Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-12 / 10. (1933.) szám

I 'JtóGM/V\A!GtARHIRIiAP 1929 Január 12, szombat. A pártvezérek a miniszterelnöknél Beig^ád, január 11. A Vreme szerint több ismért politikus járt a m imi sztérelnökségen, ihogy saját és páirtjuk szolgálatait felajánlják a királynak. A pártifeloszlatások ügye még bi­zonytalan, mert a pártoknak c$ak politikai működése van betiltva, ellenben gazdasági és kulturális működést továbbra is kifejthetnek. A pártvezérek most ebben az értelemben dol­gozzák lei a pártok programját. Marinkovics utódja 7 Belgrád, január 11. Hir szerint Balugdzsics berlini jugoszláv követet külügyiéiuiszterhe- lvettesnek rendelik ki arra az időre, amíg a külügyminiszter Belgrádiéi távol lesz. Zágráb, január 11. Defcsics, a Národni Val felelős szerkesztőjének ügyében a törvény­szék most hirdette ki ítéletét, amely szerint egyévi fegyházra és húszezer dinár pénzbün­tetésre ítélte. A menekült magvarok elbeszélései Kelébia, január 11. A jugoszláv állapotok­ról hű képet lehet nyerni abból az elbeszélés­ből, amit a határon át menekült két báoskai magyar ember mondott el. A két menekült, akik az intelligens középosztályihoz tartoznak, a következőket mondották: — Amikor a diktatúra hixe nyilvánosságra jutott, az emberek elhülve olvasták a király proklamációjá't és azonnal akadtak emberek, akik nem adtaik hitelt a jószándéku Ígéretek­nek. A hangulat nyomottságára erősen hatott, hogy a Szabadkán megjelenő Bácsmegyei Napló első oldala hétfon és kedden is szerb nyelvű szöveggel jelent meg. Ezt követte a to­vábbi rendszabályok hosszú sora. Szabadkán, Zom borban. Újvidéken és több más városban és községben újból foganat­ba vették több tisztes polgárral szemben a rendőri felügyelet alá helyezés eszközét, ami pedig az államfordulat után két év múlva már eltűnt. A legrettenetesebb az, hogy a diktatúrát min­den kilengésre hajlamos szerb a saját javá­ra akarja fordítani és igv történt meg, hogy a diktatúra második napján már majdnem ki­vétel nélkül minden német és magyar község­ből érkeztek hírek, amelyek arról számoltak be, hogy újból megindultak az üldözések. A jegyzők, a községi rendőrfelügyelők és a fe­lelőtlen nacionalista szervezetek felszabadul­tak és rettegésben tartják a fegyvertelen és kiszolgáltatott kisebbségeket. • Van e*enkiviLl még súlyosabb kezdeti kö­vetkezménye is ennek a diktatúrának. A magyar és német kaszinókat, olvasókörö­ket és egyéb társas összejövetelre szolgáló helyeket már az első nap becsukták, különösen a ikiséhb helyeiken és be sem vár­ták az erre vonatkozó, egészen bizonyosan megérkező felsőbb rendelkezéseket. Minket, akik a diktatúra és a szerb rémségek elöl menekültünk, minden valószínűség szerint még sokan fognak követei. A pápa uj rendkívüli szent-évet hirdetett A közeljövőben megszületik az uj egyházi állam! — A pápa a békéért és Krisztus birodalmának teljes szabadságáért Róma, január 11. A pápa ötvenéves papi jubileuma alkataiéiból rendkívüli szent évet hirdetett, amely január 6nán kezdődött és 1929 végién végződik. XI. Pius e rendelkezé­siével XIII. Leót (követi, aki papi jubileuma alkalmával szintén rendkívüli anno santot hirdetett. A pápa a szent évet kihirdető bullájában annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az eljövendő szent év legnagyobb eredménye Krisztus békéjének visszaállí­tása lesz Krisztus birodalmában. A Szentatya fölszólítja a hívőket, hogy imád­kozzanak e cél elérése érdekében épp úgy, mint a fejedelmiek békéjének és összhangjá­nak eléréséért, valamint a katolikus egyház és Krisztus helyt autója telije® szabadságának vfssza nyeréséért. Az Agemce> Havas római levelezője szerint az egyházi állam visszaállításának kérdésé­ben igen nagy haladás történt. így többé nem kerül szóba a létesítendő egyházi álltam nemzetközi garantálása s az csupán az oltasz állam lés a szentszék közötti megállapodáson fog alapulni. A bíbor nolckollégium ekeve jó­váhagyott minden döntést, amit ebben a kérdésben a Szentatya hoz. Az uj egyházi állam valószínűleg kétszer oly nagy területet fog elfoglalni, mint a jelenlegi vatikáni pápai birtok, A legtöbb egyházi személyiség véleménye szerint a római kérdiés a most kezdődő szent év alatt föltétlenül megoldódik. Sertéstenyésztésnél és hizlalásnál adagoljon: hús- vagy vérlisztet, melyek a le^fehérjedusabb erőtakarmányok. Csontlágyulás ellen legjobb óvszerek a csontliszt vagy szénsavas mész. Kapható GOLDSCHMIED ARTUR.-nál, Dunajská-Streda .V ^ mi ii ....... ii men t további munkaprogramja kérdésében megegyezés jöjjön létre és kikerüljék a nem- zetgyülsé korai feloszlatását és az uj válasz­tásokat. Az agrárpártban és más koalíciós pártokban vannak olyan komoly politikusok, akik félnek minden évben egyszer-kétszer kiíratni választásokat, mert ez a tehetetlen demokráciával szembeni ellenszenvet ébreszt­hetné föl a népben és egy antidemokratikus mozgalomra adhatna okot. Az agrárpárt vé­leménye egyelőre még nem egységes a to­vábbi taktikai lépést illetőleg. A Lidové Listy idézi Stanek képviselő fel­tűnést keltő beszédét a Benes-afférről és azt írja, hogy még mindig érezhetők a választá­sok utáni hatások a politikai életben, de úgy látszik, hogy csak a hónap végére várható bi­zonyos tisztulás. Jl Ma-eset és a jugasiláv államcsíny zavarólag itat a koalíció politikájára" A cseh néppárt lapja, a Lidové Listy, a korai nemzetgyűlési válasz­tások lehetőségéről és a koalíció nehézségeiről Prága, január 11. Srámek miniszterelnök-j helyettes pihenni ment a cseh hegyekbe és csak a jövő hét elején tér vissza Prágába, amikor a koalíció keretén belül megkezdőd­nek a döntő politikai tanácskozások. A koalí­ció parlamenti bizottsága elsősorban az utolsó választások következményeiként jelentkezett differenciák kiegyenlitésére fog törekedni. E tanácskozásoktól függ nemcsak a további koalíciós program, hanem esetleg a parla­menti és állampolitika további kialakulása is. * A parlament és a koalíció munkaképtelensé­ge következtében egyre jobban tartja magát a hir, hogy a parlamentet feloszlatják és uj nemzetgyű­lési választásokat Írnak ki. Ezzel a témával foglalkozik a cseh néppárti Lidové Listy is, amely többek között ezeket írja: i , — A bélpolitikai helyzetben bizonyos nyug­talanság uralkodik. Az ügyek folyására károsan hat egyrészt a Tuka-eset vizsgálata a pozsonyi bíróságon, másrészt a jugoszláviai államcsiny is. A helyzet kialakulásának nem kis árnyékát tünteti föl a köztársasági elnök ama kívánsá­ga, hogy a kormányvezetés kérdését konkré­ten rendezzék és a vezetést egy aktív politi­kus vegye át. Az agrárpárt szívesen eleget tenne ennek a kívánságnak, de úgy, hogv en­nek a kérdésnek a rendezése más politikai [ párt, elsősorban a cseh néppárt számlájára i történjék. Az oszmicska erre vonatkozó tár­gyalásait ismét elhalasztották és azt mondták, hogy az oszmicska a jövő héten fog összeülni. A helyzet tehát egyre bonyolódik és a kulisz- szák mögött egyre azt a hirt terjesztik, hogy mindez, ami most történik, nem egyéb, mint a tavaszi nemzetgyűlési választások előké­szítése. i Ezt kívánják elsősorban az agráriusok, akik azt hiszik, hogy Szlovenszkón megszerzik az elsőbbséget s ehhez most még a Tuka-pör is segítségükre lesz. Egyes politikusok azon a véleményen vannak, hogy más kiút nincsen. Ezen hírek miatt késnek azon törvényjavas­latok tárgyalásai, amelyek már igen sürgő­sek. A lap kételkedik abban, hogy az uj válasz­tások gondolata a választók körében kedvező visszhangra találna. A gyakori választások kedvezőtlen benyomást keltenék á polgárság széles rétegeiben s erről tanúskodnak a leg­utolsó választások nagyszámú „üres“ szavazó­cédulái is. Az agrárpárt, amely szlovenszkói titkársá­gának már kiadta az utasítást a tavaszi vá­lasztások előkészítésére, a sajtóban állan­dóan úgy ir, mintha a választásokra gondol­ni sem lehetne. Ezzel a manőverrel a többi pártok dezorientálását akarja elérni. A Lidové Listy értesülése szerint minden le­hetőt megtesznek azirányban, hogy a parla­Janisár 16-án tart ülést a magira? felsilsái külügyi . bizottsága Budapest, január 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk hete fon jelentése.) A felsőház kül­ügyi bizottság január 16-án • délelőtt ülést tart, amelyen külpolitikai kérdésekkel és a beérkezett felára tkokkal fog foglalkozni. Január végére várható ítélet az Erdélyi-perben Budapest, január 11. (Budapesti szerkesz- ; tőségünk te lefon jelentése.) A2 Erdélyi ügy­ben ma a bíróság Fodor István tanul, aki betegen fekszik, a lakásán hallgatta ki. A ház előtt óriási tömeg verődött össze és-vár­ta Erdélyi Bélát, azonban Erdélyi nem kívánt jelen lenni ezen a kihallgatáson. Fodor Ist­ván fenntartotta vallomását, amit a vizsgáló- biró előtt tett és kijelentette, hogy Erdélyi nem kérte őt fel arra, hogy menjen Annával csónakázni .a Dunába és fordítsa be a Csóna­kot a vázbe. Erre nem is kérhette őt Erdélyi, mert ő már évek óta betegen fekszik. Fo- dórt vallomására megeskették. Az Erdélyi- perben a jövő hét végén kezdik meg a per- beszédeket és az ítélet kihirdetését e hónap végére lehet várni. — Budapestre fogják helyezni a Mária Terézia- rend irodáját. Budapesti szerkesztőségünk tele­fonálja: Mivel az osztrák köztársaság nem ismeri el a Mária Terézia-rendet, a rend irodáját Buda­pestre fogják áthelyezni. bsa SZB BORTÖM A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARSlö JÓZSEF (53) Szentessi yégigkinálta cigarettával a zárka népét, aztán a könyv tár könyvbe bejegyezte a kívánságokat és kisietett. Mikor kiért a folyosóra, szinte elszédült: úgy érezte magát, mintha feneketlen mély­ségekből jött volna vissza a napvilágra. — Zsebtolvaj-gőg! . Itt is, mint minden mesterségben: a mester büszke a maga tudá­sára . . . Megnézte a harmadik rubrikát: Fehér, I. emelet 52. Benyitott: magánzárka, intetlligens arcú, fia­tal fogoly, akinek arcára már ráiestette a tud ővész a maga piros rózsáit.- Elolvasta a könyvet? Igen, Ha lehetne, szeretnék valami ko­molyabb olvasmányt kapná , „ . —■ Kemény Zsigmond? — Nem regényt ... Talán iársadailouíiudo. mányt . . . — Nem nagyon van , . . — kezdett keres­gél m a kimutatásban Szentesst A fogoiy áthajolt a vállán és szántén umst- rálgiatm kezdte a könyvtáriegyzéket. — Ez jó lesz! — bökött ujjúval a kimutatás­ra, — „Biblia és tudomány** . , . — Maga érdeklődik ilyesmi iránt? — cso­dálkozott Szentessi. — Micsoda magé oda­kint? — Filozófiát hallgattam az egyetemen.... Most már semmi se vagyok: biztosan kizár­nak . . . A soványra aszott arcból s zömöm a n flirán- •'• >/trk a lózastüzii szernek. Szentesei megint • d* kőér;; szeretett volna, de most nem mert. .t/x;rétté volna tudná, iiogy un ikozivat- %a hwlmufi, ml a £iá-Utobfert, feofli rr--——nr~.rw.Wn bántana, sebeket szakítana fel a kérdés. — Kap kosztot kintről? — tört fel belőle hirtelen a részvét: szárazra aszott rabkenye­ret vett észre az asztalon, alighanem reggeli- zésben zavarta meg a fiiozoptert. , Rossz fogak közül gennyes köpésnek esett elő a kacagás: — Ugyan kitől? Nincs nekem senkim! — Kiutal tatok magának napi félliter tejet az orvos úrral . . . — Köszönöm . .. Olyan nyavalyásán nézek már ki, hogy sajnálkozni kell rajtam? — Nem, — de látom, hogy fogházkosztot eszik ... Ez pedig nem valami tápláló . . . — Engem nem azért hoztak ide, hogy fel­hizlaljam magam . . . Feljegyezne: fél liter tej . . . Elbúcsúzott és kiment a zárkából. Odalé­pett az osztályirnokhoz, aki a folyósón áll­dogált : — Nem tudod, miért van itt ez a Fehér? — De igen: hatóság elleni erőszak . . . —• Ugyan! Ez a sovány ember az ötven- k ebesben ? — Igen. Valami razzián belekötött egy rendőrbe, aki be alkart kísérni valami leányt. Verekedés lett a dolgoból, — hatóság elleni erőszak . . . Három hónapot kapott. — Szegény . . . — Bizony: tüdővészes . . . Aligha húzza sokáig. A következő rubrika: Vajda, I. emelet 22. Megint tömegzárka: fülledt, bűzös levegő, egy csomó ember a szerteszét heverő szal­mazsákokon . . . Olyan az egész, mint egy külvárosi tömeglakás ... A falak fehérségét rtt-ott szótnyomott poloskák tarkítják piros­ra: ezekből a zárkákból nem száműzheti a pi­szok állatjait semmi fogház-higiénia . . . Szentesalt, mikor belépett a zárkába, meg- e-ayiki a nehéz, állott levegő: látszott, hogy en- nek a zárkának lakói örömest bliccelik el a 1 iYMr*Ann»*w».»r-jr ntmKBBj.CT».trr.rWTTfJ’IJ.TrrrT!rTtrtT •szén a bűzzel kimegy a meleg is . . . Elkiáltotta magát: — Vajda! — Tegnap szabadult, j— felelt egy hang. — Egy könyvtári könyv volt nála . . . — Itt hagyta nekem, — gurult Szentessi elé egy kis, köpcös emberke, — még nem olvas­tam el. Nálam maradhat? — Hogyne. Hogy hívják magát? — Girünbaum Izidor. Beírta a kimutatásba az uj nevet é. aztán megindult az ajtó felé. — írnok ur! — Mi tetszik? — fordult vissza. A köpcös emberire hadarva kezdett be­szólni : — írnok ur, nem lehetne valahogyan elin­tézni, hogy lekerüljek az irodára? Nagyon szép írásom van. — Jelentkezzen kihallgatásra és kérje ezt a gondnok úrtól. — Már voltam kihallgatáson, de a gondnok ur azt mondta, hogy betelt a létszám. Gon­doltam, az írnok ur mindig együtt van a gondnok unnál . * . Ha szólna pár szót az ér­dekemben , . . Szentessi elmosolyodott: ez az ember azt hiszi, hogy ő „hatalom" itt a fogházban . . . Azért hiszi, ment a kihallgatáson a gondnok melllett látta őt . . . — Nem tehetek semmit, — sajnálkozott, — én is csak fogoly vagyok . . . Talán hétfőn je­lentkezzen mégegyszer . . . Nem lehet tudni, Szabadul-e valaki addig az írnokok közül . . . Kiment a zárkából. Mikor a folyosóra ért, eszébe jutott Ménessi, — most minden feltű­nés nélkül meglátogathatja . , . Emlékezett, hogy Méneseit az első emeleten helyezték el, mikor zárivára tették. Visszament az osztály!írnokhoz: Melyik zárkán vau Ménessi László? — A harminca egyesben. „ Berkit. rórjíia; ax meretlen ember ült és levelet irt, Ménessi az ágya szélén ült, háttal az ajtónak. A kulcs- csördésre visszafordult és mikor meglátta Szentessit, öröm-tői sugárzó arccal sietet eléje: — Mi újság? Szentessi látta, hogy az ajtóban még ott áll a foglár, aki beengedte őt a zárkába. Hunyo­rított a szemével Méneseinek s aztán hivata­los hangon szólalt meg: — Egy könyvtári könyv van magánál. Ménessi azonnal megértette, hogy Szentes­si hivatalos jelleget akar adni látogatásának. — Mindjárt kikeresem, — adta meg a vá­laszt s aztán úgy csinált, mintha a holmija között keresgélne. Szentessi, mikor látta, hogy a fogházőr to­vábbment, megszólalt: — Hogy érzi magát? — Nohát, — egynesedett fel Ménessi. — lehetne jobban is. Ritkán jut cigaretta . . . Szentessi odaadta egykori „aröli*‘-jenek a cigarettákat, melyek még a tárcájában marad­tak. — Jövő héten, —kezdett beszélni Ménessi, — megpróbálok megint Írnoknak jelentkezni... Talán elfelejtette már a gondnok, hogy fo­gy elmis vagyok . . . Bár kutyajó memóriája van . . . Maga most a könyvtáros-írnok ? — Nem, csak helyettistem az öreg Sátidoif. Beteg. — Szegény, — sajnálkozott Ménessi, — na­gyon jó ember. — Ismeri? — Igen. Láttam párszor a nagyim cián . . . Mi újság van lent? Szabadult valaki? — Friedmann . . . — Azt tudom. — Majd a házimunikással küldőik fel néha cigarettát, — dgérte Szentessi. — Köszönöm. Az jó lesz . . . Kiméül. Következő rubrika: YárLiytiik, II. emelet 12. j JFeaa>/t^ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom