Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-16 / 13. (1936.) szám

192ft január 18, szerda. ^1«GmAW.^AR-H1RI)AP Gazik unifikációs miniszter nyilatkozik lemondási szándékáról és a Tuka-ügyröl A Prágai Magyar Hírlap munkatársának beszélgetése a miniszterrel Jön S Jön! a világ legnagyobb attrakciója! ! H ! I I l l ....... Pr ága, január 15. Az elmultt heteíkíben Gaziik dr. unifikáoiás miniszter személyével kapcsolatban különböző hírek láttáik nap­világot Sokat írtak a szlovák néppárti mi­niszter kimondásáról, sőt az egyik cseh lap még azt a hírt is hozta, hogy Gazik dr. kilép a szlovák néppártból és egy másik pártba lép át Munka Iá rmunknak alkalma volt Ga­biik dr. unifikáolés miniszterhez kérdést in­tézni a híreszteléseikre vonatkozóiiag. A mi­niszter a lemondására vouatikozó és már megcáfolt hiirek eredetéről, valamint a Tuka-üggyel kapcsolatban felmerült kombi­nációkról a következeket mondta: — A lég1 képtelenebb kombinációkat fűzte a szenzációt hajhájsizó sajtó állitólagos d‘e- máissziómimial kapcsolatiban, mely abban a formában, ahogy feltálalták, természetesen keliemesen csiklandozó csemege a kritikát- lan sajtónak. Tény az, hogy a demisszió gondolatával foglalkoztam, még pedig azért, mert foly­tatni szeretném ügyvédi gyakorlatomat. A doiog azonban ma már nem aktuális, de mindiaimélJIett a politikai nyilvánosság érte­sítésére akarom adni a hiiír eredetét. Még noveimfber hónapban levélben felkér lem Illinikát, a párt elnökét, hogy járuljon hozzá lemondási kérelmem benyújtásához. Párt­elnököm erre másfél hónappal később azt válaszolta, hagy a párt parlamenti klubjá­nak véleményét kell kikérni. Ez még a mai napig sem törtéint meg. Arról, hogy képviselői mán dátumomról is lemondanék, szó sem volt s ez csak egy a párt egység megbontására irányuló ellen­séges kis éri el Erőszakolt, de természetes — folytatta a míiniisziber —, hogy ez a sajtó összefüggéseket keresett saját hiireá és a Tuka-üigy között. Ezek közt azonban semmiféle kapcsoltat nin­csen. Nekem csak annyi tudomásom volt a do­logról, amennyi mint páriembort érdekelt,1 minden más kombináció felületes szem­fényvesztés. A Tuka elleni vádat a mai napig sem ismerem és hozzá sem szólha­tok, inért, mint jogászember, csak az ira­tok áttanulmányozása után mondhatnék véleményt. Nem érdektelen asz egész ügyben asz sem, hogy miiindiezetoet a híreket még pártom lap­jában is csak mint a Lidové Novimy és a Národny Dennik idézeteit kellett olvasnom. Ennyi minden, amit mondhatók. Ha el is hagyom a miniszteri széket, ez most nem lehet időszerű és a saját belátá­som is figyelembe veendő körülmény. Ar­ra a politikai szenzációra pedig, hogy ki­lépnék a szlovák néppártból és egy másik párthoz csatlakoznék, az a válaszom, hogy ilyen eltévelyedés csak olyan agyakban foganhat meg, amelyek, mint a szenzációt hozó lap maga is, alkalmasak minden idő­ben ilyen „mesteri" politikai bakugrások i. -sitésére, amiről ismételt véleményem az, hogy ez nem egyéb, mint pártom politikai egységé­nek megbontására, irányuló machiuáciő. Gottdiener trSc 'MjKfim London, január 15. A londoni afgán követ I a következő hivatalos jelentést tette közzé: | — Az afganisztáni belső viszálykodás kö­vetkeztében Amanullah király hazafiassá­gában rokonszenvböl és szabada akarattal lemondott Afganisztán királyi trónjáról és a koronát átadta bátyjának, Inayat Ullah hercegnek. Az eddigi diplomáciai összeköt­tetések változatlanul megmaradnak. Az Európában népszerű Afganisztánban népszerűtlen uraikodö Amanullah király lemondásával Középázsia legujab btörténetének érdekes fejezete záró­dik le. Afganisztán Amanullah király szemé­lyével kapcsolatban 1927 és 1928 folyamán rendkívül közel került Európához s az afgán király a nagy európai fővárosok közönségé­nek népszerű alakjává vált. Míg tavalyelőtt senki sem tudta, hol fekszik Afganisztán és ki az uralkodója, addig ma miuden európai kisgyermek megtanulta Amanullah nevét cs arcképére bármikor ráismer. Amanullah nagy népszerűsége a király tava­lyi hosszú európai utazása alatt keletkezett. Ez az utazás kétségtelenül, egyike voit a leg­érdekesebbeknek, amelyeket egzotikus ural­kodó valaha is Európában tett. Óriási udvartartással, ragyogó egyenruhák­kal és rengeieg pénzzel érkezett Amanullah a kontinensre, ahol minden állam szívesen fogadta, mert az általános vélemény szerint a reformokra vágyó uralkodó nem annyira látogatni és tanulni, hanem főleg vásárolni jött Európába. Legelőször Görögországot és Olaszországot látogatta meg, majd Nizzán át Parisba érkezett, ahol valóságos ünnepnapok­ban volt része. A kormány nagy bevásárlások reményében mindent megtett, hogy az egzo­tikus fejedelmet méltó fogadtatásban része­sítse. Amanullah azonban okosabbnak bizo­nyult, mint az európai hatalmak gondolták és — nem vásárolt semmit. Néhány heti pá­risi tartózkodás után, miután kifejezte legfel­sőbb megelégedését, Londonba távozott, ahol elölről kezdődtek az ünnepségek. A világlapok napokig Amanullah gezmélyé- vel foglalkoztak. Londonban szintén nem vásárolt semmit, majd átment Németországba, ahol Hindenburg ugyanolyan pompával fogadta, mint többi nyu­gateurópai államfő-kollegái. ' / Általános meglepetést keltett, amikor Amanullah Beriinbői Moszkvába tározóit. Ekkor a békés utazáshoz már bizonyos po­litikai mellékiz járult s a la nők uj szenzá­ciót tálaltak olvasóiknak Amanullah sze­mélyével kapcsolatban. Általános vélemény szerint Amanullah szivéhez a legközelebb Szovjetoroszország esett, mert ott tanulta a legtöbbet s ott határozta el végleg reform- terveinek megvalósítását. Amikor végre tavaly nyáron Törökországon keresztül visszatért hazájába, a néhány aján­dékba kapott Junkers-repülőgépen és egy rakéta-autón kívül, elsősorban orosz és török árukat és instruktorokat hozott magával. Anglia közbelép Azonnal hozálátott, hogy reformjait meg­valósítsa. A talaj meglehetősen elő volt ké­szítve és a király elegendő hatalommal ren­delkezett, hogy az állandóan renitenskedő vad törzseket megfékezze. Szeme előtt Ke­H jugoszláv diktátum az Adriai-tenger hegemóniájának eSőM siflise ? Sándor király a katonai kamarla markában — Macsek újabb nyilatkozata — A szerbek győzelme Budapest, jaimxáir 15. (Budapesti szerkesz­tőségünk téléi.om jetemtéise.) A Pesti Hírlap munkailársánaik hosszabb beszélgetést sike­rült kieszközölnie Macsekkel, a horváit pa- raszitpárt vezérével. Az újságíró többek kö­zött [kérdésit intézett hozzá az irányban, hogy a horvátok hogy vóleke-dnek a kormány válto­zásról. Macsek kijelentette, hogy az alkot­mány eltörlését őszinte örömmel üdvözölte az egész nemzet. „Mikor azonban az uj kormány összetétele nyilvánosságra került, tisztába jöttünk az­zal, hogy a szerb pártoknak ismét sikerült a hatalmat kezükbe keríteni. A főszerepet ebben a kormányban újból a szerb radiká­lisok viszik, támogatva a demokrata Ma- rinkovicstól és mint disz, vagy ha úgy tet­szik, mint politikamentes munkatárs Kö­röséé dr. és ezenkívül két horvát szakértő foglal helyet a kormányban." Az újságíró ezután azt a kérdést intézte Ma- cseikhez, vájjon gondolja-e, hogy az uj kor­mány a régi h árváit elMietneis poiliiftilkát fogja folytatná. Macsek erre Így felélt: „Hogy nincsenek jó szándékai, az kitűnik a már proklamált ediktumokból is. A bí­rói függetlenséget fölfüggesztették és a po­litikai deliktumok részére Belgrádbaii kü­lön bíróságot állítottak föl, a városok és községek autonómiáját fölfüggesztették, a pártokat föloszlatták stb." Macsek nyilatko­zatából általában az csendült ki, hogy a horvátok folytatni fogják a nemzeti sza­badságért folytatott küzdelmüket. Küzdelem az Adriai-tengerért Budapest, január 15. (Budapesti szer­kesztőségünk te lefon jelliepté&e.) Az Uj Nem­zedék egy beavatott belgrádi politikustól úgy értesült, hogy a diktatúra valódi célja az, hogy Jugoszlávia zavartalanul fölkészül­hessen az Adria hegemóniájáért meginduló küzdelemre, amit Olaszországgal fog meg­vívni. Erre szolgál a jugoszláv—francia ka­tonai szerződés, valamint erre szolgál az is, hogy a költségvetésben megtakarított száz­milliókat és a tisztviselői létszám reduká­lásával megtakarított összegeket mind a hadsereg fejlesztésére fogják . fordítani, amit parlamentáris alapon nem tehetné­nek meg. Az Adria hegemóniájáért megin­duló küzdelem végeredményben háborús mai pasa példája lebegett, aki két év alatt modern értelemben vett országgá változtatta át az ázsiai Törökországot. A szovjet és Tö­rökország hathatósan támogatták, de éppen ez a támogatás volt Amanullah veszte. An­glia semmiecstre sem engedhette meg, hogy a szovjetbefolyás megerősödjék az Anglia és Oroszország között évtizedek óta Eris al­máját jelentő Afganisztánban. Amanullah kora ifjúságától kezdve halálos ellensége volt az angoloknak. Anglia elérkezettnek látta az időt, hogy végezzen vele. Fölhasz­nálta a király túlzóit reformtörekvéseit, melyek az afganisztáni népben nem ör­vendtek rokonszenvnek. A többi Lawrenee ezredesnek, Anglia mohamedán politikája legkiválóbb intézőjének feladata volt. A felkelő törzsek csakhamar elvágták Araan- ulláht a világtól, elcsábították a királyi had­sereget. és hiába vonta vissza Amanullah reformtörekvéseit, menekülni volt kényte­len és a trónt át kellett adnia hányjának. Inayat Ullah, az uj király határozottan angolpáríi. Hatalomrakerülésével az afgán kérdésben Anglia győzött s ezentúl Afga­nisztánban az történik, amit a londoni Fo- rcigen Office akar. Amanullah romantikus terveinek egyszer s mindenkorra befelleg­zett. Afganisztán nem európaiasodik el tö­rök vagy orosz mintára s megmarad tovább­ra is az a vad és Angliát szolgáló hegyvidék, ami eddig volt. Amanullah áldozata lett romantikus re­formtörekvéseinek. Most repülőgépen me­nekül feleségével, a szép Hernyóval, nyugat felé. Számkivetését a perzsa sah mintájára Franciaországban akarja eltölteni, ahol vagy Parisban, vagy a kedvezőbb klimáju Riviérán fog élni. A menekülő exkiráiy London, január 15. A Foreign Gfficehez érkezett jelentés szerint Amanullah ex- király repülőgépen Candalvarba érkezett, Suraya királyné vele van. Candahar még algán területen van és körülbelül száz mérföldnyire fekszik az indiai határtól. A király élete tehát még mindig veszede­lemben forog. Valószínű, hogy meg fogja kísérelni a határon való átreoülést és soha többé vissza nem tér hazájába. konfliktust fog fölidézni, — mondja az Uj Nemzedék informátora. Sándor király gondjai Budapest, január 15. (Budanesíii saer- keszt ős égünk telelőn jelentése.) A Magyar­ság beavatott helyről arról értesült, hogy a jugoszláv királyt a pártharcok naervon el- keseritették és a belgrádi szkupstinában történt gyilkosságok óta üldözési mániája ismét kiújult, ennélfogva természetesnek és érthetőnek tartja, hogy a király a ka ma­rii! a bábjává vált és hogy könnyen ráve- kette a diktatúra végzetes lépésére Zsivko- vics tábornok, aki már egy királyt fiatal korában legyilkolt Belgrádban. Ezek a vé­res árnyak lengik körül ma újra a belgrá­di konakot, ahol lázas tanácskozások között sütik ki az újabb josrtiprásokat. A király rettegve, bizalmatlanul fogadja tanács­adóit, minden gondolkozás nélkül ir alá és mindenhez hozzájárul. Mindez Belgrádban nyílt titok, hiszen tudják, hogy Sándor szerb király terhelt és könnyen ráfebeíő volt a diktatúrára. Egész Bélgrád letört és csöndes város lett, ahol az emberek való­sággal alvajárókká váltak.------ IMIM II ---------» Mi lánói énekké Bevették ki a budapesti pipái sémíísü Budapest, január 15. (Budapesti szerkusz- iőségüník telefon jelentése.) A .Magyarság ar­ról értesül, hagy a pápa az,esihunyt To-si mi­lánói bibaroséirsak utódául Orsenigo Caesaré budapesti ..pápád nu-nciust nevezi ki. A rr .n- cius rövid időn beliül elhagyja Budapestet, hogy eflfoigMja a milánói érseki széket. A romantikus Amanullah szomorú vége A lemondott afgán király repülőgépen menekül hazájából — Amanullah tavalyi utazásának története — Anglia keze van a játékban? — Az uj király személye | Világhírű „Sfr&tSIKfi©” V* féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal* f|* / fji SUfP .flk v ' |P I neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- irar *08 a® | szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — B ® aAifl 3*e sSó' M | .............................................— “ “ J —— .......- IS. |f Te S jjjj

Next

/
Oldalképek
Tartalom