Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-28 / 294. (1921.) szám

1028 december 28, péntek. —MfflUMBMMItW'iliT .......... P —1> IIIHIBI T> PA<^AT-7V\AGÍAR.HIRTiAI> A kassai rendőrség HeiswebeI Willyt, az életlogyiiglani fegy- házra ítélt s Haliéból megszökött többszörös rablógyilkost — A bűnös s&erdcm vége. Bécsiből távira­tozzak: Karácsony második napján n-ern min­dennapi szerelmi tragédia történt. Egy iizerahétéves tanuló-gyermok, aki egy har­mincéves asszonnyal, egy egygyermekes csa­ládanyával bűnös viszonyt tartott fenn, sze­relmesével együtt világi tógázzal meganérgez- te magát. Tettüket azért követték el, mert belátták bűnös viszonyuk kilátástalan voltát. xx MIELŐTT KÖTÖTTÁRU-SZÜKSÉG­LETÉ! FEDEZNÉ, TEKINTSE MEG RAK­TÁRAMAT VÉTELKÖTELEZETTSÉG NÉL­KÜL. KARP NÖIDIV AT-ÁRUHÁZ, UNG VÁR. — Véres családi dráma a nem folyósított ka­rácsonyi jutalom miatt. Budapesti szerkesztőségünk te'efcnálja: Tittelbach Frigyes hajogépész afö­lötti elkeseredésében, hogy a hajótársaságtól nem kapott karácsonyi juta’mat, részeg á'lapotbán rá- lőlt a feleségére, majd a revolvert önmaga ellen fordította. Titte!b°ch meghalt, mig a felesége sú­lyosan megsebesült. — Kegyetlen tcstvcrgyilkossági kísérlet Dtmamocson. Orcezkaii tudósítónk jeilontí:. Dunám öcs községben Dániel Ullésné szül. Szabó Lidin 57 éves asszony hosszú eszten­dők óta agy üttte költ 56 éves Eszter nevű hú­gával. Az utóbbi hetekben Dán kíné összeve­szett húgával és elhatározta, hogy eőteszi láb alól. Eszter ételébe kisebb rnenn yiscígü lugkő- oIdától kevert, aminek azonnal meg is volt a hatása. Illés Esztert rosszukét fogta ed és az előhívott orvos mérgezés tüneteit állapította meg. A beteget azonnol a pozsonyi kórházba szállító Mák, ahod a halállal vivődik. Dánielnél a csendőrség letartóztatta. Kihallgatása során beismerte, hogy azért akart húgától szaba­dulni, hogy a ráeső vagyonrészt megkaparint­hassa. Dánielnél átkisérték a komáromi ál­lam ügyészség fogházába. xx A Magas Tátrában gyönyörű téli időben megkezdődött az élénk téli idény és az ösz- szes fürdőhelyen, valamint a menbázakban vig élet és élénk télisport folyik. A tél folya­mán több nemzetközi si-, ródli-, bobsteigh-, jégiicokey és m ükorcsol yázóverse n y lesz megtartva, amelyek iránt nagy az érdeklődés és úgy bélíöldrőd, valamint a külföldről is nagyszámú nevezések érkeztek be. A közis­mert szép időjárás a Magas Tátrában vakító napsütésben és szélcsendben az itiartózkodást kellemessé teszi és nemcsak a sportolók, ha­nem kuravendégek részére is kellemes és egészséges szórakozást nyújt a szabadiban való tartózkodás. A Magas Tátra klimatikus előnyei különösen a téli hónapokban 'kivá­lóak. Az árak a tátrai fürdőkben igen előnyö­sek, dacára annak, hogy a vendégek részére mindenütt a legnagyobb kényelmet biztosít­ják. A szállók és szanatóriumok mintaszerűen vannak berendezve központi fűtéssel, fürdő­szobás lakosztályokkal, folyó hideg, meleg vízzel, stb. A csehszlovák államvasutak a Ma­gas Tátra látogatóinak már ölnapi ilhtrlózkodás után 50 százalék kedvzményt nyújt a vissza­utazásnál. xx A valódi angol borotvakések, pengék és borotvakészülékek ismét kaphatók Umlauf R. cégnél, Bratisiava—Pozsouy, Lőrinckapu- ucca 15. — Őrjöng a nagvneszeki gyilkos. Oroszkai tudósítónk jellemű: Részletesen beszámolt a P. M. H. áriról a bestiális apagySíkosságról, amelynek álozaita Sidó Sándor jómódú gazda. Dudás Jánosné, a mieg'mflkolit kánya, azóta a zselizi járásbíróság börtönének a foglya. Tegnap éjszaka féktelen őrültségeit sziimuilá’it s azzal fenyegetőzött, hogy meghurcoltatásá­ért még valaki kikelni fog. Beismeri tettét, de a mai időkben ezt nem tartja bűnnek. A gyil­kossággal vádolt asszonyt orvosi megfigyelés alá helyezték. I grri — Villanyvilágítás lesz a zselizi református templomban. Oroszkai tudósítónk joLenhi: Konba Dezső református lelkész kezdeménye­zésére a zselizi református egyház elhatároz­ta, hogy villany világításit rendezte! be a templomában. A határozatot nyomban telit is követte és két napon belüli közadakozásból Összegyűlt kétezer korona, usrvhogy a kará­csonyi ünnepeik alatt az esti áj tat osságoknál már villanyfény^ ragyogott a templomban. xx Korcsolyák^ ráillik, kályhák és tűzhe­lyek, valamint alkalmas ajándéklárgyak leg­nagyobb választékban Neuralh S. és Fia, Bra- tíslava, Köztársaság-tér 14. Telefon: 202 és 446. Kassa, december 27. Pénteken délelőtt Kassán az Oderbergből érkező személyvonat­ból kiszállt két gyanuskülsejü egyén, akiket a pályaudvaron Pesek Vencel rendőr felügye­lő igazoltatott. A két ismeretlen egyén kü­lönböző külföldi okmányokkal igazolta magát, azonban útlevelük nem volt. Az egyik azt mondotta, hogy neve Luna Walter, 1896-ban született W it t embergben, foglalkozására nézve munkás, a másik pedig Görlitz János Hindenburgból származó bányásznak mon­dotta magát. Kijelentették, hogy december 20-án Ralibor mellett lépték át a csehszlovák határt, onnan Hultscbinba, majd autóbuszon Mahrisch-Ostrauba mentek, onnan pedig Odor cár gén keresztül érkeztek Kassára azzal a tervvel, hogy útjukat folytatják Románia felé. Azt a körülményt, hogy útlevél nélkül jöttek Csehszlovákiába, azzal magyarázták, hogy abban a hitben éltek, miszerint most már útlevél nélkül lehet a határokat átlépni. A rendcrfolügyerö tiltott határátlépés miatt letartóztatta a két ismeretlen egyént, akiket ezért a kassai renderigazgatóság Ötnapi elzá­rásra ítélt eh A karácsonyi ünnepek alatt a két gyanús egyén ujjlenyomatát a rendőr igazgat óság dak­tiloszkópiai osztálya erős vizsgálat alá vette és Bárány Gusztáv kerületi felügyelő megál- lapitotta, hogy a JLuna név alatt rejtőző egyén azonos Hoisswehel Willyvel, a veszedelmes német rablógyilkossal, akit az Initemaíiíonále ö'Űentlicihe Sicherheit nevű kriminalisztikai közlönyben köröznek a német rend őrh aíósáigck. Heisswe-bél villanyszerelő. 1823-ban szüle­tett Eromterg^-en s utokára Homburg-Attcná- ban lakott. Súlyos deliktumokért körözik. Mint életfogytiglani fegvházra elitéit 1927 május 8-ián megszökött a haliéi fegvház olmoosztályábóL Életfogytiglani f egy házra I. Kálmán Imre: „A csihágói hercegnőu (Király •Színház) A magyar operaiéi rés nagy meisitor ének, Kálmán Imrének müved, mióta a komponista az egész kontinens számára szerzi andalító kerdmgőit, pattogó indulóit, tüzes csárdásait és a maga művészetével megmémesditiaíit jazz- táncaiiit, eredetikig Bécsiben kerülnek színire és csak azután Budapesten. Vállamikor a bu­dapesti közönség ütötte rá Kálmán nagy opareiJtjeiine a sdik-er márkáját, míg most csak az a szerepe, hegy a bécsi és berlini közvéle­ményt a megáéval támassza ailá. Egy kis adag nagyképűség kellene ahhoz, hogy a Káimán- operei'Jtclkeb úgy bíráljuk, mintha Budapest szava döntő volna olyan színpadi müvek ér­tőikének megáililapiliásában, amelyek akkor kerülnék eiliibénk, amikor Németország és Ausztinia nagy városaiban már az ötszázadík előadáson is túl vannak. A kritikusnak ilyen­kor jobban áll, ha a tudósító szerepére szorít­kozik csupán és a helyi hatásról számol be. Nos, Kálmán Imre „Csiikágói hercegnő jé'‘-t a budapesti közönség osztatlan tetszéssel és a külső siker minden zajos megnyilvánulásá­val fogadta. A népszerű zeneszerző invenció­jának bőségszaru jóból még mindig frissen ömliemefc a finom, könnyed melódiák. Semmi megtorpanás, semmi hanyatlás. Es régi eré­nye, ami előttünk, magyarok előtt, Kálmán Imre értékét megsokszorozza: a magyar nép­dal moűvumaiimak megbecsülése, mesteri föl­használása, daittamszö v és én ek har matos tisz­tasága és magyaros zamatja ebből az operett­jéből is ragyogó színekben, lelkes tempóban csillog kő. Kálmán Imrétől senkisem vitat­hatja'"el azt az érdemet, hogy az egész világ zened szórakoztatása közben külön nagy nem­zeti hivatást teljesít. „A csikágói hercegnőd­nek már a librettója is a komponista művészi és magyar egyéniségére van szabva, ameny- nyiben a néger jazz és a keringő, meg a csár­dás párviadaia szolgáltatja a játék vezérmoti- vumát. B ram mer és Grünwaild, a Kálmán- operottek Szövegszálliitői ezúttal túlszárnyal­ták a gyönge bécsi színvonalat (amivel keve­set mondtunk) és ha végképpen le is tették az érettségit, hogy vígjátékot írni nem tud­nak, annál több alkalmat nyújtottak Kálmán Imrének változatos kompozíciókra, amelyek a legdrágább ékkövek fényét szikrázhatják a nagyszerűen hangszereit muzsikából. Az opánei* centrumában egy milliárdos azért ítélték el, mert 1923-ban Berlinben egy betörés alkalmával több rendőrt, akik üldözőbe vették, halálosan megsebesített. E szökése után 1927 május 23-án Stettin mel­lett a berlini országúton agyonlőtte Wusow Friíz biztosítási tisztviselőt, aki arra sétált a menyasszonyával. Egy fél órával azelőtt ugyanezen a helyen megtámadott két embert, de amikor meggyő­ződött ezek pénznélküliségéről, csak két már­kát vett el és útnak eresztette őket. A kassai rendőrigazgatóság közbiztonsági osztályának két tisztviselője, Taussig és Gállá a karácsonyi ünnepek alatt vallatták Heiss- webelt, aki beismerte összes bűntetteit, sőt még a kö- rözőlevélben fel nem soroltakról is beis­merő vallomást tett. Wusow meggyilkolása után, vallomása sze­rint, Slrallsundba ment, ahol a főtéren be­ment egy ékszerészhez s azt élteveszélyesen megfenyegetve kirabolta. A zsákmánya 1500 márka, hét aranyóra, néhány aranygyűrű és bd'Uiáns volt. A németországi rendőrség 3000 órányin árka jutalmat tűzött ki Heisswehel el fcgatásáórt s így ezt az összeget minden va­lószínűség szerint a kassai rendőrség kapja meg. A veszedelmes gyilkost a formalitások elintézése után kiadják a német hatóságok­nak. Érdekes, hogy Heisswehel szökése után nem hagyta el Németországot, hanem annak különböző városaiban tartózkodott. Utoljára Rozinkon volt, ahol megismerkedett Görlitz- cel, akivel együtt ez év nyarán mint mező- gazdasági munkás dolgozott. GöirHlzoel szem­ben ugyan semmilyen bűntény gyanúja nem merült fel, azonban természetesen őt sem bo­csátotta szabadon a kassai rendőrség s az it­teni vizsgálat befejezése után őt is a német határira szállítják, ahol átadják a német ható­amein'lkai leány és egy kis európai ország trónörököse áll. A leány fogadásból megszer­zi azt a legnagyobb értéket, ami a legnehe­zebbéin szerezhető meg Európában, tehát nem a képzőművészet valamelyik remeikét, nem bányákat és ipartelepeket, hanem Syl- vanla trónörökösének ősi kastélyát és vele együtt a királyfi szereiméit. A cselekmény ab­ban a jeleneiben kulminál, amikor a müiliár- dosmő Sylvamia trónusán járja a legvadabb jazzt s ezzel szimbolizálja a vén Európa vég­leges járomba fogását, rabszijna füzesét ’ a diadalmas Amerika lábai elölt. Minit látható, modern áramlat süvít keresztül az operett cereimórmiás, lakájokkal és udvarhöigyekkel, apródctkal és páncélos középkori lovagok galériájával megrakott birodalmán. Kálmán Imre sző végiről nem tudnak lemondani a hercegekről és, királyokról (és ha már valódi királynő nincs, hát „Csiárdáskirálynő“-t kreál­nak), valószínűleg a zeneszerző is kívánja ezt a színes keretet, amely zened effektusok ki­fejtéséire alkalmas, de mintha észrevennék, hogy az opereittfigurák a huszadik században már nem a gróf oknál kezdődnek. Ha így ha­ladnak, még megérjük, hogy a mai életet is 'tudomásul veszik. A Király-Színház előadása mindenképpen méltó Kálmán Imre alkotásához. Vállalkozó, rendező, díszlettervező, karmester és szintár- suíait összefogott, hogy a közönség ellen inté­zett frontális támadás minden pontján győ­zelmei arasson. A siker teljességét esupán egv technikai dolog zavarja: a játéknak fá­rasztó hosszadalmassága, amin azonban a ké­sőbbi előadásokon üdvös rövidítéseikkel fog­nak segíteni. Egyelőre Kálmán Imre inten­ciója szerint per extensum játezák le a bécsi anyagot. Az előjátékkal közzene révén össze­kapcsolt első fölvonás így majdnem két óráig szögezi helyére a közönséget és negyedórás szünet után újabb másé él órás produkció kö­vetkezik. Ilyen sokai még ebből a jóból sem bír ed az ember. Lábass Juci a címszerepben jelentős én ék­ít iilíurá jóval és játékának stilizált szépségei­vel hosszú idő óta legnagyobb sikerét aratta. Tolnai Andor, a szegedi színház bonvivánja, a trónörökös szerepében illúzió tkeltő, ének­ben is kitűnő volt. Sziklai József, mint a mil- tíárdosmő titkára ér vény esetül te jeles színészi kvalitásait. Bársony Rózsi üde szőkesége és táncos jókedve fölvillanyozta a közönséget. Dénes Oszkár meglepően finom karrákaturá- iav amellyel Sylvania folyton mulató, nagyot­halló, Voronofftól megfiatalított királyát per- szi fiáiba, sokkal őeziniliébb derűt keltett, miint az operett többi sablón-kómikuma együttvé­ve. Szirmai Imre, mint amerikai milliárdos apa, egy darab életet vitt a színpadra A gör- lökíker fűszerezett láncok és a szcenikáikig beállított énekszámok szinpompátekkal, ere­detiségükkel halottak. Tihanyi Vilmos ren­dezését találékonyság és aprót.'”gondos­ság jcHemzá. A zenekar élén Vincze Zste- mond gondoskodik a tökéletes muzikális szinhai'ásokról. „A csikágói hercegnő" szerző­jét a főpróba és a premier közönsége az ára­dó magyar szeretet kitüntető jeleivel halmoz­ta el. Külön dicséret illeti az operett két for­dítóját: Stolta Adorjánt, aki a próza ötlet es­ség ével és Kulinyi Ernőt, aki formás versek szárnyaló ritmusával gazdagította a precízen ki dolgozott játékot. II. „Párisi divalu (Városi Színház) „A régi nyár" című nyári operett szerzői,: ifj. Beikéül István és Lajtai Lajos bebizonyí­tották, hogy télen is megállják a sarat. „Pá­risi díváit" címen igen kedves, igen kellemes hangulatú uj daljátékot írtak, amelynek két nevezetes előnye van. Az e'wik: az épkézláb librettó, amely vígjátéki fordulatoa-ágával s a kalló helyen bohózaű len dűlőiével messze' fölülmúlja az utolsó esztendők hasonló termé­keit. A másik előnye az, ho^v nem papirma- séldkol, operett-kelléktárból előhurcolt bá­bokkal dolgozik, hanem eleven figurákkal, a maii társadalom, alakjaival s köztük néhány jól megfigyelt 'típust hoz a színpadra. Békefti István szövegkönyvét csaknem mintául mer­nek odoáliliiloni a librettó-mesteremberek elé: íme, nincs szükség kiagyalt hercegekre, hercegnőkre, hülye arisztokratákra, az udva­ri étet és a kastélyok csillogó ürességére, hogy operetthangulatot keltsenek színpadon és nézőtéren. A „Párisi divat" kerek mesé­vel, vidám cselekménnyel lepi meg a nézőt és azzal a ,,plusz“-5zal, hogy magyar levegő­vel tölti mog az operett kereteit. Egy kis pesű masam ód csak ezy, csak egyetlenegy órára akar boldog lenni, boldog — a szónak abban az értelmében, ahogyan azt egy mannequin agyacskája képzeli. Föl­veszi hát a legújabb párisi divatruhát s mi­kor az áruház szalonjában tetszeleg, belép a híres primadonna: • barátja, aki szemet vet rá. Most megkezdődik a színésznő és az egy­szerű masam ód versengése a férfiért, aki azt hiszi ,hogy a masam ód gazdg és könnyelmű teremtés, de ez a hiedelme csak addig tart, amíg maiga a Leány nem vallja be, ho'w félre­vezette. Stílusos a második fölvonás vége, miikor a férfi rideigen hazaküldi a leányt, aki­ről megtudta, hogy még ártaűan. A szerel­messé vált férfi önmagától is félti a tapaszta­latlan leányt. Különféle bonyodalmakon ke­resztül megtöriénák a szakítás a férfi és a primadonna közt s a masamód egy órára megálmodott boldogságából házasság lesz. Föailoikja az opercéinek a divatszalon tulajdo­nosa, egy öregedő nőhóditó is, aki szentimen­tális önzetlenséggel mond le előbb a prima­donna, majd a masamód megkivánósáról. Má­sik sikerült figurája a, darabnak a divatsza­lon szeleburdi, női ügyekben még járatlan fiatal üzletvezetője, aki egész sor bohózat! helyzetet bukfencez végig. A fiatal, alig húszon ötéves Lajtai Lajos vagy másféllucat könnyű és gyors népszerű­ségre kihegyezett tangóval, kéringővel, chair- fesionnail, slow foxszaí, kupiéval díszítette föl a Városi Színház karácsonyfáját. Három- négy olyan melódiát költött, amely az érad slágere lösz .Az ismertebb jazz-motívum okát elmésen szövi a maga dallamvonalába, amo­lyan szemfényvesztő zenei mixter, aiki ördön- gős változatokban kever és kavar hangszine- két és ritmusokat. Zenkovitz, Márkus Alfréd és Eiisemainn mellett mindeneseire a leggaz­dagabb invenoióju. zeneszerzője Budapestnek. Kivételes gondossággal tálalta föl Sebes­tyén Géza színháza az újdonságot. A színpad fölvette a versenyt a „belterületi" szín padok­kal és a szereposztás som okozott bosszúsá­got. A vidéki esség remélhetően örökre elköl­tözött a Tisza Kálmán-téri színpadról. Nagy része volt ebben a nívó-javulásban Bittér Irénnek, aki száz per centig kiélhette szilaj jókedvét, játék fantázia iái és azt a különös, olykor fanyar zamatu komikumot, ami majd egyszer a legjobb kómákévá fotea aratni ezt a ma oly friss és szeretelreméiltó szubrettot. Ötletes jétékmozaamiaitait artista boszocká- nyorS'sáhgail fejtett táncokkal tetézte. Egyik paríinere, Király Ernő, megjelenésben s moz­gásban hibátlan volt, sőt énekhangja sem ha­tott ezúttal zavaróan. Másik partnerében, a táncos-komikus Érczkövi Lászlóban több a táncos ügyesség, mint a komikum, amelyet sikeresen pótolt mókás kitalálásokkal!. Főtte- néet keltett D‘Arrigo Kornél a divailszsion tulajdonosának pompásan megrajzolt alakjá­ban. Zilahi Irén, mint masamód, adós maradt a szerep sajátos bájával, de ének- ós táncszá- maát telszetően adta elő. A rendezésért Ló­ránt Vilmost, a díszletekért Oláh Guszlávot a zenei rész betani'ásáért Szántó Mihályt il­leti őszinte elismerés. n Strauss Richárd januárban Pozsonyban ven­dégszerepel. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonál­ja: Strauss Rickard, a világhírű zeneszerző és karmester januárban Pozsonyban fog vendégsze­repelni. A pozsonyi szlovák opera igazgatója az irányban tárgyal S'rauesal, hogy az Elektrát és a Rózsalovagot dirigálja Pozsonyban. Ságoknak. Mas MOLNÁR JENŐ SzTOMÁzKönyv-KOkTORA. Kél ®percít~hemmtató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom