Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-10 / 35. (1958.) szám

1929 febraár 10, Tm&mxp. T>m'CAI-Ma&^arh í RI> U> Mindent tagadnak a Szent Bertatan-éj vádlottat Mind a négy azt vaüjja, hogy nem voltak ott a vérengzésen — Az első tárgyalási napon már a'tanúkihallgatások is megkezdődtek Trenesén, február 9. (Kiküldött munkaliáx- vrnitk tefteíoaijedeutése.) A modern idők szel­lemében épülít, vadonatúj .tróncseni törvény­szék ma renged egy koamefriitLen tragédiát kezdett ell tángyoilni, amely az etUiaimtoiIlt műit kniptájábóll bi)szja.baduilt szeltek szárnyán süvít be az esküdtszék táipgyailóterinébe. A mai tárgyalás fortisszimós preludium egy elkövetkezendő monstre-pörhtíz: a szepsii cigányok bünpöréhez, amely egész Európa s az egész kuilfiureimbe- riség érdeklődését lógja ki váltatni. A népek és fajok parallel fejlődésében egy Európába tévedt keleti fajta, a cigányság a í'éínomádság fokán maradt el a többi faj kö­zött. Kétségtelen, hogy orionMMs lomhasága, a Kelet messzi multijába visszanyúló, ma már csak atnvisztilkusan érvényesülő élefcfáradt- sága adja meg a kulcsot a cigányprobléma nyitjához, de még kétségtelenebb, hogy az uralkodó népek azon ösztönös törekvése, amelly a közelébe került idegen testeit iávotl- tairtoini igyekszik magától, elküilöniteani; águz- taitla el szerte Kelet- és Középen ró pában a cigányprobléma gyökerét. A 'természetes fej­lődés lehetőségei tőd megfosztott népek bizo­nyos ponton megakadnak s ha megtorpantak egyszer, — nincs az az erő, amely kivetné őket sarkaikból Az október 2-ai pobedényi véres éjsza­kán nem akcidcntális események játszódtak le, hanem egy szociális probléma világolt íöl a csattogó fejszék vermosta élén. A megöl dalian cigányproblémát, aminek kö­vethez menyeit a kis vágvölgyi falu évek óta sínylette, végül is bailltacsapásokkal akarták gordiusi módra megoldani. A félnomád nép évekig sarcolta, rabolta, nyugtalanította a falut, ahogy a nomád és félmomád népeik a múltban tették, amikor zsákmányból, erőszakkal ki- sarcolít prédából éltek. S amikor a fejlődés ezen fókáit rég megiliailadoiit pobedényi nép végtére is védekezni akart, a védelemnek azt a módját választotta, amedyet csak száza­dokkal ezelőtt, az aköiljog karában s még ré-' géb ben, a ra bló nom ádság korában vettek igénybe ellene: a véres megtorlást Ezért nem véletlenszerű a maá pör, ezért nejt szociális problémát magában, egy olyan szociális problémát, amelynek ma már nem szabadna léteznie s nem szabadna fejét vé­szes-véresen fölülnie az idők horizontján. Pobedény október másodikája Műit év október 2-án a döbbened kiiáüiíása szállt végiig egész Szlovenszkón. Az újságok nyomán körüdszáguddotit a húr, hogy 2-ára virradó éjjel a Vágujbely melletti Pobedény községben szörnyű vérengzésre került a sor, amely hat emberéletet, tizen­négy súlyos és négy könnyű sebesültet kö­vetelt áldozatul. A paüedétnviek, akik már évek hosszú sora óla igen feszült és eiltenséges viszonyban él­tek a* ottani dgánytábonnal, a búcsút követő éjszakain fegyverekkel és husángokkal fölsze- reilve megtámadták a cigánykoióma tizenhat kalyibáját s tizenötöt a földdel tettek egyen­lővé. A cigányok még védekezésre sem gon­dolhattak a földühödött; falusiakkal szemben s akinek nem sikerűit eilmenetkükiie, áldoza­tul esett a pusztító, gyilkoló szenvedéilynek. A pobedényiek ugyanis azzal gyanúsították meg a cásgányckait, hogy előző nap felgyújtot­tak kél száílmaikaziLaf, bosszúból azért, mert a falusiak néhány cigánvosszonyt, akiket a réten lopáson érlek, fegyvertövésekkeil meg- sebesite'üték. A véres éjszakát kővető napon megindult a nyomozás, amelynek első stádiumában több, mint harminc pobedényi lakost szál­lítottak be a vágujhelyi járásbíróság fog­házába. De a vizsgálat csak négyet jelölt meg főbünüsökként. akik ma feleinek teli ükért a tren cséni es­küdtszék előtt, míg a többi húszónkilencet később álLlátjálk a törvényszék bünteiőtainácsa elé. Nagy érdeklődés a tárgyalás iránt Szombaton délelőtt kilenc órakor kezdődött meg a trencséni törvényszék esküdtbirósága előtt a tár­gyalás. A törvényszék folyosóit csendőrök tart­ják megszállva s a terembe csak szigorú igazol­tatás után lehet bejutni. Az érdeklődés a tárgyalás első napján nagy mértékben nyilvánult meg, a sajtó is kiküldte munkatársait. A bíróság elnöke Jónás dr. törvényszéki biró, aki a Schustek-ügyet is vezette és a vádhatóságot is ismét Vojla dr. képviseli. A négy vádlott vé­delmét Gállá dr. pozsonyi ügyvéd és Csapadék dr. trencséni ügyvéd látja el. Bevezetik a vád­lottakat. Mind a négyen jókiilscjS, kellemes benyomást- koltő iparos és földműves emberek. A tárgyalás egész folyamán nyugodtan, tisztessé­gesen viselkednek. A formalitások elintézésére kerül a sor. Felve­szik a személyi adatokat. Branstetter Alajos Kro- merizben született. A vizsgálóbíró előtt csebnek mondota magát, mig most az esküdtbiróság előtt szlovák mivoltát hangoztatja. A személyi adatok felvétele után a vádlottakat kivezetik, behívják a tanukat és kiinstruálják őket. Tiz rongyos, füstös, átfázett cigány a tana. Az egyik tanú hiányzik, éppen börtönbüntetését tölti ki. Ezután kisorsolják a esküdteket. A védelem va­lamennyi fö’dmüves esküdtet visszaveti, mégis két földműves ül az esküdtblróságban. amelyben rajtuk kívül egy korcs-maros, egy erdész, egy csősz, egy kőműves, egy gyári munkás egy nyu­galmazott őrnagy, két molnár, egy asztalos, egy magánzó és egy volt hivatalnok, azonkívül egyet­len asszony, egy mészáros felesége foglal helyet. Ezután a 52 oldalas ivádirat felolvasására kerül a sor. A vádirat Branstetter Alajos 35 éves, nős, négy­gyermekes asztalost, Miklovics-Dvorsky Géza 28 éves, nős. háromgyermekes földmivest, Melichar Cirill 54 éves. nős, egygyermekes földmivest, Miklevics-Misovies József 25 éves nős, kétgyer­mekes molnárt és földmivest helyezi vád alá. Branstetter többek között gyilkosság, halált- okező súlyos testi sértés, három rendbeli gyil­kossági kísérlet bűntettéért, Miklovics Géza töb­bek között gyilkosság, két rendbeli gyilkossági kísérlet, haláltokozó sulvos testi sértés bűntettéért, Miklovics József többek közölt gyilkossági kísér­let. haláltokozó súlyos testi sértés, Me'icbar Ci­rill többek között gyilkossági kísérlet bűntettéért felel az esküdtek előtt. Az éjszakai öldöklés előzményeit és lefolyá­sát a vádirat részletesen ismerteti, hasonlóan a Prágai Magyar Hírlap tegnapi cikkéhez. Mind a négy vádlott tagad Elsőnek Miklovics József Mhallljgaitására ke­rüli a sor. Miklovics József nőm órai magáit bűnösnek. A vérengzés színhelyén nem volt jelen. Hallott arról mesélni, hogy ki kell verni a cigányokat, a falu lakosságát sok időn át keserítették a cigányok, ő azonban semmi­féle megbeszélésben nem vett részt. Azt is tagadja, hogy a bíró értekezleteit hí­vott volna össze, amelyen megbeszélték volna a cigányok ©Illeni támadást. Elnök: De hiszen ezit a vizsgálóbíró ©lőtt tett va/Illo mása bán beismerte? Miklovics: Lehet-, hogy a vizsgálóbírónak ezt mondottam, de hogyha észt mondottam, altikor ez nem volt igaz. Az elnök kérdáseúire csak annyit vall be, hogy hatósági engedély nélkül ©gy tizenhatos kaldibeirü vadászfegyvere volt. Elnök: Hol töltötte a kritikus éjszakát Miklovics: Az egész éjszakán át a vendég­lőben ültem. Elnök: A vérengzésről nem hallott semmit? Miklovics: Branstetiterrel beszélgettem és ő emüii tette, hogy kitört a cigány háború. Elnök: Lövést nem hallott? Miklovics: De igen, lövést hallottam, ami­kor kimentem az udvarra, de a zene is ját­szott. A korcsmából né"v óraikor mentem haza. Elnök: Miért hozatott; töltényt? Miklovics: őrséget tartottunk, nehogy újabb gyújtogatás történjen és töltényre azért volt szükségünk, különben nem tudtuk volna megvédeni a vagyonúnkat. Branstetter Alajos asztalos kihallgatására került ezután a sor. Egyáltalán nem érzi ma­gát bűnösnek, ő, mint a helyi tűzoltóság pa­rancsnoka, este félhét órakor a korcsmába ment, ahol! állandóan el volt’ foglailva. Mind- össsze hét percig volt távol a korcsmától, ez­alatt a tűz színhelyénél volt, amely a korcs­mától mindössze négyszáz méternyi távolság­ban, lehet, mág a cigánytábor legalább két­ezer méterre van. Lövést egyáltalán nem hal­lott. Reged félötig tartózkodott a korcsmá­ban, leszámoltak a muzsikusokkal Is és ak­kor ment haza. A mulatság folyamán beszél­getett Miklovics Józseffel a cigány háborúról és ez megjegyezte előtte, hogy ütik a cigányokat. Erre ő megjegyezte, hoov ha ütik, akkor rosszul teszik. Elnök: Rolnik muzsikus hallotta, amikor öu a korcsmába visszatérve megjegyezte: Hál‘ Istennek rendben vagyunk már. Branstetter: Isten ments, hogy ilyent mon­dottam volna. MiMovics Géza ugyancsak nem ismerd el magát bűnösnek. Elmondja, hogy az előtte való két éjszakán nem aludt, rendkívül fá­radt és kimerült vodit és így a kritikus éjsza­ka r, otthon töltötte, ahol egészem reggelig aludt. A vérengzésről csali utólag értesült. Elnök: Hát akkor hogyan lehetséges, hogy mégis sok tanú akad, akik azzal vádolják, hogy részt vett a vérengzésben? Vádlott: Ez azért történt, mert mindenkit be vád attak. Elnök: ön tehát azt állítja, hogy nem vett részit a cigányok megtámadásában? Minek kért akikor töltényeket? Vádlott: A töltényeket nem a magam szá­mára, hanem Miklovics Józsefnek kértem. Elnök (az iratok közül egy cédulát mutat föl): Ki irta hát ezt a cédulát: „Küldj tölté­ny eket!“ ? Vádlott: Ez az írás nem az én írásom. Bi­zonyára Miklovics József irta. Elnök (Miklovics Józsefhez): Ki irta ezt a cédulát? A maga írása ez? Miklovics József tagadólag rázza a fejét: Nem, nem én írtam. Ezt a cédulát Miklovics Géza irta. (Nagy mozgás.) Miklovics Géza: Lehet, hogy én írtam, de most nagy izgatottságomban erről meg­feledkeztem. A töltényeket Miklovics Já­széi számára kértem. Ezután a negyedik vádlottat, az ötven­négy éves Meilícher Cyrilllt hallgatja ki az el­nök. Vallomása hasonló az előbbiekéhez, ő is mindent tagad és nagy bőbeszédűséggel fejtegeti az előzményeket, a tűzvészt, a dél­utáni litániát, amelyen részt vett s amelynél nem is akar tovább jutni. Végül is az elnök erélyesen rászól és erre abbahagyja a litániá­ról szóló előadását. Elmondja, hogy litánia után egyenesen hazament, azután lefeküdt az ágyába és reggel hétig egyhuzamban aludt. Elnök: Hát hogy lehet az. Melricher Cyniíll, hogy magát mégis azzal vádolják, miszerint részt vett a cigányok ©Illeni vérengzésben? Melicher: Pikkelnek rám a cigányok, ké­rem szépen. (Derültség.) Az anyám nem adott enni a cigányoiknak, mert nem végezték el á munkájukat és azóta haragusznak rám. r Az elnök ezt a tagadó vallomást is rezu- málja és ezután a délelőtti tárgyalást bere­keszti. Délután a fanuMhállítgatásokra került a sor. 1 szlovenszkói masni evangélikusok preissfálnak a magyar egyházmegye ügyében a többség hatalmi szava elless a' speieri gyűlés négyszázéves jubileuma alkalmából Lém, február 9. (Saját tudósit ónktól.) Az evangélikus egyház ebben az esztendőben üli a speieri birodalmi gyűlés négyszázadik évfordulóját Négyszáz évvel ezelőtt kapták a protestáns elnevezést a speierei birodalmi gyűlésen történt prostestálásuk miatt, amidőn a többség nem engedte meg Lübecknek a re­formációhoz való csatlakozást, A Léván megjelenő Evangélikus Lap a ju­bileum alkalmából újból a közvélemény elé tárja a szlovenszkói magyar evangélikus egy­házmegye tervének kérdését, melyet a szlo­vák többség minden egyházi fórumon lesza­vazott és elvetett A többség megfoszthatott jogainktól, szép szóval, Ígéretekkel sokakat megtántonthattak az egyházhoz való hűségűikben — mondja az Ev. Lap. — de a tiltakozás szent szavát nem fojthatták el! 8 ha az evangéliumi egyház valóban rá akar szolgáim a protestáns névre, akkor ezt a fegyvert nem akaszthatja szegre, hanem viselnie kell védő, de ha kell, ámadó fegy­ver gyanánt is. — A speieri birodalmi gyűlés 400 éves ju­bileuma nagy figyelmeztetést és nagy köteles­ségeket is ró az egyházra. A szJovenszkói l«CI HBZGGAZDASAGI GEPGTAR BT. LCCEI8EC aut. FORD képviselet az ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR rt. Budapest vezérképviselete: szállít jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett: ACÉLKERETES CSÉPLŐGÉPEKET kettössoru svéd önbeáilő golyóscsapágyaklcal TELJES MALOMBERENDEZÉSEKET átalakításokat éa egyes gépeket F0RDS0N TRAKTOROKAT Legújabb typusu FORD személy- és teher­autókat valamint saját gyártmányú, egyszerű és mütrágyaszóróval kombinált. vetogépeket KÉR JEN ARAJANLATOT! evangélikus egyházban is van többség és vannak kisebbségek. A múlt évben a magya­rok konkrét mditványt terjesztettek az egy­házi főhatóság elé. melyben a magyar espe- resség felállítását kérelmezték. A püspökök, az egyházi vezető férfiak ex- pressis verbis kijelentették, hogy a magyar esperesség feláílilásánalc sejnmi elvi aka­dálya ni nősen. De amidőn elérkezett a megvalósítás ideje, akkor ellene fordultak. A többség hatalmi szavával elvetettek olyan ügyet, melynek elvi jogosultságát előbb maguk is elismerték. — A szlovenszkói magyar evangélikusokra életbevágó kérdés, hogy magyar esperességbe tömörüljenek. Mindent megpróbáltak, de a többség a jogos kívánságot elvetette. Ez ellen tiltakozni kell. A speieri birodalmi gyűlés 400 éves jubileuma azt hirdeti, hogy pro les tálás is erő és az igazságért való küzdésnek egyik hatalmas fegyvere. — Ez az év jubileumi esztendő a protestan­tizmusra nézve. Az ünneplésnek a feltétele azonban az, bőgj- protestálást egy többség se akarjon a hatalom szavával elintézni s minél kevesebb okot szolgáltasson a tiltakozásra, — mondja a magyar evangélikusok orgánuma. Törköly szenátor Javasfsfá ai egyesiül Pirii a szenátusiul! Prága, február 9. A magyar nemzeti párt jogügyi szakosztálya megbízásából Törköly József dr. szenátor, országos pártelnök még a múlt év nyarán_készítette el az egyesületu jog szabályozására vonatkozó javaslatot, melyet annak idején lapunk hasábjain tel­jes terjedelmében ismertettünk. Törköly szenátor a párt törvényhozói k'übjának megbízásából ezt a nagyjelentő­ségű javaslatot a mull napokban terjesztette be a szenátus elé s ezzel a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalása megkezdődött. A szenátus kezdeményező bizottsága a közel­jövőben' fog a javaslattal foglalkozni. rvrgvmLT!*pnr$rt*im« Fizessen elő a mr Mm léMe

Next

/
Oldalképek
Tartalom