. A levegőben tépnék szél. Vagy legalább jól a fejére vernének, mint annak a néhány tájéko/ojblan külföldinek, akinek sejtelme sein volt arról, hogy fekete kemény- kalapban karneválon résztvemü életveszedelem. — Ohapeau, chapeau! ordítással legjobb esetben leverik s összetapossák Anglia valamely Bond-streeti kalaposának remekét. Még szerencséről beszélhet az illető, ha fogyva bár, de törve nem menekül ki a csatából. Miért haragszanak úgy a kéménykalapra? az ördög se tudja. De hát azt se fejtették meg eddig * tudósok, hogy miért vörös posztó a URANIA •^Q&vi&mmsrrsramir' Az atomok felszabaduló energiái ujjáteremtik a világot Irtai Neubauer Frigyes mérnök lást. a természeti erők után a lelki erők f 1- haszn,áfásának helyes technikáját hozni. És hogy1 e technika fogja megteremteni a sadailmt életnek azon formáit, melyek majd biztosítják minden ember jólétet és egyéniségének, termelőéríékeáiiiek teljés Iribontokozá- sát. A szkeptikusok ez eljövendő kort utópiának 'tartják, mondván, ogy minden korban akadtak ádmodozák és hogy az emberi lélek változatlan és változhatótlan. De ennek a pesszimizmusnak az utolsó három évszázad története erőteljesen mond elleni, Meri van uj a nap alatt A sokéves történelem folyamán még eddig egyszer 6om volt teljes a* egész földgömb egysége ég ismertsége. És még sohasem ismerte az ember a természeti erőknek és az anyagnak a szerkezetet ilyen mélységesen, — még sohasem fürkészte és aknázta ki titkaikat igy, mint ma E földi világon tehát van haladás és rendeltetés, A kutatásnak 300 év előtt ideérkezett őserő hatalmával alkotó uj szelleme az embert az önmegismerés és önkormányzás nem sejtett régióiba fogja lendíteni. A biológia, pedagógia, társadalomtudomány, lélektan és nernxeLgazdaságta® mai hőseinek munkája e fejlődés biztató kezdetei. De nem is tekintve a szellemi tudományokba vetett hitet, aiki csak a puszta technikának, a civilizáció érdekében való energia-termelésnek további lehetőségeit ismeri, az reménységgel nézhet már a közeljövőbe is. Már körülbelül egy évtizede van annak, hogy a fizika búvárainak egyik legnagyobbja, Einstein az 5 kutatása magasságainak végső oirmán egy ragyogó fényű varázsvesszőre bukkant, amely, végire tényleg alkalmas lehetne arra, hogy az emberi életnek uj és nagyszerű korszakát vezesse be. A varázsvesszőnek, a modem bölcs ékkövének neve: atorniroinbo'lás; — az energiának a nagysága, melyet szolgálatunkba hajthatna, szédületes. Honnan Jöfí ez energia? 17S7-b©n a francia Lavoirier felál ütötte az anyag el puszii (iható Hanságéinak az elvét, — aoaz kimondta, hogy a természetiben végbemenő összes fizikai és vegyi forrongások és változások közepette a világ anyagainak mérleggel mérhető „tömegéből44 semmi sem veszhet el. Ez az elv hallatlanul termékeny és általános érvényű vezérfonállá lett minden kémiai kutatásnak, De jött Einstein és régi alaptételek inogtok meg, megdön thetetlemnek hitt elveket kellett módosítani. Einstein a térről é« időről való fogalmainkat és az újkori csillogászatnnk ugyancsak hallatlanul termékeny és eddig s^iinfén ál- ta'ános érvényű newtoni gravitációs formu- Láját változtatta meg. Az 6 elméleteit az erniborek tndnyomó többsébe elvont és száraz tudománynak, matematikának tartja, amely állítólag csak néhány Körülbelül 300 éve annak, hogy az emberiség legnyugttalainaibb szelleme, az európai szellem — talán az uj világrészek felfedezésének, az egész földgömb jnegkerülésének mozgalmasan mámoros hatása alatt — valósággal