Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-10 / 8. (1931.) szám

8 3wtó)maBin*B«wa«3fiH*®wwBM*wBe*ewwpeeeii 1929 janaÁr 10, csüRtrűflE. Testvérállamok Délamerikában alatt ugyanis a ParagMy-al szomszédos Üruguay- ban minden valószínűség szerint a Buenos AíffcB­hcz való közelség folytán szintén teljeseit, kivesz­lek az •őslakók, Bolívia és Paraguay ezidész-rint is indián ál­lamok, amelyekben a délamerikáí faj felsőbbsége vitán felül áll. Paraguayban a guarani indián törzs él. Nyelvük annyira elterjedt az orezágbáh, hogy ma­holnap az eddig szokásos spanyol hivatalos nyelv helyett guarani nyelven tanácskoznak rfiajd. Pa­raguay hatóságai, BoHviá áz aiiliara indiánok or­szága. A fehérember én az isid'án A két ellenséges délanterikáí államnak ez a néprajzi szerkezeté eddig kevés szerepet játszott a politikában. Az állampó'gárság fogalmának rendszeresítése. az európai törvények életbelépte­tése Után seöi változott a guáranik és afmarák élete. A férfi lakosság legnagyobb része pásztor és tnü&kás, kisbirtokos vagy földesur csak elenyésző számban akad közöttük. Az idők során természete­sen megszűnt á hódítók szigorú uralma s az ál­landó' lázongásoktól váló félelem következtében a földbirtokosok ma már távolról sem mernek al­kalmazni tulszigofu rendszabályokat n nép ellen. Az indián államok lakóinak élete mindamellett szürke és egyhangú. Miután mind a két ország tá­vol esik a Világforgalomtól, á kultúra csak nehe­zén talál utat hozzájuk. A kétmillió lakosú Bolíviában például alig húsz­ezer gyermek látogatja az iskolákat és a nemzeti ital, s eh irha, amely növénylevelek­ből főzött erős szesztartalmu folyadék, valósággal elbutitja az emberékel, Sem az amiara. sem a guárani nyelven újságok vagy folyóiratok nem je­lennek meg. A bennszülöttek különösképpen, nem Váltathatnak felelősségtelje? állást, Sőt tisztviselők sem lehetnék annak ellenére, hogy á törvény szerint nincs különbség a fehér ember és az indiáu között. Az indiánok lelki világából hiányzik az állameszme fogalma. Annyi azonban elvitathatat­lan, hogy igen jó katonák, akik a spanyol hódítók számára is komoly ellenfélnek bizonyultak és akik készséggel harcolnák saját fajtestvéreik ellen a fehérék vezetése alátt. A délamerikai, indiántórzsek jövőjére vonatko­zó jóslásokba bocsátkozni nem könnyű feladat. Annyi azonban bizonyos, hogy a délamerikai benn­szülöttek 'tömegeinek vezetői, akik ott toronyma­gasan kiemelkednek az átlagemberek közül, fél- vérek. ineszticek és hogy ez az uj fajélem bonta­kozott ki az indiánok kimerült és degenerált tö­megéből. A latin Amerikában kezdettől fogva nem állottak fenn a fehérek éa indiánok között olyan óriási faji, felfogásbeli és társadalmi korlátok, mint északon a fehérek és a négerek között. Az indiánt ugyan lenézték és sanyargatták a hódí­tók, de a véle Váló íajkeveredés gondolata nem váltott ki gyűlölködő el'enállást. Az indiánnak nem a fajtája, hanem alacsony társadalmi állása volt a szerencsétlenségé, és az indián nem azért szenvedett és tűrt. mert rézbőrti voit, hanem mert riadtan, félénken és tehetetlenül állott fehér urá­val szemben. Ki az európai Délamerikában ? Kezdettől fógva úgy volt már, hogy a fehérek Szívesen keveredtek az indiánokkal. Fehérek és indiánok közötti házasságok még ma is minden nehézség nélkül köthetők Délarnerikábafl, hiszen a közfelfogás ott mindenkit európainak tart, aki­nek ereibeu a fehér ősöknek csak egy cseppnyi vére is fólyik. A szerecsenekkel való házasságo­kat viszont a társadalmi kiközösítés veszélye teszi lehetetlenné. De megakadályozza ezt az a határ­talan ellenszenv is, amelyet a fehérek iránt érez­nek az európaiak. Peru partvidékein élnek ugyan mulattok, okik néger nők és fehér férfiak gyer­mekei, de ők külön társadalmi osztályt képeznek és velük senki sem érintkezik. Ügy lehet, az első ézerecsenek Ősei rabszolgák voltak, mialatt az indiánok ősei az inkák császári birodalmának vezérei voltak. Ezért van az. hogy a mesztíceket. mint az indiánok és fehérek utó­dait, elismerik a délamerikai államok hun. A mesz- ticek voltak azok, akiknek sorából emelkedtek Bolívia, Peru, Equador és Paraguay vezető állam­férfiad de csodálatosképpen a fajkeveredésnek ez a legújabb eleme soha sem ébreszti fel önmagában a faji öntudatot és etry mesztic nem arra büszke, hogy ősei az inkák leszármazottai voltak, hanem hogy apja fehér ember. Mindamellett semmiképpen sincs kizárva az, hogy a guarani és aimara indiánok törzsében óriási, kiaknázatlan energiák szunnyadnak és ta­lán a későbbi századok lehetővé teszik, hogy az indián nép felébredjen mélységes politikai letar­giájából. Cvéncfifi fiffBffll rztpis. mA'foli. pnilsnát «a min lvlflcl demiemü ACcUStiiűa ollen bírios mlitau SZWtSTSAK-lólr kcnflcc, ft/a«t«>nit éa pondnr. Készíti: ACHÁTZ GYÓGY TÁR, M.ikaícvo. 50álli(;í,i t'.jc':*'.-. V'.urűpíbu Aj; <* fcegr.rftnliilru 0.------................:----------------------.1 - • xx Korfvsolvák. ródlik. kályhák és tűzhe­lyek, valamint alkalmas ajándéktárgyak leg­nagyobb választékban Neurath $, és Fin, Bra- ilélavit, K<Jít6r?ftpág-tér 14. Telefon: 202 'és 446. Újabb tárgyalások a szlovenszkód mezőga*- djasági idénymunkásság 1929-iki munkaszer­ződéséről. Egy hónappal ezelőtt Pozsonyban tárgyalások folytak a sílavenszkói mezőgaz­dasági idénymunJcáeság 1929-ikií munkaszer­ződéséiről, de a tárgyalások a munkaadók ée a munkások képviselőinek ellentétes állás­pontja miatt eredménytelenül végződtek. Jan. 17-én Pozsonyban újabb tárgyalásra kerül a sor, amelyen valószínűleg sikerűiül fog egyez­ségre jutni. Csehországban jelenleg 700 érde­kelt. akar felfogadni több mint tízezer szlo- venszkői idénymunkást, azóüMviil az állam egyéb területén is nagyobbszabásü idény- tiltVüMst akarnak fbglálkozJtátni. — Kisajátította a más választási program­ját. Pozsonyi szerikesztős égünk jetleaifbi: Az 1927. évi községi válaöZitasöknéii. a sedoven- s/jkód. ipari tisztvíseilödi pozsonyi helyicsopori­ja önálló liigtíávail indult a választásokba és listaa/eze tőnek Dótb dr. vegyészt jelölte. A n'.agáii.i'tiazt'visel'ök országos szövetsége erélye­sen tiil'lakozoitt a Pressbürger Zeitung egyik számában az elten, hogy Dóth-ék minit a ma- gániaílkflémazoittíuk pártja szerepeljenek és aláiráenélküM fölbivásukkail megtévesszék a szlovenszkói magánálOfailmazoítáikat. A oiiktk- ben aat is fölhozta az országos szövetség, hogy a Dótb- és Feteky-féte holyicsopart fei- sajátitofcia az országos szövetség választásó programját. Dóth-ék ezért rágalmazás miatt saj.tópört iindiiitottaik a ínaigánbisztviselők or­szágos szövetsége eililién. A poűűMtkaí izü sajló- pörd kedden tárevaliba a törvényszék Masak- tanácsa, minit lemettbiróság; a vádlottak pad­ján Bródi Béla és Fuchs József niagántásztví- Selők ülitek, de pörbefogták a nyílttéri közle­mény miatt Parti® Emilt, a Preesburger Zei­tung felelős szerkesztőjét is. A bíróság Bró­di ék -kéreömére elrendelte a valódiság bizo­nyítását és a tárgyalást elnapolta. Humoros jeliemet volt, amikor Portás szerkesztőt ki hall- galilMt, aki azzal védekezett, hogy az Inkrá- miuálít cikket étadta közlés végett az úgyne­vezett. SifcredakteuPnék. A bí róság e®t a szak- kifej esést, úgy látsziik, nem ismeri, mert a tárgyaláson jelenlévő újságírókhoz fordult Mazal tábtóibiró azzal a kérdéssel, mi az a Sí'tzifiedakteur ? Abban a hiszem bem volt, hogy ás a szerkesztő, aki a pikkért sajtóper esetéi! leüti a büntetést. Zírnák szenátor, aki ez al- kalőnlniail jubilálta századik sajtóperéi, a hallgatóság étének derülitsége közben világo­sította föl az elnököt, hogy a Sitz -edákteur az, aki átlandóam bent ül a szettke szdős égben és leadja a munkatársak kéziratait. — A sehoubrumii park ismeretlen halottjai. Becsből jelentik: A schönbrunni parkban az obe- liSStk mellett tegnap délután égjr ismeretlen pár közös elhatározással öngyílkoéSágót követett el. A férfi először a leányt lőtte agyon, a2ütán a halán­tékába röpített go’yót. A rendőrség semmiféle személyazonossági iratot nem talált náluk, csupán egy búcsúlevelet, amelyben arja kérik a rendőr­séget, hogy holttestüket az anatómiai intézetnek adják át. Az ismeretlen öngyilkosok holttesteit a mórgueben közszemlére tették. ~~ Újból letartóztatták Vanák volt nagy- szombati lelkészt Pozsonyi Szerkesztőségünk telefonálja: A vizsgálóbíró utasítására tegnap Nagyszombatban letartóztatták Vanák Lajos vélt lelkészt, a nagyszombati Ludövá Poklad- uiea volt igazgatóját, aki már több ízben volt á pozsonyi fogház lakója. A vizsgálóbíró múlt- korában azzal a feltétellel helyezte szabadlábra, hogy mindaddig távol tartja ma°rát a Ludo--, á Pokladníca ügyeitől, míg büntető ügye végle­ges elintézést nem nyer. Vanák ezt nem tartot­ta be. A vizsgálóbíró tudomására jutott, ho»y a volt lelkész hamisított mellékletekkel újabb tiz sikkasztást követett el, mire elrendelte újabb letartóztatását. — Egy kassai építfl£»öveíke*et büntető feljelen test tett egy prágai épitőeég ellen. Kassái szer­kesztőségünk telefonálja: A Svepomoc állami tisztviselők épitőszövetkezete büntető feljelentést •tett Vodnyarik prágai épitőcég ellen, hogy a prá­gai silányabb anyagok szállításával kétmillió ko­rona értékben megkárosította a szövetkezetét. Az ügyészség nem vette át a vád képviseletét, mire az építőszövetkezet mngánvnddal élt. 3 Neubaear Pál MARIA Kom a u einer modernen Frau lW eiíbücrer » Verlag, Berlin-Frsedemiu) Nöubauer Pál, a Prágai Magyar Hírlap belmunkatársa, nőmet nyelven regényt Irt e címmel, amely Németországban óriási sikert aratott. A regényhez, amely | a házasság intézményével és a szerelem- í met mint problémával foglalkozik, Max Brod irt előszót. Roma in Rolland, Stephan Zweíg és Thornas Mann a legnagyobb el­ragadtatás hangján Írtak róla. A regény fűzve 24. egész vászonkötés­ben 40 Kcs, 3 Kés porlóköltség Kapható a Prágai Magyar Hírlap könyvoszlályában (Praha II, Páncká 12, III. emelet). Vágja le az alábbi szelvény' ö- küldje el könvvos/.tálvunk oimóre. ................... . t92S ............ i>6 . , , , La khely............*............*»♦ . Me grendelő i ». • * » ..« Bolívia és Paraguay az aimara és a guarani törzsek hazája Indiánok és mesziicek Brazília őserdőiben — A spanyol hódí­tók és bennszülöttek lajkeveredése ~ Az indián nép jövője Newyork, január eleje. Néprajzi és fajtőfténeti vonatkozásokat gyakran a legélesebbéin világít meg a modern politikai élet és igy a legutóbb Bolívia és Paraguay között felmerült konfliktus, amely a .köztudatba vétette ezt a két; délamerikai államot, a latin-amerikai kontinens egész fejlődésének kialakulására dérit világosságot. Bolívia és Paraguay, amelyek most mint ellenségek állanak egymással szemben, tu- lajnönképpen testvérállamok, amelyeknek vállvet­ve kellene azon fáradozniok, hogy megőrizzék a délamerikai kontinens faji kultúráját és hagyo­mányait, mert mindkét ország indián állam, amely­nek lakosai közül csak elenyészően csekély a fe­li érek száma. Véres harc az aranyért Amikor a spanyol hódítók évszázadokkal ez­előtt partra szálliak Mexikóban, az egész úgyne­vezett Ibero amerikai kontinens már lakott terület volt. A spanyolok mindent elkövettek, hogy telje-* seü meghódítsák az óriási területet és bár a hó­dítók súlyos jármot vetettek a bennszülött lakos­ságra, a délamerikai őslakókat saját érdekükből kímélniük kellett. Az arany utáni mohó vágy ve­zette a spanyolokat az újvilágba és amikor a leg­drágább fém utáni kutatásban olyan óriási tömeg aranyra bukkantak, ami legvérmesebb remé­nyeiket is túlszárnyalta, nem törődtek egyébbel, mint a bányák tökéletes kiépítésével és azok ki­aknázásával. A bennszülöttek eleinte értelmetle­nül csodálták a spanyolok hallatlan aranyéhségét, mert sehogy sem tudtak megérteni, hogy idegen em­berek ugyan miért tekintik olyan óriási érték­nek a sárga fémet, amely után ők fetisizmusbó-l kutattak a hegyek mélyén és amelyekkel bálványaikat fel ékesítették. A epauyolok azonban ném hagyták észretérní a bennszülötteket, hanem súlyos munkát végeztet­tek velük s az indiánok nagyréSze e) is pusztult az aranybányák tárnáiban. Miután azonban a la­katlan területek hasznavehetetleneknek bizonyul­tak a spanyolok számára, csakhamar óvatos nem­zetgazdasági politikát folytattak a hódítók, me’y megőrizte számukra a lakosság nagy részét, mely­re egyébként is szükségük volt a mezei munka el­végzésében. Az óriási kiterjedésű földbirtokok, amelyeket egymás között felosztottak a kalando­rok, teljesen elveszítették volna értéküket, ha a lakosság kipusztul róluk és igy Cortez utódai in­dián törzseket telepítettek le a dólam .'fikái praeriken és a CordiHérák lejtőin, ahol azok föld- míveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Spanyolországban akkoriban ugyanis senki sem gondolt arra, hogy mint munkaerő vándoroljon át az újvilágba. FérdinancI király birodalma előtt Anglia példája lebegett, amely túl az óceánon ala­pítót! uj Angliái. Franciaország terve, hogy Kana­dában gyökeret verjen, példa nélkül áll a történe­lemben. A nagy gyarmatosító birodalmak, mint a spanyolok is, kitünően értettek ahhoz, hogy máso­kat dolgoztassanak maguk helyett és ilyen körül­mények között könnyen érthető, hogy súlyos sors várt a. meghódított területek őslakóira. Az indiánok gyűlölete a négerek ellen Bármilyen különösen is hangzik, a déiameri- kaí népek sorsa mégis könnyebben volt elvisel­hető. mint az északamerikai kontinens lakóié. Mi­alatt ugyanis az északamerikai indiánlörzsek tul- nyomőrészben kipusztultak, vagy nyugat felé ván­doroltak el, spanyol-a meri ka őslakói megálltak helyüket, nem vesztek ki, sőt ma. is zömét képezik az óriási vi’ágrész lakosságának. iA dóiamerikai indiánok legnagyobb része civi- iizálódott és mint mezei munkás éldegélt tovább az idegenek uralma alatt. A harciasabb törzsek közül néhányat! ugyan visszavonultak a brazíliai őserdők mélyébe, de mint néptörzs ma is élnek és semmi jel nem vall arra, hogy belátható időn be­lül kipusztuljanak. Érdekes körülmény az is, hogy a délamerikai bennszülöttek nem tűrték meg maguk között a szereeseneket. A nyugat indiai szigeteken mintegy fél század le­forgása alatt ugyan teljesen kihulltak az oda te­lepedet' indiánok, akiket később a négerekkel pótoltak, de egyébként az indián megőrizte faji jelentőségét Délamerikában és ilymódon volt le­hetséges, hogy a spanyol gyarmatok mint függet­len államszervezetek virágzásnak indulhatlak anélkül, hogy' belső szervezetüket olyan súlyos problémák dúlták volna fel, mint a néger-kérdés, amely később polgárháborút idézett elő az TTolo déli államaiban. Az óceán partjain, a. kontinens keleti vagy nyu­gati partvidékein egyaránt a fehér bevándorlók Számára adott hft’yet az indián. De a világrész bel­ső terü’etcin fenntartotta n helyei a maga szá­mára és igy Brazíliában legalább ma is két millió Őalakó él, akik közül a legtöbben félvad nomádok. Argón!inában alig ötezer főnyi indián lakosság ta­lálható. Középa igent inából teljesen kipusztultak az indián őslakók. Legfeljebb Pa ingón iában talál­hatók fel az egykor hatalmas törzsek késő utódai. Chilében mi ni egy Ibtt.tWi főnyi arnqnfl indián él, akik szívósan védekeztek ugyan n fehér bevándor­lók ellen, később mégis kénytelenek voltak az elsőbbséget nekik átengedni. Ezzel szemben úgy Bolívia fam mint Paraguayiban née m bolyáét Mi — ■ 1 _ _ ■■ ■ ......—wmmmmmmtm Ma gyar, olasz, lengyel és román tíwb- tttek. Illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Qrössling-u. 36. I. citare bekül­deni. A többi államokba ssóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: SJMTPrahi II., Pauská Bice 12. III.« eszközli. — A beregszászi Midó leányegjriet elő­adása. Beregszászi tudósítónk jelenti: A be- regi zásai zsidó dcult ur-itesányegyle t jótékony- célú műsoros estélyt rendezett. A nívós elő- adást Pospisl hegedttszáma nyiitötte meg, akii •zöngoffiáfa Fnitsóh Irén kísért. Mindketten jó­val! á díílfleMns toldáson Müitt aenemtlvégzetet .muteiflaik be. E'Emann Esstok, a leányegyilei agiiKs elaiöknője Ady- és Szép Ernő'-verseiket lnterjwetilSl igén tehetségesen. Notí Károly „A cég arája1' eíínü egyföktmásos vígjátélcá- ban Lochtenstéin Jolán, Adlér Rósz?!, Kl’lwtlbs Sanyi, Moekotiilte Géza, Scdiönberger Miiíklós ós K'l-öiö Sándor igen kedveset és jót prodti- káiltak. Kroo Páll zoü|gOMSzámai precízek vol­tait. Az előadás tduja a Nádas József né által betaarfftott táncszámok vollbak, amelyeket Be- régá Magda, LebovMs Maoicn, Kiéin Reiltv és Fri-edimíiiti Boské asszlszíállásával Frtedmánn Irén és Qengedy Irmus adtaik elő nagy siker­ré!. A számokat Sclrsvarlz Rózsika kedvesen, konferálta be. Az előadást kdünöen sikerüli! bál 'követté. — Kongresszus Budapesten a búzavetőmag nemesítése érdekében. Budapesti szerkesztő­ségünk telefonálja: Rlebelsberg kultuszmi­niszter értesítette a természettudományi tár­sulatot, hogy tavasszal természetudományi kongresszust fog összehivm, amely gyakorlati kérdésekkel fog foglalkozni, igy például a bú­zavetőmag nemesítésével. A kultuszminiszter rendszeresíteni kívánja az ily irányú köngresz- szusókat. — Kát jugoszláv repülőgép magyar terüle­ten leszállásra kényszerült, Budapesti szer­kesztőségünk telefonálja: A reggeli lapok ■hírt adtak 'arról, hogy- Taksony közeiében egy- jugoszláv katonai repülőgép kényszer- leszállást végzett és hogy- Holtnál égy másik jugoszláv katonai repülőgép is leszállt. Ezzel kapcsolatban hivatalosan a következőket je­lentik: A két. jugoszláv repülőgép tényleg; leszállt magyar területén, de azok nem jugo- j szláv katonái repülőgépek, hanem csak utas- J szállító gépek voltak. Mindkét repülőgép el- j tévedt a ködben, benzinjük kifogyott és így i kénytelenek voltak leszállód. A repülőgépe­ken csak a pilóták tartózkodtak, utas nem volt rajta. — Két uj, modern paVillonnal bővült a gy ő­ri kórház. Győrből jelentik: Vass József dr. népjóléti miniszter ma délelőtt adta át ren­deltetésének a Szenthároanság-közkórház leg­utóbb épült két uj pavilonját, a száz busz- ágyas belgyógyászaid és a kétszázbarminc- ágyas ideg- és elmegyógyászati paviilont. A | kórház most mér közei nyolcszáz ágyat szám- • Iái és úgy berendezésében, mint felszerelésé-1 ben egydke a legmodernebb kórházaknak. ! ~ Megengedték a budapesti villamosokon j n, dohányzást? Budapesti szerkesztőségünk j telefonálja: A közönség körében egyre gyek- l rabban fordultak a hatóségoldi-oz azzal a ké- j réssel hogy engedjék meg a villamosokon a | dohányzást mert város együk' végétől a má­sikig vezetnek ima már a villamosok és a do­hányosok kénytelenek órákhosszál nélkülözni a szivarozást vagy- cigaretta zást Az illetékes tényezőket komolyan foglalkoztatja ez a kér­dés és a közeljövőben várható annak olyan megoldása, amely teljes mértékben honorálni fogja a közönség óhaját és éppúgy, intet a ; békeidőben, ismét szabad lesz a villamosokon ] a dohányzás. A dohányzási tilalmat, mint is- j meretes, a háború a Iáit vezették be, amikor l rendkívül zsúfoltak voltak a kocsik. A napsugarak a a tavaszi .„rjif** jn, : szellő kiszívják a bőrben Mjbi í lévő festőanyagokat, a í szeplőket és a májfolto■ a^'.” I -^1 kát. Ezen arcot csúfító ttpjl úe ; foltocskák sokszor ellepik Jt az egész arcot. A föl- yT\ tosarcuak eddig hiába \ karestek arctisztítót, a lég- ly- } ■ -:J • újabb a világhírű MART ? •'* * CRÉM eltávolít mioden Használat előtt — foltot, pattanást, kiütést, használat után j gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc ■ tiszta aiabátitrorn fehér és sima lesz, az arcbőr J visszanyeri üdeségét, frisses égét. Kapható gyóg}T- szertárban, drogériában és parfümériában. Készi- ; ti: TJr. Fóliák gjógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kő., nappali krém 10 Kő., éjjeli (szeplöirtó) 10 Ke. Vigyázat 1 Csak valódit fogadjon el I — A rendőrhatóság vetett véget a, tetem vári „csodának*4. Miskolcról jelentik: Beszá­moltunk a P. M. H. hasábjain orról, hogy a Miskolc területén fekvő Tetemvárra, karé. c&ony vigíliája óla valóságom népvándorlás áramlik. A vidéken híre ment, hogy Szántó József bolti szóig a csodát látott és testén stig­ma je’ent meg. A tetemvári „csodának" rövid virágzás után most Tiealkonyodott. Az egyházi funkcionáriuprok s az orvosok egymásután nyilatkozták a „csodálatos" jelenségekről, amelyeket egy degenerált és hisztériára hajló képzelődő ember beteges vlzió.táuak mondfaik. Az egyházi és orvosi szu-kvéleinények alap­ján a rendőrség Szántó Józsefet elköltözteti eddigi lakásából. Szó®tó rimza/tér eredeti fog- Ulkozáréhoz. VíasMunegy a holtba bolMszol- CAmA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom