Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-23 / 293. (1920.) szám

1928 december 23, vasárnap. Bzese kora legfőbb dicsőségének, biztos zálo­gával -bír egy reményteljes jövőnek", — és hoasoátaibeltjük, hogy ezután is, ma is, miikor a söre keze reánk nehezedik, e eonsüldözöit magyarok sorából kivált és ma is kiválik, nemcsak a világfáim László, — Meclnyánszky, Magyar-Mamik eimer süb. festőmüvész-eite, — dle Bartók, Kodály, Doíbnányi diadalmasan járják a világot, — a magyair színmű ma is a légik ereset tebb cikk, — a fi Iminek, jórész- ibeu, magyarok a hősei, — a távolbalátás problémáját magyar elme közelíti meg' ée Apponyi genieje a világbéke altiját vilá- góittja bel „Az ilyen népben44 — ahogy szintién az ősz Rákosi ihletiszierüen mondja — „a kor nyava­lyái tehetnek rombolást, — az anyag ereszt­het belőle vért, — a so-rs reá taposhat, de életéhez nem fór semmi hatalom. Az ilyen népre szüksége van a világnak, mert nála nélkül értéke kisebb volna, mint a mek­kora.44 Az igazi kultúra ősforrása ott van tehát, a nemzeti erőben és öntudatban, ezért kell — bevezető szavaimhoz térve vissza — újra meg újra kezdenünk azon tevékenységet, melyét a mostani viszonyok, ideig-óráig, bábj rányomták ugyan, de amely „a némáét — élőbb egy-égy villanásban felidézett — ki­fejlődésére egykor elhatározó befolyást gya­korolt." Vagyis: a társadalomnak kell a megváltó- -zott életkörülmények között újra kulturális értékeink megőrzését,' feltárását és fejleszté­sét gondjaiba venni és ezúton nemzeti öntu­datunk folytonos ébrentartását biztositani. — Ebből az, őrzésiből, ebből a munkából fakad­hat aztán a gazdaságii megerősödés 'éss feluj- hodiás is és a társas körök most csak pislá­koló dyertyácskáM ilykápp egy jobb jövőbe ■világító fáklyába fonhatja össze fajunk és ■szülőföldünk őszintén és bátran megvallott ’ós munkás szeretető. JS^á^^arCTassratoiKB ■wiaffiüSSSra Prága, december 22. Mint már lapun!; tegnapi számában jelentettük, elmaradt a tegnapra összehívott minisztertanács, jólle­het azon igen fontos kérdések szerepeltek. A minisztertanács elhalasztását azzal hoz­zák összefüggésbe, hogy az országos képvi­selőtestületi tagok egy harmadának kineve­zése kérdésében még mindig nem tudtak a koalíciós pártok megegyezni. A legközeleb­bi minisztertanácsot félhivatalos jelentések szerint december 28-ra, péntekre hívták egybe. Ha a tagok kinevezése kérdésében a koalíció még karácsony alatt sem tud megegyezni, úgy naivon is bizonytalanná válik az, hogy mikor ülnek össze az orszá­gos képviselőtestületek. É lifSlitgig liiüstüfi IliailIBil 1929 tavaszán — A tárgysorozat — Mi tesz. ha a konferencia eredménytelenül záródik? London, december 22. Angol illetékes kö­rökben az uj jóvátételi bizottság konferenciá­jának megkezdését január közepére várják. A tárgyalások előreláthatólag Párisban kez­dődnek meg. Anglia minden valószínűség sze­rint Sianpot és Niermeyert küldi ki/ szakértői­nek. A bizottság első munkája a rendszeres munkaprogram kidolgozása less és annak megállapítása, hogy működését mikor és miért helyezi át Berlinbe. Amint a bizottság első ideiglenes jelentését kidolgozta, a jelen­tést azonnal továbbítják a jóvátételi bizottság­hoz, amely ajánlással vagy ajánlás nélkül át­adja a szövetséges kormányoknak. Ha Német­ország egyik föhitelezője elutasítja a jelentés ajánlását, a bizottság működése befejezettnek; tekinthető. Ha azonban a kormányok használ- j ható tárgyalási alapnak jelentik ki a jelentést, j akkor az 1924-iki nagy londoni jóvátételi kon-1 ferencia mintájára Németország és a szövet­séges hatalmak politikusai és pénzügyminisz- j terei megtartják a várvavárt második jóváté-( teli konferenciát, amely legkésőbb tavasszal, minden valószínűség szerint ismét London­ban, fog lefolyni. Ennek a nagy és hivatalos konferenciának a következő tárgysorozata less: 1. A jóvátételi kérdés végleges, vagy hosz- szu időre kiható ideiglenes megoldásának szerződésszerű kidolgozása. 2. Megadni a kis jóvátételi hatalmaknak, Jugoszláviának és Görögországnak azt a lehe­tőséget, hogy kifogásaikat megtegyék. 