Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-02 / 276. (1903.) szám

14 n — Orthop&dia. Lábelgörbülések, a sán­taság különböző okai, rossz testartás, hátge- rincelferdíilések, rheumás bántalmak, csont- és izületi megbetegedések, bénulások stb. kezelése: Weil Miklós dr. ortbopndiai inté­zetében, Bratislava—Pozsony, Védcölöp-ut (Palisádv) 51 sz. Tel. 25-96. Rendelés: 10— 12., 3—5. — Egy szokott fegyenc hétévi kalandos szabad­sága ntán visszakerült az ördögszigetre. Párisból jelentik: Oherbourgban letartóztattak a minap egy Jean Heleine nevű kikötőmunkást, akiről kiderült., hogy szökött fegyenc. Hét esztendővel ezelőtt szö­kött meg az ördögszigetről, ahová rablás miatt vitték. Szökése után Délamerikába jutott és ott csónak készitő lett, majd egy amerikai gőzösön tel­jesített hajószolgálatot. Évek múltán Kanadában telepedett meg, ahonnan azután visszacsábította a honvágy Franciaországba. Azt hitte, hogy ott már senki sem ismeri és álnév alatt nj’Ugodtnn élhet. Oherbourgban mint kikötőmunkás kereste meg kenyerét és mindenki megbecsülte józan, tisztes­séges életmódjáért. Kevéssel ezelőtt akarata elle­nére belekerült egy verekedésbe és emiatt a rend­őrségre vitték. Ott azután kiderült múltjának titka. Elbeszélte, hogy Oherbourgban találkozott nemrég egy volt őrével, aki szökése idején még az ördög­szigeten volt, de a múlt évben nyugalomba vonult és Oherbourgban telepedett meg. A volt őr meg­ismerte és nevén szólította. „Majdnem kővé me­redtem a rémülettől, mondotta a szökött fe­gyenc — és könyörögni kezdtem neki, hogy ne áruljon el. hiszen már becsületes ember vált belő­lem és senki sem sejti, hogy fegyenc voltam*. A volt őr megsajnálta és megígérte neki, hogy nem fogja elárulni. Mégis kiderült a titka és most is­mét vissza fogják vinni az ördögszigetre. Zenészek ügyeimébe! Egy Szlovéniákéi magyar nagyközség keres egy lehetőleg feneakadémiai végzettséggel bíró úri embert ki a községben privátoknál zeneoktatást adna, nemkünfönben énekkar önálló vezetésében is kellő jártassággal bir. Érdeklődők neveit a kiadóhivatal „BIZTOS MEGÉLHETÉS'4 jelige alatt továbbítja. SimHÁzKöil^KUbTORA A testőr** reprize A Molnár Ferenc-ciklus második darabja Irta: MOLNÁR JENŐ Budapest, november 30. Kritika és közönség vetélkedő kíváncsiság­gal fürkészi az egymásután fölelevenedő Molnár Ferenc-vigjátókok időbeli tartósságának kérdé­sét. Egyrészt Molnár Ferenc jutott el oda, ahol a nagy mestereket megillető hódolat egyhangú­ságába már csak a kenyéririgység és a sápkórós rosszindulat rikkant bele olykor-olykor, más­részt a közönség jutott el oda. hogy Molnár Fe­renc frenetikusán eredeti irói egyéniségét hu­szonöt év alkotásain keresztül élesebb körvona­lakban kezdi látni. Világszerte ezt az epithe- tont kapta a vigjátékirás magyar zsenije: „a nagy mulattató.* 43 44 Jelent ez valamit, jelent ez annyit, mimaa azt mondanák egy másik Íróról: a nagy megrikató? Régi igazság: könnyebb meg- rikatni az embereket, mint megnevettetni. Azt is tudjuk, hogy boldog, aki nevetni tud, mert sirnivaló épen elegendő van ezen a világon. — Igen, de nem csak azt követelem meg az írótól, hogy könnyeket csaljon ki a könnycsatornám- ból, vagy mosolyt varázsoljon az arcomra, ha­nem azt is, hogy gondolatokkal termékenyítse meg az agyamat, érzelemhullámokkal rebegtes- sen végig a lelkemeu. Vájjon Molnár Ferencet csak épen a fintorok, az emberi gyöngeségek karikirozása a szavakkal, hangulatokkal és helyzetekkel való játszani tudás avatják-e azzá a szinpadirodalmi nagysággá, aki, — vagy van-e az Írásaiban olyan mélység, amely meg­érdemli a fáradságot, hogy újra, meg újra, le­szálltunk oda és — ha mosollyal is a szánk kö­rül — búvárkodjunk benne? Azt hiszem, erre a kérdésre keres önkéntele­nül választ a közönség, amikor szinte gyerme­kes játékossággal méricskéli Molnár Ferenc mü­veinek időbeli hatását. Mert abban a pillanatban, amikor ez a kérdés felnyoraakszik, ösztönösen a halhatatlanság fehér kapuja felé fordul tekinte­tünk. Ma még talán sokan nem akarjuk beval- ‘ lani magunknak, minden jóhiszeműség mellett, j hogy Molnár Ferenc színpadi játékait „sub spé­cié aeternitatis“ kezdjük szemlélni, de a mód ^ ahogyan nézzük, már tisztára a klasszikus ér- ( tékek vizsgálására vall. Nem hinném, hogy pro- • fesszorosabb szemöldökráncölással lehetne hall- gatni és bírálni egy másfélszázados könyvtári álomból felriasztott színdarabot, mint ahogy ma ( a budapesti közönség hallgatja és bírálja Mól- * nár Ferenc tizennyolc-húsz év előtt irt vigjáté- } kait. , „A farkas44 felújítása megelőzte a vigszinházi 1 Molnár Ferenc-ciklusban „A testőriét, noha idő- ( rendben amaz követte ezt. A harminckét éves . szerző akkor már két hatalm.as szinpadi oeuvre- [ jenek kimagasló talpazatán állt. „Az Ördög44 el- ' indult Milánóból és a világsiker óceánjára szállt, amikor a „Lilionr‘-on a sznobok még vitatkoz- , tak, de írók és művészek, akiket tehetség és in- tuició a tömegek fölé emel megérzéseikben, a klasszicitás mércéi alá állították ezt a költői alkotást és azóta mindmáig Molnár Ferenc standard-müvének vallják. „A testőriében a lát­szólag könnyed vigjátékirásnak arra az ösvé­nyére tért vissza a szerző, amelyen „Az ördög­gel indult el. Szellemi vérrokonság van „Az ör­dög44 és „A testőr44 alapgondolata és lelki ro­konság a két darab női főszereplője között. Mindkét asszonyt az ismeretlen, a csak meg­sejtett, de annál mohóbban áhított szerelem édes rezdülései tartják izgalomban, anélkül, hogy a női passzivitás keretéből kilépnének. És az egyikben a testi alakot öltött modern Mefisztó, a másikban a férj alakváltása mozditja meg, kelti életre a minden asszonyban szunnyadó vá­gyakozást — a másik férfi, a teljesebb férfi, az igazi férfi után. A felületes szinházbajáró „A testőri'-ben csupán átöltözési „trükköt44 lát, nem vezetékneve. 29. A hᣠmellett van. 30. A kvarc féldrágakő változata. 31. Két oldala van, mondják róla. 32. A kolchisi király leánya, tragédiák hős­nője. 33. ... szakadt. 35. A nemzetgazdaság fontos ága. 36. ... in Germany. 37. Semmi idegen nyel­ven. 38. Híres brit erősség a Vörös tenger kijára­tában. 39. A Waterlooi ütközet angol festője. 40. Azonos mássalhangzók. 41. Egyezik a negyvenedik vízszintessel. 42. 1871 óta angol gyarmat Nyugat- aJrikában. 44. Német szem élynévmás. 45. Indulat­szó. 46. Szurok — idegen nyelven. 47. Zsíros, kövér, idegen nyelven. 48. Á női kabát disze. 50. Kártya- szin. 51. A pásztor oldalán lóg. 52. Szegély — idegen nyelven. 53. összetett községnevekben gyakran szerepek 55. A kaláberben a legnagyobb ütő­kártya. 56. Egy magyar zongoraművésznő veze­tékneve. 57. Visszafelé: német női név. 58. Szövet­fajta. 59. A legszentebb fogalmak közül való. 60. Helyihatározó rag. 60. Ki? Kicsoda? — idegen nyelven. 62. Visszafelé: a középiskolák egy fajtája (ékezet nélkül). 63. Valakit ingerel, piszkál. 65. Francia birtokos névmás. 66. Minden réteges kő­zet 67. Téli időben gyakran hull az égből. 68. Gyakori női név. 69. Szintén női név. 70. Költött elbeszélés, mely a valóság korlátáit nem veszi figyelembe. 71. Delenként ehhez hajtja a pásztor a nyájat 72. A perzsa kormányzóság neve. 73. Mesterember. Függőleges sorok: 1. Az egypupu teve neve. 2 Az oldatoknak elektromos áram kiváltotta al­katrészei. 3. Határozósző. 4. Modern hangszer. 5. Személyes névmás. 6. A vitát befejezi. 7. Mutató névmás ragozott alakja. 8. Időhatározó szó. 9. Kö­zel áll a szívtelen fogalmához. 10. Ázsiai tó. 11. Azonos mássalhangzók. 12. Télen hull. 13. Ha­józó — latinul (t — g). 16. Azonos mássalhangzók. 19. Fürge kis állatka. 20. Az elem oszthatatlan kis része. 21. A pletykázásra, fecsegésre vonatkozó ikerszó első fele. 28. Aranyból készült igen finom lap. 29. A hét egyik napja. 30. A római mitológiá­ban a hadak istene. 31. Határozószó. 32. Sok helyütt igy hívják a patak mellékét. 34. Egy híres filmszínész \ vezetékneve. 35. Visszafelé — ilyen isten volt a 90. függőleges. 36. = 32 függőleges. 38. Téli üdülőhely Déltirolban. 39. Az elektromos effektus mértékegysége. 40. így hívják a töltény magvát népiesen. 42. Korszak, klasszikus szóval. 43. Érsekújvár cigánynegyede (ékezet nélkül). 44. Férfinév. 45. Indulat — klasszikus szóval. 46. Cifra, büszke madár. 48. Élösdi, közkeletű idegen szóval. 49. A trójai mondakör egyik főszereplője. 50. A régi görögöknél a történelem múzsája. 51. Mérgező hatású, zöldessárga gáz (ékezet nélkül). 52. ... munka. A nők kedvelt és hasznos szórako­zása. 54. ... -vette, ikerszó. 56. Kocka-latinul. 56. Becézett női név. 58. Fejünkön hordjuk. 59. Aki­ről széliében Írnak és beszélnek. 60 Visszafelé — ritkán használt férfinév. 62. Nem szorosan össze­függő. 63. Török méltóság. 6*1. A középkor felfo­gása szerint az az edény, amelyet Krisztus az utol­só vacsorán használt. 66. Olykor az arcon jelent­kezik. 67. Ellentétes kötőszó. 69. Posta utján ki- kézbesitett táviraton szokásos jelzés. 70. Egyezik a nyolcadik függőlegessel. 71. Visszafelé egyezik a* Ötödik függőlegessel. Mai keresztszórejtvényűnk helyes megfejtői között a következő öt jutalmat sorsoljuk ki: 1. Egy F. Prooháska-féle illatszer-etui. 2. A P. M. H. ne­gyedévi tiszteletpéldánya. 3—5. A modern irodalom egy-egy értékes alkotása. KERESZTSZÓ REJTVÉNY A múlt vasárnapi számunkban közölt 35-ik számú keresztszórejtvényűnk helyes megfejtése a követ­kező: Vízszintes sorok: 1. Sok lúd disznót győz. 14. Korán. 15. Avoir. 16. Ei. 18. Gát. 19. Aha. 21. Ogn. 22. Ap. 23. Nbl. 26. Nurmi futó. 26. Olt 29. Kiew. 31. Maillot. 32. Atol. 33. Illan. 35. Irtis. 36. Ea. 37. Tóm. 38. Lei. 40. Est. 41. S. k. 42. Seb. 43. Hordó. 45. —thy. 47. Ipari sav. 48. Elmereng. 49. LI1. 50. Barát. 52. Nis. 53. V. Z. 55. Oil. 56. Sol. 57. Met. 58. Bb. 59. Heros. 63. Siker. 65 Etui. 66. Hargita. 70. Siri. 71. Nur. 72. Mariotte E. 74. See. 75. Rs. 76. San. 77. Ont. 78. Orr. 80. GL 81. Korsó. 83. Kontó. 85. Konstantin csatája. Függőleges sorok: 1. Sienkiewicz Henryk. 2. Kk. 3. Lóg. 4. Urán. 5. Dátum. 7. Schiller, 9. Óvott. 10. Togo. 11. Gin. 12. Yr. 13. Zapolska Gabriella. 17. Alibi. 19. Ami. 20. Alfa. 22. Alois. 24. Lel. 26. Rag. 27. Fou. 28. Ttt 30. Waterlooi. 32. Arthritis. 34. Nobilis. 35. Istenes. 88. Lovas. 39. Ideál. 42. Sál. 43. Hab. 44. Olt. 46. Yes. 51. Rozgonyi. 54. Vetus. 58. Bereg. 60. R. U. R. 62. Ott. 64. Kis. 66. Ilansa. 67. Rio. 68. Itt. 69. Aeros. 72. Mart. 73. Er­na. 76. S. O.S. 79. Ott. 81. Km. 82. On. 83. Ke. S4. Oa. A helyes megfejtők között megejtettük a sorso­lást, amely a következő eredménnyel végződött: I. dij: Egy F. Procháska-féle nagy illatszer­etuit. Toronszky Emilnó, Kassa, Szepsi körút 9. II. dij: A P. M. H. negyedévi tisztelctpéldinya. Rá ez Ernőné, Ungvár, Radvanska u. 4. III. dij: Szenes Béla: Az alvó férj- Skripeczky Béla rom. kát. káplán, Eperjes, Masarykova 85. IV. dij: Marcell Prevost: Don Juan özvegysége. Windbolz Pinkus, kereskedő, Hronec pri Pod- brezovej. V. dij: Nagy Endre: Mademoiselle Martéba. Dirner Gusztáváé, Svábovee, d. Svaty Ondrei A 36-ik számú keresztszó rejtvény. szólva a rosszhiszeműségről, amely Bzáraz okosr kodással akarja kimutatni, hogy nincs a világ­nak az a felesége, aki nyomban föl ne ismerné a férjét, akármilyen jelmezbe bujtatja tagjaik Nem lehet ilyen szimplán végezni a Molnár Fe­renc ötletével. testőr14 szimbolikus játék, mint Molnár Ferencnek csaknem valamennyi színmüve. --A testőr44 az élet kettős arcát mu­tatja meg. Azt, amelyikkel ránk néz és azt, a- melyikkel úgy kémlel, hogy nem látjuk. „A test­őri4 az ember kettős arcát is megmutatja. Azt, amelyikről mindenki ismer bennünket és azt, amelyet elrejtve hordunk az érzéseink fenekén, a gondolataink csücskében, a hangulataink vil­lódzásában. A színész, aki gárdista uniformist ölt, hogy feleségét, a kiábrándulni akaró, a testőrre szemet vető Chopint zongorázó, álmo­dozó és sivárgó asszonyt a látszaton keresztül ismét magába bolonditsa, hogy a látszattól, meghódítsa a valóságnak: nem egyszerű komé­diás, nem a maga kis szerelmi históriájának ver­gődő és reménykedő hőse csupán. Ez a színész minden férfi maszkját hordja, amikor testör- uniformisban próbálja kiszakítani az asszonyt az álmok aranypókhálójából, minden olyan fér­fi maszkját, aki attól fél, hogy a szeretett nőnél eljátszotta szerepét vagy arra gondol, hogy a nő nem elégszik meg a prózai dolgoknak azzal a. nyugalmas rendszerével, aminek közön-ége- sen házasélet a neve. És ha felnagyítjuk „A testőr44 szimbóliumát. h i a költő jelképes játékát az élet szőnyegére te­rítjük, megkapjuk benne a szerelmi világon kí­vül eső érzés komplexum hangulati hátterét is. Minden csak látszat és mindent a látszatért te­szünk, hisz olyan hietlen a valóság. És még ak­kor is, amikor a valóság kegyetlen tükrét tart­ja elénk az élet, ragaszkodunk a látszathoz, a káprázathoz, az elképzeléshez, az álmok köd­képeihez. A férfi pedig — mindenekefölött — ragaszkodik az asszonyi lélek cseljátókaihoz, mintha csak akarná, hogy megtévesszék, mintha kéjjel égethetné meg magát forró asszonyi ha­zugságokkal. Nemcsak „mundus44, hanem „vir vult decipi, ergo decipitur44. A férfi akarja, hogy megcsalják, tehát megcsalják. De mikor a megcsalás kijózanító tudatára ébred, elég az asszony vakmerő tagadása és a férfi bódultán rúgja el magától a tények, a lények, az élet bi­zonyosságait. Az a föltevés, hogy Molnár Ferenc „Testőrit ének uniformisát kirágta a színházi ruhatár ve­szedelmes moly-serege, hogy vastag por rakó­dott a játék derűs színfoltjaira, megokolatlannak bizonyult a felújításon. — Egészen mai, friss romlatlan, töretlen az anyag, az a finom selyme a játéknak, amelyet rohanó szinpadi divathuL lámok sem tudtak elsodorni a sülyesztő örvé-: nyébe. Molnár Ferenc ragyogó dialektikája sem- mitsem vesztett közvetlenségéből, fényéből és az meg kellett érezni azoknak is akik a molnár^ ferenci stílus utánzóin keresztül magát a mésí tért is gyanús szemmel nézték. „A testőr44 rep- rizén ismét feltárult a forrás, amelyből a fiaüti0 magyar drámairó nemzedék táplálkozik, kivált az a frakció, amely — nem számolva a szelle­mes és vidám írás súlyosabb követelményeivel — humormentesen, csekély szatirikus vénával, csupán jobb kereseti lehetőséget hajszolva, víg­játékokat produkál nemzetközi használatra. —- Minden egyes Molnár Ferenc-repriz csapás az epigónokra: leleplezi őket. Tizennyolc év előtt Csortos Gyula testi alak­ja és színészi alkata szerint formálta ki Molnár Ferenc a szinész-testőr kettős szerepét. Egyik legparádésabb alakítása volt ez a hajdan dél­ceg amorosónak, aki pár esztendő óta a jellem- ábrázolás klasszikus terén talált újabb feladat­kört. A repriz Somlai Artúr alakításával hozta a címszerepben — általános csalódás mellett. Ennek a robusztus erejű szinésznek minden ké­pessége hiányzik a kettős játék elhitetéséhez. Testőre nem az álomvilág lovagja, színésze pe­dig inkább ideges bankigazgató, vagy szószá­tyár fiskális benyomását tette. Bizonyos, hogy maga Somlai is tisztában van azokkal a lehe­tőségekkel, amelyek szinészi egyéniségében rej­lenek és csak „faute de miex“ vállalta Csortos örökét. Somlainak oly nagy sikerei voltak a Vígszínházban, hogy ez a szereposztási ballépés nem tépázhatja meg hírnevét és hitelét. Var:á- nyi Irén régi szerepe Titkos Ilonának jutott, aki méltó volt nagy elődjéhez. A női színjátszás gaz­dag skálájával gyönyörködtette a közöuséget, is­mét tanúságot téve a régi kulissza-igazság mel­lett: jó színész csak jó darabban lehet jó. Tit­kos Ilona ismét egv lépést tett fölfelé. A régiek közül egyedül Góth Sándor tartotta meg szere­pét, a kritikus házibarátot. Pompás volt, mulat­ságos volt. Igazi Góth Sándor volt. Fele ege. Kertész Ella eltúlozta a színházi mama alakítá­sát, rikítóan elraizolta a vonalait. Neki még ezt is szabad, — a közönség megbocsátja a tegnap­ért és — a holnapért. Kisebb szerepekben Esz- terházy Ágnes és Málv Gerő kifogástalanok. — Rendezés és kiállítás tökéletes. Vigszinházi. Kersék János posíhumus színmüvének premiere Léván Léva, dec. 1. (Saját tudósítónktól.) Mint a kö­zönséges halandó, az irók, az alkotó művészek is kidőlnek sorainkból, de életük müve, szelle­mük és a tollúkkal, vésőjükkel, ecsetjükkel meg- rögzitett. örök szépség drága ajándék gyanánt a ■ miénk, az emberiségé marad. Erre gondoltam i most., egy lévai premieren, amidőn a két év előtt elhunyt Kersék Jánosnak a P. M. H. hasábjairól is jól ismert költőnek a a wlovenszkói Retan Vízszintes sorok: 1. A szívműködésben m össze­húzódásra következő elernyedés. 8. Híres okori csatamező. 14. Sokat beszélnek erről a jellemről. 15. A zsidókat kivezette a babilóni rabságból. 17. A háború egyik közkeletű jelzője. 18. A kvarcnak «z ókorben ékszerként használt válfaja. 19. Ti* száznak a foglalata. 20. Ezt gyűjti a történőt!ró. 21. Egy magyar irodalom történeti ró és nyelvész monogramja. 22. Máskép: durcásan. 24. Magyar női név. 25. A latin dolog szónak birtokos esete. 26. Visszafelé: kicsinyítő képző. 27. Az angol lor­dok házának tagja. 28. Visszafelé: román költő 1928 december 2, vwiiiftpif.

Next

/
Oldalképek
Tartalom