Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-31 / 26. (1949.) szám
'KWGAlAWytAR.-HlRIíAP 1929 jN«Ar ML czüt&rt&L Levél a Riviéráról A szezont a magyar Vecsey Ferenc koncertjével nyitották meg Morgan a dlabolikus — Amikor a tenger a korzón sétát — Az aj „Casino de la Mediterrannée“ ünnepélyes megnyitása — A monacói „állam" krízise Monte-Carlo, január hó. Most kezdődik a főszezon. Karácsony és Szilveszter után pár héttel, kissé különös érzés kint a „Café de Paris“ terraszán, meleg napsütést)' n hallgatni a zenét, de az ember lassan megszokja, — mindenesetre gyorsabban, mint a jeget, ha% at '.zúzmarát... A nagy játékosok, kis bogaraikkal már mind Itt vannak, — évtizedes látogatói Monté Cario aak. — Mint a diákok szeptemberben az iskolában, ■agy iidvözlik egymást s örüluek a yiszo 'Hálásnak itt, újév táján a monte-carloi halituék. — Ca va bien? .A, — Merci, trés bien* >.* Minden maradt a régiben. Csak pár Ősz bajázállal lett gazdagabb Monsieur X. — s Mister Y.- aak kissé hátrább csúszott a frizurája. A hangulat is hasonló, mint a diákok között a (Szeptemberi beiratkozásoknál. Remények, kétségek, bizakodások — s főkép ludbőrző lámpalázak. — mit hoz a jövő, mit hoz S. M. — ö császári felsége — Fortuna?! >• Uj s ezúttal egész biztos játék szisztémákkal felpakkolva érkeznek a vendégik, miket a nyár folyamán nehéz fejtörések s hosszadalmas fel sőbb — matematikai számítások között sikerült kifundálni. — Mindegyik tőkék tes, — takarék- pénztár, — csak mint később a szezon vége l lé kiderült, — egy kis hiba csusro t a számitá-’ha. A his hiba, milliókba, szá/.ezr- kb*. vagy ezrekbe szokott kerülni, — mindenkinek tehetsege szerint. De azért mégi6 kedves ez a nagy évsor',jva sás“-i időszak. — Semmi szomorúság, cgy /edős homlok sem borítja felhővel az azúr égbolt makulátlan kékjét. Mert ezek a játékosok, akik már moct érkeznek, Rolls-Royce-aikkal a nemzetközi milliomosok táborából toborozodt — ezeket pár százezer frank veszteség nem ejti kétségbe. Azok, akik tragédiákkal, vagy jobb esetben t-ra- gi-komédiákkal szolgálnak Monte-Carlo amalesze- ine-k, azok csak később jönnek, — műkedvelők, vagy „beugró“ ripacsai annak a nagy drámának, melynek stílusos, hatalmas dekorációit Monte- Carlo hegyláncai szolgáltatják. # A szezon programja nagyszerű repertoárt ígér. Szezonnyitóul minket, magyarokat tiszteltek meg a mi világhírű Vecsey Ferencünk hangverse- ayével. — Pár nap múlva, január 3.-án sjra magyar mester Sziget/ hegedű koneertje szerepelt a műsoron. Egyáltalán — * erre igen büszkék lehetőnk, — az egész külföld csak agy hemzseg a magyar művészek 8 Írók sikereitől A monte-carloi hivatalos program csaknem minden napra ígér valami nagyszerűt. — Világlii ü mesterek hangversenyei, ünnepi opera1 íöadások, a volt moszkvai cári balett, gála-elite bálok, nemzetközi galamblövészet, virág-kocsi korzók, automobil-szépségversenyek váltogatják egymást a pazar műsoron. « A világhírű nagy játékosok is megjelennek & porondon. Pár nap előtt különös Eltűnést keltett Morgan, s híres amerikai multimilliomos, szerencsés játéka. Morgan belépett a Casinóba s minden gondolkozás nélkül egy ezres zsetont dobott a 21-es számra. A 21-es kijött. A 32-re ugyanígy nyert. Ezt megismételte különböző számokkal még vagy kétszer-háromszor, mig először vesztett, akkor nyomban asztalt változtatott 8 megcsinálta ugyan ezt a bűvészkedést, minden rou’ette asztalon, mind addig mig először vesztett az illető asztalnál. • Néhány millióval nehezebben távozott. Pár napig szórakozott igy, mig megunva ezt a mulatságot, tovább állott Monte-Carloból. C. A monte-carloi többjátékosokat annál inkább lepte meg ez a különöB eset mivel Morgan, mi i- den szisztéma nélkül s mindig egy számra „plein“-re játszott, ami az itteni 10—20 éves — c 8zisztemáfc.xa esküvő játékosok előtt lehetetlenség számba- megy. Különös metafizikai magyarázatát keresték a dolognak. Megállapodtak végül is abban, hogy Morgan szugerálta a krupiét, a golyót, vagy az egész közönséget, krupiéBtől, igazgatóstul, Bzemélyzetestől egjii.t, hogy min -denki azt a számot lássa nyerőnek, melyet ő t« tt. noha, valóban, esetleg egész más szám jött ki. Annyi biztos, hogy Morgan minden játék alatt egéBz különösen viselkedett. Megmerevedett, kidülledt szemekkel hátborzongat ó dlabolikus tekintettel, szemrebl: enés nélkül nézte folyton azt a számot, amit megrakott. A gyengébb idegzetüek nem is tudták szemmel tartani. El kellett fordulniok. Akár hogy is volt, a tény az, hogy boszorkányos szerencsével játszott — b ismét bebizonyo aodott az a régi igazság, hogy a pénz oda szeret menni, ahol már sok van belőle. — A cirka harminc év előtti szerencsés játékáról világszerte hírhedt Garda óta, ehhez hasonló játék nem izgatta a Casino közönségét. * Mi újság még a Riviérán? Nizzában a tenger megunta évtizezredes medrét s a-z első januári napokban kilépett a „Prome- nade des Anglais“-ra, Nizza mondén ko zója, feldöntve s magával vive egy üres autót padokat, székeket. Nagyobb baj nem történt, mert éjfé kor tört ki a vihar s a korzó néptelen volt. A partmenti hotelek, villák pincéi tele lettek vízre.. így az uj „Casino de la Méditerran ée“ poa pás művészi szépségében egyedülálló, impozáns ka arai márványpalotája is, melynek január 13-én vo t a minden eddigi ünnepélyességet felülmúló megnyi tása. « * Monte-carloi riportom nem volna teljes, ha a monacói „állami11 krízist nem említeném meg. Bizony a minden anyagi bajtól me. tesnek hitt kis fejedelemségről — ahol majdnem minden anyagi terhet a Casino köteles vállalni, — kiderült hogy bajokkal küzd. Dacára annak, hogy a Casino köteles a közmunkákat saját budgetjéből fedezni s bruttó jövedelmének 10 százalékát, nem cs>. kély összvg, csaknem 40 millió frank évente, az állami háztartás céljaira áldozni, minek áldásoB következménye, hogy a boldog monacóiak adót sem fizetnek, — dacára e jövedelemnek, az állami háztartás majdnem bankrot előtt áll. Emiatt s más ba jók miatt, mint például, hogy az uralkodó herceg alig tartózkodik a „birodalmában**, mindig utazik s Párisban él, — Conseil National. a Nemzeti Tanács lemondott, amivel kormányválságba sodor ta a „Kaszino-államot1*. Hosszas és nehéz tárgyalások után, Pierre hercegnek a fejedelem népszerű unokaöccsének sikerült végre a Conseil National lemondását egyelőre visszavonat i azza! az Ígérettel, hogy az uralkodó sürgősen hazatér s személyesen oldja meg a válságot. Pár nap előtt, tényleg nagy ágyúzás s ünnepélyek között megérkezett a herceg, kinek legutóbbi érdekességét, ismét egy magyar müv vez a mi világhírű László Fülöpünk adta, mesterien si került s a párisi „Grand-Palais;‘-ban kitüntetett portraitjával. Most izgatottan várjuk, — a játék természetesen folyik nyugodtan —- vagy izgatottan, — de rendületlenül tovább — vá j k, hogy a fejedelem megoldja a „súlyos'1 állami gond'k't. — Vede-e. mól Dömé y László. Túli9 Amerika bírája nyilatkozik az Egyesült Államok és a világ sorsáról* a civilizáció jövő feladatairól, az Amerikái elöntő bíinhullámohról és a „boldog mllemamróí" Washington, jnmiár. Taft, az Egyesült Államok egykori elnöke és mai legfőbb bírája (Chief Jusliee) a lakásán fogadott. Kényelmes karosszékben ült íróasztala mellett és éppen egy fontos ügynek az aktáit tanulmányozta, melyek most kerültek a legfelsőbb törvényszék elé. Az ősszel volt 71 éves Taft, de azért ma is olyan friss és majdnem olyan fiatalos, mint tizenhat évvel ezelőtt, amikor kiköltözött a Fehér Házból. Mi a titka annak, hogy félszázados közéleti munkásság után is ilyen remek az egészségi állapota és az energiája? A válasz igen egyszerű: gondos diéta, mérsékelt sport és a humor iránti erős érzék őrizték meg testi és szellemi frisseségét. Kevés ember tud olyan szívből jövő kacagással nevetni, mint a világ egyik legmagasabb és legfontosabb törvényszékének elnöke. Taft Örül is a jó humorának és sajnálja azokat, akikből ez hiányzik. — Olvasta John Quiney Adartis emlékiratait? — kérdezte tőlem. — Ugy-e elragadó? Mostanában az ágyban szoktam olvasni. Esfe kilencig dolgozom, azután egy óra hosszat olvasok, hogy megteremtsem a jó alváshoz szükséges lelkiállapotot. Adams nagy ember volt, de nem volt érzéke a humor iránt. És én mégis jót nevetek őszinte élelirásának minden egyes lapján. Néhány hasonló tréfás megjegyzés után rátértem látogatásom főcéljára. — Tíz éve már, mondtam — hogy a háború véget ért és a világ még mindig nem tért magához abból a zűrzavarból, amit ez a szörnyű felfordulás okozott. Mi, akiknek az a hivatásuk, hogy figyeljük nap-nap után az általastMűayafiirdi szép rnele gyógyV zíürdö a m^gas iratra tővében. fé i szezon nos fejlődést, magunk sem tudjuk, hogy merre visz ennek a fejlődésnek az útja. Előre haladunk, vagy mint egyes pesszimisták mondják, elveszitjük-e lábunk alól a civilizáció talaját. és lefelé sülyedünk? Milyen fejlődési tendenciákat lát ön, különös tekintettel az amerikai polgár szempontjaira? Ön, tapasztalatai és különleges magas pozíciója révén egészen más perspektívából Iái ja a dolgokat, mint a legtöbb közönséges halandó. civilizáció jovoje — Ami a civilizáció fejlődését illeti: csak találgatásra szorítkozhatunk, — válaszolta Taft. — Még túlságosan közel vagyunk ahhoz a kataklizmához, amely négy éven át reszket- telte meg a világot; ezért senki sem merhet határozott véleményt formálni arról, hogy milyen irányba fognak fejlődni azok a hatalmas erők, amelyek most a nemzetek éleiét és sorsát irányítják. — Mint bizonyára tudja, — folytatta Taft én mindig optimista vagyok és igy szentül hiszem, hogy az amerikai népnek végül is sikerülni fog megoldani azokat a súlyos problémákat, amelyek most ránehezednek. De azért annyi bizonyos, hogy sok tekintetben olyan állapotokkal állunk szemben, amelyeket nagyon meg kell fontolni minden polgárnak, aki a szivén viseli a nemzet jólétét és gyermekeinek és unokáinak jövőjét. — Mi a legzavaróbb jelenség nemzeti életünkben? — kérdeztem. Nehéz ezt pontosan körülírni — hangzott a válasz. — Azt hiszem, az a materialista filozófia, amely a. vagyonnak és a világi siker- jnek az élet minden más szempontját alárendeli. Mi haszna van valakinek abból, hogy si- 1 került milliókat szereznie, ha nem tiszta a lelkiismereie és nem tudta kivívni polgártársainak tiszteletét és szereleíét? Az alvilág —- Mi összefüggést lát — kérdeztem — a mérhetetlen pénzvágy és a szervezett alvilág problémája között, amely most annyi gondot okoz minden nagyobb amerikai város rendőrségének? — Ez bizony olyan jelenség, amely kétségtelenül erősen fenyegeti egész civilizációnkat. Egész igazságszolgáltatási mechanizmusunkat olyan állapotba kellene hozni, hogy fel tudja venni a küzdelmet a bünhullámmal. Rendőrségünket, igazságügyi szervezeteinket át kell alakítani és tökéletesebbé kell tenni, hogy legyűrhessük az „alvilág** szervezeteit. — A háború alatt az emberölés közhellyé változott és a meggazdagodott emberek nagy vagyonának elrablása igen jövedelmező foglalkozásnak bizonyult. Mindezek a körülmények megteremtették a modern méretekben megszervezett bűnt, amely ellen minden jó amerikai polgárnak küzdenie kell. — A nemzet még nem ébredt teljesen ennek a súlyos problémának a tudatára. Általában, a mi népünk, ugylátszik, nem képes hatékony cselekvésre, amig nem érkezik el valamilyen válsághoz. Hogy ez mennyire igy van, ezt igazolják azok a könnyelmű és frivol vélemények, amelyek a prohibició és más törvények eltörlését sürgetik. Tételes törvények megszegését hirdetik ezek és ezáltal csak további cselekvésre buzdítják a gonosztevőket. — De meg fogjuk úszni ezt a válságot is, mint ahogyan már annyi mást megúsztunk. Csakhogy ehhez a törvény és igazság minden erejének energikus kooperációjára van szükség. — Mindenekelőtt ki kell nyomoznunk és el kell fognunk a bűnösöket. Ehhez minden városban nagyobb és jobban megszervezett rendőrségre van szükség. Ez persze pénzbe kerül, de még mindig igen olcsón jövünk ki, ha tekintetbe vesszük, hogy különben micsoda veszedelmek fenyegetik vagyonúnkat. — Minden államnak megfelelő erejű csendőr! szervezetre volna szüksége. Ennek kellene őrködnie a vidék és az országutak biztonsága lelett és emellett támogatnia kellene szükség esetén a városi rendőrségeket is. Ha a bűnös gazdag,. , — Igaz az, hogy egy bűnös elitélése, különösen, ha gazdag és befolyásos ember, legalább is olyan nehéz probléma, mint eífoga- tása? — kérdeztem. — Sajnos, ez igaz. Szégyene az országnak, hogy annyi bűnös tud megszabadulni az igazságszolgáltatástól, ha megfelelő anyagi eszközök állanak rendelkezésére. Ennek főoka a mi esküdtszéki rendszerünk, amelyet meg kellene reformálni, ha megfelelő igazságszolgáltatást akarunk. Olyan módszerre vau szükségünk, amely intelligens és lelkiismeretes esküdtet küld a tárgyalóterembe, olyanokat, akiket nem szédítenek el egy raffinált ügyvéd machinációi. —- Minden kormányzat talpköve a megfelelően megszervezett igazságszolgáltatás. Minden lelkiismeretes polgárnak támogatnia kell az igazságszolgáltatás munkáját és nem szabad visszariadnia attól a fáradságtól, amit az eskiidti tevékenység jelent. ~~ Azt hiszem, hogyha sikerül tökéletesítenünk rendőri és bírói szervezetünket, belátható időn belül módunkban le&z rátenni a kezünket mindazokra az „alvilági** bandákra, melyek most városainkban garázdálkodnak. ügy pillanatra eltértem most a bünhullám témájától is, tekintettel arra, hogy Taftnak a háború alatt milyen nagy szerepe volt az amerikai ipar stabilitásának megőrzésénél, megkérdeztem: — Nem gondolja, hogy a munkások és mun^ kaadók közötti viszony javulása egy jobb jövő előjele? — De igen, — válaszolta Taft, aki a háború alatt a munkaügyi tanács elnöke volt. — Azt hiszem, hogy az amerikai munkaadók és munkásaik most jobban megértik közérdekeiket, mint valaha. Persze még mindig vannak olyan munkaadóink, akik Bourbonoknak képzelik magukat és vannak szélsőséges munkás- vezérek. De mindkét típus képviselői évről évre rohamosan csökkennek. — Amerika egyik legnagyobb hozzájárulása az emberi haladáshoz az volt, hogy bebizonyította, hogy a jó munkabér és a méltányos munkaidő igenis összefér az olcsó termelési költségekkel. így azután megindult az életstandard folytonos fejlődése és közeledünk annak a förtelmes nyomornak a kiirtásához, amely az elmúlt századok átka volt. — Egyre több önkéntes közös konferenciát tartanak a munkások és munkaadók, egyre sűrűbben simítják el egyeztető és döntőbírói utón az ellentéteket, ügy látszik, közeledünk már ahhoz a korhoz, amikor végképp megszűnnek az ipari harcnak eddigi impraktikus módszerei és helyükbe egy sokkal intelligensebb kiegyenlítő-rendszer fog lépni. Mit jelent a Kettő gg~pakium ? — Gondolja, hogy nemzetközi viszonylatokban is ilyen szép haladás konstatálható a háború befejezése óta? — Ezen a téren türelemmel kell lennünk, — mondja Taft, aki húsz éven át volt a világbéke egyik apostola. Be kell látnunk, hogy évszázados hagyománysat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Hiszen például a mi pok ári és bűnügyi jogszolgálatunk is, amely pedig távol van a tökéletességtől, hosszú generációk munkájából keletkezeti. Hogy várhatnánk tehát máról holnapra kielégítő" eredményeket nemzetközi viszonylatokban, mikor minden kis lépés számos nemzet elhatározásától függ, ez pedig a legellentéte- sebb érdekektől ós külpolitikáktól. — A nemzetek azért már kezdik belátni, hogy semmi végzetes lépésre neui szabad el- határozniok magukat, mielőtt képviselőik össze nem ültek a zöld asztalnál, hogy megpróbálják elsimítani az ellentéteket Ez a ló- carnoi konferencia és a Kellogg-paktum jelentősége. Mind a kettő igen fontos lépést jelentett a helyes irányba. És ez a két lépés azért történt" meg, mert a vezető hatalmak kormányai belátták, hogy a népek békét akarnak. — Természetesen semmi jogcímünk sincs arra, hogy a közel jövőben várjuk a boldog millenium elkövetkezését, de a mostani haladás arra biztatja minden nemzet gondolkozó polgárait, hogy továbbra is Igyekezzenek minden erejükkel a világbéke üuyét szolgálni és a nemzetközi megértést megteremteni. Basil Manly. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30, 16.30 Hangverseny. 17.40 Német e'őadás. 19.05 Népdalok. 19.45 Svec ezredes, vígjáték. 22.20 Tánczene. 23.00 Időjelzés és harangszó. — POZSONY: 16.25 Hangverseny. 18.05 Gramofon. 19.00 Prágai műsor. —- KASSA: 12.00 és 18.00 Időjelzés és harangszó a Dómból. 12.15, 17.10 és 20.55 A szalonzenekar hangversenye. 19.15 Lányi Menyhért író előadása: Az anekdota lélektana. 20.10 Hangverseny. 32.00 Sajtóhírek. — BRÜNN: 12.30 Hangverseny. 17.45 Német előadás. 19.00 Spanyol suitek. 19.15 Gold- bach zongoraelőadása. 19.30 Prágai műsor. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 Kurina Simi cigány- zenekara. 9.30 Hírek. 12.00 Déli harangszó. 12.20 Gramofonzene. 13.00 Pontos idője'zés. 14.30 Hírek. 16.00 Szaiay László dr. ,.Szuhai“ Cimü könyvéből felolvas Barőthy József színművész, 16 45 Pontos időjelzés és hírek. 17.10 Pa’óathy László novellái: Az őrültek szigete és A nemés korall felolvassa a szerző. 17.40 A magyar kir. Operaház kamarazenekara, vezényel Berg Ottó karnagy. 18.50 Francia nyelvoktatás. 19.30 A Zeneművészeti Főiskola növendékeinek zenekari hangversenye. Vezényel Unger Ernő karnagy. 21.10 Vencel! Béla, az Operaház tagjának, Schubert-eSt'e. Zongorán kiséri Berg Ottó karnagy. 2.1.55 Pontos időjelzés, sporthírek. 22.00 Farkas Jenő cigány- zenekara a Spolarits-kávéházból — BÉCS: 11.00, 16.00 Zene. 17.30 Szonáták. 19.30 Dalest. 22.30 d-bécsi karnevál. — ZÜRICH: 17.15 Gramofon- tánczene. 20.00 A szép kék Dunán. 21.30 Régi és uj indulók. — BERLIN: 16.30 és 21.30 Hangversenyek.-— LONDON: 23.15 Tánczeile. — BRüSSEL: 18.80 Trió. 20.15 Népszerű hangverseny. — STUTTGART: 16.00 Kávéházi zene. 20.00 Szimfonikus hangverseny. 22.00 Groteszk est. — LEIPZIG: 20.00 Modern dalok a nép hangtár. 21.00 Régi és uj ritmusok zongorán. 22.30 Tánc zene. — MÜNCHEN: 22 45 Kabaré. — HAMBURG: 22.45 Tánc. — LANGENBERG: 20.00 Zene. — KÖN1GSBERG: 20.80 Zenekari hangverseny. 22 "0 Tánczene. — FRANKFURT: 19.30 A frank fúr* i muzeumegyesület hangversenye. — RÓMA: 13.00 és 17.30 Hangverseny. 20.45 Operettelöadés. — NÁPOLY: 2102 Hoffmnnn. Laceetti operája. MILÁNÓ: 16 30 .Tazzbnnd. 20.80 Szimfonikus hangverseny. — ZÁGRÁB: 17.15 20.35 és 22.00 H«n« versenyek. — KATtOWITZ és KRAKö: l*no Gramofon. 17.53 ős 30.15 Szimfonikus hnugvor- geny Varsóból.
