Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-05 / 4. (1927.) szám
Mai ssámúnk 12 od«9ai Vm. évf. 4. (1927) szám > SlOfflbflt ; 1929 január 5 .5®®®®sshhhhhhbbssh^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszköi és ruszinszköi ellenzéki pártok f*e^esrtofé.9x ^rfga t^nsktUI^ ■év«ite*450? féiéwe°226,^negyedévre! 114, FüsnerHeatS:politikai napilapja hivatal: Prága 11., Panská ul 12/II!. — Tehavonta 38 Ki. Egye* szám ára 1/20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311.-Sürgönyeim: Hírlap. Praha A többségi demokrácia A csehszlovák demokráciának ideológiai analizjise Herder, Kant és Marx szellemében fejlődött és vezetett el a többség demokráoiá- jáiig s amikor Masaryk filozófiai, történeti müveiben, meg álla míér fiúi megnyilatkozásaiban a demokráciának definícióját igyekszik megadni s a demokrácia lényegét a dis- kusszióban, a haladásnak az emberi tevékenység minden területén való megszervezésében látja, ugyanennek az ideológiának, a többség demokráciájának szellemében beszél, amelynek korlátáit a humanitásban vonja meg. A humanitás lényegét viszont az igazság biztosításában látja, amely szerinte a humanitás matematikája. Ezt a matematikai elemet azonban nélkülözzük a gyakorlati életben, amelyben a humanitást egyes népfajokra és társadalmi osztályokra szárítják és így fejlődött ki nálunk az a speciális csehszlovák demokrácia, amely a többségi elvnek merev alkalmazásában látja a demokrácia megtestesülését és amelynek jelszava annyira eltér Masaryk jelmondatától. Ez a demokrácia ugyanis nem azt hirdeti, hogy aiz igazság győz, ha pedig szájával hirdeti is, lényege mindig az, hogy a többség győz. így a demokrácia egyszerű mechanizmussá törpül és nem veszi tekintetbe a társadalmi élet természetes elemeit A kisebbség joga sohasem érvényesülhet, a kisebbségnek igazsága nem lehet, a kisebbségek, a németek és magyarok, minit nemzeti minoritások, mindig csak annyi jogban részesülhetnek, amennyit az uralkodó többség juttat nékik. A demokráciának ebből m értelmezéséből és gyakorlatából keletkezik az a kiáltó ellentét és áthidalhatatlan szakadék a többség és kisebbségek között, amely döntő akadálya a népek kién gesztelőd éséneik és együttes munkájának. A kisebbségek ugyanis sohasem adhatják föl jogaikat, amelyeket szerződések és atikolmánytörvény biztosítanak és igazságukat abszolútnak tudják, a többség ezzel szemben talán belsőleg is arról van meggyőződve, hogy mindent megadott és teljesített, amire köteles, mert hiszen mindent többségi határozat eredményezett. Kormányozni ezzel az ideológiával csak úgy •lehet, hogy- mindig és mindenütt biztosítani kell a többséget, ahol pedig a többség úgy alakulna, hogy történetesen nem födné a cseh és szlovák majoritás fogalmát, ahol a kisebbséggé deklarált csoportok nmjorizálnánaik, vagy legalább is egyensúlyi helyzetet teremthetnének, ott meg kell korrigálni a demokráciát. Erre nagyon egyszerű és kényelmes módszer áll rendelkezésre, a kormányzatnak az a joga, amelyet • megint csak többségi szavazat biztosit ott számára, hogy a kinevezési rendszerrel a maga javára billentse a természetesen kialakult helyzetet. A helyesen értelmezett demokrácia princípiumával ez a módszer természetesen szöges ellentétben álii, viszont logikus következménye a többségi demokráciának. Csak azon csodálkozunk, hogy miért mutatkozik itt olyan nagy averzió a fasizmus rendszerével szemben, álszentes- kedő ítéleteket miért hallunk uton-utfélen, amikor itt eddig mindenfajta többségi rendszer voltaképp a fasizmus módszerével élt? Mi a különbség Mussolini kamarája között, aki szintén szakértőket hiv meg a kamarába és a többségi, demokráciának azon rendszere között, hogy szakértőket nevez iki az autonóm testületekbe ? Módszerbeli különbség nincs, csak a célkitűzésiben mutatkozik óriási elvi differencia. Aki figyelmesen elolvasta a lapunk csütörtöki számában közölt Mussolini- megnyilatkozást, rögtön rájön erre. Ott a többség a nemzet, az állam összes társadalmi rétegeinek összekovácsolásából alakul ki, ott az egységes nemzet az öncél, az a misztikus hatalom, amelynek alá keli vetnie magát minden individuumnak. Minálnnk alkalmi többségek érdekében következik be a korrektúra és a paradoxont, mint most is, az is édesebbé teszi, hogy ez az alkalmi többség tulajdonképpen nem is többség, hiszen a választásokon a szavazók többsége a fönnálló kormányrendszer ellen nyilatkozott meg. A kinevezések rendszerével mégis olly tartó- rnónygyülések kerülnek az autonómoknak 1 horvát parasztvezérek Belgrádba Nagyjelentőségű audienciák Sándor ikiriipiál - Nincs megoldás? — SSanoievics az u! miniszterelnök ? - 1 zimoeiyi is! — Belgrád, január 4. A jugoszláv király, mint ismeretes, tegnap táviratilag magán- kihallgatásra hivfca a paraszt-demokrata koalíció két vezérét, Maceket és Pribiese- vicset, hogy a kormány megalakítása körül tanácskozzék velük. A paraszt-demokrata koalíció tegnap este rögtönzött ülést tartott, amelyen határozottan kimondotta, hogy nem engedi meg, hogy vezérei politikai tárgyalásokra Belgrádba utazzanak, azonban a király iránt való tiszteletből megengedik, hogy az audienciának eleget tehessenek, azonban csak azzal a feltétellel, hogy csak állam jogi kérdésekről tanácskozhatnak. Macek és Pribicserics még aiz éjszaka folyamán elutaztak Zágrábból, de nem utaznak Belgrádba, hanem Zi- monyban szálltak meg, ezzel is demonstrálva Belgrád ellen. Macek Zimonyból ma délelőtt tizenegy érakor, Pribiesevics pedig déb’Mn négy órakor fog Belrrádba menni. Belgrádi körökben nem hiszik, hogy a két horváf pártvezér kihallgatása bármilyen eredménnyel is járna és biztosra veszik, hogy az uj kormány Korcsé©, Bavidovics és Spaho együttműködésé vél fog megalakulni. Uj kombinációk Belgrád, január 4. Tegnap délután Sitaino- jovios, a radikális párt elnöke audiencián gólt a királynál, majd utána Bukisevios jelent meg a királyinál. Az esti lapok a helyzetet optimisztikusan ítélik meg. A Pravda koalíciós kormányzatot tart lehetségesnek; Stanojevics, Dayidovics vagy Szarvcsics e*l- nök'lléséveJl, akik hajlandók lennének a parlamentet feloszlatni, ha a horvátok megígérnék, hogy az uj szkupstina működéséiben részt fognak venni. Ez azonban egyelőre kilátástalan. a horvátok megérkezése Belgrád, január 4. Macek és Pribiesevics a parasztdem okrata képviselők négy tagjának kíséretében ma délelőtt tiz óra busz perckor Belgrádba érkeztek. A két pártvezért a független demokrata párt központi bizottságának kiküldöttei, továbbá a jugoszláv klub diák-csoportjának egyik megbízottja üdvözölték. A pályaudvar előtt ezrekre menő tömeg fogadta Maoéket és Pribicse- vicset, akiket hatalmas éljenzéssel üdvözöltek. A két horvát politikus ezután autóba szállt és Pribiesevics lakására hajtatott. Radicsné ügyvédje is Belgrádba érkezett Rádiós Istvámné ügyvédje teljhatalmú megbízással Belgrádiba érkezett, hogy a szkupetinai bíróság fő tárgyalásán mint a magán vád képviselője rősztvéf^óh. Á Pravda értesülése szerint Radicsné ügyvédije uj tanuk kihallgatását, valamint a vádnak bizonyos személyekre való kiterjesztését fogja indítvány ózni. Az audiencia után Belgrád, január 4. Macek a királynál való kihallgatás után titkárja utján közölte az újságíróikkal, hogy a királyi audiencia harmincöt percig tartott. Az audiencia során Macek kifejtette, hogy a mostani ál- laniválság csak az államrendszer megvál- j tartatásával, az egyes országok állami, kulturális és történelmi érdekeinek megóvásával oldható meg. Horvátország külön tartományi gyüiést és tartományi kormányt követel. Délután két órakor Pribiosuiits jelent meg a királynál, négy érakor pétiig Korosec volt miniszterelnököt^ este hat órakor pedig Jovanovicsat fogadja a király. Politikai körökben az a feltevés, hogy a négyes koalíció megmarad, vagy. pedig hármas koalíció alakul a demokraták nélkül. Poütütsi ohekhói eizssgtak a zágrábi állami szinááz igazgatóját Zágráb, január 4. A Zágráb és Belgrád között folyó politikai harc most már színházi térr e is át terjed, A zágrábi állami színház dramaturgiai igazgatója, Milán Begovics, ismert horvát iró, akinek darabjait a külföldön is játszók, átiratot kapott a közoktatásügyi minisztériumtól, amely felfüggeszti dramaturgiai igazgatói állásától és tanári szolgálatra rendeli be az egyik szerbiai reáliskor lába. Begovics ugyanis ezelőtt tanár volt. A hete grádi sajtó az utóbbi napokban heves támadásokat intézett ellene, mert a zágrábi állami színházban előadatott egy színdarabot,, amely Séinoa horvát regényírónak „Modern D.ioigenes“ című regényéből készült. A, darab számtalan célzást tartalmaz a szerbek és horvátok között felmerült ellentétekre. A! darab már több Ízben heves tüntetésekre adott alkalmat a színházban. A zágrábi sajtó természetesen hevesen, tiltakozik a közoktatásügyi minisztérium el- járása ellen. A zágrábi ifjúság nagy tüntetésekre készül Begovies mellett. Az állami színháznak már tegnap esti előadásán is kisebb tüntetések voltak a közkedvelt iró mellett. Optimizmus? Belgrád, január 4. A kormán ykrirtst általában opitirnisrtikusan ítélik meg. Reménykednek abban, hogy a válság rövidesen áthidalható lesz. Koalíciós kormány a lógva!ósi'iiübb, amely a radikálisokból, a muzulmánokból és Korosec pártjából állana. A királyi audienciák gyorsabb tempóban haladnak, mint ahogy eredetileg tervezték. Lehetséges, hogy már szombaton megjelenik a király manifesztuma a kormányalakításról. Január 26-án kezdődik meg Parisban a román-magyar vegyes döntőbíróság ülése Párás, január 4. A román-magyar vegyes döntőbíróság ülésszaka január 20-án kezdődik Parisban és február 10-ig tart. A tárgyalás alá kerülő ügyek kört szerepel többek közt Kar la István volt visz- oroszi elomiiskolai igazgató pőre, amelyet a román állam ellem indított kártérítés címen. Ez az első ilyen por, amelyet ki- üldözött magyar tisztviselő indít a román állaim ellen elmaradt fizetéséért és lefoglalt ingóságaiért. Ezen az ülésszakon ke* riil sorra Frigyes főherceg pőre is, amelyet a romám állam ellen indított. firossssmsaBB nevezett országrészek élére, amelyek az ural-1 kodó többségét reprezentálják. Ezt a rendszert szépség fiaetirom mail látták j él, amilkor rátapasztották a szakértő szót, de sehol meg nem aditálk a szakértelem kritériumát. A viuilizmust a többségi demokráciában a szakértelem helyettes itt és nekünk a viri- lizmus mégis demolkraitikusabbnalk tűnik föl, mint a dolgok olyan „szakszerű* értése, ahogy azt a kormány ellképzelli. A vinilizmus rendszerében azok a polgárok, akik a legtöbbet adóznak, tehát a lég jogosultabbak hozzá, hogy megállapítsák, miként gazdálkodik az autonóm testület a pénzükkel, szerephez jutnak az autonóm testület hivatalos vezetésében. Most szerephez jutnak a szakértők, akik azonban, a rnamelukok típusai, miért hiszen fő feladatuk abban áll, hogy a kormányzat intencióit tüzön-vizen keresztülhajtsák. esetleg szakértelműi; tiltakozása dacára is. Átolvasva a szlovenszkói „szakértőik'* név- soirát — nornina sunt odiiosa —, igazán nem tudjuk a legtöbb tiszteletreméltó kinevezett egyéniségben fölfedezni a nagy szakértelmet, viszont ismerünk száz és száz olyan szakembert, akiknek véleményét vallóban okulással hallgathatná a tartománygvül és. Hogy a magyarság a kinevezések révén egyetlen taggal sem gyarapodik a tartomány- gyűlésen, arra el voltunk készülve, meg sem lepődtünk rajta túlságosan. Vagyunk Szloven- szkó lakosságának egyharmada, mégis Szlo- venszkó tar tornán yigazgalásában nincs jussunk a hozzászólás szer epéhez. Ezt a tényt nem is szükséges már pékünk elítélnünk, megtették ezt már más objektív tényezők, mint a Lidové Noviny is. Nekünk csak újabb okulásul szolgál a kinevezések mikéntje, azt tanultuk meg belőle, hogy mit várhattunk volna attól au «uiibooriómiáitóL amseivel Hlintoa hordott a tarsolyában és amelyet valahol a Hradzsin tövében potyogtatott el. .A németek azon panaszkodnak, hogy tizenhárom német helyett csupán tizenegyet neveztek ki, minekünk háróm kinevezett tag dukált volna, egyet sem kaptunk. Elraktároztuk ezt is tanulságaink közé. De az egész magyarság szeme elé . tárjuk ezt a tényt, jól figyeljenek. Azok a szirénhangok, amelyek az aktivizmust a kormánytámogatás politikájában látják, tudni sem alkarnak rólunk, lia jogokról van szó. Minekünk a többségi demokráciával szemben továbbra is csak az igazi demokrácia lényegét lehet szembeszögezni: A törhetetlen erejű, részletekre kiterjedő nemzett munka adja a demokrácia lényegét. Ennek a jegyéiben kívánjuk egyesíteni az egész magyarságot. Ha ez a munkánk eredményes lesz, meg fogjuk törni a többségi demokrácia Mércét a valódi demokrácia érdekében. <