ihlet szerűen találta meg a terateszetik utoLásnak helyes utjái. Am nj jelszó — a természet jelenségeinek gyakorlata szempontoktól független, önmagukért való és pontos tanulmányozása — égi adomány gyanánt vált ama kornak kincsévé, ment kkor még senki sem álmodta, hogy a® majdan a világ képét meg fogja változtatni Ennek öntudatlan, de hatalmas sejtése csak abban a néhány elmében derengett, akiknek a kezében látszólag Legjelemtekte- lenebb tennészetfolyainatok szerga hnasain- száratz megfigyelése bűvös eszközzé lett, mely a bámuló emberiségnek nagyszerű uj láthatárokat kezdett feltárni: az anyagi világot moz- gaitó erők titkos mélységekben működő csodáit. Mindinkább érdekesebbé és lelkesebbé váló munka nyomán nem várt jutalomképpen fejlődött ki azóta a mai technika világa: gyors és népeket összehozó közlekedés, a villamosság elegáns kényelmiéi, a vegyi termékeknek mindennapi életünket elárasztó és uraló tömege, a mezőgazdaság és ipar bonyolult mun- kagópóriásai, a rotációs szörnyetegek, — a hallatlanul finomult orvostudomány az ő mik- rószkópjaival, szérumaival és röntgeusugarai- vaL És ismételten és mindiukáibb növekvő mértékben hatolanasodott el a lelkek fölött annak a hi te, hogy a pártatlan és lelkes termcszetmegismerés van hivatva elvezérelni az emberiséget az ígérőt ama országba, ahol a létért való küzdelem elveszette majd ádázságát és gondok meg szegénység csak egy rége® lepergett múltnak lidérces kísérteiéi lesznek- De az odavivő ut még ködbevész. Mimden elért tudás, a javak termelésének, az élei külső toch ritkájának öss'/es eddigi nagyszabású eredményei nem voltak képesek az emberiség társadalmi éleiének belső technikáját lényegessé® megjavitani, — sőt bonyolultabbá téve azt némely tekimtötben végzetesen össze. kauszálták. Sokan bíznak abban, hogy a lélek- 1 am, társadalomtudomány és történelemkutatás is fel fognak emelkedni az önzetlen és el- fogulaitla® tárgyilagosság és gyakorlati hatékonyság olya® fokára, melyet a természet- (tudomAny éirí el; hiszen az emberi lélek és (társaitóJom is a nagy Természet jelenségei, habár a légiényolultabbak közül valók. Es sokam erős hittél hi.sziík, hogy M a felemelkedés fogja a* emberiség meg- v állás ónak niásmlik és egyúttal utolsó fe- joüetét _ a küUő atAn a belső felsaabadu................. szá z tudóst érdekel. Pedig az 5 tanai egy tételt foglalnak magukban, amely beláthatatlan gyakorlati jelentőségűvé válhat. Ez a tétel érvényességi határt szabott a jelenkor föntem- litett legfőbb kémiai elvének is, mert annák a bizonyítékát tóirtóilmázzá, hogy az „anyag4* semmi más, mint igen nagy energiák félelmetes feszültségű sűrűsödésének a látható megjelenése és inegrnerevo- dése. Az anyag nem elpusztíthatatlan, hanoin megsemmisülhet, úgyszólván a nagy Semmibe tűnhet, de csak a mérleg számára, i mert ugyanakkor átváltozik az egyensúly i addigi feszültségéből kirobbanó eröorkán- ná. • ! Minden anyag igou kicsiny .részecskékből — S atomokból — áll, melyek legnagyobbjainak I az átmérője sem haladja mag a milliméter | mii!ioim-O'drészét. önálló testecskék ezek, meII velőnek az ágyúgolyóval vetekedő gyorsa- í sáigia és rezgései érzékeinknek, mint az „arnya- j gá“ tes'tek keménysége, hőfoka, száné stb. je- I lennek meg. Ezekről az atomokról a legújabb i évek kutatásai nem szak emberek számára hi- ! hetetlen dolgokat álla pl tottali meg: belülről üresek: felületüket súlytalan és rettentően sebes elektromos áraim alkotja, —.mindem általunk fejlesztett villamosság és villamos áram innen szabadul el. Az atomfelületen keringő elektromosságon beiül pedig... üresség van és csak mélyen bent a központban székel az úgynevezett „mag4*, melynek átmérője nem nagyobb az egész atomátmérő milliomod részénél. Az atomnak egész súlya és tömege itt van összesüritve. — Teliét az atomoknak a „magjait4* kell összezúznunk, hogy hozzáférhessünk a világ legősibb, legmélyebbről jövő erőforrásához. .Ez az „atomrombolás** problémája. Einstein képlete lel világosiit arról, hogy bármely anyagnak egyetlen giramja, ha sikerül az „anyagrobbantás1* — el tudná majd látni Budapestet világítási árammal egy egész hónapra; — körülbelül 7öíX) tonna legjobb szénnek gőzgépben nyert energiáját pótolhatná tehát. Micsoda perspektívák! A civilizáció egyszeriben megszabadulna az ipari energiatermelés összes gondjaitőL Gőzgépeinket többé nem a drága „fekete gyémánt44, a kőszén fogja hajtani. Az már csak vegyíteni lékek nek — illatos olajok, festékek, kátrány — előállítására fog szolgálni és a föld mélyéből való napvilágra szállítása sem lesz verejtákes munka többé. Nem Lesz szükség a természet eddig felhasznált erőire, például a nagykiter- jedésü és nagybefektetésü vízerőművekre sem. Az atomrombolás megoldásának együk mellékeredménye lenne a mesterséges aranynak a termékárányná 1 sokkalta olcsóbb tömegtermelése is ólomból vagy higanyból. Az atomrombolás, az anyagnak robbanásszerű megsemmisítése tehát tényleg a modern „bölesek-köve“, mert valóra tudná váltani az ókor és középkor mágusainak összes ahhoz fűzött álmait. De egye’öre agy vagyunk vele, mint a napkeleti mesének halásza, aki rátalál a tengerben úszó büvöspnilnckra, melyben mérlelhetetlen erejű szellem van elzárva. Felismerte e szellem rettentő hatalmát, de nem a varázs- igét, mely megnyitná előtte a palackot és veszély nélkül hajtaná szolgálatába e szörnyű erőt. De emlékezzünk: hányszor vált az. ami ma mé<r fantázia volt már holnap magától értetődővé és megoldottá. E mwrnmfmBmmmmammm * gyi W se agp gg| £8 *©iro«8®ra«irár kvalitása 1% In i8^ S ! I€ w gyári raktára Kestce-Iassa, Fö-utca sxásm, 13. emelet Eladás kis havi részletre. Kérjen díjmentes árajánlatot. Minőségét 65-éves fennállása és 56000 eladott hangszer garantálja vörös szí® a bika szemében. Hiszen a hortobágyi bika nem tudja, hogy a sevillai arénában ezzel mgerli spanyol kollégáját a torreádor. Lcgkóffnikusaibb azouba® a karnevál floir léja. A sok maskarás alak, — az uocaá pubttkunmak legalább egyihairmad része olyan, amilyen jelmezbe bujt, — éhesen és boltfá- radtan a solí hancúrozástól a reggelig nyitva hagyotit éjjeli lokáloöc(ba széled szét. Ruháján persze mindenfelé magával cipeli és szórja szerte a rátapadt koufettiszeinetet. Egy felszarvazott Lucifer békése® issza most már pohár sörét tyúknak öltözött hölgye társaságában, mellettük egy szamárfejü siheder kolbászt majszol s a kezében tartott kés nyelével jól fejbevágja a tárt ajtón berontott pierott és pierettcsapat vezetőjét, aki a szó szoros érteimében szájából próbálta kikapni a falatot. „Und so jagte ein Wiitz den Anderen44 — míg végire a keserű hajnal eszükbe juttatja a hatórai "felkelést. Itt nincs, mint minálunk farsangkor „Blaumoutag** (nem tudom, miért jön ma annyi német idézet a toltomra). Az ucca tomboló népe mind szorgalmas munkás, hétfő® reggel hétkor ismét munkába áll, hiszen a „páréin et eirce®ses“-bőil csak a circensest kapja ingyen, a napi kenyérért Nizzában is keménye® kell dolgoznia az istenadta ménnek.