3. Párhuzamos politikai tárgyalások a genfi kommüniké második részében foglalt kérdé­sekről. (Rajnai kiürítés és kibékitési bizott­ság.) Angliában már azt is latolgatják, hogy mi történik, ha Németország vagy Franciaország vétójukkal megbontják a bizottság vélemény­egységét. Ebben az esetben a bizottság egy többségi és egy kisebbségi indítványt dolgoz ki, amelyeket a kormányok elé alternativa- feént állítanak. Politikai utón még ilyen kö­rülmények között is elképzelhető a gazdaság­politikai nézetek összeegyeztetése. Rendkívül nehéz Írsz azonban a helyzet, ha egyes kor­mán vök szakértőik teljes függetlenségére és ielelötlensgcére hivatkozva a saját szakértőik­től elfogadott jelentést sem fogadják el tár­gyalási bázisnak. Az angol ellenzék abban az esetben, ha az egyik szövetséges állam kor­mánya elutasítja a szakértők javaslatát, azon­nal energikus akciót kezd a Rajna-vidék ki­ürítése érdekében. Ha Németország utasítja vissza a bizottság indítványait, akkor megma­Keretet és a Sazetie du Franc Pária, december 22. Herrtot volt közokta­tásügyi miniszter a Literié mai száméiban megcáfolja azt a vádat, hegy a Gazét te du Francnak két és negyedmillió frankot fizetetl; ki Ötvenezer példány évii. előfizetési dija fejé­ten. Herrtot kijelenti, hegy egyetlen előfize­tést iirlt ai’iá és máskülönben siem juttatott pénzt a tönkrement Gazét temek. rád az 1928-as szeptemberi állapot s újabb tárgyalások válnak szükségessé a Rajna-vidék kiürítése érdekében. Prága, decemberrtMk Az agráriusok követe­lései egyre jobban elkedvetlenítik a többi koalíciós pártokiaií. Az agirérsajtó radikális hangneme természetesen visszhangra talál, így a .Venfeov t egnapi vezér cikk é ré válaszol a cseh néppárti Lidové Listy s ezeket árja: — Hát iime! vannak idegen elemek! Ezeket az idegen elemeket azonban az agrárpártban találjuk s éppen ezek zártáik ki. a néppártot a nem szocialista párltok közösségéből az or­szágos választásoknál s parancsot adtak ösz- szes szervezeteiknek, hogy a járásoknál ugyanezt tegyék meg. Ezek az elemek vezet­ték a vidéki agrársajitóbam a cseh néppárt el­leni kampányt és most ők merészelnek ben­nünket ilojiailáftássail vádolni. Ez már tovább igy nem mehet. Meg fognak 'győződni. poM- kájuk rossz voltáról. Az agrárpárt a cseh vi­déken annyit vesztett, miint mi, tőlünk nem volt el. egyetlen szavazatot sem és ezen az eredményen részben a szocialistákkal osztoz­kodott. Ezért előzték meg őket Csehországban a nemzeti szocialisták. Ma már a harc után vagyunk és (levonhatjuk a tanulságot. Mi a szocialistákkal sohasem kötöttünk egyezséget az agráriusok ellen, őik viszont ellenünk. már néhányszor, úgy a háború előtt, mint a há­ború után. Ez á tiszta igazság. Az agrárius ok fenyegetése uj nemzet gyűlé­si választások, kiírásával ugyancsak édes el- ilentállásra talált a néppárti sajtóban. A Den art írja, hogy a cseh néppárt nem ismeri el a választások kiírásának szükségességét, mert a parlamentéit az álJkotmánytörvény sze­rint lra-t évre váliasrtoiiák üreg és hat évig is ■ke ll üolgozmia. Ha a painlámehlti választ ásóikra hallássá! lesznek az országos, járási 'és községi választások, • úgy a gyakori választások ikiiiirása kiövéittkeaiJéíben’a nemzet soha ki nem jönne a választásokból, amelyek egy fölösleges meg­terhelést jelenítenének a polgánsáigra nézve. A nemzeti demokraták mezőgazdaságii cso­portjának Hapjia, a Role, ugyancsak az uj vá­lasztások ellen foglal állásit azzal az indokio- fássai, ■ hogy: ha minden választásból (levon­nák a követik v/niényeket, úgy ennek.nyomán áltaiíiánois káosz keilertkiezne. Ha föloszlatnák, a partiaimieinJtielt és az uj váüaisKtásokon a polgári pártok győznének, úgy kénytéleu válna a kor­mány a csehországi országos fcépviselőtesiü- j letet is föloszlatni, mivel abban a szocialisták többségben vannak. Logikusan föl kellene osztatni azonkívül mindazon járási .képviselő- testületeket is, ahol a szooiaMsiták többségben vannak. Ha viszont a szocialisták gvőznéneik, ugyamezen következtetés alapján kénytelen volna a kormány a morvaországi és szloven- szkői. képviselőtestületieket is föloszlatni. És mindennek ml volna az eredménye? Választások, választások, választások ... Választani, amíg cl nem veszítjük egészsé­ges eszünket. Lukavsky dr., a nemzeti demokrata párt parlamenti klubjának elnöke a Néródnak adott interjújában pártjának álláspontját fejti ki az uj választások kiírásával szemben. A képviselő kijelenti, hogy a cseh-német kor­mány ugyan nem az a kormány, amelyet a nemzeti demokrácia kívánna, azonban a párt számol a tényekkel -és nem hunyhatja be sze­meit az elől, hogy a mai kormánytöbbségi’e még nagy felada­tok várnak. Itt elsősorban gondolni kell a lakók védel­mére és az építkezési, moz gat ómra. A nemzeti ! demokraták azonkívül azért is áHástíoglalnak az uj választások ellen, inért e választások nem teremthetnek olyan hely­zetet, amelynek alapján egy úgynevezett uj kormányrezsimet lehetne alakítani. A kommunistákra sohasem lehet számi tani, mert azok nemcsak kormány-, hanem állam- ellenesek is. A. szocialisták maguk néni al­kothatnak kormányt, mert nincs meg a szük­séges többségük miéig a német szociáldemok­ratákkal sem. Ez utóbbiak kormánybalépésé- vel a kormányban a német nemzeti radikaliz­mus erősödne meg. A szocialisták tehát kénytelenek volnának szövetségire lépni a mai k ormány többséggel vagy annak egyes pártjaival, ez azonban nehezen menne, mert a mai kormánytöbb­ség vagy annak egyik része kénytelen vol­na mindazon követelések teljesítését kárt ni, amelyek a mai koalíció programját ké­pezik és amelyeket a szocialista pártok nem afe ce p iái híií n án ak. A páírtok köziül — jelentette ki Lukavsky — egyedül az agráriusok hajlanak a választások kiírása mellé. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi történ jep az uj választások után. Az agrárpárt megmaradnia a legerősebb pártnak, azonban nagyobb eltolódások nem történné­nek. Az esetleges vöröszöld koalíció megala­kítását a választók nem igen helyeselnék. A jelenlegi koalíció megújításához pedig nem szükségősek választások. A fenti idézetek újból c-sak azt mutatják, hogy az agrárpárt mesterségesen növelni igyekszik az ellentéteket -a koalíción belül is s így akarja koalíciós párt uá-rsiait kényszerí­teni az agrár követelések teljesítésére, mert ellenkező esetben- felmondja a barátságot és akár uj választásokkal, akár azok nőikül megalakítja a vörös-zöld koalíciót. A Národny Dennik uszítása Flachbarth dr. ellen. A Pozsonyban megjelenő Národny Dennik mai szánna „Ezt már mégsem lenne szabad tűrni" elmen reflektál Flac/hbarth Ernő dr.-uak, az elitenzéfci pártok központi ■irodája igazgatójának a Pestei’ Lloyibm legutóbb megjelent cikkére, melyben Fkch- bartih dr. a szíovemszkói és ruszin szí; ói or­szágos képviselőtestületi választások ered­ményeiről értekezett. A Národny Den ni k rendes szokásához híven izzó gyűlölködés­sel reagál Flatíhibarlth dir. kritikájára s tár­gyi ellenérvek Irijján a központi iroda igaz­gatóján „a Szüllő-párt titkárának" au.■■•>■’ro­tálja. A támadás személyi részéi ilteiteu kár volna szóbaállni a Národny Deanikkel, aimi pedig annak érdemét illeti, arra hama­rosan alkalmunk lesz visszatérni. Addig is csak azt üzenjük a Národny Denuik szer­kesztőségének, hogy olvassa figyelemmel Sivá’k szlovák néppárti képviselő legutóbbi parlamenti beszédét; valamint a Ceské Sló­vénak a választások lilán megjelent számait, ahol igen jellemző részteleket oK'm-hat a cseh agrárpárt és a cseh néppárt választási módszereiről. | Az F. PrOCháska iliatszertár p 1 Karácsonyi Kazettái jj 1 /\ B Ú : / \ p m /■ \ ■ Ü / \ B ül / í ^ m m / m W ff \ N S ^ \ fél I / I É 'á / É \ / m 1 - \/ |i #■ a legkedveltebb, legelőkelöbo |É és ító|j 8 legizlésesebb ajándék # i® 5 Mrsairál és Srámekék Isalianf len akartuk aj nenizetgyüiésl választásul SStaSag ez „egyetértés" a keatidé cseh pártjai között - Lekavst? iaiefi demokrata kleb^nök a választások ellen H üiiiiiürtiiici elnnradfsa nlift biiiiftiii! ii iisiliü lépt iiiiiteitiliteic egyiiehivásáiiak isfipontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom