Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-15 / 12. (1935.) szám
1929 január 15, tedd. Uz autonóm szojm haladéktalan egybehivását követeli a ruszinszkói magyarig Hokfe? Károly deklarációja és Siménfalvy Árpád dr. indítványa a ruszinszkói országos képviselőtestület alakuló ülésén Prága, január 14. A ruszinszkói országos képviselőtestület üléséről ungvári szerkesztőségünk távirati jelentése alapján a 'gyűlés napján részletesen beszámoltunk. A posta késése következtében azonban csak most került kezünkbe a magyarság nevében fölszólaló Hokky Károly beszéde és Siménfalvy Árpád dr. indítványa, melyek a .kis ország autonómiáért folyó harcának fontos dokumentumai. Hcftky deklarádőla Hokky Károly deklarációjában mind énekeik) bt Leszögezte, hogy az alakuló ülésre szóló meghívót esek nyelvem is megkül d lék a magyar tagoknak, de a magyar nyelvet- még ezen a meghivólapon is mellőzték. Követeli a békeszerződések és az állam törvényeinek szigorú betartását. „Mi az autonóm alapon választandó szojm vagyonában — mondotta — teljesen jogtalanul gazdálkodunk.44 Hokky egy egész sere? példáit hozott föl fi- ,Mónikájában arra, hogy a békeszerződés rendelkezéseit nem tartják be lojálisán úgy az állampohrársági jogok kezelése terén, mint gazdasági és kulturális téren. Ma is ugyanannyi munkás dolgozik u~vanannyi üzemben, mint 1914-ben, — mondotta többek között. A különbség csak az, hogy a fakomjunktura több fűrésztelepet Létesített ma, ellenben több régi g'-^T kénytelen volt beszüntetni üzemét. A mezőgazdaságot egy szemernyivel som lendítették föl, hacsak a dohánytermelést nem lehet annak venni. Ezt is azért tették;, mert be- ip-modódéit, hogy Cseh- és Morvaországban dohányt termelni nem lehet, itt kellett tehát a termelést fokozni. Tanítók és más régi nyug-1 díjas, elbocsátott tisztviselők járnak itt éh-j segítői ájuldozva, akik ma sem kapnak egy! fillér nyugdijait sem, vaigy ha ig^n, akikor olyat, amely embert megélhetést nem biztosit nekik. Sok magyar iskolát festettek át csebre. A Prager Presse jubileumi számában, a tiszai eh é.negy házai szép iskolát, mint az uj rezsim alkotását mutatták be, holott az épület már 1914-ben állt. Azon a területen létesítettek tíz év alatt több, mint száz iskolát, ahol 1818 előtt az egész területen nem volt száz cseh lakos. A közigazgatás lassúsága példátlan. Egy idős uriasszony nyugdijkérvényéhez például hat keresztlevelei csatöltattak be. Végül a következő szavakkal deklarálja a magyarság elvi álláspontját: „Amíg mi itt a béíkeszerződés és az álam legfőbb törvényének szigorú betartását, emberi jogaink biztosítását, tiszetsséges embert bánásmódot, kenyeret és kultúrát nem kapunk, amíg az állampolgárt eeyenlőségét a gyakorlatban a kormányzat meg. nem valósítja, amiig a had ifcárok, a pénzbe váltással a mi legszegényebb sorsú népeinktől elvett több, mint háromszáz millió csehszlovák .koronát, továbbá az 1917—22. évekre Utólag kivetett adók utólagos behajtásával a pénz értékének emelkedése folytán előállott azon kár, hogy háromszoros értékű pénzzel! kell megfizetni ezeket a régi tartozásokat, — meg nem téríttetnek, — a:mig a talajjavítások és útépítések címén bennünket megillető és tőlünk elvett milliók Rusz.in.szk ónak vissza nem adatnak, amíg mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk emelése megfelelő beruházásokkal nem biztosiHátik, amiig elbocsátott tisztviselőink és nyugdíjasaink ügye emberségesebben nem rendezitetik, amíg mindezen intelligenciánk megfelelő arányban állami szolgálatban elhelyezésit nem kap, amíg a szociális nyomor megszüntetésére megfelelő intézkedést nem tesznek, amíg a mai rendszer hélyetit Ruszinszkóban nem érkezik él az egyenlően bánás ideje, addig kénytelenek vagyunk ellenzéki harcunkat folytatni.“ Siménfalvy indítványa Siménfalvy Árpád dr., a magyar pártszövetség másik országos kép visel őtesitüleitó .tagja, indítványt terjesztett elő. Az elvi jelentőségű indítvány a következően hangzik: ,,Podkarpatszika Rusz országos képviselőtestülete megállapítja, hogy az állami igazgatásról szóló 1927. évi 125. se. törvény meghozatala, tartalma és végrehajtása, valamint annak alapján az orsz. képviselőtestület megválasztása és egy behívása Podkarpatszka buszban az autonómia nyilvánvaló megsértésével történt, amely autonómiát a sainttgar- maimi békeszerződés, az ezt ratifikáló 507— 1921. sz. csehszlovák törvény 10—13. §-aá s az 1920. évi 121. sz. csehszlovák álkotmánytör- vény 3. §-a biztosítottak, mert Podkarpatszka Rusz lakossága a saját területén önmaga kizárólagosan van jogosítva arra, hogy autonóm tartománygyiilése (hzoJrj) iiíján meghatározza beligazgatásá- nak rendszeréi s az autonóm közigazgatást s a végrehajtó hatalom gyakorlásának módjait. Ennélfogva a prágai parlament, midőn az 1927. évi 125. törvénnyel Ppdkarpatiszka R úszna vonatkozóan is szabályozta a közigazgatást s azt az 1928. évi 93. és 94. sz. kormányrendeltetekkel már 1928 julius Írtől bevezette Podkarpatszka Rusz területén, túllépte saját hatáskörét. Tekintettel arra, hogy a csehszlovák köztársaság törvényhozása önmaga és egyolda- 1 ulinn nem változtathatja meg az 1921. évi 507. számú, más állam óikkal iis garantált nemzetközi. jellegű törvényt, tekintettel továbbá arra, ho'TV az 1920. évi 121. sz. törvény 3. szakaszában meghatározott autonómiát csak al- kotmánytörvéuy változtathatja meg, az 1927. évi 121. sz. törvény ellenben nem alkotmány- törvény, Podkarpatszka Rusz országos képviselőtestülete ezért ezt a törvényt eo ipso és annál is inkább érvénytelennek tekinti, mert a csehszlovák köztársaság végrehajtó hatalmának forrása a nyelv, közoktatás, vallás és beligazgatás tekintetében Podkarpatszka Ruszban egyedül és kizárólag csak annak lakossága lehet. Az országos képviselőtestület, amely tisztelni Prága, január 14. Englis volt pénzügyminiszter újévi cikke az óriási hadügyi kiadásokról élénk visszhangot és ellenvetést váltott ki a kormánypárti sajtóban. Englis most válaszol a támadásokra a Lidővé Novinyben. Megállapítja, hogy ő az állami kiadások stabilizálásáért harcol, mert a defláció az adósró- fot megspkszoTOsitotta, de nem sikerült az áll ami költségvetést ugyanolyan mértékben leszállitani, minit amilyen mértékben a valuta emelkedett. Ez volt újévi cikkének is az értelme, amelyben megállapította, hogy a nemzetvédelmi minisztérium kénytelen lesz a költségvetését túllépni, A képviselőház költségvetési bizottságában az ezévi költségvetés tárgyalása alatt a nemzetvédelmi miniszter nyíltan kijelentette, — írja Englis, — hogy a nemzet- védelmi miniszternek nem lesz módjában a költségvetési irányzatot betartani, hanem kénytelen lesz ezt túllépni. Cikkemben nem mondtam mást, mint amit ez a kijelentés tartalmazott. A Venkov és a Lidové Lásty élesen megtámadták emiatt Engiist és figyelmeztették, hogy ilyen államellenes támadás a rendtörvénybe ütközik. (!) Englis mostani válaszában azt árja, hogy a két lap támadása szappanbuborékként elpattan. Senki sem állíthatja azt, — írja, — hogy akár a nemzetvédelmi miniszter, akár az én kijelentésemből a költségvetésnek titkos átlépését lehet követke zA prágai magyar dMkmenaa vezetősége az 1928—29-iM iskolai év II. feliében számos főiskola! hallgatónak nyújt díjtalan, féláru és (kedvezményes áru ellátásit. Akii eme kedvezmények valámélyikőben részesedni kíván, az 1929 január 25rtg bezárólag postán ajánlott levélben küldje be kérvényét az alább megadott címre vagy adja át a menza pénztáránál. A kedvezményekben felekezeti büUöníböég nélkül csakás oly szüovenszlkói és rusziusdkéi származású magyar és német nemzetiségű szegényBousu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik az általuk látogatott főiskola tanulmányi és vizsgarendje általi, előirt eredményt fél 'tudják múltain! a erkölcsi maga viseletűk feddhetetlen. I. A béCyegtelen kérvénynek tairtattmaznia keüíl, külön bekezdésekben s az alábbi sorrendiben a következőket: 1. a kérelmező vezeték- és keresztnevét, 2. az egyetem nevét, 3. a fakultás teljes meigm evezését, 4. az ímimatrtfculáció keltét, 5. hogy hányadik félévre iratkozik be a kérelmező ok 1928—29. ddkoiLafl év elején,, tiltakozik az 1927. évi 125. sz. törvény végrehajtása ellen, miután ez a törvény durván megsértette Pgd- •karp. Rusz lakosságának önkormányzatát, a saintgerinaiini békeszerződést s a köztársaság alkotmány törvényét s miután annak végrehajtása a kormányzói állás eflőleges tisztázása és meghatározása nélkül nem- is lehetséges. Tiltakozását és az autonómjogok fentartását bejelenti Podk. Rusz kormányzójának, a csehszlovák kormánynak és a köztársaság elnökének és hivatkozva az 1920. ért 162. sz. törvény 7. §-ánaik a) pontjára éis a 9. § analógiájára, egyidejűleg panasszal fordul az ailkot,mán ybírósághoz az 1927. évi 125. sz. törvény hatályának az autonóm Podk. Rusz területére történt kiterjesztése miatt s kérni: mondja ki az alkotmány bíróság, hogy az 1927. évi *125. sz. törvény Podkarpatszka Rusz területén érvénytelen, mert a prágai törvényhozó szervek ezen törvény meghozatalánál megsértették az alkoímánytör- vény 3. §-át s ezzel túllépték hatáskörüket. Az országos képviselőtestület egyúttal kéri a tetni, mert hiszen a parlament előtt szóbake- rült, nyílt dolgokról van szó. Ezzel semmiféle titkot nem árultam el, fegyvert sem szállít öt- töm az ellenségnek és nem ártottam a hadseregnek. Minit pénzügy miniszter éreztem a hadügyi kiadások súlyát éis ezek gondolkodóba is ejtettek engem, azonban Siyebla miniszterelnök a nemzetvédelmi alap tárgyalása folyamán "meggyőzött engem arról, hogy egy szabad nép, amely egy más államra nem támaszkodhat ik (Svájc, Belgium), idegen védelemben (semlegesség esetében) nem bízhatók, hanem csakis saját magában és saját hadseregében. Én örömhöz képest támogattam a nemzetvédelmi minisztert és csak a pénzügyi rendet sürgettem . Ha a nemzetvédelemnek — fejezi be E ■ glis cikkét — feltétlenül nagyobb anyagi eszközökre van szüksége, úgy legyen, de akkor az 1926. évi törvényt módosítani kell és ezzel egyidejűleg más oldalon kell megtakarításokat keresni, hogy közgazdaságunkban a stabilitás megmaradjon. S ez lehetséges is. Mindkettőhöz csak. merészség kell: Megadni azt a hadseregnek, amire szüksége van és más óldalon takarékoskodni. Csak az államháztartás stabilitásának gondolata foglalkoztatott engem és kijelentem, hogy ez ma épp olyan fontos, j minit annak idején a valuta stabilizálásának a gondolata volt. 6. a kéredmező áldandó ('szünidei) lakóhelyiét, 7. prágai -lakóhelyét, 8. illetőségét, 9. vallását, 10. teljes születési dátumát (község, év, hő és uap), 11. az éfli vezeti ösztön- diijámak megjelölését (milyen alapból s mily összegű), 12. annak kinyilatkoztatását, hogy a kérelmező a menza házirendjének magát aláveti s azt 'betartja. II. A' kérelemhez eredetben vagy hiteles másodlatban melléklendő: 1. oly szegénységi —vágyom rí laílansági — bizonyítvány, amilyet a főiskola a teljes vagy részleges tandíij- elengediéis iránti kién vényekhez (megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (első éveseknél érettségi bizonyitvány, kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítványok, hivaitalos kollokviumi kimutatások, ledkeíkönyv). Valamennyi eredeti vagy hiteles másoilatban beterjesztett okmányról egy* szerű. — nem hiteleai'tett — másolat is készítendő s a kérvényhez melléklendő. Az eredeti okmányokat a kérelmező az elintézéssel együtt, visszakapja, a nem hitelesített másolatok a menza vezetőségénél maradnak. A ddjtalám és féláru kedvezmény* a bed'5 cseh szlovák kormányt, hogy az alkotmánybíróság döntésének bevárása nélkül répánál!ja kii a" Podkarpatszka Ruszén és önkormányzatán ejtett sérelmet s az 1927. évi 125. sz. törvény érvényének Podk. Rusz területén való megszüntetése végett haladéktalan ni tieden kompetens helyeken javaslatokat s Podk. Rusz kormányzójának egyetértős^ye! az al- koiíimánytörvény 3. §-áui;.’k; 4., -6. é$ 8. pontjai alapján haladéktalanul tegyen lépéseket Podkarp. Rusz autonóm taríománygyülésének (szojm- jának) egybehivása iránt, amely egyedül és Mzárólag van hivaiLva és jogosítva Podkarpatszka .Rusz autonóm közigazgatását szabályozni. Mert Podk- Rusz lakossága az adminisztrációban való részt vételét (1927. évi 125. tv. 6. §-a) önmaga akarja meghatározni és alkalmazni, azonban nem a ráoiMroj-áffit törvény alapján, amely az alkotmánylevél és békeszerződés alapján érvénytelen, hanem az egyedül helyes jogalapon: a saiffitgermalni békeszerződés és a csehszlovák köztársaság alkotmány törvénye alapján. Ennek az igazi autonómiának megvalósítását a csehszlovák állam első tízéves jubileuma után már nem lehet tovább halogatni, annál kevésbé, mert Podkarpatszka Rusz lakossága nemcsak akar, de képes is autonóm jogaival élni, amély képességét a csehszlovák kormány is elismerte akikor, midőn az országos képviselőtestületibe való választásokat lefolytatta. Az országos képviselőtestület kimondja, hogy üléseit mindaddig elnapolja, amig a köztársaság kormánya eme tiltakozásra és panaszra választ nem ad.“ zés eredményét mindenki megtudhatja a prágai magyar menza pfénzitánmalkánál, Tömöri János dr. urnái 1929 január 31-én a menza helyiségében a hivatalos órák alatt s ugyuneikkor és a folytatólag következő napokon a kifüggesztendő hirdetményben. megjelölt órák alatt.' Aiki kérelmiének postai elintézését kívánja, az megfelelő nagyságú s kellően 'felbélyegzett s megcímzett válaszboríték ót csatoljon. A hiányosan megfogalmazott és felszerelt kérvények (kiegészítés végett visszaküldet-.,.,, nefc tekintet nélkül1 ar-rág hogy a pótlás a kellő határiidőre betérkezhetik-e vagy sem:-1 A megadott kedvezmény az 1928—29-iká iskolai év II. szemeszterére — 1929 február l-itől 1929 julius 15-ig —. érvényes, azonban . a menza intézőbizottságának határozatával bármikor indokolás nélkül megvonható. A határidőn túl beérkezett kérvények csak annyiban reihetők figyelőimbe, ameny- nyiben. azt a menza költségvetése megengedi. A postán benyújtott kérvények kizárólag erre a címre küldendők: Törköly József dr. szenátor, a prágai magyar menza ügyvezető igazgatója. Piraíha, Paulámént. Más címekre küldött kérvényekért s azok .mellékleteiért a menza vezetősége nem vállat felelősséget. Prága, 1929 január 6. • ■ Grossohmid Géza dr., a ‘menza-intiézőbázottság elnöke. Törköly József dr., a menwartntézöbizottiság ügyv igazgatója. Flarhbarth Ernő dr., a menzartintézŐbizoftság előadója. Teljes eM Síiig a berlini spanyol Berlin, január 14. A berlini egészségügy! hivatal vezetője, Hoffmahn professzor részletesen tájékoztatta a sajtó képviselőit a berlini spanyol járvány kiterjedéséről. A spanyol- járvány a professzor szerint a karácsonyi ünnepek alatt lépett fel s oly gyorsan terjedt el, hogy január 4-én a napi megbetegedések száma már 6400-ra emelkedett. Január 10-én a kórházakban ápolt betegek között 273 esetben állapítottak meg tüdőgyulladást. A berlini járvány a professzor véleménye szerint az amerikai spanyoljárvány következménye volt. A járvány egyelőre még teljes erőről dühöng s a csökkenésnek még semmi nyoma sincs. A spanyol járvány fő jellegzetessége ezúttal az a körülmény, hogy elsősorban a gyermekeket támadja meg. A kórházi Személyzetnek több mint tiz százaléka beteg. Jelenleg 538 kórházi orvos és ápolónő fekszik s.panyoiiutthábau. Minthogy a kórházakban már egyetlen üres ágy sincsen, a városi tanács kénytelen lesz megkérni a Vörös-kereszt egyesületet, hogy rendezze be a barakk-kórházakat a spanyoi- betegek felvételére-’ köteles a köztársaság törvényéit, ezennel lincsel i ült pénzügyminiszter, lilám § nemzetvédelmi miniszter is mriftan lilsüirte a hadügyi költségvetés túllépését — Englis védekezik az agrár-üdék táradÉssIÉai szemben — vező elintézés íreményében csakis oly fő- •iskotaii hallgatók kérhetik, akiknek a hiteles okmányaik alapján a teljes, illetve fél- tandíj elengedésére igényük van. Az elintőPályázási hirdetmény a prágai magyar menza kedvezményei iránt az 1928 1929 iskolai év II, felében
