Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-23 / 293. (1920.) szám

r* 1928 december 23, vasárnap. Képviseiüflk programja a szlovenszkói és ruszkszkói országos képviseütestiottta A P. M. }f. karácsonyi körinterjuja szövetkezett ellenzéki pártjaink országos képviselőtestilleti tagjaival Prága, Karácsony. A csehszlovák IbeiDpolátükámak 1928 kará­csonyát megelőző uralkodó eseménye: a bá­rom hét előtt lezajlott országos képviselőtes­tületi választás, amely a szlovenszkói és ru- szinszkói magyarság szőveUkezett ellenzéki pártijainak, hatalmas, minden eddiginél je­lentősébe választási sikert hozott. Pártjaink a jövő év elején összeülő pozsonyi és ungvá­ri országos kép'vi&előtestülelékíbe nyolc kép­viselővel voiralinak be, akik több mint egy negyedmillió szavazót képviselnek. Aktuális­nak és közérdekűnek tartottuk, hogy most karácsonykor a magyarság és a vele szövet­ségre lépett németség és szlovákság orszá­gos képviselő testületi tagjaihoz körkérdést intézzünk programjukra vonatkozólag, mely- j nek szemmel tartása mellett kívánnak az uj j közigazgatási rendszer legfőbb testületében i az általuk képviselt őslakos népek jogaiért j és érdekeiért dolgozni. Körkérdésünkre lapzártáig a következő nyilatkozatok érkeztek be: Alapy Gyula dr. — Mint régi közigazgatási szakember­nek aa a véleményem a tartományi köz- igazgatási rendszerről, hogy az a vele szemben támasztott várakozásoknak még abban a mértékben sem fog megfelelni, mint a nagymegyék, mert kevés benne a régi közigazgatási egyéniség, aki a szlo­venszkói viszonyokat ismeri és a közigaz­gatás leikéhez közel tudna férkőzni. Véle­ményem szerint az wj igazgatás súlypontja a járásokban vám és nem az országos hi­vatalban keresendő. — Az országos képviselőtestületben a megduzzadt kormánytöbbséggel szemben minoritás, tehát ellenzék leszünk, hivatá­sunk tehát a komoly bírálat, a perifériáik sérelmi anyagának összegyűjtése is or­voslása egyrészt az interpellációs jag tel­jes kimerítésével, másrészt önálló indítvá­nyok utján kezdeményeznünk kell a ki­sebbségnek, de az őslakosság egyetemes egészének is minden jogos és törvényes követelése maradéknélküli, százszázalékos kielégítését ugv gazdasági, mint szociális és kulturális téren. — Mivel azonban az országos képviselő- testületben egyúttal egy nemzeti kisebb­ségnek, a magyar nemzetnek is képviselői leszünk, ennek a kisebbségnek pedig sú­lyos panaszai várnak orvoslásra, — tehát arra is kell törekednünk, hogy semmitől elütni magunkat ne engedjük és nemze­tünk is megkapja mindazt, amit a többi kan (nemzetmüveiés, színészet, diákjóléti intézmény, szociális gondoskodás, köz- jótékonyság stb.). — A közigazgatásban a demokrácia tel­jes jogegyenlőséget, tehát elfogulatlan pártaÜawságot és az ügyek lelkiismeretes és gyors elintézését — s ami a leglénye­gesebb — a humanizmust is jeleníti a tör­vények és rendeletek alkalmazásában: feladatunk minden hivatali visszaélés és korrupció üldözése és az jegy ént ért min­den jogsérelemnek orvoslása, amelyhez a közönség bizalmára és támogatására lesz állandó szükségünk, mert ereikül ered­ményes munkát nem végezhetünk. Blanár Béla tir. — Az országos képviselőtestület — » fennálló törvényes rendelkezések szerint — politikamentes, de minthogy tagjait a poétikai pártok delegálják, — működésé­nél nem az egyesek nézetei, hanem a pár íprogram é rv ény esül. — Pártomnak, a magyar nemzeti párt­nak programjában bent van a magyar nemzeti kulturális és gazdasági autonó­mia, a népjóléti, egészségügyi s közi eke­dé sí intézmények alkotása és fejlesztése, munkaalkalmak létesítése, iparunk, ke­reskedelmünk megmentése s általában mindaz, ami a magyar nemzeti kisebbség létét, fönmaradását biztosítja, boldogulását elősegíti. — Egyénileg mindenesetre szeretném, ha a közigazgatás természetével össze nem egyeztethető túltengő Írásbeliség s a hosszadalmas bürokratikus elintézési mód megszűnnék s ha az egyes ügyek elbírálá­sánál nem azt keresnék, hogy létezik-e valani elv a (örvényeken, rend el eteken, avagy a legfelsőbb közigazgatási bíróság határozatain nyugvó olyan rendelkezés, amelynek alapján a kérelem elutasítható, _ hanem azt kutatnák, létezik-e olyan jogszabály, amelynek alapján a kérelem teljesíthető. Güler János dr. _ Nem szabad nagy várakozással néz­nünk a szlovenszkói tartományi képvise­let működése elé, attól mai berendezkedé­se mellett sokat nem várhatunk. Maga azon körülmény, hogy a törvény értelmé­ben a tagok egy harmadát a kormány ne­vezi ki, igy tehát B6 megválasztott taggal szemben 18 kinevezett fog állami, megadja ennek a testületnek alapvető jellegét. A 1 képviselet csali gazdasági és kulturális, valamint közigazgatási kérdésekkel foglal­kozhat ne itt is teljesen megkötött kéz­zel. Ha mégis bizonyos fontosságot tulaj- donithatunk a képviselet megalakulásá­nak és működésének, ez abban állhat, hogy a szlovenszkói politikai pártok éppen a tömeghangulat nyomása alatt, mely most a választásokon szembetűnően mutatko­zott meg, kénytelenek lesznek a tartomá­nyi képviselet hatáskörét bővíteni, tovább fejleszteni, hogy az legalább az autonóini- kus szervezet látszólagos formáját meg­kapja. Ha ezen feltevésem valóra válik, úgy idők folyamán be kell következni an­nak, hogy a szlovenszkói kérdések súly­pontja Prágából Pozsonyba kerüljön. ^ — Sok függ attól is, hogy a beválasztott képviseleti tagok, akik nézetem szerint a demokratikus erkölcs alapján számará­nyuknál túlmenő súllyal kell hogy bírja­nak, milyen komolysággal és lelkiismere­tességgel foguak dolgozni. Az a tartalom, melyet a megválasztott tagok bevisznek a tartomáuygyülésbe, fogja kitölteni azt a sovány keretet, mit a törvény a tartomány- gyűlés hatásköreként megszabott. — Végül még csak egyet! A választáso­kon tüntetőleg megnyilvánult a magyar tömegek egyöntetű kívánsága a miagyar egység megteremtése érdekében: én bizo­nyosra veszem, mert erre már a testvér­párt néhány vezető emberével folytatott megbeszélésem feljogosít, hogy a tarto- mánygyülésből fog kiindulni a magyar egység megvalósítása. A legszorosabban, testvéri alapon fogunk együttműködni a magyar nemzeti párt és az országos kc- resztényszocialista párt megválasztott tar- tománygyiilési képviselői. Hokky Károly — Programot kérnek tőlem. Szívesen, ha lenne. De nincs. Programról csak olt lehet szó, ahol reményünk van a megvaló­sításra. Mi ezután is változatlanul a saint- germaini békeszerződés 10—13. cikkeinek és az alkoifcmánytöTvény 3. §-ának alapján állunk s ezeknek maradélknéikiili végre­hajtásához a végsőkig ragaszkodunk. En­nek hangsulvonása mellett őrt állunk az országos képviselőtestületben is. A leg­szívósabb küzdelemmel fogunk harcolni az itteni őslakosság: magyarok, ruszinok, németek, románok jogaiért és igazságai­ért, hogy e népek szabadon élhessék nem- zeti, gazdasági, kulturális, politikai és tár­sadalmi életüket. Harcolni fogunk, hogy nekik jobb kenyeret, gyermekeiknek jobb, nyngodtabb életet biztosítsunk. Nagy Nándor — Hosszabb ideig nem voltaim idehaza és igy most, közvetlenül a karácsonyi szám megjelenése előtt, már csak egész röviden válaszolhatok. A szlovenszkói ma­gyarság amiugyis tisztában van aszal, hogy egy magyar nemzeti párti képviselőtestü­leti tagnak nem lehet más programja, mint mindenütt és minden lehetséges esz­közzel megtenni mindent az itteni magyar kisebbség érdekében. Hogy erre mennyi­ben nyílik majd alkalom az uj országos képviseletben, azt az eddigi ek után még nem igen tudhatjuk, de a gyakorlatban való kialakulásnál mindenesetre nagy be­folyással lesz az először megválasztott kép­viselők működése. Petrásek Gyula — Az egész tartományi rendszer meg­ítélésében legfeljebb in peius változott meg véleményem a zsupák júniusi temeté­se óta. Még csak Diogenes-1 impássaJ sem tudoan megpillantani benne az autonómia „felvillanását, zálogát, kezdetét44, sőt... Kompetenciánk szűkkorii lesz, jogainkat szűk korlátok között szabta meg a törvény és a végrehajtási utasítás. Politizálni nem szabad s nem lehet majd. Utóbbi volna a legkisebb baj. Programom ugyanaz, ami a zsúpéban volt. Küzdeni az őslakosok jo­gaiért, mindén falat kenyérért, még a mor­zsákért is. Ennek tudatában vállaltam a jelölést. — Hiszem, hogy a prágai centralizmus ellen a leghatásosabb front a keresztény­szocializmus szupermacionáiis alapon. Itt ugyanis legnagyobb az átfogó képesség. Talán éppen ezért örvend oly abszolút el­lenszenvnek a keresztény-szocialista párt a centralista körökben. Pedig programunk önmagában elveinél fogva államalkotó. Kormány ellen esek sem vagyunk elvileg örökre s mindenáron. A mai kormánynak A legelismertebb külföldi és belföldi márkák úriknlapokban és fehérneműkben Kemémy ]enő# Kassa Fö-utca 54. A legelőkelőbb úridivatárűház. 24 | ugyan ellenzéke vagyunk ezer okból, de objektíve ítélünk meg mindent esetről- esetre. Minden jónak támogatói leszünk Öűzet!énül, felkinálkozás nélkül. Illedel­mes „fiuk44 leszünk mindaddig, amíg olyat nem követelnek tőlünk, ami ellenkezik Szlovéneké őslakosságának érdekeivel. Itt. megalkuvást nem ismerünk.- Ígérünk tehát nem aranyat-eziistöt- föildet-holdat, hanem pozitív munkát, küz­delmet kenyérért, jogokért az adott hely­zet s keretek között. Miután ez igazi rea­lizmus s aktivizmus, bátran mondhatjuk, hogy — ha ellenzékben is — de reális s aktív politikát folytatunk. A velünk dolgo­zó referens urak pedig, valamint a többi pártok is, miként a megyei képviselőtes­tületben, úgy az országos képviselőtestü­letben is, csakhamar meg fognak győződni arról, hogy nem vagyunk „irredenták44. iifitill©! lesiüptis ni enrinisztarel i fcoaliciról, a nyelvkérdésről is a parla­ment feloszlatásának lehetőségéről Prága, december 22. A Rudolfinum éttermé­ben a képviselőház karácsony előtti utolsó ülésén nagy volt a sürgés-forgás. Képviselők, újságírók* titkárok várják türelmetlenül, amíg a rossz kiszolgálás mellett megebédelhetnek és e kény szer-várakozás alatt természetesen az aktuális politikai eseményekről folyik a be­széd, különösen a mostani, válságokat ígérő parlamenti helyzetről, amely különböző kom­binációkra szolgáltai alakúimat. Egy ilyen vi­tatkozó csoportban foglaltain én is helyet. Hozzánk ült egy volt miniszter is, aki vigke- délyéröl közismert. A ma ellenzéki politikus fütyörészve mondotta ezeket: — Kedves uraim! önök meg vannak győ­ződve arról, hogy én barátja vagyok annak, hogy a mai koalíció megbukjon. Szó se róla, ideje volna már, hogy távozzék, azonban se- gitökezet ehhez az én pártom nem fog nyúj­tani. A legjobb szer kormánybuktatásra: a kormányt támogató pártokat egymásközt Ösz- szevesziteni. Az egyik kollegám közbeszólt: „Igen, ezt láttuk’ amikor a miniszter' ur szétrobbantotta a saját koalícióját?' A miniszter válaszolt: — Egészen természetes. Sokkal nagyobb az eredmény, ha egy koalíció maga határozza él a távozását, mintsem ha a koalíción kívül álló pártok vagy személyek robbantják fel. Mondok valamit. Svehlg államférfin és vele össze sem lehet hasonlítani Srámeket. Egy do­logban azonban imponál nekem Srámek. ő minden felelősséget elhárít magától és áthá­rítja ezt a parlamentre. Mint egyik legna­gyobb ellenfele jelentettem ki azt, hogy Srá­mek lehetővé tette a parlamenti munkát azál- tat, hogy olyan rossz törvényjavaslatokat nyújtott, be, amelyeket elejétől végig kényte­len volt a parlament megváltoztatni. — A lég szomorúbb helyzetbe jutott Kra­már. Vak konzervativizmusában teljesen izo­lálta magát és nagy államférfim képessége önző politikában merült el. Higyjék el uraimS hogy Kramár miatt nincsen még megoldva a kisebbségi kérdés sem. Amikor a forradalmi nemzetgyűlésen a parlament házszabályait tárgyaltuk, szó volt arról, hogy az előadók németül is beszélhessenek. Kramár ezt meg­akadályozta a következő indokolással: „Ezt nem lehet megengedni, mert a cseh nemzet és a cseh ember igen puha, ezzel szemben a németek kemények s igy a saját parlamen­tünkben több német, mint cseh szót hállar nánk“. így került be a házszabályba az a pa­ragrafus, hogy az előadó csakis cseh nyelven beszélhet. Arról is szó volt, hogy a magyarok németül szólalhassanak fel, ezt is Kramár akadályozta meg, aki azt mondotta, hogy a magyarok tanuljanak meg csehül. Nem helye­seltük az ő nézetét, meri ránk nézve is sok­kal kedvezőbb lenne’ ha ma.gyar képviselő­társaink beszédeit megértenék. Az exminiszter ezen érdekes kijelentése után igen élénk vita támadt a nyelvkérdés- [ röl és számos megjegyzéseinkről beismerte maga az exmimszter is, hogy a kisebbségi j állami tisztviselők nyelvvizsgáin tényleg le- | keletien kérdéseket adtak fel. így megtör­tént még Stribrny vasutügyi miniszterkedése korában, hogy az egyik vasuta-snyelvvizsgán a következő kérdéseket intézték a kisebb­ségi nemzetiségű vasutashoz: Ki volt, a cseh irodalom középkori nagy írója? Melyik Bez- rucs Péter, a kiváló cseh költő legjobb köl­teménye? Maga Stribrny a minisztertanácson beismerte, hogy képtelenség ilyen kérdése­ket föltenni, mert hiszen ö maga sem is­meri a cseh irodalom középkori nagy meste­rét s az államnyelv tudásának ehhez semmi köze sincsen. Az exminiszter őszinte szavai természete­sen bátorságot adtak nekünk arra, hogy mi is példákat soroljunk fel a nyelvvizsgákon tör­tént képtelenségekről. Végűi a vigkcdélyil cseh politikus említést tett még arról a kér­désről is, hogy mi várható a belpolitika kö­zeljövőjében. h — Ha tavaszra nem írják ki a választáso­kat, úgy szerintem már csak 1930 tavaszára lehetne a választásokat kiírni, mert jaj a cseh néppártnak, lia a jövő év őszén, szent Vencel ezeréves jubileuma idejében vá­lasztási kampányba menne bele. Én azt hi­szem, hogy nem is kerül sor még jövőre a vá­lasztásokra, ellenben egy uj koalíció fog ki­alakulni’ amelyben helyet foglalnak a cseh szocialisták és minden valószínűség szerint a német szociáldemokraták is. Bizony, már odáig jutottunk, hogy a németek nélkül egy kormányt már el sem. lehet képzelni. Az érdekes purparlénak véget vetett az ét­terem hangos föpincére, aki végre észrevette a mi asztalunkat is és megkérdezte, hogy ki mit akar ebédelni. Az exminiszter szerény menüs ebédünkön már nem vett részt, ha­nem operaáriát fütyiirészve elbúcsúzott tő­lünk. Kopper Miksa. EMüín EUMIG-HARTLEY 4375 a legideálisabb háromcsöves rádiökészülé'k. gramofonátvitelre is berendezve. Ara három csövei, összekötözsinórokkal és szabadalmi diiial együtt Kg 8©0‘— Kapható minden jobb rádióiigetber., AMPÉRE ♦ VJVÁLLALAr^ Bi aSSsüsiva, Gr$ss!ln$. &s. Kosica, ÉF® u* 88 / 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom