Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-27 / 23. (1946.) szám

^ || TéW®® Sa$2i5isisfs antoiMáia a nemzetiig jog SültréSseB — A raszfr- silál kérdés nemzetközi jelentőségű probléma Placlibarifih Ernő dr.. a szöveifüvezeíM ellen­zéki pártök központi irodájának igazgatója, a Naiiion und Staat című Becsben megjelenő előkelő Msebbségpoíliltiikaá szemlébe széles alapokon nyugvó tanulmányt int Ruszimszkó i nép- és állam jogi bel yzetér öl. A közfigyetem- re méltán számoititartó tanulmányt a Nettón und Staat küllőn lenyomatban is publikálta. A tanulmánynak nagy érdeme, hogy tömören foglalja össze mindazt a tudnivalót, amely a külföldi közönség szempontjából Ruszinsakó komplikált államjogi helyzetének megértésé­re szükséges. Flachbarth dr. írásának külö­nösen azért van nagy aktualitása, mert a népszövetségi tanács hármas bizottsága a műit év májusában újból foglalkozott a ra- sz'inszkói problémával és a csehszlovák kor­mánytól föüvilágosáMst kért, miilyen előreha­ladás történt Ruszinszkónak a saintgermainá szerződésben biztosított: autonómiája megva­lósításának irányában. Flachbarth dr. erre a kérdésre a szakember széleskörű ismőreié­vel és a publicista kitűnő tollával ad feleletet a külföldi közvélemény fölvií árusítására. Is­nem álaarijogi egység és mindaddig a legne­hezebb problémája lesz a csehszlovák ikörtiár- saságnak, mig Prágában végül is el nem ha­tározzák, hogy a Saint-Germainban tett ígé­reteiket becsületesen be kell tartani. Az auto­nómia megvalósítása nemcsak a ruthén nép­nek és Ruszinszkó lakosságának érdiekében való, hanem elsősorban az államérdek köve­teli azt meg. Rusainszkő a köztársaság vak­béllé, amelynek krónikus megb öregedése az egész organizmust veszélyezteti. Rezüméjének további részében megálla­pítja FlaohbaTth dr., hogy Ruszánszkó kérdé­se nemcsak Cseh Szlovákia belső problémája, hanem rendlkivülá külpolitikai fontossága is van. Rusziinszkó az az ék, amiely Lengyelor­szágot, Romániát és Magyarországot egymás­tól elválasztja. A népszövetségre vár a fai­adat, hogy e viharzugban békét teremtsen. A sairit-germainá szerződés kitűnő eszköz volna erre. Genfben eddig hét petíciót nyújtottak be Ruiszinszkóra vonatkozólag. A népszövetségi tanács, illetve a hármas bizottság már két­izben állást foglalt ebben a problémában, de nem elég határozott formában. Éppen ezért a népszövetség sürgős teendőd közé tartópille, hogy ebben a kérdésben végre rendet teremt­sen. Flachbarth Ernő dr. mtagas színvonalú ta­nulmánya alkalmat szolgáltait ott a félhivata­los Ceskoslovenská Republika című lapnak arra, hogy egyik legutóbbi számában megszo­kott, gun vörös hangján „intézze el“ ezt a rendkívül fontos kérdést;, ügy állítja be Fiachbartih dir. tanulmányát, mintha ő a ru­szin nép nevében fordult volna a külföld közvéleményéhez, holott a tanulmányban egyetlen mondáit sincs, ami ezt az iuszánuá- cióját alátámaszthatná. Különösen rossz né­ven veszi a szerzőtől, hogy Ruszinszkői Euró­pa váharziugának mondja és azokkal a nyo­mós közjogi és nemzetközi jogi érvekkel szemben, amelyekkel Fladhbarth dT. megin­dokolja Ruszinszkónak az autonómiára vonat­kozó jogát, megint csak a múlt magyar rezsim „bűneinek” hánytorgiatásáyál felel és kérke­dik azzal a „civilizátórius” munkával, amelyet tíz esztendő alatt az uj rendszer Ruszinszkó területén végzett. A kérdésnek ilyen kényel­mes megkerülését, amikor a jelen konkrét problémáival szemben állandóan a műit állá- j tölagos sok hibáját rángatják elő, anélkül, j hogy a dolog meritumába bocsátkoznának, ; már túlontúl ismerjük a kormánysaító airae- ■ náljaból, egyszer azonban már konkrétumo­kat is szeretnénk hallani áriról, hogy miket teljesített ,a kormányzat azokból a kötelezett­ségekből, amelyeket a nemzetközi szerződé­sekben vállalt magára. Iliink a Andrási a szíovenszhái katolicizmus ellenségének mondja a Národny Dennih A cs&rnovm katasztrófára nem kerüli volna sor a íap szerint, lm Hlmha lobban tiszteli a. katolicizmus* mini salát személyét menteid a sáintgermaini szerződésnek Ru- szinszkóna vonatkozó fejezeteit és érdekes analógiát von Ruszinszkónak a szerződésben biztosított és Horvátországnak a régi magyar királyság keretién belül elért autonómiája között. Azután behatóan állítja szembe a ki­sebbségi szerződés és a csehszlovák alkot­mányiévá! Ruszlnszkóra vonaitikoző fejezetei között fönnálló különbségeket. A következő fejezetben ismerteti a csehszlovák kormány­zatnak Ruszinszóban tíz év alatt végrehajtott intézkedéseit, amelyek merev ellentétben ál­lanak a •kormányzatira az autonóm iával há­rult kötelezettséggel. Nyolc pontba foglalja össze ezeket az intézkedéseket és ez a nyolc pont világosan megiormutazza mindazokat a sérelmeket, amelyek Ruszinszkó lakosságát kormányzati téren az autonómia háttérbeszo- ritásával érték. Árra az eredményre juit, hogy Rusziinszkó autonómiája csupán papiroson van meg. A csehszlovák kormány az ekmiM fáz esztendőben nem teljesítette a magára vállalt kötelezettségeket Ruszinszkpval szem­beit. A tartományi gyűlés rendszerének be­vezetését nem lehet a politikai autonómiára vezető lépésnek tekinteni, hiszen a közigaz­gatási reform a tartománygyülésen kifejezet­ten megtiltja a poliilikad természetű indítvá- nvok tárgyalását és határozatok meghozata­lát , Ruszinszkó ma csupán adminisztratív ée Prága, Január 26. A Tulka-affér által felkor- j bacsóit szlovák politikai élet hullámai napról- j napra újabb és újabb szenzációkat vetnek fel a felületre. Klinika tudvalevőleg legutóbb azt a kijelentést tette, hogy a szlovák ewmgeWcmok kergették Tűkét a Mr óság elé a katolicizmus elleni gyűlöl elük­ben rabban a reményben, hogy Tukát ütne a szlovák katolikus okai sebzik meg. Klinika ezen állításával a nemzeti demokrata Národny Donnák polemizál tegnapi számában és suJyoa érveket sorakoztat fel Hl inka ellen. ^Klinika talán maga sem tudja — írja a N. D. — hogyan blamálta magát ezen kijelenté­sével a nyilvánosság előtt s bizonyára még kevésbé tudja, azt, hogyan hintett ezzel tüzes hamut a saját fejére. Csak olyan impulziv ember, mint Elinka, aki semtnücéppen sem tud beleszokní a po­litikus-mesterségbe, noha már tiz éve űzi, áUithatfki oda Tűkét a szl&venszkői kattaoM- cizmus reprezentánsául. Ka azonban Hl inka mindenáron tudni akarja, hogy ki a szlovenszíkói katolicizmus barátja, vagy ellensége, engedőimével bemutatunk ne­ki egy ilyen ellenséget s nem szabad rossz né­ven vennie, ha a tükörben sajái magát pil­lantja meg. Még jól emlékszünk Hlinkának áliamfor- duíat előtti tetteire. Akkoriban Budapesten, egy Slovensky Tyzdennik oimft, iuterámisok által szerkesztett lap jelent meg. Ebben a lap­ban közel két éven keresztül gyönyörköd­tünk Hl inka rózsahegyi papnak névtelenül megjelent cikkeiben, amelyekért állítólag lu- teránusok mint strómanok ültek. Hí inka ezek­ben a cikkekben volt püspökét, Párvyt tá­madta. Nem volt az a leafarcsmyvtó, sértő ás becs­mérlő kifejezés, amellyel Elinka, a katoli­kus pap, ne üleüe volna püspökéi. Rettenetes Sándor, — ez még a leghizelgőbb elnevezés volt, de még az assasin-kifejezésre (gyilkos: franciául) is rá vetemedett. Klinika a legélesebb harcban állott a katolikus hie­rarchiával, püspökiével. Állítólag az oka ie megvolt rá. Lehetséges, de más kérdés, váj­jon Hlinkának meg volt-e a Joga is hozzád És Csem-ovw-, amelyre Elinka képviselő oly szívesen hivatkozik, mint egyik gyöngyére? Tizennégy ember hullt el ott. Miért? Re, Elinka akkor jobban tisztelte volna a kato­licizmust, mint saját személyét, amelyet megsértettek s nem ismertek el, nem kerüM volna sor a katasztrófára, nem kepeit volna tizennégy embernek elpusztulnia a magyar csendőrök golyói alatt. Szlovenszkón még senki sem harcolt annyira a katolicizmus és a katolikus egyház elismert reprezentánsai ellen, mint Klinika, akit Ró­mában is jól „bejegyeztek", hiszen ca első csehszlovákiai nuncius huMard sem akart arról, hogy Elinka püspök legyen, ezt a tervet kurta megjegyzéssel vetette el: sa- cerdos turbulens.** A lap végül arra hivatkozik, hogy Tukát kizá­rólag katolikusok vádolták meg s nem evan­gélikusok. I (génnel keresztényszedalísiák fii követelései Prága, január 26. A koalíció nyolcas bi­zottságában a német kérész tényezőéi aldsták kiegészítették régi prograimköveteléseikét e képviselőik írásiban nyújtották át a nyolca* bizottságnak uj kívánságaikat. A német ke- resasíényszodal isták többek között kérik, hogy alkossanak törvényt a nemzetiségi, autonómiával felruházott országos és járási, isskolaügyi választmányokról, adjanak ki uj irányelveket a kisebbségi iskolák létesítésé­re, Hulterih inban szabad legye® három ujj német magániskolát létesíteni s végül, hogy tárgyalják le azt a törvényt, amely a két­napos ünnepek kérdését megoldja. A fiéízáim StSoor wwitfiz ú'Ske á?«e»ere j&ztiu: £űi]£mr JfaSSace (5) — Mr. Martin ott? Ismeretlen hang volt. — Igen, válaszolta Diók. — itt Heveinek. A biztos beszélt önről és bejelentette látogatását, de hiába vártam. El­jöhetne-e még ma este? A dolog sürgős! Sürgető aggodalom csendült ki hangjából. — Szívesen, — felelte Diók. — Hol lakik? — Egészen a közelben. Acaciia Road 907, St. Johns Weod. — öt perc múlva önnél leszek, ígérte meg Diók é.s letette a kagylót. Hirtelen azonban eszébe jutott vendége. ígéretét most már nen. vonhatta vissza. De talán jobb is lesz. ha Lew Pheeneyí egészen magára hagyja. Né­hány szót váltott gazdasszonya vall és azután az éjszakára elbocsátotta. Lew Pheeney készséggel belement rendel­kezéseibe, sőt szinte megkönnyebbültnek lát­szott, hogy gyónás közben senki sem zavarja. Diók megelégedetten indult útjára és már ntéhány perc púivá csengetett egy impozáns ház kapuján, amely St. Johns Wood legjobb vidékén, egy kerti telken előkelő vissza vo­nulta ágban állott. Egy öreg szolga vette el ka­lapját és botját és bevezette egy hosszú, kes­keny szobába, amely nyugodt ízléssel volt berendezve. Haveloek ötven év körüli, volt, magas és so­vány. Olyan homloka és állkapcsa volt, mint egy boxolőnak és szürkés kotelettjei kissé ha­ragos külsőit kölcsönöztök neki. Ennek eltené- nére tetszett Dicknek, mert a csiptető mög.ül fel villanó saesm-ek kellemes és okos pillantást árultak el. — Mr. Mártiin, ugy-e? — Feléje nyújtotta hosszú, keskeny kezét. — Kérem, foglaljon helyet, tegye magát kényelembe, mintha ott­hon volna. Mivel szolgálhatok? Magam leg­szívesebben egy öreg portért ajánlhatok, va­lóban fejedelmi ital, amint nyomban megál­lapíthatja. Waltér, adjon kérem Mr. Ma rím­nek egy poharat. Hátradőlt székében, összehúzta ajkait és át­ható tekintettel mérte végig a fiatalembert. — Tehát ön detektív? — Ez éppen úgy hangzott, mint ma reggel az a hasonló kér­dés, amely a könyvtáros kisasszony szép aj­kain csendült fel és Dirik igenlően bólintott. — A biztos elbeszélte nékem, hogy holnap reggel kiválik a szolgálatból, ön, ugy-e, fog­lalkozást keres, amellyel kitöltheti, szabad­idejét? Nos,'én segítségére lehetek. Walter, elmehet. Vegye te a telefonkagylót. Senki számára nem vagyok itthon és semmi fontos ügyeim nem tehet. Amikor a szolga mögött hezáródott az ajtó, Havelodlc felkelt és hodszur ideges lépésekkel mérte végig a szobái. Gyors, éles és brüszík módon beszélt, mintha vádakat emelne egy láthatatlan ellenség ellen. — Ügyvéd vagyok, talán ismeri a nevemet, bár a bíróságokon nincs sok dolgom. Tevé­kenységem inkább tanácsadói. Külön,l>ö®ő szövetségeknek vagyok szlndiikusa, ezenkívül pedig a Selford-hitbizománynak vagyok a kurátora. — Ezt bizonyos hangsúlyozással mondotta és némi szünet után hozzátette: — Szeretném, ha ez a kehely elmúlna rólam. Az öreg Lord Selford a szó igaz értelmében nem volt oly öreg, vétkeinek és bűneinek száma azonban valóban meghaladta éveit — az el­hunyt Lord Seiford tehát végrendeletének egyedüli végrehajtójává tett engem és meg­bízott sajnálatraméltó fiának gyámságával. Nem nagyon szeretetreméltó és igen szeszé­lyes ur volt, talán nem is egészen ép eszü, mint a legtöbb Selford. Ismer te-e Seiford Mámort? Dick nevetett. — Tegnap még nem ismertem. Ma délután azonban történetesen birtoka mellett hajtot­tam végig. Tehát ott lakik a jelenlegi Lord Seiford ? — A csodát gondol ő arra! — vágott közbe Haveloek és szemei haragosan csillantak meg az üveg mögött. — Sehol sem latoik. Vagyis sehol sincs maradása kei:-három napi­nál tovább, ő a nomádok királya. Különben édesatyja fiatalkorában hasonlóképpen vi­selkedett. Fierce — ez a családi neve, címét egyáltalában nem használja — Plieroe az utóbbi tiz esstendől>en szakadatlanul utazott. Angliába csak nagy időközökben tér vissza. Jómagam négy év óta nem láttam. Annikor Selford meghalt, Fierce had éves volt. Nem volt anyja, nem volt nővére, nem voltak kö­zelebbi rokonai. Atyja iis egyetlen gyermeke volt szüleinek, tehát sem nagybátyja, sem nagynénje nem volt, akik megoszthatták vol­na velem a felelősséget A gyermek nagyon gyenge volt és még annak a magániskola kö­vetelményeinek sem felelt meg, amelyl>e nyolcéves korában beadtam. Végül alkalmas háziíaniiót szerződtettem, aki annyira, mennyire a gyermek beteges állapota meg­engedte, a szükséges dolgokban kitanitotta. Ez a készültsége azonban az egyetemi tanul­mányokra nem volt elegendő.- Ezért a tanuló- évek után tanítójával együtt utazásra kül­döttem. Bárcsak ne tettem volna, mert a Lel­kiében a vándorlás szenvedélye égett és ez szünet nélkül űzi a világon keresatül-kasul. Négy évvel ezelőtt felkeresett engem Lon­donban. Útban volt Amerika felé. Azóta a gondom inkább növekedett, mint sem csök­kent volna. Időről-időre pénzt követel tőlem- és tekintélyes összegeket kábelezek neki a világ minden részébe. Mindenesetre joga van, hogy pénzt követeljen, mert három év óta majoresco. — Pénzügyi helyzete . . . vetette közbe Dicik. — Változatlanul rendületlen, vágta rög­tön vissza az ügyvéd. — Nem ez, ami nyug­talanít. Hanem valami más történhetett ve­le. Talán rossz kezekben van. — Kissé habo­zott és azután folytatta. — Feltétlenül létre kéll hoznom vele a kapcsolatot nem közvet­lenül, hanem egy harmadik személy utján. Másszóval arra kérném önt, kövesse Lord Selfordt Amerikába, igyekezzék vele isme­retségbe jutni anélkül azonban, hogy meg­mondaná, hogy ismer engem, vagy hogy én küldtem ki önt. John Pierce néven utazik, mindenütt csak átmenetileg tartózkodik és nagyon gondosan kell nyomoznia azután, hogy hová utazik, mert nem Ígérhetem meg önnek, hogy állandóan kapcsolatban tudok önnel maradni. Azonban az amerikai rendőr­ség segítségét nem szabad igénybe vennie. ‘timrrtr^ryr*^^ -------n-m rnr-iiiTniTirTiininii»i^ li^wiiiiiiiiwwwBBiiFHMiPiiiwiBiBBWMiMiiai i n iMiiiw^ipiiiiiiwiiiiiiiBaiijiiBiHWiiiiw^ -r.* r ■ -*r*y*»v-r-■■— I gj fomor és feélti.sxtifé hatása páratlan. | Az ínmáűdí'! w, tóvemo ölszc másfalta kesuüvizzel! Kapható mimJouiiíl kis és üagy üveaben. Schmicithaner kiitvá'.lalat Komárom* jj-------------------------- n -«ninrmirwii—ii— i—»ii«ii i«m< ih»i miwmiwn li i«l .murr r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom