Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-10 / 8. (1931.) szám

1029 január 10, esütöT-tök 'PI*&<íAí i ^ tMxYALX'tl IttiiAP — Súlyos vasúti szerencsétlenség a kürti állomáson. Érsekújvár! 'tudósítónk jelenti: Tragikus végű vasúti szerencsétlenség tör­tént tegnap késő délután az Érsekújvár és Párkány közötti Kiirt áldomáson. Wilheim Ernő, a kürti Danubia-Malotm 20 éves tisztvi­selője, az áliiomásépület felé tartva, keresztül­ment a vasút! síneken. Egyszerre váratlanul tolatni kezdtek egy közeliiében veszteglő te­herkocsiit, meily hi.rteileai lendülettel gördült fe'lé. Az eiugrani készülő Wiihelm sajeireűi eset­lenségére megcsúszott a sütős talajon, elve­szi teltbe egyensúlyát. A következő pillanatban elkapta őt a teherkocsi ütközője s a kocsi alá rántotta. A fiatalember mindkét lába annyira összeroncsolódott, hogy az érsekujvári kór­házba történt beszállítása után nyomban mű­tétet kellett rajta végrehajtani s Hückl Ernő dr. igazgató-főorvos mindkét lábát a térd alatt amputálta. — Singer Jenő összbüntetése. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Singer Jenő kom­in unistlia városi tanácsosnak, akit a kommu­nisták legutóbb kizártak pártjukból, külön­féle rendbörvényes ügyei miatt héthavi jog­erős fogházbüntetést kell leülnie. Singer ked­den jelent meg a törvényszék Haller-tanácsa előtt, hogy reá összbüntetést szabjanak ki. A biróság megállapította, hoigy a 7 hónapból 1 hónap amnesztia alá esik, a többi 6 hónapra vonatkozólag elrendelték annak kivizsgálásét, vájjon ebből hány hónap esik amnesztia állá. E oélbód a tárgyalást elnapolták. 3üc Karnevál Nizzában, téli sportversenyek St. Moriíz és Davosban. II. 1—18. Ezzel az ide­ális, immár Xl-ik körúttal nyitja meg a Lloyd Utazási Iroda az 1928-es utazási saisonját. — Útirány: Bóos, Innsbruck, Davos, 2 nap; St. Moritz 2 nap; a 4032 m. Bernina-alpok örök glecserein át Genua 1 nap; Olasz-Francia Ri­viéra, Nizza-karnevál 5 nap; Monte-Carlo 1 nap; Milánó 1 és fél nap; Velence 1 és fél nap; Pécs. Részvételi díj: csak nappal utazva, gyorsvonat­tal, teljes ellátással, pocigyász, percentek- veze­tés, 2980 korona. — Sürgős jelentkezést ké­rünk!!! XH. körút: A. csoport: III 25—IV. 16. 23 nap. Husvét Rómában. 6 nap, Palermo 1 és fél nap, Tunis-Sahara Oázisok (Észak Afrika) 7 nap, Nápoly 3 nap, Velence, Bécs. — B. cso­port: IIL 25—IV. 5. 12 nap. Husvét Rómában 6 nap.Firenze 2 nap, Bologna, Velence 2 nap, Bécs. — Felvilágosítás, program: Simkó Gusz­táv Lloyd-igazgató Kass'a, Kovács u. 29. Tele­fon 780. (Válasz bélyeget kérünk.) Nyúlásnak rohant Lipcsében két villa- mí'- Lipcséiből jellemük: A bet!városban feg- vr~ délután nagy villaimosszeirencsétleneég te-'dót. Két teljes sebességgel robogó vijjilia- modkocsi egy útkereszteződésnél összeütkö- z"" és 17 utas többé-kevésbé súlyosan meg- sebtoüllt. öt súlyos sebesülteit kórházba kel­lett szállítani. xx Vagyont takarít meg, ha a Jednota adó- füzetei alapján szerkeszti meg adóvallomá- sát, melyek a vonatkozó törvényeket kimerítő magyarázattal ismertetik. A mindenkit ér­deklő rósr., y\ jövedelmi adó“ ára 12 korona, a kereskedőket, iparosokat és szabad foglal­kozásúakat érdek’ő rész, „Az általános kere­seti adó“ ára 8 korona, a részvénytársaságo­kat, szövetkezeteket és betéti társaságokat érdeklő rész, „A különleges kereseti adó“ ára 10 korona. A három füzet együttesen megrendelve 25 korona. Ajánlott kézbesítés dija külön 2 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatala utján és bármely könyvkeres­kedőnél. — Reménytelen szerelme miatt luvkőolda- tot ivott egy beregszászi csolcdloány. Bereg­szászi tud