Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-13 / 11. (1934.) szám

n t«9 jmaé 18, Ml okozta az afganisztáni lázadást ?| A király sógorti w fölkelés okairól Páris, január ©leje. H'tubilbiiEah Mami herceg, Araániillaih ikiiuiálly .sógora, az iilit kövaííkefcő árdefoes cálkiket irta a francia sajtó résszé ne az aígaaiászfléiaá (lázadás ofoafliróll: NcMray hét éta az ©gésa világ ismét Afga- nissháninaíi és azokíkiait az eseauóny©kfceil fog- ialsozjuk, amétydkindlt Kaibuil, az ifjú iktMilytaág fővárosa, a sz/inheílye. Az Európától. víjILó óriá­si fávofeág- magyafftáaza elsős oirbaav hogy az ortifaiöá osemié'nv'eikirőii a legvadabb hubreik ter­jeditek él. A lapuk azt .árjáik, hogy az idegiéin i követségek vesaedeteanben torogWík és a töl- lieJéli már az uftoiLsó erődöt is -eMogiMltáík., amelybe AmainollWi király visszavoiuiilit. A vezetésem alatt allé párisi fcöwteég már megcáítílttia ezeket a hírnökét, de szeretőién) ez­úttal teljesen megyvriiláktöíiLanri a helyzeteit, mdly- tyeíl az európai IközívéiternéTiy egyéllltailiáibain. rmie-s tiisztában. Ki az az Ainaniliah, aki oimagánalk mod-er- názáfilásált oly gyorsam végrehajtotta ? A-mam Hi­tei). 1891-ban született és harmadik fia Habi- buijiliah kán emimeík. Tanulmányait Kabulban végezte a Skaitonaá akadémián, amelyet atyja ailapitott. 1912-bem feleségül vette Thtniaja kisassEonyt, Mabinud Tairsi ismert afgán bir- íapiró leányát. AmanüIIMi már ifjú kúrában foglalkozóift az államüigyekked és atyja, a bi- TodaSom emirje megtett régens lett. Műkor atyját meggyiKkoltáik, a kormányzás föladatai m if)u ember váíltlaim Jkierülbeik. Amenulilah tisztában vélt azzal, hogy az afgán poiliítiilka régi luagyományadt keiül Myitaífcnáia: Afganisz­tán íüiggeltffleinsége't minden idegen befolyással szemben meg keöil védeni. Afganisztán kulcsa a távollá leeleitnek és a keleten érdekéit nagy- hátaiimak már évszázadok óta arra töreksze­nek, hogy itt erős befolyást: biztcsitsanak ma- guknaík. Ama/nuilOiah, aki éibaiáTOzfa, hogy ezt a politikát követni fogja, egyszersmind aast is belátta, hogy a politikai zavarokns/k és az egyre fenyegetőbb anarchiának csak akkor vet­het véget, ha ortszvágált inegásmerteti m euró­pai műveltség vávmónyaivaíl. Első nagy cselekedete a papok hatelmán&k megszüntetése volt. ’A papok, az úgynevezett nra-lllah-lc, -igen nagy befolyást gyakorolnak a. népre, amely, mint minden Miérn nép. nagyon váíilásos. Bár a papok egy„nésee bdátita,’ hogy Amain-ulíliah és Ifeömyesaeíte csaík a nép javát lantja szem élőit és ezért támogatták is törekvéseiben, aífeadtak azonibao kötöttük oflyoindk is, akik megszöktek I az ország határmenti hegyei, közé és csaílília- kóztak az ott tanyázó rablób an dákhoz. Meg kell iitt jegyeznem, hogy m afgán baitárvidék­nek egy réssé 'távol áll minden kultúrától és •portyáző raiMók lakóhelyéül szolgál. A benn­szülöttek és az angol ősapátok mór több ikoban oxpediciókat indiiltokbak veknek a hordáknak a Ivifiubására, de nem értek eéílit, mert a hegy­vidék szorosai és őserdői jóformán járhatatt- lanok. Ezek a bandák állnak nemben a ild- ráttyafl és. vallásos ürügyeket kerasndlv ándo-' STcuíl. Amamullaih maga is többször vezette el­lenük csapatait és rátbecrmétt harcosnak bizo­nyult. Ez különösen növelte népszerűségét, mert az afgán nép nagyirabeosülii a harci eré­nyeket. A bandák mellett azonban komolyabb el­lenségeik is élnek az országban. Ezek. a mul- iíah-öi befolyásos baináitfi köréből valók, aikiiik minden erővel ©llemzriik az ország európai szi.n vonalra emeléséit. Ezek a politikusok külföldi államok bé­rencei. Kém alkarok neveiket említeni, de kétségtelen tény, hogy olyan, hatalmakról van szó, ame­lyeknek érdeke, hogy Afganisztánban álfliandó legyein a nyugtalanság, mert sokkal célsze­rűbbnek fartjáli, ha Olyan állammal kerülnek 1 érdekeként étibe. amelynek erejét belső viszá­lyok csödíkentiik­Eíjrőpai cselszövések Idézték elő a legutób­bi zavargásokat és ezek a hatalmak saját európai kultúrájuk ellen harcolnak Afga­nisztánban. f AmanulOaih a belső poillittkában is nagy váillío- zásofkat hozott létre. Afganisztánnak ma nép­ik ép viseleti alkotmánya van és a király ha­talma, bár igen nagy. azonban még esem kor- ílá tlan, meri m ellette államaik a felelős minisz­terek. akik a pairUamenft tagjaiinak soréból ke- nüknelk ki. A parlament mintegy kétszáz kép­viselőből áll, akiket a nép általános választó­jog alapján választ. » Amauuliah király nralkodáiáa alatt, három hatalmas orszáiguitat adlak át a forgafommák, amellyek a fővárosit, a vidékkel összekötik. A f- ganiÍEkánnak három Tádióáttomása van. Ka­bulban és két vidéki városban már, elkészült e Lelefonberendezés. A fővárosban egyetem működik, amely a haladó szellemű afgán ifjúságot neveli. Hozzáláttak a fcőrháaak épttéséliez és Afgia- mszfán néhány iév múlva eléri az európai ál­lamok szinvonaMil. Ezek az eredén 5rek mind a király buzgail- má.naík kösaönheltők, aki néha napi ir/enöt órán ált dolgozik. Minden Iránt érdeklődik, a.nri or r/oigájnek jólétét szolgálja és maga eil- tmiőiiva tanácsa<lóinak t-eir.vcitt, akik közölt szá­mos európai, akad. Bár a IkliráJly olhiániit rní:n- «leri ido'.rcm bofoííyáet, fiszítíábam van ar/jzail, hogy c:v-d: európaií azaöneimfoeinpili ac rdír 111 bakidé bír l; i ‘dben. Ezt kel. a szaikértökef, wkjí az udvai s a I isziáiuláíló népessóg köré­ben megbecsülésben, részesüknek, az élkenaéík gyűlöli, ment azt képzetS, hogy seígitöégükfeel. •egyes európai államok, nagyobb betolyáima. tesznek szert Aígunisatánban. Ez teljesen alaplaliaío föltevés, mert a azaűcértők csupán müeBalki. tanácsadók: és a politikáiboz semmi közük sánes. A népnek 'egy része minden péntöteen ösz­szegyüiliekieíztilc a mecsetben., ahol a [király sze­mélyesein tanít magyarázatot ujiiitásaimalk je- dm tőségléről és bizonyátja, hoigv az ország mo- dernázáM;-.;) m. egész afgán n/épnells érdelke. Ezeket a gyülefe®eteket férfiak, nők és gyer- meflceflc látogaftják, allrtk a kiiirállyt figyeítan-esen balágatják. Gyakran, nagy fényképeket és .ké­peket függesztenek ki a mecsetbekben, hogy az oktaihss gyaikioriliaíti és saetmllélfeetö -legyein. Akik ezekiot az előadáisokait megkongatják, m<awrvő- ződéses híveivé válnak a (királynak és az or­szág u;jjáátekitásán.®k. Á kiirá'Iy jefllemrajziáiiioz tertosik, hogy remd- kivüíl vallásos, de nem babonás. Hilthü uiuzul­mám, aító köv«bi Mohamed tamálbásiaát, anéüküt, hogy a más hitövakíkeií fősemben türeömeiftlen volna. Népe ezen a téren iíb nagyon sóikat 1 ta­nult föle. Végül áMjon itt még néhány szó a nökétr- désröl, vagy InMibb a. SátyolkérdéerőL .Azok a féríiaik, akiük. az uj törvény életbeléptetiése élőül több MteségaL vagyis háremet tairtotftaík, azt továbbra is megtiarthaitjáik, de .'nem szabad feleségeák számát tovább növekíi. Az álhumi saojlgáííiaitiban. álló férfelk köbeleedk háremükiett fötoszilíatoi és meg kén elégedni ök egy fele­séggel. A töhbnejiiségef szigorúan tiltják a törvé­nyek és néhány évtized múlva a hárem in­tézménye teljesen meg í©g szűnni. A. fláltydt váseftésétr-öf. szóló hiirek már a tegern-! dók (közé iharttozmiaik. Ma már 'nagyon kevés af­gán asszony jár íátydlM és Kabul főuccájáüi órákon át járhatunk, anélritt, hogy lefátyolo­zott nőktodi teilóiii'kozuáuk,. A nőkérdés fnem a 'leguehiezöbb problémája az uj rendszernek. A nőikéit megelégedéssel, tölti el emancipáció­juk, de annak eredményeait teüje* mértékben mé’T nem élvezik, mert évszánadokon ét étitek etlzárva. minden íkulilüuráítöl, tehát ezen <a téren még nagyon sok a potolmávaílőjUk. A PRÁGAI Mimii MŰSORA Adria: Volga, Volga... Flóra: Ai isteni Befcsy szerelme. Hvexda: A vadmaeska. (Dűlőre* dél Rkt.,j Lido: Vihar. Dráma 10 felvonásban. Lucerna: A* isteni Betsy sserelme. Metró: As ucra angyala. (Janetta Gaynor és Ch, FarreL) Svsltiaor: Allah kertje. (Alisa Tenj él Pt^xo^ wkih Sa.) és Ch > Pötx^ A jazz megnövelte a szívbajosok száméi Lehetséges-e az, hogy a jazankornak ifjúsá­ga uj, fokozott szabadsáigát azzal kénytelen megfizetni, hogy súlyosabb százalókszámban adőzék a halálnak és a k er esetkép tel en spgnek olymódon, hogy szive megromlik? Lehetsé­ges-e az, hogy súlyos vámot kezd. szedni az a magatartás, amely meg\Teti a nemzedékeken át tiszteletben tartott tartózkodó viselkedést? Léhetséges-e az, hogy az anyatermészet szép, csendben végrehajtja azt a büntetést, amely­nek eljövetelét jóil sejtették azok az atyák és anyák, akiket a fiuk és leányok lázadása hall­gatásra kény szerit ett? Vauinak jelek, amelyek arra mutatnak, hogy ■mindez folyamatban van. V annak jelek, ame­lyeket nem lehet egy bubáíriziirás fejnek sik­kes ifürtrázánSával elintézni. Vannak jelek, ■amelyeket a statisztika és az orvostudomány szolgáltat, még pedig ikiméletlenül. A jíaar.x-kor egészségügye A jazz-kor ma már meglehetősen előreha­ladt. A jazz-kor körülbelül a világháborúval kezdődött. Statisztikájáról eleinte szó sem le­hetett, ma már azonban erről is beszélhetünk. Korunk statisztikai adatai félreérthetetlenül megmutatják, hogy az Egyesült Államokban a- szívbaj a legfőbb halál-ok. E tény hatása alatt a tudományos társaságok kiadványaikban a gumókért az első helyről az ötödik helyire de­gradálták az amerikai halálokok ranglistáján. A szivibaj el ötéiben yo'inu 1 ás a teszi azután szükségeséé, hogy a leküzdésére egyesületek alakuljanak és azok 'fen tar fására sok-eokezer dollár fordittassék. A legszomorubb az, hogy a szívbaj terjedése főképpen a 10—25 évig terjedő korban figyelhető meg. Dr. John A. Smith, az Amerikai Szívbajokat Leküzdő Társaság főtitkára hívja töl a figyel­met a szivproblémáuak erre az utolsó fázisá­ra. ö közli azokat a statisztikai adatokat, me­lyek igazolják azt, hogy a szívbajok pusztítása nagyTnérlékben megnövekedett, ha nem is ép­pen. a táncosok között, hanem mindenesetre a tiltott áibalok használata, az éjjeli klubok láto­gatása. és a túlságos sebességű autóközleke- dés következtében. Ezeket a statisztikai ada­tokat az Egyesült Államok halandósági sta- tisztilcájából a szívbajok leküzdésére hivatott egyesület számára, Jessamine S. Whilney állí­totta össze. ■ Súlyos számok a fiatal amerikasak beteg szivéről A tanulság, mely ezekből a számokból .szár­mazik, megkapóao rövid és világos. Nézzük például Newyork államot. 1915-ben összesen 275-en haltak meg 10 és 24 év kö­zött szívbajban; 192THben ez a szám: 361-re nö­vekedett. 1015-ben hanmindiét 15—19 éves ifjú halt meg szívbajban; 1925-ben ez a szám 121-re növekedett, ami nem kevesebb, mint 39 százalékos emelkedést jelentett. Az Egyesült Államok szövetségi statiszti­kája. nagyjából ugyanezt mutatja, jóllehet ezek még azt is bizonyítják, hogy Newyork a leggazdagabb és legnépesebb állam és a kór­nak’ nagyobb mértékű növekedéséről panasz- kodba tik, mint maga az egész államxszövetség. Az Egyesült Államok statisztikája tehát a következő számokat tárja elénk: 1914-ben százezer főből a szí vbajok okozta lialáloziás 15 19 éves korig 25 volt. 1924-ben 27 volt. Ugyan­ez a halálozási arányszám a 20 és 24 évesek közölt 191.4-ben 26 volt, 1924-ben 27 volt. Az első esetiben üehát 9 százalékos, a második esettem 4 százalékos emelkedésiről beszélhe­tünk. - , Dr. Smith a j azz-k orr ói Ezek a számok öurnagukéint 'beszélnek HU; HKM.il Smith dr. A szivilKujok okozta halá­lozási z'.rá uyezúni a fia kilók --közöl I a juz& -kor­ban megnövekedett. De miféle más tényező hozhatta volna, ezt a szomorú, változást? Le­het, hogy a tudomány rá fog jönni, hogy egyéb ókok is közrehatottak itt, mert végre is manapság még mindig aránylag keveset tudunk a szivbajakról. Anni azonban a jelen­legi ismeretejnket illeti, ezek alapján nem m'ondhaíok mást, mint amit fentebb mond­tam. A fiatalság manapság kijátsza atyját, anyját és — az esetek mind jobban növekvő számában — szinte belerohan a szívbajba. — A fiatalság életmódja manapság rendik.i- vül megerőltető s így csak természetes, hogy a szivhajok száma is növekszik. Nézetem sze­rint, hogyha, csak nem fékezik meg a fiatalság jelenlegi életmódját, ennek következményei1 mind jobban fognak mutatkozni egyfelől a szívbajok -növekedésében, másfelől korai ha­lálokban, úgy hogy idők múltával mint legen­dákról fognak beszélni, a valamikori hosszu- életü emberekről. — A szívbaj különösen veszélyezteti a -fia­talságot. A gyermekeknél és a fiataloknál a szívbaj leggyakrabban rheumatizm-usiból szár­mazik. A gyermek annak rendje és módja szerint felnő, anélkül azonban, hogy szülői még csak sejtenék is, hogy szive nincs rend­isen. Igaz, hogy a gyermeknek panaszai van­nak, időnként a szeme alja megfeketedik, bő­re kékes lesz. A gyermek előbb fárad ©1, mint a többi gyermekek, mindezzel azonban nem s-okat törődnek. Mindennek vége: letörés — A gyermek felnő, belekerül a gyerme­kek jazz-Jíoráiba, ami azt jelenti, hogy a kicsa­pongásoknak korát kell átélnie. Nem alszik ©leget; már csak a próba kedvéért is a legkü- lönbözőbb izgalmakon megy át; iszik, verse­nyez, szivét mind jobban megerőlteti. Minden­nek vége: letörés. A halál némelykor azonnal 'bekövetkezik, jóllehet — elleniéiben az álta­lános hiedelemmel — a legritkább eset szí v­bajosok hirtelen halála. Ellenkezőleg, a szív­bajosok tovább lengenek-lengenek, szenved­nek, ami közben elvesztik azt az erejüket is. amellyel, kenyerüket megkereshetnék. A sta­tisztika azt mutatja, hogy minden egyes szív­bajos halálesettel szemben tíz ezivnyomorék áll. A. kevésbé b ekük ás régi időben kevéssé erőltették -meg a szivet, aminek következté­ben természetesen kevesebb volt a szívbajok száma. Smith dr. azonban ju-eni akarja azt, hogy a szívbajok problémáját olybá vegyük, mint hogyha ez csupán az ifjúságot érintené, ö látja a növekvő veszélyt, amely a középkora férfiakat és nőiket fenyegeti, azokat a férfia­kat, akik nehéz munka után betöltött negyven évvel, anyagi és erkölcsi sikert értek el. Smith dr. hivatkozik egy nagy amerikai életbiztosító társaság statisztikáira is, amely harmincmillió biztostott adatain alapszik. Ez a statisztika 1941.-fői kezdve állandó növeke­dést mutatja a szivib a jósaknak. Ugyanez a szak­ember rámutat arra a tényre, hogy az Egye­sült Államokban kétmillió szívbajos van, az évenkénti halálozási szám pedig körülbelül 200.000. Abban az esetben, hogyha valaki megér egy természetes öreg kort és ideje bé­leltével. szi-víryengeségben hal meg -- de csu­pán ez esetiben — Smith dr. hajlandó a filo­zófus álláspontjára helyezkedni. Az ilyen em­ber befutotta élete pályáját, elvégezte a maga munkáját. A. M. A Csehszlovákiai Magyar Újságíróik Szin­dikátusának tagjai felszóljttatnak, hogy tag­sági igazolványaikat az érvényesség meg- S he- vií hhitáaa ■ céljából titkániak (Kopper Miksa, Prága ií. Paoská ul. 12, TI.) küldjék he. IVsta költség re. háro-m koronás levél bélyeg mellékloiMió. FIATALEMBEREK A napokban, egy mulatságom el kellett rnoso lyognom a gondolatra, hogy egy-egy váró* fiatalt ember-áJlomáaya van olyan fontoe és érdeme* do­log az érdekelt idegen szemében, mint a középü­letek, az élet, vagy akár az illető város speciális élete. Ha teszem fel, Jövevényné megérkezik Süly­sápra. egy kis orientálódás: körkérdést rendez, hogy többek között, itt is klikkekre oezlik-e az inteligencia, ki a legelegánsabb asszony és van­nak-e fiatalemberek? Az utóbbi mindenesetre fon­tos és általános érdekű kérdés, mert á fiatalem­ber, — mint mondani szokás — a jövő társada­lom nagyrahivátott pillére, apaanyaga é* f kul­túra zászlóvivője. Hogy a fiatalember, mire meg­nő, — akarom mondani — mire megérik e tiszte- letreméltó hármas feladatra, vagy tehetségtelen, vagy nem ér rá, vagy agglegény marad, — az más lapra tartozik annyi tény, hogy minden vá­ros annyival növeli jóhirét, amennyi fiatalembe­reinek a száma. A baj csak ott van, hogy a fiatalember tudja ezt, mindenkinél jobban, tudja és ehez tartja ma­gát. Ezért rátartó. Nélküle nincs bál és jótékony­ság, tánc és férjhezmenési lehetőség, sőt zártkö­rű asszonymuiat8ág sem. Mert a fiatalember az az emberfajta, akinél mellékes a kor, a rang, a foglalkozás, a külső, a szellem, a csíny, a tempe­ramentum, az ambíció, a testi fogyatékosság, 5 tehetségtelenül, üres zsebbel, kancsitva is csak „a fiatalember" marad, aki, ha minden kötél sza­kad, még lehet férj is, az após bankjában vezér, férjes asszonyok kísérője, vagy titkár a jótékony nőegyesületben. A fontos az, hogy az ember jóakarattal nézze a dolgokat, mert. igy elfogadhatóvá válnak, mint fent,említett., hiányoságokkal felruházott ifjak, akiket a (kényszerű jóakarat, lorgaonján vizgálgo- tó asszony társadalom1 szemében gazdag apák, vagy előkelő nagybácsik ninmbu6za is elfogadhatóvá teez. Az említett mulatság éjféli táncszflnetében volt alkalmam a város ifjúságát reprezentáló fiatal­embereken keresztül, a fiatalemberek — mond­hatnám összes — válfajait megállapítani. A nőorvos. Fiatal, jó táncos, az asszonyokkal kedvesen és finoman beszél, kedveli az idegen szavakat, mint „inetinct", és „individuum."""Ko­rán nősülő anyag. Az idegorvos. Az, iskolában minden valóstinü- ség szerint nem barátkozott senkivel, lányoknak nem udvarolt, csak álmában, sokat- olvasott, leg­szívesebben a ,,Gólyakalifát" és „Egy diákkor történetét," okos, cinikus a rendelőben sokszor úgy érzi magát, mint Frud, nem táncol és ha kérdezik, azt mondja, hogy senkisem mulatott az egész bálon. Nem nősül. A mérnök. (He lehet más i«.) Fiatal, szemüve­ges. Még egv kicsit éretlen, az a bizonyos ,Jraj- ía-kisérö" típus. Ualanyokkal keveset, még ráér. Nősülés kiszámíthatatlan. Nehéz az elhelyezke­dés. Ha szerelmes és minden kötél szakad, beren­dez magának a hozományból egy autófelszerelési üzletet, vagy képviseletet vállal. A kereskedő. Lehetőleg kicsi, jóval tül a har­mincon. Tíz éve állandóan nősülni akar. A tárcá­jában annyi női arckép van, mint egy artistaügy- nökségben, betenkint vidékre utazik háztüzné- zőbo és nagyobb életbiztosításra készük Minden lokálban látható és oiyan rendkívül komoly az arca, mikor táncok A lánynak, akit tíz év múlva végre elvesz, nyelvhibája lesz és be fogják csapni a hozománnyal. ■Az ügyvéd, ö tanult a legkevesebbet az iskolá ­ban. szünetben elmondotta magának a leckét, de felelésnél úgy tudott hadarni, mint aki kouyit va­lamit. Irodát, nyit és csináltat két uj öltönyt, mert szükséges a jó klientúrához. Jókedvű, minden mulatságban résztvesz és az iroda érdekében min­den jómódú, kövéT asszonyt megtáncoltat ée paj- zánkodik velük. Azoknak az ura nem m&rad há­látlan. Az óvatos. Ilyen van korra és foglalkozásra va­ló tekintet nélkül. Jól öltözik, állandóan ruha- gondjai vannak és szereti az előkelő összeköttető séket. Nőben, evésben, mulatságban beosztással él, hócipőben jár és rendszerint a barátjával együtt jár udvarolni. Nem nősül, mert — as eskü vön elronthatja a gyomrát. A jómódú. Már kicsit élemedott kora, de még nőtlen, mert nem tud a vagyonánál nagyobb ho­zományt kapni, kicsit smucig, de ha aa irodaki# asszonya szemrevaló, akár pár koronáért ts képes neki cukorkát, venni, nem egészen egészséges, kartsbadi kúrát tart, A fess fiú. Magos, karcsú, elegáns, jómodora, jó táncos, kártyapartner, siel és kiráudnl, udva­rol, kísér, és dolgozik, anyák gyönyörűsége, Iá nyok ideálja, ismeri az összes kuplék&t és társas játékokat. Jó férfihang. Tartja magát,.. Ha a nyájas Olvasónak, egyszer, mulatság köz ben nincs jobb dolga, maga is körülnézhet és ví szont fogja látni az orvos, a kereskedő, az óva fos, a foss, a jómódú ée a többi fiatalember képét, .'■tik éjjolcnkinl. arany zsákon lovagoló rogőnyhó* alakjában' kísértének xt. álmatlan anyák ágya. fölött . Sa. Lágy HksL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom