Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-10 / 8. (1931.) szám
Mai számunk 12 oldal Mai siámimk 12 oldal VIII. évf. 8. (1931) szám Csütörtök 1929 január 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 1.50, A SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlifitrni n 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114. Főszerkesztői poLiliKul napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/ÍI1. — Tehavonta 38 Ke. Ejjfyes szám ára 1*20 Ke DXURÁtFZJ LASXLÖ \ FOPGAGH GFéíA Iefon:303l1. Sürgönyeim: Hírlap, Praha Tabita, kiírni I Oppeuhe.jm'&r Ferenc, a nagy német szociológus, egyik uj'aiblb tanulmányában, melyben a demokráciának és parlamentarizmusnak viszonyáról ónbekeziiik, nagyon helyesen állapítja meg, hogy korunknak összes politikai zavarai azokból a szülési fájdalmakból erednek, amelyek között a oentralísztikuis állam, az abszolutizmusnak közvetlen utóda, a föderalista állilamot világra akarja hozni. Ez a megállapítás különösen azokra a kö- zépeurópai államokra vonatkozik, amelyeknek területe a széthullott osztrák-magyar monarchia egyes ró széliből aHakult ki. Különböző geográfiái, gazdasági és kulturális területeket kellett egységbe organizálni. Két állaímszeirvezési princípium között lehetett volna választaná akkor. Az egyik azt fejezi ki, hogy az állaim szerződésen alapul, amelyet az egyes területrészek, csoportok szabad elhatározásuk alapján kötnek egymással. Ez az elv a gyakorlatba átültetve az állam föderalisztikue berendezésére vezetne. A másik elv a nép és állam organikus ■keletkezésének legendáján épül fel s e felfogás szerint az állam egy egyén iségfeletti szervezet, amelynek szervei az individuumok, amelyek létezésük célját osal^ akkor töltik be, ha az állam szettemének alárendelik magukat. A szerződésen alapuló állami berendezkedés a liberalizmus doktrínája, amely az államot és az individuumot egymás mellé rendeli, az organikus államszervezet a oenbralizmus princípiuma és ebben az állam és az egyén egy és ugyanaz, nincs más szabadság, csak amit az állam engedélyez s az állam az autorizált testület az egyéni szabadság s önkény elnyomására. Amikor a csehszlovák államot berendezték. szabadon választhattak volna a két elv között. A szerződéses berendezkedés kötelező lett volna, mert egyrészt a pittsburghi szerződés Szlovenszkónak, másrészt a saint- germaini szerződés — ez utóbbi nemzetközi égisz alatt — RuszLnszíkónak biztosította az autonómiát. Szinte természetes lett volna, ha a forradalmi nemzetgyűlés ehhez az elvbe7. hajlik, mert a monarchiának kenetében a csehek politikai harcainak célkitűzése mindig a cseh királyság országai autonómiájának kivívása és biztosítása volt. Piszi- cholóigiáiflag érdekes, hogy milyen felületesen mélyedtek az autonómiáin mozgalom gyökered a cseh népbe, mily kevéssé vált itt benső hitté az a felfogás, hogy az állam szerződésen nyugszik s a németség ellen folytatott minden múltbeli küzdelem dacára az organisztikus, a oeutraüíisztikuis államfogalom jutott túlsúlyra. A csehszlovák alkotmány az organikus politikai gondolkodás jegyében született meg és a cseh közvéleménybe ez a gondolkodás olyan mélyen gyökerezett be, hogy azt onnan kiirtani neim lehet. Nem csoda, ha a Jugoszláviában lejátszódó eseményekkel kapcsolatban a cseh sajtó nagyobb része ■nem a demokrácia veszedelmét veszi észre, hanem az organikus állameszme győzelmét ünnepli. Sándor király maniiteisztumában egyetlen támpont sincs arra, hogy a horvá- tok kívánságait a föderaliszti'kus állami berendezkedés re vonatkozólag az uralkodó magáévá tette volna, sőt tulpointi rozott célzások vannak benne az állam és a nép egységére, tehát újból felbukkan az organizmus-teória, amelyben a nép, a szerb és a horvát — m in álunk a cseh és a szlovák — az örökkévalóságtól örökkévalóságra működő misztikus erővel olyan hatalmat jelent, amely ellőtt mindennek meg kell hajolnia. ABSZOLUTIZMUS, DIKTATÚRA, ZSARNOKSÁG A cenzúra áttMefetlen fallal veszi kirii a diktatúrából mindjobban kiábránduló Jugoszláviát Megcsonkított magyar lapok — Macsek az uj kormány ellen — A miniszteri tárcák csökkentése, az áiiamliivatainokok tömeges elbocsátása — Ház* kutatások a Horvát politikusoknál - 1 katonai kamarilla első tettei A „Fehér Kéz“ a hajdani „Fiiele Kér mellé utódjának ígérkezik Prága, január 9. Jugoszlávia a királyi diktatúra kihirdetése óta teljesen el van zárva Európától. A gyér hivatalos jelentéseken kívül semminemű hir nem érkezik a nyugati államokba s a nagy hírszerző agenturák kénytelenek tétlenül nélkülözni a jugoszláviai híreket. Ma érkeztek hozzánk a diktátum kihirdetése után megjelent magyar lapok számai. Külsejük siralmas és százszázalékosan tükrözi az előzetes cenzúra bevezetésének bénító hatását. Valóban ennél jobban nem lehetett a sajtó szabadságát megnyirbálni s ezek a magyar lapok hü képét adják az uj diktatórikus rendszer borzalmas szigorúságának. A lapok első oldalán horvát nyelven Sándor király prokla- mációját találjuk, majd fordítását, később az uj tőivé nyék szövegét és teljesen színtelen cikkeket, melyek apró, külföldi eseményekről számolnak be s egy szóval sem említik a jugoszláviai eseményeket. Az egyik magyar lapnak még képanyagát is megcenzurázták. A szabadkai újságok közük a faji és vallási pártok betiltásáról szóló rendeletet, természetesen minden kommentár nélkül, mert jól tudják, hogy életükkel játszanak. A japán hóviharról, a délafrikai gyémánímezök csempészeiről és egyéb jelentéktelenségekről többet olvasunk a lapokban. mint az uj rezsimről és annak első tetteiről. Az a pillanatnyi „föüélegzés" Horvátországban, amely a jugoszláv diktatúra kikiáltását követte, valóban csak pillanatnyi föl- lélegzés volt. Amit első nap irtunk, hogy Sándor király és a délszláv állam kormánya a belgrádi politikai kamarilla kezéből* a katonai kamarilla kezébe került, az előjelek szeriint szóról-szóra bekövetkezett és máris súlyos következményekkel járt. A lapunk tegnapi számában ismertetett drákói szigorúsága törvény, amely még olyan 4egyéneket is halállal büntet, akik véletlenül és tudomás nélkül kiadják lakásuk egyik helyiségét egy kommunistának, vagy egy faji vagy vallási párthoz tartozó egyénnek, kellőiképpen tükrözi az uj rezsim rettenetessógét és kegyetlenségét Mindenekelőtt feltűnő, hogy a horvátok pillanatnyi lelkesedése elpárolgott. A horvátoknak kétféle törekvésük volt: egy negatív és egy pozitív. A negatív törekvés a vidovdani alkotmány eltörlésére és a tehetetlen szkupstina szétkeegetésére irányult. Sándor király a diktatúra kihirdetésekor automatikusan eleget lett e negatív törekvésnek s igy a horvátok természetesen az első pillanatban szívesen fogadták az uj rendszert. De a negatív törekvés teljesítése csak az első lépést jelenti a megkezdett utón. A horvátok pozitív törekvése az állam decentralizációjára, a szerb fölény megszüntetésére és Zágráb meg Relgrád egyenjogúsítására irányult. Milyen álláspontot foglal el a diktatúra e kérdésekkel szemben? Mindenekelőtt számításba kell venni, hogy Sándor király először volt Szerbia királya s csak azután Horvátországé. Maga is ősrégi szerb vérből származik s igy aligha tételezhető fel, hogy az uj horvát törekvések érdekében föláldozza ószerb népének szeretőiét és hűségét. A kormány összetétele sem olyan, hogy a horvátok sok jót várhatnának tőle. Zsivkovic3 Péter miniszter- elnök a Karagyorgyevics-család elszánt híve, aki negyedszáz évvel ezelőtt hűségének azzal adta tanujelét, hogy az első golyót ő röpítette a boldogult Obrenovics Sándorba. Mi köze Zsivkovicsnak a horvátokhoz? Ha valakiben, akkor elsősorban benne él A prágai laipok a jugoszláv katonai diiktta- 1 túra proiklasmálá sálban tehát a centralizmus idieiigíLenie® győzelmét ünnepük a föderallitzr mus felett. Pedig ez a diktatúra csak egy efemer epizódot jelent a történelmi fejlődés gyors ütemben gördülő vonalán abban a küzdelembe®, amely Oppemheimer szerint az abszolutizmus örökségét átvevő oenltira- 1 izmus s a föderaüüzmus között folyik. Ha a diktatúra eredménye a centralizmusra való visszatérés is lenne, a horvát nemzet leikéből ki nem irtbaitiják azt a meggyőződést, hogy boldogulását csak olyan aluliamban találja meg, amelyben nem alárendelt, hanem szerződésileg mellérendelt tényező. Mi nálunk a centralizmus e az autonómia küzdelme soha nem öltött - olyan éltes formákat, mint Jugoszláviában, aminek fő oka az, hogy Híjinka sohasem volt olyan kérlelhetetlen harcos, eszméinek annyira száaszázalé1 kos képviselő^©, mint a mártír Radim, s a helyzetet, a lélektani pillanatot soha olyan tiszta szemmel nem ismerté fel. mint Ma- estek, akit Relgrád még hat harson yiszékikel sem tudott volna levenni a lábáról. Az auto- nomitsifca mozgalmait az a Hltinka, akt az uj közigazgatási reformban az autonómia haj- nallhaisadását ünnepeit©, ugyancsak alaposan elaltatta, d© az a százezer választó, aki elhagyta az elvedhez hűtlenné vált vezért, magával vitt© a cserbenhagyott zászlót is. Nem halt meg a leányzó, csak átúszik. Szlo- venszkó őslakosságában kitörüflhetetlenüi benn© él az autonómiára való törekvés és a fejlődést megállítani itt sem lehet. Bizonyára nem lesznek ennek a küzdeílemnek olyan drámai epizódjai, mint aiminők Jugoszlávia belpolitikáját tarkítják, nem lesznek mártírjai és katonai miniszterelnökei és-ennek arányába® talán a fejlődés ina ima ie lássubb Nagyszerbeia ábrándja és elsősorban ő fog törekedni a szerbek fölényének biztosítására. A kormányban van továbbá az a Maxi- movics, aki állandóan a legélesebb harcot hirdette a horvát szeparatisztikus követelések ellen. A jugoszláv hadsereg, amely most kezébe kapta a hatalmat, izzig vérig szerb és soha nem értette meg a hurrátokat. Még ha Sándor király kellő pártatlansággal fogna feladatának megoldásához, akkor sem hihető, hogy az alapjában véve gyenge ember keresztül tudná vinni akaratát. Jugoszláviában a diktatúra egészen különös formája diadalmaskodott. A diktátorok másutt erőskezii, nagykoneepcióju, energikus emberek, akik reá tudják kényszeríteni akaratukat a népre. Jugoszláviában csak kényszerű diktátor van s nem a diktátor személye az, amely szuggesztiv férfierejénél fogva lenyűgözi az embereket. Belgrádban tulajdonképpen a tábornokok személytelen diktatúrája jutott uralomra, egyike a legsötétebb és a legveszedelmesebb politikai rendszereknek, amelyhez hasonlót legfeljebb a negyvennyolcas osztrák kamarillában találhatunk. Működik a „Fehér Kéz*1 A legújabb jelentések szerint máris működésbe lépett a „Fehér Kéz" titkos szervezete, amely szervezet egyenes utódja a hírhedt szerb „Fekete Kéz"-nek, A „Fekete Kéz" szervezete döntötte meg annakidején az Ob» renovicsok uralmát és gyilkolta meg Sándort és Drágát. Ugyanez a szervezet tervezte annakidején Dimitrievics ezredes vezetése alatt a szarajevói gyilkosságot. Jellemző, hogy a „Fekete Kéz" a háború alatt az a]>;ori régens, a mai Sándor király ellen fordult, de a nyugati államok misszióinak segítségével Sándor legyőzte a titkos organizációt és Dimitrievics ezredes egy titkos haditörvényszéki ítélet lesz, minit a forróvérű délen, de itt is ed kell hangzania a varázsigének: Tabita, kumii Leányzó, kelj feli LAUFER S., Bratislava” Ondrejská 11., Tel. 29-22.
