Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-12 / 10. (1933.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, A SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága í2„ Panska uhca negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: nnlUíLní nrrm’lnnin 12, II. emelet Telefon : 30311 - Kiadőévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlUlKCU napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága lí., Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Ke. Ejgyes szám ára 1-20 Ki DZURANYJ LÁSZLÓ FORGAOJ GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap. Praha Mai számunk 12 el«ia3 Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ki* 1 „szláv Jelleg" SrSa: JAR0SS MWm ' A csehszlovák nacionalisták ismételten hangoztatták és erre megragadnak minden kínálkozó alkalmat, hogy a csehszlovák köztársaság berendezkedésénél az irányelv mindenkor és mindenütt az állam szláv jellegének megőrzése volt. Csehszlovák nacionalista pedig minden csehszlovák párt, kezdve Krainár nemzeti demokratáitól egész a szociáldemokratákig s ez a kijelentés elhangzott már mindegyik pártárnyalat reprezentánsától. Ha visszafelé pergetjük az idő filmjét és megállapodunk az 1918-at közvetlenül megelőző eseményeknél és betekintünk abba a lázas munka műhelybe, mely az eljövendő napok születését készítette elő s mely munkának akkor kötelezően hirdetett elve volt a vérzivatarból a tiszta nacionalizmus zászlóját győzelemre vinni és amely elvnek bomlasztó, de egyben építő hatásaiképp darabokra hullt a monarchia és uj államok létesültek — akkor tényleg var feltűnő, nem mindennapi jelentősége ezeknek a nyilatkozatoknak. A csehszlovák köztársaság a csehek és szlovákok állama akart lenni, azaz egyesíteni kívánta a monarchia északi felében lakó sztárokat a lengyelek kivételiével s most mégis különös gondosságra van szükség, hogy a szláv jelleg fentartható legyen. Tehát valahol hibának kellett történnie, amikor a győzelem mámorában az elgondolások számára megnyílt a megvalósithatás Ígéretének kapuja. A csehszlovákiai x megbízottak mandátumot kaptak egy geográfiád területre, mely nem volt távolról sem azonos a csehszlovák szlávok által lakott nemzeti területtel s ezen határok révén, melyek részben stratégiai, részben gazdasági jellegűek — készen állt az uj nemzetiségi állam struktúrája. A monarchiát megdöntő elv ironikus módon épített, amikor rombolt és vele együtt nem vándorolhattak lomtárba mindazon problémák, melyek évtizedek küzdelmeit karakterizáltak és amelyek bomlasztó csirái elérték’ diadalukat, de a diadallal együtt önmagukkal is átmentették az uj rendbe. A menzetiségi térkép és statisztika beszélnek; az állam lakosságából 48 százalék cseh, 23 százalék német, 17 százalék sziovák, 8 százalék magyar, 31 százalék német-magyar elem. Kétségtelen, hogy bár a szláv lakosság többséget alkot, az állam jellege nem lehet abszolút szláv, mert a német- magyar kisebbség számaránya ezt lehetetlenné teszi. A köztrásaság megalakulása szorosan kapcsolódik a nemzeti elv érvényesülésének kérdéséhez, mert ezen elv alapján vált mint külön állam ki a monarchia testéből; nyilvánvaló, hogy mint a nemzeti gondolat hordozója tisztelnie kell a nemzeti elvet más nemzettel szemben is. Ezzel szemben a cél kezdettől fogva a szláv jelleg megőrzése és folytonos térhódítása volt, miután pedig ez nem mehetett igazán demokratikus, humánus, minden nemzet érdekeit figyelembevevő politika mellett, megindult a csehszlovák nemzeti imperializmus kiépítése. A szláv jelleg megőrzése csak úgy látszott lehetségesnek a nemzeti túlzók előtt, ha a nem szláv lakosság megfelelő politikai rendszabályok igénybevételével minden téren háttérbe szőrittatiik; megindult tehát a politikai és gazdasági nemzeti harc; beköltözött az ellenségeskedés légköre, mely mindenütt és minden téren éreztette a megkülönböztetést szláv és nem szláv között és eleve ezen distinkció alapján valósággal ketté osztotta a lakosságot. ' A bevezetett imperialista politika folyománya volt többek között a külpolitika legtöbbI lugosziáviáből menekült maiprok lesiMnak a diktatúra kegyetlen rendelkezéseinIS ZsivMcs miniszterelnök első nyilatkozata — Hersíot Sva mii a világot a veszedelmes jugoszláv példa követésétől — Uj rendelkezések, ni elnyomatások London, január 11. A Daily Express belgrádi tudósítója lapjában interjút közöl Zsivkovics tábornokkal, a jugoszláv miniszterelnökkel, aki áttekintést ad eddig követett s ezentúl követendő politikájának alap- elveiről. Arra a kérdésre, vájjon az uj kormány az abszolutizmus állandó uralmát jelenti, vagy a katonai diktatúrát, vagy a fasizmust a tábornok kijelentette, bogy mind a három kérdésre nom-mel kell felelnie. A miniszterelnök régi katonai egyenruháját hordja s az a kivétel, hogy a királynak a kényszerhelyzetben másképp szolgál, mint a katonák szoktak, nem azt jelenti, hogy megszűnt katona lenni. — Abban a pillanatban, amikor teljesítettük föladatunkat, visszatérünk a parlamentáris rendszerhez — mondotta a miniszterelnök — s remélem, hogy ez elég ^ világos beszéd a különböző kételyek eloszlatására. Zsivkovics tábornok szerint katonai diktatúráról azért nem lehet beszélni, mert a i király összes bizalmi emberét hívta az uj kormányba s pusztán véletlen, hogy a bizalmi emberek között több katonatiszt is van. Zsivkovics soha nem érdeklődött a pártpolitika iránt s igy teljesen pártatlan az ország reformjai kérdésében. Fasiszta kormánynak sem nevezhető a jelenlegi jugoszláv rendszer, mert míg a fasizmus egy párt uralmát jelenti a többi fölött, addig Jugoszláviában egyetlen párt sem uralkodik, sőt ellenkezőleg, Zsivkovics most magához hivatta az összes pártok vezetőit, hogy velük megbeszélje a teendőket. — Amit a király tett — úgymond —, egy év óta a szerbek, a horvátok és a szlovének hő vágya volt s igy a mcnarcha államcsínye nem hatott meglepetésszerűen. A király mindenáron azt akarja, bogy alattvalói az ország minden részén egyforma bánásmódban részesüljenek s egyforma örömmel dől- . gozzanak. A kormány jóvá akarja tenni aT sz.ar provokáló iránya is azon államok ellen, amelyek egykori területéből hasíthatott ki a republika és amelyek továbbra is éberen őrködtek nemzettestvéreik, sorsáért; bekövetkezett az az anomália, hogy a köztársaság jó viszonyban volt távoli államokkal, csak a szomszédokkal nem; jóidéig kereskedelmi szerződéiei voltak messze, távol fekvő országokkal, de nem voltak szerződései a szomszédaival, amelyekkel a gazdasági kapcsolat felvétele szükségszerűség volt. Érdekes, hogy ez az imperializmus bár az ország szláv népe érdekében lett kifejlesztve, mint imperializmus már nem szláv teljes mértékben, mert az egy Jugoszláviától eltekintve egyetlen más európai szláv állammal sem tart fenn szorosabb nexust és nélkülözi azon testvéri kapcsolatokat, melyek — mondjuk — a lengyel, az orosz, a bolgár néppel való összeköttetését jellemeznék. Ez igy — tekintve az állam geográfiai fekvését — természetesnek de látszanék, ha nem tenne belül uralkodó vénása a szláv imperializmus, és éppen ez a körülmény, mely a mai Csehszlovákiát eltávolította a pánszláv ideáltól s amely uj szláv felfogást Masa- ryk neotszlárvizmusnak nevez, egyben megerősíti azt a' kisebbségi részről oly sokat hangoztatott igazságot, hogy ez az állam imád határai melleit nem lehet szláv jellegű, hanem vegye® nemzett jellegű állaim szláv múlt bűneit. Ez komoly munkát jelent, de reméljük, hogy hamarosan készen leszünk vele. Jugoszlávia a diktatúra kihirdetése előtt holtpontra érkezett, amelyen a parlamenti pártok nem tudtak már segíteni. Á hivatásos politikusok évek óta egymás baját cib&Iíák s ez alatt az idő alatt az államügyekkel senki sem törődött. — Közvetlen munkacéljairól a tábornok nem nyilatkozott, csupán utalt a királyi proklamáció két dokumentumára és a hivatalnokoknak adott instrukciókra. A miniszterek pillanatnyilag azzal vannak elfoglalva, hogy tárcáik problémáit tanulmányozzák. A legközelebbi kabinettanácson már végleg elhatározzák a teendőket s akkor a kormány uj proklamá- cióval fordul a néphez, melyben részletesen vázolni fogja eljövendő munkaprogramját. A tábornok nyilatkozatát a kcí>* léiképpen fejezte be: — Tizévcs mulasztást kell jóvátennünk s épp ezért egyetlen pillanatot sem szabad elszalasztanunk, vagy elveszítenünk. Herriot a jugoszláv rezsim ellen Páris, jianuár 11. Herriot volt francia miniszterelnök az Ere Nouvelle mai számában kimerítő cikket ir Jugoszláviáról. A francia radikálisok vezére a király rendszabályait rendkívül veszélyesnek tartja, mert újra a „fasiszta veszedelem44 felé való fejlődést lát benne. A jugoszláv király nagy személyes kvalitásait nem lehet kétségbevonni — Írja —, épp úgy azt sem, hogy Franciaország hii barátja, mindazonáltal nyilt kérdés marad, vájjon nem vész-e el a diktatúra veszedelmes játékában és nem válik-e a katonai ka- mariíia martalékává. Európa szempontjából mindenesetre aggályos, hogy a puszta erőszakba tetett hit mindegyre jobban elterjed, valamint az a nézet is, hogy a rendkitőbbséggei. Már pedig ez óriási 'különbség és azok a politikusok — pedig ezek. köztN számos cseh is volt —, akik az állaim megalakulásakor nőim féltek kijelenteni, hogy itt egy második Svá jcot kell alap i tárni, ezt a disztinkciót mondták ki akaratlanul is. Tudjuk, hogy mint minden állam, úgy a csehszlovák állaim ás elsősorban saját népe nemzeti fejlődfését és nagyságát szolgálja 'és ez a tiszta nacionalista szempont saeuimt helyénvaló és tiszteletreméltó, de vájjon hogyan jut el könnyebben., hogyan jut el biztosabban eme célhoz, a folytonos harc révén-e, úgy, hogy más nemzet fejlődésének és boldogulásának gátat vetve annak rovására igyekszik gyarapodni, vagy úgy, hogy a szomszédok megértő megbecsülése, békés, egyöntetű munka által fejleszti nemzeti erőit úgy, hogy a megszerzettet sohasem teszi ki kockázatnak és az ellenséges szellem bomlasztó hatásának? Senki úgy, mint a mai generáció, nem Miéit meggyőződve jobban afelől, bogy melyik nacionalizmus igazságát szankcionálta a négyéves világháború sorsdöntő vége; vájjon a csehszlovák nációm laliis- táfc nem látják-e ezt s ha látják, miért kockáztatják grandiózus eredményeiket? . Feltörő kérdések, melyek joggal tolulnak előtérbe, ha valamelyik felelős államférfi a szláv jellegre hivatkozva kíván és követel megértést és értékelést oly tették részére, viili nehézségeket csakis nyers erőszakkal lehet eltakarítani az útból. Veszedelmes az is, hogy olyan tiszteknek, akiknek számára nincs éppen megfelelő garnizóni állás, minisztertárcákat osztogatnak s fölhatalmaz- zák őket, hogy szabadon garázdálkodjanak. Ezzel a király azt a kedvezőtlen benyomást kelti, hogy ö is elsősorban katona s csak azután az állam polgára. A jugoszláviai fasiszta törekvéseket ezenkívül számos francia bank támogatja, ami szintén rendkívül veszedelmes dolog. Azok a nagy európai pénzintézetek, amelyek érdekelve vannak a jugoszláv kölcsönökben, szinte rákényszeri- tették a diktatúrát Jugoszláviára, mert igy biztosabbnak tartják pénzüket. — Nekünk franciáknak — írja Herriot — a jugoszláviai események jó példával szolgálhatnak, hogy egyezzünk meg egymás között s igy országunkban kerüljük ki a diktatúra veszedelmét és erősítsük meg Európában a háború utáni fiatal demokráciát. A kormány szakember-tanácsadói Relgrád, január 11. Lapjelenlés&k szerint a kormány a közeli napokban egy gazdasági tanács életbeléptetését határozza el, hogy ez a szakemberekből álló szervezet minden gazdasági kérdésben tájékoztassa a kormányt. E tanácsban helyet kap Jugoszlávia valamennyi kereskedelmi, ipari, ügyvédi kamarájának megbízottja, valamint azok a személyiségek, akik valami szerepet játszanak az ország köz- gazdasági életében. A jövő évi költségvetést, amely 12 milliárd dinárról szól, lényegesen csökkenteni fogják. A kiadásokból körülbelül negyvenszázalékos csökkentés van kilátásba helyezve. A zágrábi Novosti értesülése szerint a kormány a legszigorúbban fogja büntetni azokat a személyeket, akik az állam konszolidálását meggátolják. amelyek elhibázoltak és vétkesek a maii Cseh Szlovákia jól .felfogott szempontjából. Egy állam jellegét nem mindig a kormányzati tettek és rendelkezések adják meg, hanoim megadja népeinek gondolkozásmódja, népeinek lelke és azok nemzeti öntudata. A rendeletek nyelve, a hivatalos feliratok nyelve legfeljebb aiz állam hivatalos nyelvét dokumentálja, de nem jeleníti egyben az állam jellegét. Cégtábláka/t, faluneveket lehetett átfesteni, lehetett uj nevekkel pótolni, de m.it ér mindez, ha nincs meg a kutas a népek szivéhez és telikéhez. Az igazi nacionalizmusnak ezt kell megtalálnia. LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