ősi tónk j elinti: örgoványi József be­regszászi napszámos öt éve udvarol Jaikub Ju­lianna cselédlánynak. Örgoványi József ál­landóan pénzt csalit ki a szerelmes cseiléd- ká oviéi, akiinek házasságot ígért Amikor már Jalrub Julianna több pénzt nem akart adni, örgoványi eilhaigyta menvasszomyált. A bolto-i'róan c&ellédfeánv lurikÖotóátet ivőibt. Jaikub J u,liánnál beszáTr'itoMiáík a beireigszászi kórházba, ahol gyomoumio&ájs&a] meigmentat- ték az étiéinek. Sztoház-KöreW-KubTORA. ^ BIIJII I Tű"" « A magyar fk sorsa és a diadalmas francia könyv A rentabilitás és piac kérdése — Irodalmi dijak — Hogyan tehetne megteremteni az igazi irodalmi atmoszférát? Paris, január eleje. ’ Míg a magyar könyvnél, a magyar olvasó­tábornál ás a magyar piac kérdésénél min­dig válságról van szó, addig Franciaország­ban ezt a válságot, amely különben Németor­szágban is divatos intézmény, nem ismerik. Válság helyett teli van az ország a Goncourt- dijjal, amely azt jelenti, hogy minden gazda­sági és irodalmi válságra való tekintet nél­kül úgyszólván az egész ország nagy lelkese­déssel fölfedez egy uj Írót és olvasni kezdi. Ez talán sehol a világon nincs meg olyan mértékben, mint éppen Franciaországban és ezért, ha a magyar könyv kríziséről beszél­nek, akkor, ha nem is per analógiám, de ta­nulni lehet az esetből. A diadalmas francia nyelv Rentabilitás szempontjából természetesen nem lehet a két könyvet összehasonlítani, mert a francia könyv még akkor is meg tud­na élni, ha Franciaország nem fogyasztana belőle semmit. Vannak vállalatok, amelyek külföldre annyi könyvet exportálnak, hogy ebből az exportból is rentábilissá tudják ten­ni üzleteiket (NouveHe Revue, Francaise, Grassat, Plon, Hacheitte stb.). Természetesen ■ez nem jelent annyit, hagy ezek a vállalatok; csakis &z exportból élnek, sőt ellenkezőleg. Az export számukra csak bizonyos alapot je­lent, megkönnyíti a kalkulációjukat, bizton­ságéit ad nekik, elveszi a kockázatosság nagy peroentjét. Hogy ez miért van így, azt köny- riyeu meg lehel érteni. A külföld kvalitásra való tekintet nélkül, úgyszólván reklámmen­tesen fölvesz jelentős mennyiségű francia könyveit, egyszerűen azért, mert a könyv francia.- Gondoljunk Romániára, Lengyelor­szágira, néhány délameralkod államra és nem utoilsó sorban Belgiumra, meg Svájcra, ahol a .lakosság jelentékeny részéinek anyanyeűve a francia. Kiad.ói szempontból ezt számokban szinte nem is lehet kifejezni. Ezekben az or­szágokban mindenfajta francia könyvből majdnem annyi kél el, mint ahány példány­ban egy nagysikerű magyar könyv az első öt esztendőben megjelenik. Most azután jön a francia olvasóközönség. A francia kistőkós mindig fcönyvbaTét volt, mindig olvasott és vásárolt könyveit. A diákság is sokkal vagyo­nosabb itt, mint Középeurópában és a Paris­ban időző külföldi diákság is éppen úgy igyekszik beleilleszkedni az itteni irodalmi atmoszférába, mint a francia. Ezt megáita- pitva, még nem vélt szó a rengeteg könyv- gyűjtőről, könyvtáriról, megszervezett iskolai könyvtáraikról, népművelési intézményekről stb. Az irodaim? atmoszféra Az imént azt irtom, hogy a külföldi diák igyekszik beleilleszkedni az itteni irodalmi atmoszférába. És ez az a pont. ahol már lehet párhuzamot vonni a magyar és a francia vi­lág között. Amikor a magyar könyv sorsáról szóló vi­tákat alvásiam,1 mindjárt az jutott az eszem­be, hogy Magyarországon és a magyar-ílakta terülteiteken éppen az a bizonyos laterális at­moszféra hiányzik, ami megvan itt, nemcsak Parisban, de egész Franciaországban. És gon­doltaim arra, hogy ezt az irodalmi atmoszférát keltene megteremteni ahhoz, hogy a magyar könyv ne óljen üvegházi életet, hanem ke­rüljön ki az életbe, legyen alkotója, levegője, vére, tápláléka, kenyere a magyar életnek. (Persze, eat könnyű elképzelni az írógép mellett, mondanák sokan, de megvalósítani •majdnem leheltetíLensóg, mert hát rosszak a gazdasági viszonyok, általános a szegénység és különben is a magyar ember nem igen szeret olvasni.) De először is vizsgáljuk meg közelebbről, hotgy mi is az az irodalmi atmoszféra? Nehezen meghatározható valami, mert nem tényt jelent, hanem csak állapotot. De nézzük a francia példát. Itt azért van irodalmi at­moszféra, mert a könyv nem a mindennapi életen kívÜÜ eső valami, nem szórakozás, vagy unaloműzés, hanem szerves része az életnek. Egy nagy regény figurája benne él a társadalomban, valósággal beleszól a viták­ba, véleménye van és részese még a plety­káknak is. Aki a francia intellektuális életet figyelemmel] Ideéri, az minduntalan könyvi! - gu rákhoz való hasonlításokra buikkan, idéze­tekre, leírásokra és ezeken keresztül a tér és az idő elveszti a jelentőségét, egybeolvad, egy nagy világgá lesz. ' Azután azért is van itt irodalmi atmoszféra, mert egy uj író, egy uj mü, egy uj tanul­mány, cikk, vita szenzációként tud hatni, sőt nagyobb szenzációként, mint — mondjuk — egy Gsaládirtás. A körönséj? és az fréls És itt kapcsolódóin most bele a cikk elején említett Goncourt-d.ijba. Amikor inéig Jetent Constantáin Weyecr neve a Lapok első oldalán, mindenki meg volt döbbenve, mindenki ér­deklődni kezdett, keresett a memóriájában és mindjárt az első napon hatalmas 'tömegek vették meg a díj nyertes munkáját. A Gon- court-dij kiadása komoly szenzáció volt, nem- csali egyeseket érdekelt, hanem megmozgatta a tömegeket is. Természetesen, ez nemcsak a Gonoourt-dij körül van igy, hanem minden nagyobb díj kiosztásánál. És ezek a szenzációk nem szal- malángszerüek, hanem állandóak, ami any- nyit jelent, hogy egy díjnyertes írót figye­lemmel kísérnek továbbra is, olvassák, vásá­rolják, megbecsülik. Azért is van itt irodalmi atmoszféra, mert a közönséget állandóan érdekli az, hogy egy- egy nagy problémáról, akár társadalmi, poli­tikai, művészeti tegyen az, miként véleked­nek az Írók? A franciák, akik nem utaznak, az íróikon keresztül ismerkedtek meg az orosz problémával, Amerikával, távod-Keilet- tel, sőt még a szomszédos Németországgal is. Az írók szankcionálnak és elitéinek, mert eb­ben az atmoszférában az iró nemcsak annyit jelent, hogy az egy olyan különös ember, aki regényeket, novellákat szerkeszt, hanem ő az Írástudó, aki fölütemef.íkedük a politikán, a napi bajokon, az apró szempontokon. Merem állítani, hogy sehol a világon olyan respek- tusa nincs írónak, mint itt, ahol ez a Mlteráris atmoszféra megvan. Az iró itt olyan autoritás, aki előtt, meghaj­lik a bankár, a gyáros, a kereskedő, a poli­tikus, a rpiniisztoir, szóval mindenki. (Bizonyí­tékul igen érdekes dokumentumokat idézhet­nék Poiincaré-ból, Értend-ból.) Azt hiszem, fölösleges megjegyezni azt, hogy iitt nem minden íróról van szó, hanem osaJkis azokról, akik valóban írástudói ennek a nemzetnek, akikben megvan az a bizonyos valami, ami egy Arát igazán íróvá tesz. Szeretni kéül az irodalmat 1 Most már azt nézzük meg, hogy miként jött •létre ez az irodalmi atmoszféra? Elsősorban természetesen a tradíciók hat­nak. De a tradíciókon és kultúrán túl van en­nek egy mesterséges része is és ezt mi is m egian uikatn ók. Igenis meg lehet tanulni azt, hogy hogyan •keli iközed vinni a könyvet az élethez, hogyan kell azt szenzációvá tenni, hogyan kelll a kö­zönségei rászoktatni arra, hogy a könyvet ne csak szórakozásnak tekintse, hanem az élete egyik szükséges részének. Komoly irodalmi dijakat kellene alapítani és autoritással, üzleti propagandává! meg kellene adni ezeknek a dijaknak azt a jelen­tős éget, minit amiilyen jelentőségük van azok­nak Franciaországban. Ki keltetne nyitni a könyvkeireskedéscket, tehetővé ketleme fonni azt, hogy a könyv kinn feküdjön az uccun, minit itt Párásban, hogy mindenki vételköte- lezeiitöég nélkül lapozhasson a könyveikben. A magyar iró morális helyzetét kellene meg- srilárbitoni és keresztül ikeiTene vinni azt, hogy a kritika a másodrendű fordulásokban megjeitenő harmadrangú külföldi könyvet ne propagálja a magyar könyv rovására. Persze, ezek csak hala vány ctleftöredéfcek, de a francia helyzet föltárása talán mégis impulzust adhat mindenkinek, akit csak " a magyar könyv sorsa érdekel, hogy igyekez­zen hozzájárulni munkával, türelemmel, ki­tar lássa! a magyar irodalmi atmoszféra meg­teremtéséhez. Mért csakis ebben az atmosz­férában élhet a magyar könyv igazi illetet, csakis ebben az atmoszférában lehet lebon­tani az üvegházat, melyben ma csak tengeti a sápadt, fáradt és beteges életét. T. Á. (* *) Zsúfolt ház a rimaszombati „Oroszországé­ban. Rimaszombati tudósilónk jelenti: A mérsé­kelten Látogatott vasárnapi operettest után hét­főn zsúfolt házat hozott Alfréd Neumann drámá­ja, az: Oroszország. A közönség tényleg nem is csalódott az „Oroszországéban, s ha a tömegje­lenetek a kulisszák mögé kerültek is s a forgó- szinpad hiányzott is, Forgács Jenő elfogadható rendezésben hozta ki az idegeken korcsolyázó Neumann-drámát s ugyanő tartotta mindvégig ke­zében a darab sorsát is Pahlen gróf markánsan megjátszott szerepében. A haza sorsát mindenek­eié helyező tisztakezü, nemzetéért mindenre képes államférfi fölényes hideg'elszántságát remekül és híven játszotta meg Forgács Jenő, s a cár groteszk figuráját Csortos mesteri alakítására emlékeztető tökéletességgel formázta meg Turóczy Gyula is, aki ezzel az alakításával szinészpályájának ze­nitjéhez érkezett tényleg. Az ő szerepe különben a darab legmesteribben megkonstruált része, a gonosz, kegyetlen orosz-Néró brutalitása, gyö‘rő- dése, gyanakvása, halálfélelme mind-mind a pon­tos lélek rajz kifejezője. Forgács Jenő és Turóczy Gyuri munkája két kiválóan intel’igens színész produkciója volt. Pogány Irén Ostermann bárónő szerepében e’fogadhritót nyújtott, ugyanúgy Czo- bor Imre is igyekezett cárevics lenni. GRAND HOTEL IMPERIAL NAGYSZÁLLODA BUDAPEST VII., Rákóczi út 90. Egy perc a Keleti pályaudvartól. Elsőrangú családi szálloda, 150 szoba. Központi fűtés, hideg, meleg fo­lyóvíz, interurban telefon a szobákban. Gyönyörű társalgó helyiségek, éttermek, irószobák. Az étteremben mérsékelt áru étlap szerinti és menü rendszer. Kívánatra teljes pensio. Törzsvendégeknek kedvezmény. (•) Oslóban megnyilt a magyar reprezentatív kiállítás. Osloból jelentik: Kertész K. Róbert ál­lamtitkár megérkezett az oslói kiállítás megnyitá­sára. Az állomáson Röwde főkonzul, Déry igazga­tó és Iynge vasutigazgató, valamint a kiállítási bizottság fogadta. A magyar kiállítás ünnepélyes megnyitása a norvég király, az udvar és a kor­mány jelenlétében kedden történt. A miniszterel­nök lőne sőt, Röwde főkonzul diszebédet adott a vendégek tiszteletére. (*) Megtalálták Stradivarius titkát? Rómából érkezik a bir, bőgj" Stradivári hegedükészitésének titkát sikerült megtalálni. Hir szerint egy berga- moi antikvárius megvásárolt egy öreg Íróasztali és ennék egyik fiókjában találta meg Stradivari sajátkezű Írását, amely részletesen leírja a világ­hírű hegedű készítési módját. A jövő fogja eldön- . leni, hogy igaz-e ez a bir, amely egyelőre fantasz­tikusnak látszik. Magyarországon volt egy jóked­vű és tudós bohém, akit úgy hívtak, bógy Literá- ty Nemes Sámuel. Ez a bohém soha sem keresett törvénytelen módon egyetlen egy fillért sem, el­lenben olyan gyönyörűen tudott régi okmányokat hamisítani, hogy párját ritkította. A bergamoi kézirat is minden valószínűség szerint ilyen hami­sítvány lesz, mert hiszen Stradivari kétszáz évvel ezelőtt élt és nagyon csodálatos volna, hogy éppen most találták volna meg azt az Írást, amely egy. titkot fed fel, amely — nem is titok, hacsak nem a zsenialitás titka. ff (*) Kis hírek a művészvilágból. Manrice De-n kobra, az ismert francia iró Svédországban, Nor­végiában és Litvániában tíz felolvasást tartott a modern színpadról és a modern filmről. — Henry Bataille híres darabjából, A balga szűzből filmet csináltak. — Cserépy Arzén Berlinbe utazott, ahol tárgyalásokat folytat az Attila-filmről és a jövő héten Budapesten megkezdi a munkálatokat — Január 27-én kezdődik Párisban a Champs Ely- sées Színházban az orosz operaegyüttes kéthónapos szezonja. — Maurice de Waleffe francia iró, a Miss Hungaria-választás zsűrijének elnöke vissza­utazott Parisba. (*t Három tündér. Amikor megszületett, a böl­csőjénél három tündér állt. Az egyik ezt mondotta: „Szép leszel.** A másik ezt mondotta: „Tehetséges leszel**. A harmadik tündér viszont ezt mondotta: „Szép is leszel, tehetséges is leszel, de szépsége­det és tehetségedet csak te magad fogod észre­venni.** (*) Mi van neki? Az Opearában egymásmelled ülnek a krPikusok és birálgatnak egy énekesnőt: „Nincs ennek egy természetes hangja sem — mondja az öreg kritikus, — sem az éneke nem természe­tes, sem a beszédje, sem a mozgása. Semmije sem természetes**. —„ Hadd kérlek, — szól a fia­talabbik kritikus, — van egy természetes gye­reke. “ , , (*) Miről szól a spanyol Benavente betiltott, darahja? Madridból jelentik: Madridban egymást követik a premierek és a közönség különösen Be­navente legújabb darabjai iránt tanusit rendkívüli nagy érdeklődést, talán azért is, mert a szerző legújabb munkáját, amelynek címe: „Az égért és az oltárért**, a •spanyol cenzúra betiltotta. A da­rab első felvonása egy kolostorban játszódik, ahol Lőriuc testvér, egy fiatal szerzetes azt a paran­csot kapja a rendfőnöktől, hogy ne mutassa ma­gát az emberek között, mert azt tartják róla, hegy csoda'evő ereje van. Az a hír járja, hogy a kor­mány le akarja tartóztatni a szent hirétnn álló barátot A tömeg azt kiáltja: Le a-kormánnyal ós­erre a rendőrség tüzet vezényel. A barát ’s meg­sebesül. A második fe’vonásban arról van szó. hogy a trónörököst, aki nagyón beteg, csak csoda mentheti meg. Újra Lőrinc barátról van szó és a roudfőnök megparancsolja néki.;, hogy merjen a királyi palotába. A barát későn érkezik, de mégis bemegy a herceg hálószobájába és élve hozza ki a trónörököst Mindenki leborul előtte. A harmadik felvonásban a kormány elhatározta, hogy az egész rendet kiűzi az országból. Végül az epilógu-oarr száz évvel később Szent Lőrinc napja szép és ked­ves ünnepe a népnek. a Képes. Hét előfizetési diri Praha 11., Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő Mffl-S ElI-HU a hajbetegségek és kopaszodás tökéle­tes gyógyszere. I fi ül ÍU a korpaazast. Ili III zsölés után I Iliit KÖZPONT! lg ffll E£!F' DROGÉRIA mm K?Pható minden drogé­íjEgj riaban, gyógy szertárban KOálCE-KASSA \ lg és parfümériában, valay Fö-ucca 23. 1 gl flförJal mint a föképviseletnél. Arak : nagy üveg Ke 60, közép Ke 40, kis Ke 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom